Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-09 / 7. szám

Péntek, 1953- január 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 Búzaveicshen továbbra is a kaposvári járás érte eí a legjobb eredményt k 1953. évi lésé! és a feil ólé rendelet a tehéné zását szí Megyénkben az elmúlt napokban számos községben jó eredményeket értek el a búzavetésben. Több köz­ségben teljesítették a vetési ter­vet. Jól halad a búza vetése to­vábbra is a kaposvári járásban, t járási tanács jelentése szerint 7-én 179 holdat vetettek be búzával. Ezen a napon a legjobb ered­ményt Őrei község dolgozó paraszt­jai érték el; 45 holdon végeztek vetést. Meggyorsult a vetés Igái községben is. ahol az egyéni dol­gozó parasztok 7-án 42 holdat ve­tettek be búzával. Jó .munkát vég­zett a tanács mellett működő mező- gazdasági állandóbizottság, mely­nek tagjai felkeresték a 'késlekedő gazdákat és elmondták, hogy miat­tuk kell szégyenkezni a községnek, számosat iözülük kiírtak á község szégy entábláj ára. Toponár községben a dolgozó pa­rasztok 7-én 20 hold búzát vétettek, Kaposfüreden ugyancsak 20 hold vetés történt. A . barcsi járás községeiben is meggyorsult a vetés. Jó munkát végeznek a járási tanács dolgozói, akik gyakorlati segítségét nyújta­nak a helyi tanácsoknak a szántás- vetés megszervezésében. Az előző napok gyeng'e eredményével szem­ben 7-én 42 hóidat vetették el a járásban. Ez természetesen nem ki­elégítő. hiszen a járásban még. nagy lemaradás van, különösen a tarta­lékterületek hasznosításánál. A csurgó) járásban sem kielégítő a vetés üteme. Egy nap alatt mind­össze 32 holdat szántottak és ve­tettek el. Egyedül Iharosberényben értek el jó eredményt, ahol 7-én 15 holdat vetettek be búzával a község tartalékterületén. Továbbra is gyengén halad a ve­tés a nagyatádi járásban, ahol 7-én mindössze 23 holdat és a tahi jáé ráaban, ahol mindössze 6 holdat ve­tettek el. 'Súlyos felelősség terheli a siófoki járási tanácsot is. Ebben a járás­ban 7-én egyetlen holdat sem ve­tettek, bár náluk jelentős tartalék- terület vár hasznosításra. Járási tanácsaink fokozzák to­vább a vetés munkáját, használják ki a kedvező időjárást a mulasztás fejszámolására. A; kulákok vetés- tervteljesítését szigorúan követel­jék meg, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy számos helyen a köz­ségi tanácsok megfeledkeznek er­ről a kérdésről, mondván; „úgysem tudják teljesíteni, nincs vetőmag­juk”. Sürgősen számolják fel ezt az opportunista álláspontot és szigo­rúan követeljék meg a kalákáktól a vetésterv teljesítését. •Fordítsanak nagyobb gondot a silózásra földművesszövetkezeteink Az 1952. évi tejbegyüjtési rend­szer nagymértékben hozzájárult a tejtermelés növekedéséihez és a tej minőségének javulásához. En­nek köszönhető, hogy az év folya­mán több és jobb minőségű tejjel és tejtermékkel láthattuk el a dolgozókat. Az 1953. évi állami begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet több módosítást tartalmaz a mullt évivel .szemben. A 15 holdon felüli kö- zétpparaszfi gazdaságok június 30- ig kapnak haladékot tehén be­szerzésére és július 1-től tejbe­adási kötelezettségüket csak tej­jel teljesíthetik. Az új rendelet te- hént&rtásra ösztönzi a 8 holdon aluli dolgozó parasztokat is, mert előírja, hogy ha tehenük nincs, alkkor felemelt tákarmányijbeadást kell teljesíteniük. A rendelet ér­telmében a kúlákek nem adhat­nak be tej helyett más terményt. A tavalyi begyűjtési rendszer eredményeként örvendetes javu­lás mutatkozik a begyűjtött tej átlagos zsírtartalmában. Ezt az eredményt rögzíti le az új rende­let, amikor a. termelők által be­adandó tej kötelező zsírtartalmát 3.4 százalékban, az állami gazda­ságokét 3.5 százalékban szabja meg. Az új rendelet megszünteti a kedvezményeik egyenlőtlenségét, így például ai négy- vagy töb|b — 14 éven aluli — gyermekes csa­ládapák beadási kedvezményben részesülnek, ha csak egy tehenet tartanak. Az új beadási rendelet figye- Ieimibeveszi a termelőszövetkeze­tek és a III. típusú termelőszövet­kezeti csoportok megerősödését. A III. típusú tszcs-ket és az ön­álló tsz-elket három csoportba so­rolja be, aszerint, hogy 1952 előtt, 1952-fben, vagy pedig 1953-ban alakultak. A téjibeadást már január 1 -töl kezdve minden termelő az új ren­delet értelmében köteles teljesí­teni. Egyes gazdaságok még az 1952. évre hátralékban vannak a tejlbeadúsban. Ezek a legsürgőseb­ben számolják fel lemaradásukat. Az ez éviben történő teljesítést el­sősorban a hátralék javára írják, mert egyetlen termelő se<m marad­hat adósa a nép államának. Pártunk és kormányzatunk az­zal bízta meg földművesszövetke­zeteinket, hogy szervezzék meg az eigyéni dolgozó parasztoknál is a silózási munkát. Földműves- szövetkezeteink egyrésze nem hajtotta végre a rábízott felada­tokat. Számos' földművesiszövetke- zet van megyénkben, amely hoz. zá sem kezdett a silózási munká­hoz, mondva azt, hogy a „dolgo­zó parasztok nem ákarnák silóz- ni". E szövetkezeteknek a vezetői megfeledkeztek arról, hogy a dol­gozó parasztok1 a legtöbb helyen ne,m ismerték a multiban a silóta­karmányt. Ezért még most is töb­ben idegenkednek a silózástól, mint minden újtól, amit eddig nem ismertek. Mindebből következik, hogy faluisi pártszervezeteirlknek, -tanácsainknak és főldművesszövet- kezetekfknek fokozott felvilágosí­tó munkát kell végezniük dolgozó parasztságunk közt a silózás ér­dekéiben. A kaposvári földműves- szövetkezet vezetői és dolgozói jó munkát végeztek Silózási tervüket a mai napig 150 százalékra teljesítették. Dicsé­retet érdemel jó munkájáért Fűzi István, a szövetkezet ügyvezetője és Gyuíasics Imre elvtárs, akik naponta1 felikeresték a dolgozó pa­rasztokat ás ismertették velük a síiózás jelentőségét. Súlyos mulasztás terheli viszont a nagybajomi földművesszövetke­zet ügyvezetőjét, Pírka Jánost, aki nem beszélgetett el a dol­gozó parasztokkal a silózás fon­tosságáról. A hanyag munka kö­vetkezménye, hogy a község 3539 köbméter silózási tervéiből mind­nem tudunk répaszeletet vagy me­laszt biztosítani, akikor a szalmát silózva 2 százalékos sósvizes oh. dattal áztassuk meg. Itt igen fon­tos, hogy alaposan megtapossuk a silót, mert csak így biztosíthatunk jó takarmányt állataink számára. össze 500 köbmétert teljesített. Elhanyagolta a silózást a csur­gói íöldművesszövetkezet is. 1070 köbméter helyett mindössze 50 köbméter silót készítettek. Fele­lősség terheli Pápai elvtársiak a szövetkezet ügyvezetőjét, aki a sok munkára való hivatkozással nem aktivizálta a szövetkezet tag­jait a silózás megszervezésére. F öldimívesszö vetkezetem k ügyvezetői felelősek a silózási terv teljesítéséért Az ő munkájuktól függ, hogy a községek dolgozó parasztjai ho­gyan biztosítják az állatállomány Ittele-ltetéséhez szükséges takar­mányt. Földlművesszövet’kezete.'nk é!s ta-ácsaink az elkövetkezendő na­pokban fokozzák a sílíózási mun­kát, hogy amíg az idő engedi, min­den községben teljesítsék a siló- záisi tervet. A s;.l ázáshoz fel lehet használni a kukoricaszár mellett a szalmát, sarjűnádat és minden olyan nö vénytféleséget, amit eddig mint ta­karmányt nem hasznosítottak. Ha Kihirdették a zárszámadás eredményeit a somogybükkösdi Előrehaladás tszcs ben A csurgói járásban is befejezés­hez közelednek a tszcs zárszám­adások. Az irodai munkákat min­denütt befejezték, sokhelvütt már az eredményeket is kihirdették. A somogybükkösdi Előrehaladás tszcs-ben is megtartották az évi közgyűlést, kihirdették a zár számadás eredményét. A munka­egységenként! természetbeni osz­talék 3.37 kg búza, 0.25 kg árpa, 1.5 kiló burgonya. Ezenkívül ola­jat és pénzt is osztottaikzjki a lú­gok között. A múlt évben az aszály és a fagy sek kárt okozott a termélő- cscpcrtna-k, jövedelmük mégis több volt, mint az egyénileg dol­gozó paraszt óiknak. A csoport tag­jai ebben az éviben sokkal jobb eredményeiket alkarnak elérni. Megszilárdítják a fegyelmet, nagy gondot fordítanak a tanulásra, hogy a tavasszal könyeibben men­jen a munka. Metgszervezitk a mun­kát már most, hogy időiben és jó talajba vethessék a magot. Sokat fejlődött ai Magyaratád a pártszervezet, a tanács és a termelőcsoport ió munkája eredményeként az elmúlt évben termelőszövetkezeti köz­ség lett. A dolgozó parasztok magabiztosan, a boldog jövő tuda­tában választották az új utat. Elő. szőr ^ t&bb csoport alakult, de rá­jöttek arra, hogy helytelen az erőt, a meglévő gazdaságot elMor- gácsolni, ezért a három -csoport tagsága a Búzakálász tsz-ben egyesült. A. nagy család, a nagy vagyon növelte a vezetőség feladatát, mélynek megvalósítása gondos munkát, körültekintést, fokozot­tabb helytállást- követel. Már a kezdetben mutatkoztak nehézsé­geik, amelyeket a gyors fejlődés hozott magával.' Természetesen az osztályelien- ség, a kulákság nem nézte tétle­nül a fülű egészséges átalakulását. Igyekezett ártani, ahol erre alka­lom adódott. Először a könnyen befolyásolható embereken keresz­tül akart hatni a csoportra. Né- hányan hallgattak az ellenségre, amely úton-útfélen hangoztatta: „adjátok be a földet, majd a ve­zetőség gondoskodik megművelé­séről, ti pedig menjetek dolgozni máshova, mert amit a csoportban kerestek, abból nem tudtok meg­élni. így jól jártok: a föld után nem kell adózni, beszolgáltatni, nem lesz rá gond, a család meg másutt megkeresi a kenyeret“. Dekker András 15 holdas pa­raszt az ellenségre hallgatva csa­elmulf évben is ládjának négy munkaképes tagjá­ból a 60 éven felüli apósát és fele­ségét Íratta be a csoportba, ő ma­ga és egy másik munkaképes csa­ládtag kívül maradt. Hasonlóan tett Ba'ksa Sándor 12, holdas középparaszt is, csuk felesértét íratta be, ő maga kívül maradt. Ilyeneket még lehetne so­rolni, »kik azt gondolták maguk­ban: „hadd győzködjenek a 2000 holddal a többiek“. A vezetőség és a tagoik látva ezt a kulák ál- Tal sugalmazott taktikát, gyorsan munkához láttak, hogy leleplez­zék az ellenséget és a tévelygő­ket a helyes irányba vezessék. Tóth István, Pál János és . a többi tagok, akik egész családjuk Icai léptek be a csoportba, ‘kéz. Héttől fogva becsületes munkát végeztek, elmondották a dolgozó parasztoknak, hogy eredményt csak közös erővel, becsületes mimikával tudnák elérni. Kriskér elvtárs, a tsz elnöke taggyűlésen javaslatot terjesztett a tagság elé: tegyék kötelezővé, hogy minden munkaképes családtag tevékenyen dolgozzon a szövetkezet, saját maga és a község érdekében. A tagság elfogadta a javaslatot és határozatot hoztak, hogy kötele­zik a családtagok bevonását. Utá­na: négy brigádot alakítottak, a legjobb tsz-tagok at tették meg ibrigádvezetönek. Az ellenség azután másképpen akarta akadályozni a tsz munká­ját. A tagoknák arról beszél: „ne adjátok be a vetőmagot, a 3 magyaratádi tsz csoport megszerzi majd az állam­tól. Őröljétek meg, s fogyasszá­tok, legalább annak magatok lát­játok hasznát". Ezt „vitéz“ Róka József terjesztette, akit azóta már eltávolítottak a csoportból. Finta Józsefi megfogadta ezt a „javaslatot“. Megőröltetje a vető­magot, de maiga látta kárát, mert a vezetőség határozata után nem tehetett más;, mint hogy megvette azt a mennyiséget, amit földterü­lete után be kellett adni a kö­zösbe. Ez pedig meglehetősen többe került neki. Az ellenség ak­namunkája) — bár ideijében észre­vették — súlyos károkat okozott a tagsának. A kenyérgabonát nem vetet­tek el idejében, még ma is van vetetien terület. Lemaradás van a mélyszántásban is, mert kezdet­ben kevés volt a fogaterő, de még. ma sem- vonták be a fogato­kat a munkára. Ez nagyon vissza­húzza a szövetkezetét a munkák­ban. Most az a feladat, hogy sokszo­ros erővel, jó munkaszervezéssel biztosítsák a mélyszántás, a vetés gyors befejezését. Az ellenség a jövőben is igyekszik ártani, ezért éberen őrködjenek a szövetkezet rendje, fegyelme, eredménye fe­leit. Ne tűrjenek meg lazaságot, fegyelmezetlenséget, hisz saját ká-. ru'kon tanulták meg, hogy ez az ellenségnclk kedvez, az; ellenség malmára hajtja a. vizet. Értekezleten vitatták meg a tejtermelés növelésének kérdéseit a kutasi állami gazdaság tehenészei A kutasi állami gazdaság tehe­nészei értekezleten tárgyalták meg a tejtermelés növelésének kérdését. Már eddig is alkalmazták az új zootechnikai módszereket, ami jó eredményt hozott a tehenészetben. A jelenlegi istállóátlag 4.6 liter, a tehenészek egy kissé szégyenkez­nék a jelenlegi alacsony tejterme­lés miatt. Éppen ezért, az értekez­leten elhatározták, hogy december 21-re az 1953-as évi tejtermelési ter­vüket 105 százalékra, tejbeadási tervüket pedig 110, százalékra tel­jesítik. Vállalták, hogy a tehénállomány 1; százalékánál elérik az ötezer literes hozamot, 5 százalékánál a. 4000 litert. 15 százalékánál pedig a 3500 litert, a tehénállomány 50 százalékánál a 3000 literes évi hozamot. Megfogadták, hogy a jelenlegi 4.6 literes istállóátlagot március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjára 5.5 literre, május 1-re 6 literre, au­gusztus 20-ra 8 literré növelik. Az 1953-as évben az állomány 100 -százalékánál -bevezetik a mes­terséges boirjúnevefé-st- E cél meg­valósítása érdekében íjkalmazzák továbbra is a háromszori' etetést és a fejést. Különösen nagy gondot fordítunk — mondották a tehenészek — a pontos etetésre és a fejesre. Alkal­mazzuk a tőgymasszázst, a tőg-y melegvízzel való mosását. A tejtermelés növelése szempont, jából nagy jelentősége van az ér­demszerinti, egyedi takarmányozás­nak. Ezért úgy határoztak, hogy a' szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával szigorúan ellenőrzik az egyes tehén tejelőképességét és an­nak megfelelően takarmányozzák a teheneket. A jelenlegi takarmányhiányt a szama és a t-örek mésztejes feltá­rásával, párolással oldják meg. Az állatállomány számára szükséges vizenyős takarmányt silótakarmánnyal pótolják A vizenyős takarmányt pótolja a 86 hold repce is, amelyen szintén le­ge hetest folytatnak. A tehenészet zöld-takarmánnyal való ellátása ér­dekében 400 hold őszi - everéket ve­tettek, ami egész éven keresztül biztosítja a tehenek nedvdús takar­mányát, mely egyik legfőbb felté­tele a tejhozam állandó emelésé­nek. A legelek távolsága miatt megszervezik a legelőn történő fe­jest. Az állatok számára szüksé­ges fehérjedús takarmány pótlásá­ra 100 holdon csillagfürtöt vetm>K a tavasszal. Mindezeket az eredményeket csak akkor tudják elérni, ha min­den állatgondozó (tehenész) megfe­lelő szakmai képzettséggel rendel­kezik. A gazdaság vezetői ezért az állattenyésztésben dolgozók részére állat- tenyésztési szakkört szerveznek, melyen megisme-rkedoek az állatte­nyésztés alapelveivel. A kutasi állami gazdaság tehené­szei az értekezlet után elhatároz­ták, hogy párosversenyre hívják ki a nagybaráti állami gazdaság tehe­nészeit és versenyre a megye álla­mi gazdaságainak összes tehené­szeit. A vállalások teljesítésének elbí­rálására, melyet havonta értékel­nek a megyei Trösztöt kérik fel. Megyénk kultúr munkásai nagy lelkesedéssel készülnek a jan. 11-én kezdődő kultúrhónapra A három határmenti járásban — ahol a kultúrhónap le§z — nagy ütemben halad » szervező munka. Velük együtt készülnek a legjobb kaposvári kulhírcsoportok is, hogy az ünnepélyes megnyitó al­kalmával méltó módon szerepel­hessenek. A három járás minden községé­ben ünnepi kultúrműsorok lesznek 11 én. Kiemelkedőbb ünnepélyes megnyitók lesznek Barcson, Csur­gón, Nagyatádon, Lalkócsán és Ba­bácsán. Barcson az ötéves terv-kiállítás megnyitásával egybekapcsolt kul­túrhónap ünnepi megnyitóját Por- rogi István elvtárs, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese tartja. Utá­na Ivánfi Flórján zongoraestje kö­vetkezik, majd a. Bőripari KTSZ és a Kaposvári Cukorgyár kultúr- csoiportijai -mutatják be műsorukat. Nagyatádon ugyancsak az öt­éves terv-kiállítás megnyitásával kezdődik a kultúrhónap. Megnyi­tó beszédet Szirmai Jenő elvtárs mond. A színes kultúrműsor ke­reteiben, melyet éneik és szánj át- szócscportok adnak elő, fellép Váczi Gyula zongoraművész is. A csurgói ünnepi megnyitót a fejlődéstani kiállítás megnyitásá­val kapcsolják össze, melyet Ke- szerice Ferencné ellvtársnő, a Megyei Tanács elnökhelyettese tart. Ugyancsak zongoraesttel folytatódik a színvonalas ünnep­ség, melyen Paulovícs Erzsébet zongoraművésznő és az MSZT me­gyei kultúrcsoporfja lép fel. Babócsán a csurgói Üj Élet ter­melőszövetkezeti csoport elnöke tart beszámolót eddigi eredménye­ikről, a zárszámadás tükrében mu­tatja be csoportjuk egyéves fejlő­dését. Lakácsán a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke Fart beszámo­lót a tsz fejlődéséről. Utána a mogyimegyei Rendőrkapitár szimfonikus zenekara ad h? senyt. Ugyancsak színivon túrműsor követi a baibó' számolót is.

Next

/
Thumbnails
Contents