Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

Vasárnap, 1953, január 4, SOMOGYI NÉPLAP ' \ 3 A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ * Kolhoz-laboratórium Milyen fejlődést szabnak meg a mezőgazdaság területén az új ötéves terv irányelvei Malenkov dvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusán ismertette alkokat a ha­talmas eredményeket, melyeket a Szovjetunió népgazdasága területén a mezőgazdaságban értek el. A XVIII. kongresszusig a. kolhcz- rendiszigr a Szovjetunióban véglege­sen megszilárdult, a kolhozok meg­erősödtek. s a gazdálkodás szocia­lista rendszere, mint -a földműve­lés egyetlen formája, meghonoso­dott. A második világháború ideigle­nesen feltartóztatta a mezőgazda­ság fejlődélsét és nagy károkat oko­zott a mezőgazdaságnak azokon a, vidékeken, ahol a hitlerista terület- rablók garázdálkodtak, feldúlták és kifosztották a kolhozokat, gép- és trafctorállomásckat és a szovhozo- kat, egész falvakat tüntettek el a föld színéről. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti vidékek szovbozai és kolhozai fenn­akadás nélkül ellátták a hadsereg., t és a lakosságot élelemmel, valamint a könnyűipart nyersanyaggal. A szovjet nép a párt és a-kor­mány által hozott határozatok és intézkedések végrehajtásának ered­ményeképpen a mezőgazdaságban sikeresen leküzdötte azokat a ne­hézségeket, melyeket a háború és azt követöleg az 1916-os súlyos aszály okozott és rövid idő alatt túl­szárnyalták a mezőgazdasági terme­lés háború előtti' színvonalát. Már l&51-ben a terméshozam 25 száza­lékkal felülmúlta az 1940. évi szín­vonalat* 1952-ben az összes gazda­sági növények vetésterülete 5.3 millió hektárral volt nagyább, mint a háború, előtt és a gabona ierme- lés 1952-.b.rn 8 milliárd púd volt, emellett a búzatermés 1940 évhez viszonyítva 48 százalékkal növeke­dett, Ugyanilyen növekedés van a takarmányféleségek hozamának növelése terén is. A háború utáni években' jelen­tősen kibővült a mező- és erdőgaz­dasági munkák gépesítése, mintegy 1546 új gép- és traktorállomást, erdővédő állomást, rét javító állo­mást és állattenyésztési gépállomást létesítettek, úgy, hogy mindezeknek az állomásoknak a száma jelenleg 8939. A mezőgazdaság területén i mind" nagyobb mértékben jelennek meg a különböző technikailag fej­lett modern gépek, melyek nagy­mértékben segítik elő a termésho­zam növekedését. Nagy távlatokat nyitanak a me­zőgazda,sáig előtt a Volga, a Don. a Dnyeper és az Amu-Darja men­tén épülő hatalmas villany erőmü­vek, valamint a Leninről elneve­zett Volga-Don hajózható- csatorna megnyitása. Ezeknek a vizfcrőmű- veknek és öntözőrendszereknek a megépítése több mint 6 millió hek­tárnyi újabb terület öntözését teszi lehetővé, továbbá 22 millió hektár területű legeiéinek helyenkint öntö­zéssel egybekapcsolt vízellátását biztosítja, s nagy lehetőségeket biz­tosít a mezőgazdasági termelés vil­lamosítására, villamos szántás al­kalmazására és egyéb villamos me­zőgazdasági gépek használatára. A Szovjetunióban egyre inkább térnek rá a mezőgazdasági terme­lés teljes, ,,komplex” gépesítésére, ami az egyes növényiéleségrkkel kapcsolatos minden munka teljes gépesítését jelenti. A nagyarányú öntözés, az e'őhántós ekével vég­zett miély- és mélyítőszántás szé­leskörű alkalmazása, az agrotechni­kai szabályoknak .állandó alkalma­zása és együttes betartása., a rend­szeres trágyázás, a minőségileg jól előkészített vetőmaigbasználat, mindezeknek az együttes alkalma­zása állandóan emeli a termésho­zamot és egyre inkább csökkenti a természet befolyását. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa az ötödik ötéves terv programmjúban a me­zőgazdaság elé továbbra is a ter­méshozamnak a növelését, az állati termékek fokozását tűzte ki célul. „A kolhozok közös gazdaságának to­vábbi megszilárdítása, fejlesztése útján a szovhozok, gép- és traktor- állomások munkájának megjavítása élenjáró technika, korszerű földmű­velési rendszerek meghonosítása alapjánOlyan programra ez, amelyről egy-ké’t évvel ezelőtt még csak elképzeléseink sem voltak. A Szovjetunió szocialista gépesített mezőgazdaságában tervbe vették, hogy az egyes vidékeken, mint a délukrajnaii és alz északkaukázusi területeken 20—22 mázsára, az ön­tözött földeken pedig 30—34 má­zsára kell növelni a gabonatermést, vagy Kazahsztánban a cukorrépa átlagtermés hektár ónként el kell hogy érje a 400—425 mázsát. A szovjet emberek szorgalma és állandóan növekvő tudása és haza­szeretete mind nagyobb és széle­sebb területen váltja valóra a világ­híres szovjet tudós, Micsurin ’sza­vait; „Ne várjunk könyöradományt a természettől, hanem vegyük el tőle, amit lehet.” Ez a mi felada­tunk. A kolhozok megalakulásának évei­ben a földművelés élenjárói értek el csak ilyen kimagasló eredménye­ket. Mária Demcsanko hektáron- kiM 500 mázsa cukorrépatermése egyedülálló volt az egész világon. De azóta már megnőtt az ilyen- élenjárók száma a Szovjetunióban és ma már nemcsak százak és ez­rek tűzik ki célul az ilyen ered­mény,.két, hanem a rendkívüli ter­méseredményekhez közelálló te ív mést átlageredményként, -a Szovjet­unió szocialista mezőgazdaságában többmillió hektáros területem, érnek ,el és ezeket az eredményeket állan dóan fokozzák. Desent.íihová Darákba kolhcztaní- tónő cukorrépából egy hektáron 2000 mázsás termést, vi-iáignjpkor- dot ért el. A gabonánál a terméshozam nö­vekedése útján az össztermést 90 százalékra .növelik. Az új ötéves tervben hasonlóan az állattenyész­tés terén rendkívül nagy növeke­dést keli elérni. A 'kolhoz közös állattenyésztésében a szarvasmarha- állomány 36—38 százalékkal, a ser- térsállomány 85-—90 százalékkal kel! íiogy növekedjen. A mezőgaz­dasági termelés ilyen nagyarányú fejlődése biztosítja a szocializmus­ból való átmenetet a kommuniz­musba. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusán rámutatott, arra, hogy ia pártszervezetek, -a szovjet szer­vek és a mezőgazdasági szervek leg­fontosabb kötelessége, hegy min­den módon fejlesszék a tudomá­nyos és gyakorlati murücások alko­tó kezdeményezését, gyarapítsák a magas terméshozamolcat és az állat- tenyésztés nagy hozamát biztosító szakemberek somit, támogassanak mindent, ami élenjáró, haladó, mi­nél hamarabb honosítsák még a kolhoz- és szovhoztermelés vala­mennyi ágában a tvAom&ny ered­ményeit és az élenjáró mezőgazda­sági tapasztalatokéi. A Szovjetunió eredményei és ki­meri theStetlen. baráti támogatása tette lehetővé, hogy nálunk is rá­térhettünk a szocializmus útjára és elmaradt, .mezőgazda,sági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá fejlődhettünk. •A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének 1952. novem­ber 29-i ülésén Gerő elvtárs hang­súlyozta, hegy a mezőgazdaság te­rületén a főfeladat a hozam, növe­lése; a növénytermelésben a hozam emelésének a- kulcsa az alapvető agrotechnikai rendszabályok követ­kezetes megvalósítása és a talajerő fokozása. Ezen a területen értünk el némi .eredményeket az 1952-es évben. Pl. a nagyberki Győző termelőszövet­kezet kétirányban vetett őszibú- zája 14.60 mázsát adott ho,Idánk,int. az egyirányban vetett 11.60 má­zsával szemben, míg az egyéni gaz­dálkodók búzaátlaga csak 9 mázsa völt. Az ordacsehi Úttörő terme- ‘lőiszövetkezet kétirányban Víetett ősziárpája 14.90 mázsát adott hol­danként, ugyanakkor a község egy- iránybán vetett árpája csak 10 má­zsát adott holdankint. Ugyanezek az eredmények mutat­koznak meg az őszi kapásoknál is. A nágocsá Szabadság tsz négy­zetesen vetett és kétirányban mű­velt tengerije holdanként 30 má­zsát adott a sorba vetett 21 mázsá­val szemben. A balatonszabadi Dó­zsa négyzetesen vetett és pótbepor. zott napraforgója 7.5 mázsát adott holdanként, míg a sorba vetett és pótbep.orzásiban nem, részesített napraforgó terméshozama alig ér­te él a 4 mázsát. Ezek a példák világosan mutatják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, a, tavalyi szá­razság ellenére is többet termel­tek, mint az egyénileg gazdálko­dók a legkedvezőbb esztendőben. Ezeket és az ehhez hasonló eredmé­nyeket csak a fejlett agratechniJca alkalmazásával lehet elérni. De ugyanilyen eredmények vannak az állattenyésztés terén is a szocialis­ta szektorok vonalán. Az eredmények mellett azonban komoly hiányosságok is vannak. Még korántsem tettünk meg. mindent, hogy a mezőgazdaság terén a lehe­tőségekhez mérten kihasználjuk mindazokat az agrotechnikai és zootedmikai módszereket, ame­lyek rendelkezésünkre álltak. Nem fordítottunk kellő gondot a mély­szántásnál a minőségi munkára a termelőszövetkezetekben és az, állami gazdaságokban. Az egyéni dolgozó parasztság nem fordít kellő gon­dot a trágya kezelésére, a földök nin­csenek megfelelően trágyázva. So­mogy megyében sem a kenyérga­bona vetési, mélyszántási, .trágyá­zásé tervet nem teljesítették ba­táridőre és vannak még termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik meg a mai napig sem teljesítették vetési tervüket. Az elkövetkezendő napokban az a feladat, hogy mind a .párt és. a ta­nács. mind a gazdaságvezatők min­den ■körülmények között biztosítsák a temek maradéktalan teljesítését, mert nem maradhat egy négyszög­öl terület sem rYiegműveletlenül a megyében. Meg kell javítani a vetőma.gter- melést és el kell érni a veszteség- mentes betakarítást. A megyében mintegy 2400—2500 holdra kell nö­velni az öntözéses területet, külö­nösen a termelőszövetkezetekben és állami .gazdaságokban. Sok­kol nagyobb gonddal kell már most a tavaszi munkákra felkészülni, gondoskodni kell megfelelő mennyi­ségű vetőmagról, időben meg kell szervezni a szocialista szektorokban a brigád- és a munkacsapatokat, az ellenséges elemeket le kell lep­lezni, akik akadályozzák a mező­gazdasági munkákat. Biztosítani kell az állatállomány átteleltet'ését, ennek érdekében a silózási tervet mind a szocialista szektorokban, mind a községekben .biztosítani kell. Az állattenyésztés­ben) a hozam növelésének legfonto­sabb* feltétele a helyes takarmány- gazdálkodás és a takarmánykezelés megszervezése, a tenyésztői munka megjavítása. Mind az állattenyész. tésben, mind a növénytermelésben egyaránt központi kérdés, hogy dol­gozó parasztjaink minél nagyobb ré­sze gyakorlatban győződjön meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és a teljes önkéntesség alapján, belép­jenek a termelőszövetkezetbe. A szövetkezeti mozgalom erősítése te­rén is főfeladatunk a már meglé vő termelőszövetkezetek megszilár­dítása, emellett az elért eredmé- ny.sk tudatosítása és a hibák, hiá­nyosságok minél előbbi kiküszöbö­lése. A .gépállomásoknak is meg kell javítani a .munkájukat a ter­melőszövetkezetek felé, nagyobb gondot kell fordítani, a minőségi munkára. Bátrabban, szélesebben kell alkalmazni az élenjáró terme­lési módszereket, arra. kell töreked­ni, hogy a mezőgazdaság területén, de különösen szocialista szekto­raink a földművelés és állattenyész­tés legfejlettebb módszereit alkal­mazzák, a mezőgazdasági tudomány élenjáró vívmányait honosítsák meg, különösen bátran és gyorsan, kövessék azt az útmutatást, melyet az élenjáró szovjet szocialista me­zőgazdaság nyújt számunkra. Nemes János. Tádzsikisztán a cári uralom idejében elmaradt ország volt, írna. jól fejlett iparral rendelkező szovjet szocialista .köztársaság. Jellemző a Szovjetunió nemzetiségi politikájára, hogy amíg az egész Szovjet, unió iparának termelése 1913—1940 között 12-szeresére emelke­dett, addig Tádzsikisztáné 242-szeresére. Az iskolai tanulók száma az első világháború első évétől 1940-ig Tadzsííkisztánlbam 660-szo- rosálra emelkedett. Hatalmas mér lebten fejlődött Tádzsikisztán mezőigazdasága is. Az utóbbi hárem esztendőiben töfcíb mint 100 millió rubel beruházással építettek szivattyútelepeiket, ú|j csatorná­kat és so,k kilométer hosszú vízgyüjtchálóza tot. Évről-évre na­gvctib vetésterületen termelnek gyapotot. Képiünk a taldzsikisztá- ni „Sztálin” kolhoz mezőigazda,sági laboratóriumának munkatársait mutatja be kíséiletezés köziben. Évvégi elszámolás a kolhozokban A Szovjetunió kolhozaiban megkezdődtek az évvégi elszámolások. A. Tiirasz.pol-kerület kolhozainak bevétele például 15 millió rubellel több mint a múlt esztendőiben, ami-kor ezeknek a kolhozoknak összbevétele 50 millió ruibelt tett ki. A kerület 15 kolhozából 13 milliomos kolhoz lett. Képünk egy Ikolhozirodát mutat be, ahol a kolhoz vezetősége a kolhoziroda dolgozóival együtt az évvégi zár­számadás munkáját készíti elő. A koíhoziroda dolgozói közül kettő felsőbb iskolát végzett. A „Vorosílov”-kolhoz zárszámadás előtt Tiideg északnyugati szél fújt. AhacSionyan úsztak a •sűrű, álmos fellegek. Nagy pelyhekben hullt a hó. A ,Vor.osilov”-kolhoz házaim ráborult az alkonyat. A kolhozvezetőség irodáiban gyü­lekezett a kolhozjokiiva megbeszél­ni a zárszámadás előkészületeit. Az íróasztalnál üit a kolhoz ■elnöke, Olga Ivan0vna Szvetlcova és Jakov­lev párttitkár. Olga Iva,novna mosolyogva né­zett az egybegyűltekre. — Hóit megjött a tél, elvtársak — mondotta. — Nos, nézzük meg, mire mentünk idén az egyesülés után? Olga Ivanovna délelőtt a szám­vivővel hozzávetőleges mérleget ké­szített az elmúlt mezőgazdasági év­ről. — Minden termést betakarítot­tunk — kezdte a kolhozelnök. — Az állami beadási kötelezettséget mindig időben teljesítettük. A len­magbeadási tervet túlteljesítettük. Holnap a kerületben elsőnek meg kezdjük a lenrost beadását. Valaki megkérdezte: — S hogy állunk brigádonként? S zvetlcova kinyitotta az egyik könyvet és brigádon,kint kezdte felsorolni a nwíbatószámo- i'iát: melyik brigád áll az egyes munkák terén az első és melyik az utolsó helyen. — A harmadik brigád ugyan sole minőségi mutatószám tekinte­tében elmaradt a többitől, idei ered­ményei azonban így is sakkal job­bak, mint az egyesülés előtt voltak.-— És milyen eredményeket ér­tünk el az állattenyésztésben? — szólalt meg egy hang a távoli sa­rokból. — Kinek mije fáj, azt tapogat­ja — bólintott Olga Ivanctona. — Téged, Pavel fírigorjevics] termé­szetesen az állattenyésztés érdekel. Meg kell mondanom, hogy bizony az állattenyésztési tervet csak mennyiségében teljesítettük. De vájjon csak az állatállomány meny- nyisége a fontos? A naszonlcai ál­lattenyésztő telepen igen alacsony a tejhozam. Kilenc hónap alatt egy takarmányom bt tehén mindössze 1120 liter tejet adott. ■—- Az állattenyésztésnél bizony még bőven van tennivaló, elvtársak. Fajú,Hatokat kell kiválogatni a gu­lyába. Magas termelékenységű ál­latok leszármazottaiból történjék az anya- és apaállatok utánpótlása. ga Ivanovna ezután rátért az évi gazdasági mérleg is­mertetésére. — Tavaly az összes középítkezé­sekre mindössze 5 és félezer rubelt tudtiink fordítani. És az idén? Vet­tünk autót. Hat és félezer rubelt költöttünk új építkezésekre, 13 ez­réé pedig az állattenyésztés fej­lesztésére. —- Feltártunk jelentős belső tar­talékokat is. Múlt évben körülbe­lül 70.000 munkaegységet fordítot­tunk a kolhozmunkákra. Idén ez a ráfordítás nem haladja meg az 55 ezer munkaegységet. — Honnan a megtakarítás? — leér de :te valaki. i— Egyedül az. adminisztrációs kiadásoknál 3.100 munkaegységeit takarítottunk meg. Csaknem 10.000 munkaegység megtakarítását ered­ményezte az aratás és a cséplés gé­pesítése. esőre járt. Az emberek ha­zafelé készülődtek. Élénk beszélgetés közben hagyták el az irodát. Utolsónak az elnök és a párttitkár távozott. Olga Ivanovna sokáig szótlanul lépegetett a fagyos havon, majd, így szólt.­— Elhatároztam, Jakovlev elv­társ, hogy építkezem. Házat építek magamnak. — Kis szünet után hozzátette.- — Milyen jó itt élni! Látja az ember, miért dolgozik. iMssan ballagtak, élvezettel szív­ták be a friss, fagyos levegőt. A decemberi éjtszákában bélcésen ra­gyogtak a csillagok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents