Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301 szám

VILÁG PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ Fokozzuk a mélyszántási és a gépjavítási munkákat a gépállomásainknál A mezőgazdaság fejlődése a Szovjetunióban Zeneiskolánk 8IZOTTSÄGÁNAK LAPJA IX. évfolyam, 3C3. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1952. december 27. SZTÁLIN ELVTÁRS NYILATKOZATA FEGYVER A BÉKEHARCBAN 'Sztálin elvtárs történelmi jelen­tőségű válasza a „New York Ti' •mes” diplomáciai munkatársának, ismételten az egész szovjet nép el­szánt és következetes békepolitiká­járól tett tanúbizonyságot Sztálin élvtárs nem első ízben nyilatkozott az an^érikai újságíróiknak, vezetők­nek arról, hogy a két társadalmi rendszer, a szocializmus és kapita­lizmus békésen megférhet egymás­sal. 1949 április 9-éh Haröld Stas- sennak. az Amerikai Egyesült Ál­lamok köztársasági ‘pártja egyik vezetőjének kérdésére, hogy... „ha megvan az együttműködésre irá­nyuló óhaj, lehet-é bízni a Szovjet- -uinió és az USA közötti együttmű­ködésben”, Sztálin elvtárs azt vá­laszolta; „Semmiképpen sem lehet azt állítani, hogy két különböző rendszer nem működhetne együtt. Két különböző rendszer együttmű­ködésének gondolatát elsőízben Le­nin fejezte ki. Lenin, a mi tanítónk. Mi, szovjet emberek Lenin tanítvá­nyai vagyunk. Soha, nem tértünk el és nem fogunlc eltérni Lenin útmu­tatásaitól.” Most, december 21-én Sztálin elvtárs a „New York Times” dip­lomáciai munkatársának a kérdésé­re, hogy... „Uj esztendő köszönt ránk, az Egyesült Államokban új kormány lép hivatalba; meggyőző­dése-e önnek továbbra is, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Ál'amok az elkövetkező években békésen Jl- het?” Sztálin elvtárs így válaszolt; ,,Továbbra is hiszem; hogy az Ame­rikai Egyesült Államok és a Szov­jetunió közti háborút nem szabad elkerülhetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is békében él­hetnek.” Óriási jelentőség? van Sztálin elvtárs válaszának, újra és újra be­bizonyítja a világ népei előtt a Szovjetunió törhetetlen békeakara­tát, újabb és újabb tömegek tanul­ják meg szeretni Sztálin elvtárs válasza nyomán a Szovjetuniót, s veszik ki részüket az aktív béke harcból. Egyre inkább meggyőződ nek arról, hogy amíg az amerikai imperialisták a csatlós országok kormányainak bevonásával a III. világháború előkészítésén mester­kednek, felfegyverzik Japánt, Nyu- gat-Németországot, háborús tá­maszpontokat építenek a Szovjet­unió és a népi demokráciák köze­lében — ugyanakkor a Szovjetunió a béke megerősítéséért, népének felemeléséért, a kommunizmus épí­téséért harcol. Az amerikai nép, ugyanúgy, mint a világ valamennyi becsületes dol­gozója. békét akar és elítéli az im­perialisták háborús politikáját. Sztá'in elvtárs szavai fokozzák az amerikai békát akaró dolgozók ön­bizalmát, további erőt ad nekik a béke megőrzéséért folytatott har­cukhoz. Ugyanilyen hatalmas jelentősége van Sztálin elvtárs válaszának ' a „New York Times” diplomáciai munkatársának második kérdésére; ,,Az Ön véleménye szerint hol van­nak a mostani nemzetközi feszült­ség forrásai?” A válasz: „Minde­nütt és mindenben, ahol csak a Szovjetunió ellen folyó hideghá. ború’ politikájának agresszív cse- lekményei megnyilvánulnak.” — Az amerikai imperialisták igyekeznek háborús támaszpontokat létesíteni, ,, . „ . , , s elsősorban Nyugat-Németország- v--‘e mek;-n folytatott harc ero-Kí­nek semmiféle támadó tervei. A Szovjetunió sohasem f enyegetett és ma sem fenyeget egyetlen országot, egyetlen népet sem. A Szovjetunió fegyveres erői sehol sem folytat­nak háborút, nem vesznek részt semmiféle hadműveletekben. A Szovjetunió népei minden erejűiket és törekvésüket a kommunizmus építésének szentelik. A harmadik kérdésre, hogy... „Üdvözölne-e Ön Eis nhower új kormányának képviselőivel folyta-, t-andó diplomáciai tárgyalásokat annak érdekében, hogy megvizsgál­ják az Ön és-Eisenhower tábornok találkozásának lehetőségét a n'm- setközi feszültség enyhítése kérdé­sében?” — Sztálin elvtárs azt vá­laszolta; ,Én egy ilyen javaslatot kedvezően fogadnék.” Sztálin elv­tára kijelentése ragyogó megnyil- vánulá-a a Szovjetunió következe­tes békepolitikájának, annak a harc nak, amely : t a Szovjetunió az em­beriség békéjének megőrzéséért folytat. Ragyogó megnyilvánulása annak, hogy a Szovjetunió kész minden reália lehetőséget felhasz­nálni. amely a béke megőrzésére irányul. Végül arra a kérdésre, hogy: „Együttműködnék-e ön valamely új diplomáciai akcióban, amelynek célja, hogy a koreai háborúnak vé- getvessenek?” Sztálin elvtárs így válaszolt meg; „Kész vagyok együttműködni. minthogy a Szov. jetuniónak érdeke a koreai háború magszü ntstése.” A Szovjetunió már nem egy ízben bizonyította be, hogy állandó dip­lomáciai harcot fo’ytat a koreai há­ború megszüntetéséért. -—• Koreá­ban az amerikai imperialisták ke­gyetlen, , igazságtalan háborút foly­tatnak, s a tények azt bizonyítják, hogy ennek a barbár háborúnak! nem akarnak végetvetni. sőt egyes amerikai lapok beismerése szerint, az amerikai ura’kcdókörök a kc­J. V. Sztálin válaszai James Kestonnak, a „New York Times“ diplomáciai munkatársának 1952 december 21-én érkezett kérdéseire Moszkva, december 25. (TASZSZ) Kérdés: Új esztendő köszönt ránk, az Egyesült Államokban új kormány lép hivatalba; meggyőződése-e Önnek továbbra is, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Államok az elkövetkező években békésen élhet? Válasz: Továbbra is hiszem, hogv sz Amerikai Egyesüli Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad elkerülhetetlennek tekinteni, hogy orszá­gaink továbbra is bekében élhetnek. Kérdés; Az Ön véleménye szerint hol vannak a mostani nemzetközi feszültség forrásai? Válasz: Mindenütt és mindenben, ahol csak a Szovjetunió ellen folyó „hideg­háború“ politikájának agresszív cselekményei megnyilvánulnák. Kérdés: Üdvözölne-e Ön Eisenhower új kormányának képviselőivel folytatandó diplomáciai tárgyalásokat, annak érdekében, hogy megvizsgálják az Ön és Eisenhower tábornok találkozásának lehetőségét a nemzetközi feszültség enyhítése kérdésében? Válasz: Én egy ilyen javaslatot kedvezően fogadnék. Kérdés: Együltrr.űködnék-e Ön valamely új diplomáciai akcióban, amelynek célja, hogy a koreai háborúnak véget vessenek? Válasz: Kész vagyok együttműködni, minthogy a Szovjetuniónak érdeke a koreai háború megszüntetése. Az Autójavító Vállalat dolgozói december 19-én befejezték évi tervüket A Kaposvári Autójavító Vállalat dolgozói csatlakoztak megyénk élen­járó üzemeihez és 11 nappal a tényleges határidő előtt, december 19-én befejezték az 1952. évi ter­vüket. Az üzem dolgozói megértet­ték pártunk felhívását a döntő tervév határidő előtti teljesítésére és mint megyénk számos üzemének dolgozói, évi tervük határidő előtti teljesítésével ünnepelték nagy taní­tónk és vezérünk, a világbéke leg­főbb őrének, Sztálin elvtársnak 73. születésnapját. Az üzem dolgozói dacolva az idő járás viszontagságaival, példásan I .kivették részüket Sztálin elvtársi _ragyu-cat. reai háborút ki akarjak szé.esíteni. születésnapjára tett fogadalmuk bálájukat Erről tanúskodik az Egyesült Nem- j tejesítéséből. A fogadalmak való-(iránt, zete-k Szervezetében az amerikai állásfoglalása, ■raváltásáért vívott harcból példá­san kivette részét Rajnai Jenő elv- társ, aki az autóalkatrészek eszter- gályozá-ánál december 10-től 20-ig 152 százalékra teljesítette normá­ját. Frei Gyula szerelő nem sokkal maradt e; Rajnai elvtárs mögött és ugyanebben az időben 147 száza­lékos teljesítményt ért el. Irgang Károly esztergályos is ki­váló eredményt ért el a 132 száza, lékos teljesítményével és így sorol hatnánk még tovább azoknak az elvtársaknak a nevét, akik ter­vük túlteljesítésével bizonyítják bé- ragaszkodásukat és nagy Szovjetunió Szép jövedelmet érlek ei a kaposvári Sz£ badságzászle tszcs az öntözéses termelésben •küldöttség állásfoglalása, amely minden észszerű javaslatot — ame­lyet a Szovjetunió küldöttsége a koreai háború azonnali meg-zünte- té-sére tesz —, elutasít. Sztálin elvtárs válasz. Tanácsülés Taranyban Tarany községiben a december havi tanácsülés nagy eredménnyel „a „New York Ti- j járt, A gyűlésen Szabó Ferenc ta­mes” diplomáciai munkatársának ■ m-nyi tanácselnök ismertette a fa­,, , , . ,í •,. !u lakosságának a nagy történelmű. ismét bebizonyította a világ előtt, Szovjetunft XIX. pártkongresszu hogy a Szovjetunió a koreai nép sának jelentőségét, majd a mi szenvedésének megszüntetése, a népgazdaságunk eredményeivel béke megőrzésének érdekében kész foglalkozott. t együttműködni valamely diplomán !. 1í,'on£n'f.n megalakult álian ó . . - | bizottság féle elmondta az eddigi clül akcióban. ^ ^ i éilliandó-bizottság munkásaiban lévő Sztálin elvtára nyilatkozata újra hiánycségokat, megemlítette a ta- megerősít bennünket abban, hogy nácsnál mutatkozó hiányosságo­a Szovjetunió szívós és következe- kát és javaslatokat kért azok ki- , , ,, ,, j, , . . , „ „ javításához. Hangsúlyozta, bogy a te3 bekepohtikat folytai, hogy a J,etfyfiíférf«D a lemaradásnak az Szovjetunió érdeke nem különbözik, e£;yjk legnagyobb oka az, hogy ed-j a világbéke ügyétől. Sztálin elvtárs dig elhanyagolták a begyűjtésben nyilatkozata leleplezi a háborús uszítókat, akik azt akarják e’hitet- ni a dolgozókkal, hogy a Szovjet­unió háborús politikát folytat, — leleplezi azt a rágalomhadjáratot, amellyel az imperialisták a világ dolgozóinak a figyelmét el akarják terelni a Szovjetunió következetes békepolitikájáról. Sztálin elvtárs nyilatkozata még fokozottabb éberségre és a béke a verseny szervezését. Szabó elv- társ ezután a gazdatársainak pél­dát mutatva, versenyre hívta ki Vcjkovics gazdatársát. Garai gazda felszólalásában szintén a begyűjtés fontosságáról beszélt, majd versenyre hívta ki Szerecz gazdatársát a terv jobb teljesítése érdekében, A felszólaló gazdák megemlítették, hogy a ve-- tési tervüknél a lemaradásért a községi tanácsot terheli a felelős­ség, mivel a tervüket nemte'ljesífő gazdákkal szemben — akiknek a ne:vélőmunka nem használt — nem járt el a törvény szigorával. Szabó György Tarany. ban, Japánban és a Balkánon há borús tűzfészkeket fe’á'lítani, ugyanakkor háborús politikájukat igyekeznek úgy feltüntetni, mintha a Szovjetunió részérő] állana fenn a háborús veszély. A világ népei azonban tudják, hogy a Szovjet­uniónak nem voltak és ma sineme­sére kötelez bennünket. Sztálin elvtárs nyilatkozata fegyver a mi számunkra is a békeharcban, s ar­ra mozgósít bennünket, hegy még szilárdabban és szervezettebben, a szocializmus építésének meggyorsí­tásával harcoljunk a békéért. Fordítsanak nagyobb gondot a tartalékfö dek hasznosítására Megyénkben nagy a lemaradás' tályaitól származnak. Nem foglal- az 1952. évi vetésterv teljesítésé- koznak eléggé komolyan ezzel a bein. Az időjárás alkalmas a ve- kérdéssel. Megtűrik, hogy a kel­tésre, de ezt sok helyen nem hasz- ségi tanácsok elhanyagolják a far- nálják ki, nem törődnek azzal, talékiföldek bevetését. A kaposvá hogy saiát maguknak és az egész ri járási tanács szó nélküli elnézi, országnak hatalmas kárt okoznak, hogy Bcszénfa községben mind a Somogyszobon és Felsőse,gesden a tanács gonidoskod-'k a jövő évi mai nőrig sem vetették be a tar­talékföldeket. Felesleges főldterü- kenyérrel. Hasznosítják a«tartalék let nincs, minden talpalatnyi föld földterületeiket is. Fel tudják mér­ni azt a veszteséget, amit .«b tarta- Ifktern'etek ellhanyago'ása követ­keztéiben okoznának népgazdasá­gunknak. A hiányosságok nagymértékben a járási fanácsok mezőgazdasági ősz. re ' szükségünk van. Nem mindegy az,, hogy a föld parlagon vam-e, vagy pedig hasznosítjuk. A járás vezetői szigorúan von­ják felelősségre mindazokat, akik elhanyagolják a tártál éklföldek hasznosítását, megművelését. Megyénk tsz-ei a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép eredmé­nyeket értek el mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyész­tésiben. A kaposvári Szabadság- zászló tszcs a megye legjobb öntö­zéses terlme'lőcscipoirtja. A zöld­ségfélék termesztéséből a csoport­nak igen szá.p jövedelme van. A tervezett összeg 83.113 forint volt, ezzel szemben 90.290 forint volt a bevételük. Bár a termelőszövet­kezetnek aránylag kevés munka­ereje volt, munkájukat a dolgozók becsülettel és nagy gonddal vé­gezték. Ezt mutatják a termelési eredmények is. Paradicsomiból 1 kát. hold 200 négyszögöl után 80 mázsa, ubor­kából 200 négyszögöl után 13 mázsa, céklából 300 négyszögöl után 20 mázsa, vöröshagymáiból 1 kát. hold 800 négyszögöl után 153 mázsa, tökből 228 négyszögöl után 67 mázsás termést érteik el. Ered­ményeikhez nagyban hozzájárult, hogy munkájukban bátran alkal­mazták a szovjet agrotechnikát és így le tudták küzdeni az időjárás viszontagsága11. A tszcs mind növénytermelés­ből, mind állattenyésztésből telje­sítette tervét, az állam iránti kö­telezettségének is 100 százalékig eleget tett. Túlteljesítették silózási tervüket a répáspusztaí tsz tagjai A silózási munkálatokban a ré­páspusztai Első Ötéves Terv tsz ért el szép eredményt. 500 köb­méter volt a tervük és már eddig 14CO költ lm étert silóztak le. Ezen­kívül még silóznak a község ha­tárában kintbagyott kukor’caszár. hói is kb. 4C0 köbmétert Ezeket a példás eredményeket úgy értők el; hegy másodvetésként 20 'kát. hold silcikukorícát vetettek, ezt és 8 kát. hold naprafongciszárat, sást, burgonyaszárat, cukorrépaíe- jct, valamint burgonyát silóztak. A sertések részére is készítettek si lót. Ennek összetétele burgonya­szár, répafej, tarlórépa, másodlve- tésű kukorica és főzött burgonya, A tsz tagjai még mintegy 30 mázsa akácTcmibot is pótlásiképpen gyűjtöttek a silóba. így az állat­állomány részére bőségesen bizto­sította a silótakarmány útján a téli áttel éltetést. Az állam iránti kötelezettségét ■& répáspusztai tsz. is.mindenből 100 százalékig telje­sítette.

Next

/
Thumbnails
Contents