Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301 szám

Párttagsági könyvcsere híre* VILÁG PROLETÁRJAI EG Hogyan tesszük jobbá mankánkat Gerő elvtárs útmutatásának felhasználásával Nagy sikere van a Szabad Föld Téli Estek előadásainak a tabi járásban IX, évfolyam, 302. szám, ARA 50 FILLÉR 111HWflIIBIiIWHIimWHIIIIliiIIIIIJH>JllllLiS8?ygBROT ««WlWJftgHBMBIllJBMEaEaBglHBBMBBBlMMBMHBBPglMWMMWKMMWMMMMMMaaHgaBa Csütörtök, 1952. december 25. BÉKEBIZOTTSÁGAINK FELADATA A KÉPEK BÉKEKONGRESSZUSA UTÁN „Dicsérő oklevéllel kitüntetett dolgozó parasztokkal Néhány napja beszélgettem két siófoki dolgozó paraszttal, aki két jó munkájukért népköztársaságunk dicsérő oklevéllel tüntetett ki. Ügy gondolom, elmondott szavaik megérdemlik, hogy az egész megye hallja: „Most nyolc hold földön gazdálkodom — mondotta büszkén Borbély Lajos — ezt feleségemmel együtt műveljük meg. Nem sajnál­juk a jó munkát a földtől, tudjuk: előfeltétele ez a jó termésnek. Munkánk eredménye egyetlen évben sem. maradt el, az állam iránti kötelezettségemnek becsületjei eleget tettem, elismerésképpen ki is tüntettek. — Ezzel már mutatta is a kitüntetést. A gondtalan meg élhetésünk biztosítva van s én úgy vélem, ez a megbecsülés min dennél többet ér. Szerelem országunkat, s most azon gondolkozom, hogy belépek a tszcs be. Ott még jobban tudok majd dolgozni“. Ács Lajos a következőket mondotta; „A felszabadulás előtt cseléd Torban éltem, nagy nyomorúság­ban, sok nélkülözés között. Kulitoknál szolgáltam, bizony sok po­font kaptam, de nem szólhattam semmit. Tűrnöm és dolgoznom kel. lett, mert ez volt a dolgozók sorsa a múltban. A dicsőséges Szovjet Hadsereg elhozta számunkra a szabadságot. 5 hold földet kap­tam. Ekkor már megnősültem, munkám után emberi életet élek. Ez év februárjában új utat választottam: beléptem a siófoki Uj Barázda íszcs-fce, még boldogabbá vált az életünk,“ Lídd.ith Miksa levelező, Siófok. 1 „Megváltozott, ®%ebh lett életünk66 j Újra és újra elgondolkozom Rákosi elvtárs beszédén. Eszembe­jut ismételten az én életem. Beszélt Rákosi elvtárs arról, hogy egyesek i megbotránkoznak azon% hogy barnább a kenyér színe, pedig tudják,] rosszabb volta termés. Ezzel kapcsolatban én párhuzamát vonok a kapita­lista rendszer és a. mi rendszerünk között. Micsoda életviszonyok kö­zött éltünk mi dolgozók akkori Még gondolni is rossz rá. Sok kukori­cáskenyeret ettünk, de nem egyszer még örültünk, hogy az is volt. Az urak földjét túrtuk éhbérért játástólvaJcülásig. Most a magunkéban dolgozunk. Akkor természetes volt, hogy a parasztnak nincs cipője, ruhája. Emlékszem. én 16 éves voltam, amikor az első lábbelit kaptam, az is a nővéremtől maradt rám. Elnyűtt, használt cipő volt, s hogy vigyáz­tam rá akkor! Csak vasárnap vettem fel. Ma melyik 16 éves lány jár rongyos lábbeliben? Egyik sem. Ma megbecsült ember a dolgozó. Aki nem lopja a napot, annak van ruhája, cipője, élelme, mindene rendesen. Én most a Fomigyárban dolgozom, keresetemből gondtalanul élek és megtanultam, hogy harcolni kell ' ezért az életért, harcolni, mert a mostani békés életünknek vannak ellenségei, vannaJe olyanok, akik szívesebben látnák, ha a mi hazánk is az amerikai imperialis­ták gyarmata lenne. \ Szél Júlia, Nagyatád. Ahol alkalmazták az élenjáró agrotechnikát, szép eredményeket értek el Egész dolgozó népünk határtalan szeretete és figyelme, a ' békéért küzdő embermilliók szeretet© és fi­gyelme kísérte a népek bécsi béke- kongresszusának munkáját. A kongresszuson részvevő nyolc­vanöt ország küldöttségének hozzá­szólásai minden eddiginél fénye­sebben bizonyítják, hogy a béke- mozgalom nem ismer országhatáro­kat és világnézeti korlátokat. Neves tudósok, írók és művészek, munkások, a békét akaró ember- milliók küldöttei adtak hangot, né­pük békevágyának. A felszólalók megrázó szavakkal, doku mentumokka 1 biz ony í tották, hogyan rabolja ki az amerikai im­perializmus a függő országok né­peit, teszi tönkre ezen országok iparát bénítja meg kereskedelmü­ket, taszítja nfomorba, pusztulásba a dolgozókat, esztelen fegyverkezést kényszerítve ízen országok né­peire. S a csatlós lakájkor.mányck mindem igyekezete arra irányul, hogy kutyahűséggel tegyenek eleget uraik parancsainak, s a terror min­den eszközét felhasználják a nép hangjának elnyomására, elnémítá- sára. Ahogy Hitler uralmát vér, könny és pusztulás jellemezte, ahogyan Hitler uralma városok, országok és országrészek pusztulását idézte elő, ugyanazt szeretnék a Hitler nyom- dekáin haladó amerikai halálgyá­rosok és cinkosaik világviszonylat­ban előidézni De ahogyan Hitlerek bukása, elkerülhetetlen volt, ugyan­úgy elkerülhetetlen ezeknek a ve­szett farlcasoknak a pusztulása is. A koreai küldött felszólalása, Méray Tibor felszólalása a maga meztelen valóságában mutatta meg az amerikai imperialisták vandál pusztításait Koreában. Két és fél éve tart már Koreában a háború, amelyet az esztelen amerikai im­perialisták robbantottak ki. Más­fél év óta hiúsítják meg az ame­rikai imperialisták különféle mód­szerek segítségévei a koreai háború megszüntetését. Áz amerikai imperialisták tervei már régen lelepleződtek *a világ né­pei előtt, s egyre több és több em­ber csatlakozik a béke híveinek ha­talmas táborához, melynek élén a nagy Szovjetunió, a népek forrón szeretett vezére, Sztálin elvtárs ál!. Egyre több és több ember csatla­kozik ehhez a mozgalomhoz és ki­áltja; fegyverszünetet Koreában! A népek békekongresszusának felhívása követeli az erőszak poli­tikájának a végetvetését, amely már ,0ly sok szerencsétlenséget ho­zott a világra. A felhívás hang­súlyozza: „Elég volt a városok és falvak lerombolásából, elég volt abból, hogy tömegével gyártsák a gyilkos fegyvereket, elég volt a gyűlölet szításából és a háborús uszításból, itt a legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk egymással, itt a leg­főbb ideje, hogy megegyezzünk egymással,“ A nemzetközi békemozgalom fő követelése a koreai kérdés békés rendezése, Nyugat-Németország és Japán felírgyvérzésének beszünte­tése, az atom- és baktériumtegyver betiltása, a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentése, a nagyhatal­mak békeegyezményének megkö­tése. Ezek a követelések a békeszerető embermilliók követelései, s ezeknek a követeléseknek adtak hangot a békekongresszus küldöttei, s a fel­hívás is hangsúlyozza: „A népek akaratát tolmácsoljuk, amikor kö­vetetjük, hogy kezdjenek haladékta­lanul tárgyalásokat az igazságos és nem egyoldalú leszerelésről.. Támo. {tatjuk valamennyi nép képviselői­nek kívánságát, hogy a különböző országok haladéktalanul kezdjék meg újra az anyagi és kulturális ja. vak cseréjét Akkor, amikor a békeszerető em­bermilliók küldöttei a tartós béke megszilárdításáról tárgyaltak Bécs- ben, az amerikai imperialisták és csatlósaik Párizsban a háborús elő­készületek kiszélesítésének kérdésé­ről, az Atlanti Hadsereg felállítá­sáról, a hadosztályok szervezéséről, a népek nyomorbadöntéséről tár­gyaltaik. Ugyanebben az időben az ameri­kai és egyéb tőkés országok rádiói tovább fokozták hazugság hadjára­tukat és megpróbálták elvonni a fi­gyelmet a népek bék kongresszusá­ról, a kongresszus felhívásáról. Az imperialisták hazugsághadjárata és aljas terveik egy egységes frontba, a békeszerető embermilliók frontjá­ba ütköznek. Hatalmas jelentősége van nemzetközi viszonylatban a né­pek bécsi békekongresszusánrak. A béke-harcosok új erőt és hitet merí­tettek a kongresszus gazdag anya­gából és még fokozottabban, ere­jüket nem kímélve küzdenek az im­perialisták aljas terveinek leleple­zéséért. A' mi hazánkban és a mi me­gyénkben is a III. Magyar Béké­ken gresszus és a népek bécsi békekongresszusa új erőt és ösztönzést adott a békeharcosek- nak muinkájuk'Aégzésíhez. A béke- bizottságok tagjai a kisgyűlésuk százain számoltak be megyénk min­den községben a bécsi békekon­gresszus küldötteinek felszólalásai­ról és ismertették a megye dolgo­zóival a kongresszus felhívását. A békebizottságok feladata a kongresszus után most az, hogy még szélesebb körben ismertessék a kongresszus anyagát, magyarázzák meg a megye dolgozóinak azt a ha­talmas különbséget, mely mostani életük és a felszabadulás előtti éle­tük között, van. Neveljenek mennél több békeharcost megyénkben, szé­lesítsék a békemozgalmat, legelső- sorban az asszonyok és a fiatalok között. Értessék meg, hogy mi köz­vetlenül határosak vagyunk Tito Jugoszláviájával, azzal az ország­gal, ahol minden kiejtett igaz szó­ért börtönbüntetés, internálótábor és halál jár. Ahol éppen az ameri­kai imperialisták és csatlósaik, a Tito-pribékek munkája folytán ál­landóan növekszik a csecsemőha- lamidóság, c-ihbérért dolgoznak a munkások, elveszik a dolgozó pa­rasztok utolsó terményeit is. Magyarázzák meg, hogy ezzel egyidőben repülőgéptámaszponto­kat építenek ki és szeretnék a mi gyönyörű hazánkat ugyanolyan pusztuló romhalmazzá változtatni, mint amilyenné Koreát változtat­ták az amerikai imperialisták a na­palm- és egyéb bombák használatá­val. De beszéljenek arról is, hogy népi demokráciánk, a mi drága ha­zánk hatalmas és erős és nem ije­dünk meg a kardcsörtető imperia­listák fenyegetéseitől. Magyaráz­zák meg. hogy mi békét akarunk. Békát akarunk, de nem mindenáron való békét. s ha valaki bármilyen formában hazánk, népiünk ellen tör, meg tudjuk védeni minden betola­kodóval szemben. A mi népünknek hatalmas táma­sza és segítője van, a kommuniz­must diadalmasan építő Szovjet­unió. S mi büszkék vagyunk arra, hogy ahhoz a táborhoz tartozunk, amelynek élén a Szovjetunió, a nagy Sztálin áh. Békebizottságaink úgy dolgozzanak az elkövetkezendő időkben, hogy ne legyen megyénk­ben egyetlen olyan becsületes em­ber és család, ahova ne juttatnák el a népek békekon gress zugának felhívását és a kongresszus anyagát. A nagyberki Győző' tszcs a gabonatermelésben ért el jó eredményt. 26 hold búzából 10 hol­dat keresztsorosan vetettek. A ke- peszisorosan vetett búza 15 68 mázsát adott holdanként, a régi egysoros vetésű pedig 14.5 má­zsát. Kiváló eredményt ért el az árpánál is. A tervezett 12 mázsa helyett 14.5 mázsa termett egy holdon. Zab a tervbevett 9 mázsá­val szemben 10 mázsa ‘átlagot adott. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok termésátlaga 4—5 mázsa volt. A csoport tagjai az idén 60 száj 40 hold tavaszi árpát vetnek vétettek keresEtisorosan. Tavasz- szal pedig 40 tavaszi árpát vetnek keresztsorosan. Jó eredményt ér­tek el a gyapottermelésben is. Hol­danként eddig 3 mázsa elsőosztá­lyú gyapotot szállítottak. Mind­ezeket az eredményeket úgy ér­ték el, hogy a tavaszi fagyás el­len füstölővel védekeztek, ami tel­jes egészében megóvta a vetést. A kastélyosdombói Felszabadulás tsz zárszámadási eredményei alapján a megye első állattenyésztő ter­melőszövetkezete lett. A szarvas- marhaállományt a tervezett 23 da­rab helyett 247-re növelték. A tehénállományt 44-re növel­ték. Sertéstenyésztési tervüket anvakocáltól a tervbevett 72 da­rabról 76-ra növelték. Sertéshíz­Másnál kimagasló eredményt ér­tek el: 1480 darab sertést hizlal­tak meg. Az állattenyésztési tervük telje­sítését nagyban elősegítette a fej­lett zooteethnibai eljárások alkal­mazása. Különösen a sertés-hizla­lásnál értek el jelentős eredmé­nyeket az új módszerek bevezeté­sével. A tsz vezetősége és tagsága továbbra is nngy gondot fordít az állatállomány fejlesztésére. Silózá- si tervüket teljesítették, jelenleg az erdei rnakkoftatásra 700 darab sertést helyeztek ki az erdőibe, ez­zel jelentős mennyiségű 'takar­mányt takarítanak meg. Számos kiváló tebenéfez, sertés­gondozó, növénytermelő tűnt ki jó eredményeivel. Szép eredményt ért el Visnyei János, a nágocsi Szabadság tsz juhász«, aki ICO darab anyajuh után 120 darab bárányt nevelt fel és választott le. Emellett 5 kiló gyepjühozamo't ért el juihonként. Baslkovios György, a balatonőszö- d'i tsz szarvasm a nh a t eny és zt ő j e a háromszori etetéssel, fejessel és t c i gy.mais sz ázz sah a 8.5 literes fejtési átlagot 13 literre emelte. A tehe­neket érdem szerint takarmány óz­ta, bevezette az egyedi takarmá­nyozást. A további eredmények fokozá­sa. szempontjából eddig 700 köb­méter silót 'készítettek. Rendelke­zésükre áll 600 mázsa szálastakar­mány és 200 mázsa takarmányré­pa. „ÜZEMÜNK LEGJOBB DOLGOZÓJA“ Horváth József elvtárs Magyar- atád községből került üzemünkbe, ' a budapesti „Kőbányai Sörgyár­ba. Jó munkájával hamarosan ki­érdemelte, hogy az „üzemünk leg­jobb dolgozója" címet viselje. Sztá­lin elvtárs 73. születésnapja tiszte. Cetére indított versenyben 120 szá­zalékos átlagteljesítményét 140 százalékra emelte. Dolgozó társait mindenkor a legjobb tudása szerint segíti munkájukban. A gyár 18-i termelési összértekezletén Hor­váth élvtárs bejelentette, hogy még nagyobb lendülettel fog a munkához, az 1953. tervévet még sikeresebben fejezi be. Vállalta, hogy eddig elért teljesítményét még 20 százalékkal túlszárnyalja és még töhlb segítséget ad dolgozó társainak, Somogy megye dolgozói tüc-z keik lehetnek Horváth Jó­zsefre, aki itt az ipartelepen is £i legjobbak közé tartozik. Hubert Ferenc művezető, Budapest, „Kőbányai Sör­gyár". Szövetkezetünk dolgozói jó munkát végeztek a hulladékgyűjtésben Szövetkezetünk a hulladékgyűj­tést december 4-én megtartott üzemi értekezletünk után ‘kezdte meg. A munkában nagy lelkesedés volt. A dolgozók maguk kérték a terv megemelését. Különösen jó munkát végeztek a szövetkezet aktívái. A dolgozók fáradozása si­kerrel járt. December 19-re a vas- huliadekgyüjtési tervünket 109, a fém gyűjtési tervünket pedig 550 százalékra teljesítettük. Külön di­cséretet érdieméi! Dávid Kálmán, Gellén István, Völler László, Vian Lajos, Lakos József, akik felaján­lásukat jóval túlteljesítették. Szö­vetkezetünk dolgozói megértették, hogy a béke táborát jó munkával lehet erősíteni. Kánya István, Gut László Két'helv. Füldművesszöv. „LEGYÜNK A BÉKE HARCOS VÉDŐI“ Édesanyák! Ma este kígyóinak a fények a la­kóházak ablakain. A fenyők ünne­pén a régi népszokás szerint meg. ajándékozzuk szemünk fényét, a gyermeket. A gyertyafényes zöld fenyőfa alatt gondoljunk azokra a emberekre, akiknek nincs ilyen örömük, boldogságuk, gondoljunk a koreai kisgyermekekre, öleiknek já­ték és fenyőfa helyett éhség és szenvedés jut. A dollár urai, em­beri mivoltukból kivetkőzött béren­cek, mosely helyett könnyeket fa­kasztanak a gyermekarcokra. A ko­reai édesapák és anyák fegyverrel harcolnak az igazságért, az em­berhez méltó életért. Édesanyák)/ Segítsétek az ő harcukat. Nálunk béke van. Gyermekeink álmát nem zavarja a háború zaja. Alvó gyer­mekeitek ágyainál gyűlölettel gon- doljatolc a béke ellenségeire akik legdrágább kincsünk,. a gyermek életére törnek. Még jobb mun­kával és fokozott helytállással le­gyünk a bélce harcos védői. Nevel­jük a gyermekeket az igazságért, a békéért és a szocializmus győzelmi, ért vívott harcra. Pajor Ibolya nővér Mosdós, gyermekszanatóriunn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents