Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301 szám

1 Szerda, 1952, december 24. SOMOGYI NÉPLAP T apasztalatcsere-látogatás a nagyberki és a szabadi tsz-ekben Zala és Somogy megye tsz-ein'ek építési brigádvezetői, járási tané -esők osztályvezetői és építési elő­adói hétfőn látogatást tettek a nagyberki és szabadi tsz-ekben, ahol megtekintették a házilagos építkezés új módszereit. A mintegy 120 főből álló küldöttséget a nagy. berki állomáson úttörőzenekar fo­gadta. A község kulturfaázában Csutak Pál elvtár-, a Megyei Ta­nács Mezőgazdasági ' Osztályának helyettes vezetője üdvözölte a két megye küldötteit. Röviden ismertette a tapasztalat­csere célját. Rámutatott, hogy tsz-eink mennyiségi fejlesztése mellett központi feladat . tsz-eink 'tovább szilárdítsa, gazdaságuk állandó gyarapítása. Ennek a fel­adatnak egyik döntő feltét sie a közös vagyon gyarapítása, külö­nösen áz állatállomány fejlesztése Útján. Az állatállomány fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a meg­felelő férőhelyek biztosítása, az, ihogy állataink a nagyüzem követelményeinek megfelelően legyenek elhelyezve TSz lehetővé teszi a szakszerű állat­tartást, az új zootechnikai eljárá­sok sokoldalú alkalmazását. Az épít­kezésnek számos módja van. Lehet nagy költséggel is építkezni rc?z- szul, a célnak nem megfelelően, de ugyanúgy lehet a belső tartalék fel­tárásával észszerűen, olcsón jót épí­teni. Napjainkban különösen nagy je­lentősége van a takarékosságnak, mint a szocialista építés egyik alap­vető feltételének. Számos példa van ama, begy termelőcsoportjaink -a pillanatnyi kényelmességből min­den építkezést állami hitelek útján és magas költséggel akarnak meg­oldani még ott i-, ahol a belső tar­talék feltárásával ezt el tudták ke­rülni. A mai tapasztalatcsere-értekezlet arról fog bennünket meggyőzni — mondotta C utak elvtárs —, hogy 'hogyan lehet házilagos építkezéssel olcsón és jó építkezést végezni. Hogyan takaríthatunk meg népgaz­daságunknak jelentős összegeket, "ha bátran alkalmazzuk az új mód­szereket az építkezés területén is. Jelentős megtakarítást érünk el, ha meglévő épületeinket nem bont­juk el, hanem átalakítjuk és er­re minden esetben megvan a lehe­tőség. Megyénkben eddig 22 állandó és 31 alkalmi építési brigád dolgozik, melyeknek munkájában 140 szak­munkás és 200 segédmunkás vesz részt. Megyénk tsz-ei 1952-ben építési tervüket eddig 190 százalékra teljesítették Jelentősen fejlődött a házilagos építkezés, ami lehetővé tette, hogy csoportjaink nagyrészben megol­dották az állatállomány elhelyező: sét. Ezt a mozgalmat kell tovább fejleszteni, amihez újabb lendületet ad az építési tapasztalatcsere-érte kezkt — fejezte be rövid beszámo­lóját Csutak elvtárs. Az értekezlet részvevői megte kintették a nagyberki tsz mintegy 10 méter hosszá romistálló helyre- állítási munkálatait. Ezt az istállót a tagok saját erejükből hozzák n-ndbe. Az1 építkezésben résztvesz nek a tsz női dolgozói is, akik ta­karítanak, cserepet és téglát hor­danak. Mindenki megelégedetten beszél a csoport eredményeiről. Bánáti Ferenc és Tislér Imre, akik most léptek be a nagyberki tsz-be, már is résztvesznek az építkezésben. Nem-fiatalok, közel 70 évnél tarta­nak, de boldogan mondják el a lá­togatóknak az építkezés terveit. Már előre számolgatják, hogy mennyi állatot helyeznek el az is­tállóban. . A látogatók elismeréssel nyilat­koztak a nagyberki Béke tsz kez­deményezéséről és arról, a lelkes munkáról, amely mindenütt tapasz­talható veit. Tislál* elvtárs elmond­ja, érdemes dolgozni. Számításuk szerint nem kevesebb, mint 100 ezer forintot takarítanak meg, mert ha mással csináltatnák, ennyi­be kei ülne a költség. A csoport va­lamennyi . tagja így gondolkodik, hiszen a téli időszak alatt ezt a munkát könnyen el tudják végezni. A látogatók ezután a szabadi termelőcsoporthoz mentek Itt is az általános iskola úttörő- csapata köszöntötte őket. Elsőnek megtekintették a házilagosan épí­tett baromfiólat és csibenevelőt. A csoport párttitkára, az építési csoport vezetője, ismertette az új rendszerű fűtés lényegét és célját. Elmondotta, hogy az épületben végig fekvőkéményt építettek tég­lából. mely az épületen kívül fűt­hető gazzal és egyéb hulladékokkal, ez jelentős tüzelőanyagmegtakarí­tást eredményez. A fekvő-kémény állandó meleget ad a baromfiak számára és így télen sem csökken a tojáshozam. Jelenleg gyapotszárításra hasz­nálják az épületet, ami szintén igen előnyös, mert minden külön költség nélkül, házilagosan készí­tették el a szárítóberendezést. Ez­után sor került a szalmából ké­szült palló gyártásának megtekin­tésére. Ez az eljárás valamennyi látogató számára újszerö volt. hi­szen ilyet még nem használtak az építkezésnél. Ez az eljárás egy­szerű fapréssel történik, melynek méretei: 100—120 cm hosszú és 50—őt) cm széles, melybe egyene­sen a szalmakazalból csavart kö­télcsomót helyeznek el. Ezt .egy fa­födémmel szorítják össze, dróttal erősítve a napraforgószárhoz. Ez­zel az eljárással egy négyzetméter szalmapalló mindössze kilenc fo­rintba kerül. Az így készitett szal­mapallót igen jól f;l lehet hasz­nálni istáilópalló készítésére. Egy 150 négyzetméter területű épület­nél, melyet a szabadi tszcs most palióz be, mindössze kétezer fo­rintba kerül a szalmába préselt pai ló. Ha ezt deszkából akarnák eiké szíteni, nem kevesebb, mint 35 ezer forintot kellene kiadni a csoport nak. A látogatók közül .számosán ja vasolták. hogy az elkészített szál- mapallókat már lent a földön von­ják be habarccsal és szárítás után rakják fel, mert így kevesebb mun­kát keli ráfordítani, mintha azt. a mennyezeten vakolnák be. A tsz tagjai megfogadták, hogy ezt ez­után ilyen módszerrel végzik. * A szalmapallót felhasználják közönséges fal építéséhez! is, mert igen jó hőszigetelő és télen megtartja a meleget,' nyáron pedig hűvös. A látogatók valamennyien elis­merésüket fejezték ki ezért a hasz­nos újításért, melynek tömeges gyártása jelentős összegeket taka* rít meg népgazdaságunknak. Nagy­mértékben elősegíti tsz.einkben az építkezést, az állatállomány fé­rőhelyeinek biztosítását. Különösen dicséretet érdemei a Megyei Ta­nács Építési Csoportja, mely igen s0k segítséget nyújtott az újítás bevezetéséhez. Ezzel az értekezlet­tel is igen nagy mértékben elősegíti a házilagos építkezés széleskörű el­terjesztését. A látogatás után a részvevők kö­zös ebéden vettek részt, amit a sza­badi tszcs rendezett számukra, majd utána értékelték a látotta­kat. Számos hozzászólás volt. me­lyek igen helyesen rámutattak, hogy eddig milyen mulasztást kö­vettek el, amiért nem foglalkoztak házilagos építkezéssel és így igen jelentős ös?zegek:t fordítottak az építkezésekre. A hozzászólók vala­mennyien megfogadták, hogy to­vábbviszik az itt szerzett tapaszta­latokat és ezek alapján szervezik meg Lrmelőcsoport jaikban az épít­kezést. Az értekezleten felszólalt a Me­gyei Tanács építési csoportveze­tője, valamint Vittman József elv­társ. a kaposvári járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is. Hozzászólásaikban a házilagos épít­kezés jelentőségéről beszéltek, majd versenyre hívták ki a zala- megyei tanács építési csoportját, az 1953. évi építkezési terv végre­hajtása érdekében. A Cukorgyár dolgozói értékes javaslatokkal segítik az 1953-as terv feladatainak sikeres megvalósítását A Kaposvári ’Cukorgyárban be­fejeződött az 1952. évi cukorgyár tási idény. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a. Cukorgyár dolgozói magukévá tették pártunk útmutatását és komoly harcot in­dítottak az üzem tervének teljesí­téséért. A répafeldolgozási tervü­ket 107.2 százalékra teljesítették. Ugyancsak kiváló eredményt ér­tek ql a széníeldolgőzási terv 108.3 százalékos teljesítésével is. Ez azt jelenti, hegy minden elő állított egy vagon cukor után kö­zel 9 mázsa szenet takarítottak meg népgazdaságunknak. Becsülettel harcoltak a cukor­veszteség csökkentéséért is. A dolgozók egymással verse­nyezve értek el kiváló ered menyeket: Horváth János. Patccs' i .István, Szigethy József csoport,a a dif­fúziónál, Fazekas György, Hor­váth István. Szabó János elvtár sak csoportja az iszappréseknél. A cukorfőizési kampány befejezése után mertették a dolgozókkal a gyár műszaki problémáit. Megkérték az üzem dolgozóit, hogy min­denki segítse javaslataival az üzem. vezetőségét az 1953. évi terv elkészítésében. A Cukorgyár dolgozói értékes ja­vaslataikkal nagymértékben elő­segítik ötéves tervünk feladatai­nak határidő előtti teljesítését. Eddig 167 javaslatot adtak át az üzem vezetőségének Az erre a célra alakult műszaki bíráló bizottság az eddig leadott 167 javaslat közül 102 értékes javaslatot foga­dott el. Intézkedést tett annak érdekében, • ogy az 1953. évi terv készítésé­be vegyék he. Különös gonddal vizsgálta meg a bizottság a balesetvédelemmel kapcsolatoc javaslatokat, melyek valóra váltásával a dolgozók egész­ségét és testi épségét védik, a bal­esetek számát nagymértékben le­csökkenek Kiemelkedő javaslatokat tettek i'z erőtelep dolgozói, akik java­solták, hogy a BW-kazánok tűzte, oigozok becsülettel kivették |!et na,Sy°hlitsá'k meg. A nagyobb két Sztálin elvtárs 73. szüle- Ä-:'esitmeny« olaj póftuzelés és • - •• • porszem pottuzeles bevezetésével az alacsonyabb fűtőértékű szenet is el lehet tüzelni, így űjSbb szénmegfakarítást tud­nak elérni. Javasolták a földzár lat-jelzőberen­dezések létesítését az egyes vil- iamcselosztó-táblákon. Kelemen György sztahanovista kazánházi iőíűtő a gyári kazánban ez évben megval ósátott pSkura-tüzeléssel kapcsolatban tett olyan .javaslato­kai, ^melyekkel az üzembiztonsá- got lehet növelni. Győrfi György sztahanovista, a répa vágóállomás csoportvezetője az ötös számú úsztatőárok kibeto­nozását javasolta. Zsíboirás Lajos úsztató elomunkás az «gyes és a hármas számú úsztatok künettái- nak korszerűsítését javasolta. Jelenleg nagy lendülettel ha­Jó eredmények a karádi Rákosi tszcs-ben A karádi Rákosi tszcs egy év óta működik. Az éwégi eredmé­nyek máris bizonyítják, hogy mennyivel jövedelmezőbb a közös gazdálkodás az egyéni gazdálko­dásinál. A tszcs zárszámadása bi­zonyítja, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás is csak akkor lehet ered­ményes, akkor biztosít magas jö­vedelmet, ha a gazdálkodásiba az egész tagság beleszól, ha minden tag magáénak érzi a szövetkeze­tét, a vezetőség pedig érzi, hogy milyen nagy felelősséggel bízta meg a tagság. A Rákosi tszcs ez év február 11-én alakult. Földjei tagosítatl'anok voltaik, de azért ha­mar megbirkóztak a nehézségek­kel. A megalakulás után mindjárt gondoskodtak kiözös állatállo­mányról. A tagok saját maguk kez­deményezték a vezetőségnek, hogy <a háztáji gazdaságban felesleges jószágot adják be a csoportba. Tudták a tszcs dolgozói, hogy az állattenyésztés az alapja az egész gazdálkodásnak és egyik (legjobb jövedelmi forrás. A dolgozó pa­rasztok elmondták, hogy míg egyé­nileg gazdálkodtak, a legtöbb jö­vedelmet a hízósertéseladásból, tenyészállatok neveléséből nyer­ték. Annak az egyéni gazdának, aki nem törődött az álatokkal, évi jövedelme sokkal kevesebb volt. ’ A tszcs-tagok bevittek a cso­portba 14 lovat, 1 tehenet. Év köz­ben vettek még jószágot, így most már 11 tehenük is van. Tejbeadá­sukat könnyen teljesítették, még szabadon is tudtak eladni, Saját erőből vásároltak sertéseket is. Nyolc hízót beadtak a kötelezett­ség teljesítésére, jelenleg 12 darab sertés van hízóba állítva. így biz­tosítva van a jövő évi sertésbeadá­si kötelezettség is. Emellett 10 anyakocájuk is van. Eddig 29 ma­laccal szaporodott a sertésállo­mány és most várják a többi ko­cák ellését, ami szintén növeli a sertésállományt. Az állattenyésztés mellett nem feledkeztek meg a növényter­mesztésről sem. A csoport vala­mennyi munkaképes tagját bevon­ták a munkába. A 15 családból állandóan 30 tag dolgozott a cso­port földijein. A tavasszal a szán­tás jórészét már géppel végezték. A tavasziakat időiben elvetették, emellett a kap ás dk ápolását sem hanyagolták el. Kukoricájukat kétszer kapálták, 10 holdon négy­zetesen vetettek, melyen a termés jóval meghaladta' a régi módszer­rel vetett kukoricatermés átlagát- Cukor- és takarmányrépájukat há­romszor kapálták. Termése k nagyobbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodóké, ,pedi<5 a tszcs földijére sem esett tclbb eső. Az ősszel siettek a be­takarítással, már rég lesilózták a csutaszárat és egyéb növényt. A szorgalmas munkának meglett a jutalma. A tagoknak 4.70 kiló ke­nyérgabona, 0.70 kiló árpa, egy kiló burgonya, egy kiló kukorica, 15 deka cukor és 9'forint kész­pénz jut munkaegységenként. A pénz.jövedelem nagyrésze szerző­déses növények termeléséből ered. A csoport vezetői és tagjai nem elégszenek meg eredményeikkel. Tudják, hogy ennél sokkal jobb termést értek volna el, ha pél­dául kukoricánál alkalmazzák a pótbeporzást, vagy a burgonyánál a háromszori töltögetést. Ezekből a hiányosságokból1 so­kat tanult a csoport. A tszcs tag­jai megfogadták, hogy a jövő év­ben még szélesebb körben alkal­mazzák a fejlett agrotechnikai el­járásodat. A tszcs eredményeinek láttán ez évben nyolc dolgozó pa­raszt lépett be a. karádi Rákosi termelőcsoportba. hatalmas lendülettel indultak meg a gvár karbantartási munkálatai. A gyár karbantartási munkáit vég­ző dolgozók becsülettel kivették részű tegnapjának méltó megünneplésé tői. Kiss Ferenc finomítói gépla­katos vállalta, hogy a kockavágó prések karbantartásánál 106 szá zalékra teljesíti normáját. Vállalását Sztálin elvtárs szü­letésnapjára 116 százalékra teljesítette, Szeremlei Ferenc a kockavágó- prések alkatrészeinek tisztításánál 107 százalékos teljesítményt vál­lalt, normáját 110 százalékra tel­jesítette. Cserháti János esztergályos az üzem gépalkatrészeinek esztergá- lásánál vállalta, hogy normáját 110 százalékra teljesíti, vállalását túl­szárnyalva 120 százalékos teljesít­ményt ért el. Harsányi József és Urbarscsek József elvtársak a cu­korfőző-vákuumok karbantartását végzik. Vállalták, hogy Sztálin elvtárs születésnapjának tisztele­tére normájukat 105 százalékra teljesítik. Vállalásukat 107 száza­lékra teljesítették. Baranyai Ist­ván szíjgyártó vállalta, ihogy a kampány után a szíjak leszedését és raktározá&t december 21-re el­végzi. Vállalását túlteljesítve ezt a munkát december 19-én elvé­gezte. Ezzel az eredményével 116 százalékra teljesítette normáját. A cukorfőzési kampány befeje­zése után az üzem műszaki veze­tői, a dolgozók bevonásával meg­kezdték az 1953. évi terv kidolgo­zását. Termelési értekezleten is­iad s gyárban a gyors érté­kelő újítási kampány, melynek során eddig 79 újítás került elbírálásra. A Kaposvári Cukorgyár dolgo­zói becsületes munkájukkal har­coltak az üzem tervének és ötéves tervünk feladatainak maradékta­lan teljesítéséért. Az 1953-as terv előkészítéséből értékes javasla­tokkal példásan kivették részü­ket. Tudják, hogy javaslataikkal a maguk munkáját segítik elő, azt, hogy 1953-ban még jobb és kima- gaslctb eredményeket tudnak el-’ érni. Weinich Bódog. A KARNEVÁL dolgozói teljesítették évi tervüket A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói lelke; munkával harcoltak a felemelt éves terv tel­jesítéséért, amelyet december 15-én 13 órakor befejeztek. A legutóbbi termelési értekezleten ismertették a dolgozókkal az 1953-'as terv elő­irányzatát. amelyhez a dolgozók konkrét javaslatokat téve szóltak hozzá. Ferenczi József javasolta az üzem vezetőségének, hogy vegyék tervbe az 1953oas évben a zsírlevá­lasztó Itazánt. amivel meggyorsít ják a termelést. Javasolta, hogy az üzem dolgozói számára építsenek kultúrhelyiséget, ahol a dolgozók tanulhatnak, szórakozhatnak. Az (izem kommunistái nem feled­keztek meg arról, hogy nekik kel! élenjárni a termelésben. Pártunk és az egész nép példamutató mun­kát vár el tőlük, mint 1952-ben, amikor nagy .segítséget nyújtottak az 1952-es éves terv határidő előtti befejezésében, Tóth Sándorné átiagszázalé'ka 160. Balázs János üzemvezető a dolgozóknak / inagy segítséget nyúj­tott munkájukban, szakmailag ok­tatja őket. hogy nagyobb eredmé­nyeket tudjanak elérni. Az üzemnek hat sztahanovistája van Sztálin elvtárs 78. születés­napja alkalmával III. Horváth Jó­zsefné és Borsföldi Magda elvtárs­nők sztahanovista kitüntetésben ré­szesültek, mert 170—180 átlagszá- zalékct értek el, amivei bebizonyí­tották, hogy a népi demokráciának hű harcosai NAGYARÁNYÚ MAGÁNLAKÁS­ÉPÍTKEZÉS A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unióban az állami lakóházépítkezé- seken kivül igen sok magánszemély is épített lakást. Minden szovjet embernek joga van családi házat venni vagy építeni. A magánlháza- kat építtető dolgozók tízezer ru­belig terjedő hosszúlejáratú köl­csönt kapnak. 1952-beiní körülbelül egymilliárd rubelt adott kölcsön a szovjet állam ilyen célra. A különböző vállalatok is építe­nek lakóházakat, amelyeket féláron adnak el a dolgozóknak. A ház árá­nak másik felét az állam téríti meg. Különösen sok lakás épül a nagy ipari központokban, az Uraiban, a Donyec-medeneében.

Next

/
Thumbnails
Contents