Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299 szám
Vasárnap, 1952. December 21. SOMOGYI NÉPLAP 7 A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ Az ipar fejlődése a Szovjetunióban Sztálin elvtárs a Komm unis t a Pártja Szovjetunió J Sztálin elvtárs 1946 február 9-én XIX. 'kon- j mondott történelmi jelentőségű begresszusának előestéjén megjelent 'izédében rámutatott, hogy az ,,A szocializmus közgazdasági pro ipar {©.nyelését a legközelebbi két- foléanái a Szovjetunióban" című 1 hárem-ötéves terv folyamján az lángeszű művében maghatározza a i 1940. évi színvonalhoz képest meg- .szocializmus alapvető gazdasági j közelítőleg háromszorosára kell törvényét: „Az egész társadalom j emelni, így a nyersvas termelését állandóan növekvő anyagi és kul- j évi 50 millió tonnára, az acél ter- turálís szükségletei maximális ki- j melésát 60 millió tonnára, a szén elégi lésének biztosítása, a szóda lista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján“. Ezzel ellentétben — tanítja Sztálin elvtárs — a termelés célja a ‘kapitalizmusban nem az ember szükségleteinek kielégítése, hanem a tőkés profit, mégpedig a maximális profit biztosítása. Tehát ;l kapitalizmus alaptörvénye: „A maximal's tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nvemorbadöntése útján. Más országok, különösen az elmaradott országok lakosságának a leigázása és rendszeres kifosztá- sa útján. Végül pedig a legmagasabb tőkés profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság militarize Iása útján“. A Szovjetunióban a szocialista termelésnek a fejlesztését az ember szükségleteinek kielégítése célflálból mindig fontos feladatnak tekintették. Lenin elvtárs már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom másnapján soronköveí'kező feladatnak tartja: ,,A háború és a burzsoá gazdálkodás által szét rombolt termelőeszközök helyre- állítását". Ugyanakkor figyelmeztet arra is, hogy: ,,A nehézipar megmentése, helyreállítása nélkül nein építhetünk fel 'semmiféle ipart, enélkül pedig mint önálló országnak egyáltalában végünk van". Lenin elvtárs arra int, hogy mind gazdasági, mind technikai tekintetben utói keli érni, sőt túl kell szárnyalni a tőkés államokat, Lenin és Sztálin elvtárs a Szovjet állam fennmaradása és győzelme •szempontjából élet-halál kérdésnek tekintették a szocialista ipart, azon belül a nehéziparnak a ki- 'éjpítését. Sztálin elvtárs azt mondotta erről, hogy: „Mi a gazdasági téren vezető országok mögött 50—100 évvel elmaradtunk. Ezt a távolságot te kell futnunk 10 év alatt. Vagy meg tudjuk ezt tenni, vagy agyonnyomna'k bennünket". A szovjet népet nem nyomták agyon Malenkov elvtárs a XIX. kongresszuson tartott előadói beszédében megállapította: „A háború előtti ötéves tervek idején megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar volt az alapja egész népgazdaságunk fej lődésének és országunk aktív vé delemre való felkészülésének. A háború évei rendkívüli erővel iga zolták, hogy helyes vo't pártunk fő irányvonala, az ország iparosi tása. A Szovjetunió iparosítására irányult politika megvalósítása döntő jelentőségű volt a szovjet nép sorsának alakulása szempont, jából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszolgasorsra jusson“. A háború előtti ötéves tervek eredményei, különösen a termelési eszközöket gyártó iparnak, a nehéziparnak, ezen 'belül a gépiparnak a fokozott ütemű fejlesztése lehetővé tette, hogy a .szovjet ipar a: háború folyamán el tudta látni a hadsereget -a legkorszerűbb haditechnikával, fegyverrel és lőszerrel. Mindez köszönhető annak, hogy az SZKP következetesen végrehajtotta a lenini-isztáliíni iparosítási feladatokat és szétzúzta a pár- tonbelüli rothadt, áruló, buhari- nista és egyéb ellenséges nézeteket, amelyek ellene voltak az iparosítási politikának és különösen a nehézipar megteremtésének. A Szovjetunióban ,a háború befejeztével az ipart a haditermelésről a békés termelésre állították át. A párt elsősorban a nehézipart, ezen belül a kohászat, a tüzelőanyagipar és a villamosener- giaipar nagyarányú (fejlesztését tűzte ki célul. termelést 500 millió tonnára, az ásványolajteitmelést pedig 60 millió tonnára. Ezeknek a céloknak a jegyében indult be a háború utálni ötéves terv és bár a háború, ahogyan Maler,kov elvtárs beszámolójából kitűnik, mintegy 8—9 évvel vetette vissza a szocialista ipar fejlődését, mégis egyes cikkekben az utóbbi 3 év alatt olyan eredményeket érteik el, mint azelőtt 8— 9 -12 esztendő alatt. Malenkov elvtárs beszámolójából kitűnik, hogy az ipari termelés növekedése az 1940. évihez viszonyítva az 1952-es évben eléri az egész ipar területén a 223 százalékot, a termelési eszik őzöket gyártó ipar területén ia 267 százalékot, ,a fogyasztási ipar területén a 156 százalékot. Ez alatt az idő alatt jelentősen kiszélesedett a termelés tecíhnikai bázisa. Nőtt a termelésnek az álló alapja é's amellett műszakilag is fejlődött. 1600 újtípusú gépet és gépezetet gyártottak az utóbbi 3 év alatt. A Szovjetunió tudománya nagy szerepet játszik a műszaki fejlődésért vívott harcban. Találmányaikkal segítik a szovjet népet a természeti kincsek, a természeti erők teljesebb feltárásában és jobb kihasználásában, Igen fontos eredménye volt ,a szovjet tudománynak az atomenergia termelésének felfedezése. Ezzel megszűnt az Egyesült Államok monopol helyzete ezen a téren és a szovjet tudomány súlyos csapást mért vele a háborús gyujtoigatók- ra, akik az atomenergiatermelési zsarolásra használták fel a békeszerető népekkel szemben. A Szovjetunióiban a háború utáni időszakban gyors ütemben fejlődött ;■ keleti vidékek ipara. Ha talmas ipari bázist teremtettek a Volga mentén, az Uraiban, Szibé- ríáben, Távol Keleten, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságban és a középázsiai szövetségi köztársaságokban. E területek iparának teljes termelése 1952-ig háromszorosára emelkedett. Az a tény, hogy a Szovjetunió ilyen hatalmas arányban fejleszti a nemzeti köztársaságok iparát, azt eredményezte, hogy az ipar fejlődésével párhuzamosan emelkedett a szövetséges köztársaságokban a jólét. A termelés növekedéséiben igen fontos szerepelt játszik a munka termelékenysége. Malenkov elv- társ beszédéből kitűnik, hogy a Szovjetunióban 1940—1951-ig :tz ipari munka termelékenysége 50 százalékkal nőtt. Az ipari termelés növekedésének 70 százaléka a munka termelékenységének növekedése következtében állott elő. Ez azért következett be, mert széles körben alkalmazzák az új technikát, az élenjáró technológ.aí eljárásokat. A Szovjetunióban a háború utáni ötéves terv alatt jelentősen emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális jóléte. Fejlődött a nép- jólét, a közegészségügy és a kultúra színvonala. Nőtt a nemzeti jövedékim, 1940-től 1951-ig 83 százalékkal- Míg a tőkés országokban a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztályok sajátítják .ki, addig a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéit a szovjet dolgozók anyag1' és kulturális szükségletei kielégítésére, míg a fennmaradó részt a szocialista termelés bővítésére és más társadalmi szükségletekre fordítják. Emelkedett a dolgozók, a munkások és parasztok reálbére, különösen annak következte ben, hogy az élelmiszerek és iparcikkek árát 5 ízben leszállították. Malenkov elvtárs beszámolójában behatóan foglalkozik a takarékosság kérdésével, amit mint a népgazdaság további fellendítése igen fontos eszközének jelöl meg. A párt a takarékosságot fontos feltételnek tekinti a gazdaságon belül felhalmozás megteremtésére £s a felhalmozott eszközök helyes felhasz náiására. A takarékosságnak, mint a szocialista gazdálkodás egyik módszerének, nagy szerepe volt az ország iparosításánál. Ezért a feladat az, hogy minél teljesebben és észszerűbben használják fel a termelés erőforrásait és minél takarékosabban és körültekintőbben kell vezetni a gazdaságot, hogy így nagyobb sikereket érjenek el a nép anyagi és kulturális színvonala emelésében. A Szovjetunió tapasztalatai, példája és nagyarányú önzetlen segítsége következtében fejlőidnek a n'éipi demokráciák, így hazánk népgazdasága is. Ezért tudtuk teljesíteni ás túlteljesíteni ötéves tervnek első 3 évének előirányzatait. Sikerre} a.kaknáztuk és alkalmazzuk a szocialista iparosítás lenini ás sztálini elveit. Sztálin elvtárs az első ötéves terv eredményeit értékelve azt mondottal: „Az ötéves terv fő láncszeme a nehézipar és annak szíve a gépgyártás volt. Mert csakis a nehézipar képes újjáalakítani és talpraállítani az egész ipart is, valamint a közieke dést és a mezőgazdaságot is". Ennek .az elvnek a megszívlelő- sével irányozta elő pártunk a felemelt ötéves tervben a nehézipar 38 m: liárd forintos beruházását. Elscísorban vas-, acél-, szén- és villamosenergia-termelésünket fejlesztjük. 1951 végén a nehézipar termelése 311 százaléka, a gépipar termelése pedig 416 (százaléka ezen iparágak háború előtti legmagasabb termelésének. Rákosi elvtárs a december 15-én megtartott országgyűlési beszédéiben ismertette ipari termelésünk ez év 11 hónapjának dérit eredményeit. így a seen termelés az idén 22.2 százalékkal, bauxittermelésünk 58 százalékkal, nyersolajtermelésiünk 13.4, aluminmmtermel esünk 16.2, tímiföldtermelésünk 22.5, acéltermelésünk 14.1, villiamoisenergia- termelásünk 20.3 százalékkal nőtt meg. Ipari termelésünk előreláthatólag ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva 22 százalékkal növekszik Rákosi elviárs megállapította, * hogy felemelt ötéves tervünk ed digi célkitűzéseit teljesítettük. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén megállapította a nehézipar gyors fejlődését. Rámutatott arra, hogy iparunk fejlődése megfelel annak a lenini-sztálini törvénynek, mely megköveteli, hogy a termelőeszközök fejlődésének üteme állandóan túlszárnyalja a fogyasztási c'kkek termelésének ütemét. Ugyanakkor rámutatott a hiányosságokra is, különösen az alapanyagiparban fennálló hiányosságokra, így a szénbányászat, a vaskohászat, valamint az építőipar területén fennálló lazaságokra, hibákra. De feltárta az egyéb területeken megmutatkozó hibákat is. Ezek a hibák: a. gépek kihasználatlansága, a túlóráztatások, a kohászatiban iaz alapvető termékek tervének bizonyos lemaradása, általában az iparban a magas selejt, a magas önköltség, a béralap túllépése, a pazarlás, a nmmk'averseny akadozása, a laz,a tervek stb. Különösein hangsúlyozta a takarékosság terén fennálló hiányosságokat, a beruházásoknál, valamint az anyiagfelbaszinálásoknáli megmutatkozó pazarlást. Ezek a hibák megtalálhatók megyénk üzemeiben is. Megmutatkozik számos üzemben a helytelen munkaszervezés, a kapunbelüli .munkanélküliség, valamint a nem termelő munkát végzők magas létszáma. A mi feladatunk az, hogy a Szovjetunió XIX. kongresszusának anyagát, Gerő és Rákosi elvtársak beszédeit behatóan tanulmányozva, a hibákat és meglévő fogyatékosságokat kíméletlenül feltárva, az ókat kijavítva a pártunk vezetői által meghatározott feladatokat teljes egészében teljesítsük. Míkecz János. Szólód község dolgozó parasztjai 12 gazda kivételével teljesítették fogadalmukat Szálad község a megye élenjáró községei közé tartozik. November 30-ra minden részletében teljesítették a begyűjtési tervet, végrehajtották a párt és a kormány határozatát, A dolgozó parasztok, amikor olvasták a nagyberkiek december 21 tiszteletére tett versenykihívását, elhatározták: csatlakoznák a kihíváshoz. November 30 után a községben újabb lendületet vett a begyűjtési munka. Mindenki azt akarta, hogy neve elsőnek kerüljön ki a versenytáblára. Most azért indultak harcba: ki ad többet az államnak terven felül. A begyűjtési állendó bizottság tagjainak neve elsőnek került fel a versenytáblára. Az állandó-bizottság tagjai közül dicséretet érdemel Király József és Vincze György dolgozó paraszt, 'akik beadásuk teljesítése mellett állandó népnevelőmunkáí végeztek. A község november 30-tól a mai napig: tejből 15, tojásból 8, baromfiból 1 százalékos emelkedést ért el. Ezzel a község tojásbe- gyüjtési tervét 120, tejbegyüjtésí tervét 125, baromfíbegyüjtésí tervét pedig 112 százalékra teljesítette. A burgonyabegyüjtésí tervet 148, a napraforgóbegyüjtési tervet pedig 1.81 százalékra teljesítették. A kukorica begyűjtési terv teljesítésében lemaradás mutatkozik, s ez jelentős mértékben rontja a község begyűjtési eredményét. A községben 12 gazda maradt adósa kukoricából az államnak. Ezek miatt kell szégyenkeznie a becsületes dolgozó parasztoknak. * Szclád község tanácsa következetesen harcoljon, hogy a begyűjtési tervet kukoricából is teljesítsék a hátralékosok. December 18-ra teljesítették évi tervüket az öreglaki magtér meló gazdaság dolgozói Az öreglaki magtermelő gazdaság dolgozói fogadalmat tettek arra, hogy lemaradásukat helyrehozzák ée december 21-re, Sztálin elvtárs 73. születésnapjára teljesítik 1952-es tervüket, ígéretüket beváltották: vállalásukat december 18-ra teljes egészében teljesítették. Az elmúlt héten békeköngre sszusi műszakot tartottak, Papp Irén vállalta, hegy tervét 172 százalékra teljesíti. Vállalását 191 százalékra teljesítette. Komád Erzsébet megfogadta, , hogy 111 százalékot teljesít, 176 százalékot teljesített. Kamrád Mária szintén 111 százalékot vállalt, J.76 százalékot teljesített. Nagy Mária 124 százalékos vállalásával szemben 173 százalékot teljesített. Fr®ocsics Ilona 124 százalékot vállalt, 163 százalékot teljesített. Csonka László né 126 százalékot vállalt, 152 százalékot teljesített. Nagy János géplakatos hulladékanyagból — beütemezett munkáján kívül — öt kályhát, s hozzávaló csövet készített, ezzel újabb 3880 forint beruházási összeget takarított meg. Nagy József ÜB-elnök az 1953. évi munkaerők szerződtetésére tett felajánlást, melyet 303 szerződéssel túlteljesített. A DISZ-szervezet a hulladékgyűjtési vállalását 100 kilogramm öntöttvassal és 309 kilogramm papírhulladékkal teljesítette túl. Vállalásuk teljesítése után kultúrműsorral feszültek Sztálin élv- társ 73. születésnapjának méltó megünneplésére. Horváth László kirendeltség-vezető. Élenjáró traktorosaink fogadalmukat valóraváltva ünnepelnek A megye gépállomásainak dolgozói közül 333-an tettek fogadalmat dec. 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjának 73. évfordulójára, A fogadalom teljesítése közben számos kiváló eredmény született. Ez jelentős mértékben járult hozzá a gépállomások tervének teljesítésé, hez és elősegítette tszcs-ink mezőgazdasági munkáját, valamint a si- lózási terv teljesítését. A december 21. tiszteletére indult nemes versengés újabb bizonyítéka dolgozóink határtalan szereietének, melyet a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt érez népünk. A dolgozók Sztálin elvtárs nevével ajkukon indultak harcba a fogadalmak teljesítéséért. A. darányi, a ladi, a kaposvári és a többi gépállomás dolgozói be. csülettel teljesítették fogadalmukat. Ekker Ferenc, a darányi gépállomás dolgozója megfogadta, hogy dekádtervét állandóan 130 százalékra teljesíti, vállalását túlszárnyalva, a legutóbbi dekádban is H5 százalékot teljesített. Ekker elvtárs a rossz időjárás ellenére is állandó. Un szántott Minden percet munkában töltött, mert érezte, hogy a pártnak adott szavát, Sztálin elvtárs tiszteletére tett ígéretét figyelemmel kíséri megyénk minden dolgozója, de számít vállalása teljesítésére a gépállomás is. r i Szloboda Gyűld megyeszerte ismert kiváló traktoros is méltóképpen készült december 21-re. Tudta: sokat vár tőle a párt, hisz eddigi munkájával bebizonyította képességeit. Sokat várnak tőle a dolgozók is, akik példáján lelkesülve értek el szép eredményeket. Szloboda elvtárs yyiegfogadta, hogy december 21.re' őszi tervét 350 százalékra teljesíti. Nagy feladatra vállalkozott, mondogatták az értekezlet után « dolgozók és kiváncsion figyelték Szloboda elvtárs munkáját. Egy hét múlva minden kétely eltűnt, mert látták, hogy Szloboda elvtárs mégnagyobb lelkesedéssel dolgozik, napról-napra közeledik a vállalás teljesítéséhez. December 15-én büszkén jelentette a gépállomás vezetőjének, hogy teljesítette Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére tett fogadalmát. 356 százalékot teljesített. Szlo. boda elvtárs azóta is tovább fokozza munkájúi. A kaposvári gépállomás az utóbbi napokban jelentősen növelte a silózási terv teljesítését. A legutóbbi öt napban 1770 köbméter silót készítettek. A gépállomás vezetői és dolgozói többségükben nem feledték el, hogy boldog jövőnket, szebb életünket a nagy Sztálinnak és népének köszönhetjük. Ezt. csak úgy tudjuk meghálálni, ha a munka frontján becsülettel álljuk meg helyünket és valóraváltjuk a pártnak adott szavunkat. : Állami gazdaságaink becsülettel teljesítették fogadalmaikat A somogyftarnócali állami gazdaság tehenészeti csoportjában Em- bersics József és Gölbölöis Ferenc tehenész vállalták, hogy éves termelési tervüket, ami egy éviben 3216 liter, december 21-re teljesítik, Vállalásukat december 10-ig teljesítették és a tehenészeti csoport 14.000 liter tejjel adott többet államunknak, aminek pénzbe- ni értéke 10,937 forint. Szentgyörgyi Vendel, a megye lagjjobib juhásza, aki 240 anyablir- kát gondoz, vállalta, hogy az ellesi átlagot 115 százalékra emeli és az elhullási százalékot pediilg 2 százalékra csökkenti. Eddig 142 anyától 158 bárányt választott le és az elhullást teljesen kiküszöbölte. ^ Szabó János, a marcali állami gazdaság sertéshízllalója vállalta, hogy december 21-re a sertések nél a d a na ér t ők esi t é s t 21 százalékról 23 százalékra emeli. Fogadalmát túlteljesítette és december 17-iig 27 százalékos daraértékesítést ért el.