Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299 szám
1 Vasárnap, 1952. december 21. SOMOGYI NÉPLAP Sztálin — a kol la ozpcik!szer megteremtője „Két szó forrott eggyé hü szívünkben: „Sztálin'4 és a „Győzelem“ ... “ (A, Szurkov) Lenin és Sztálin pártja több mint kiét évtized-deli eze'lcltt a nagy vezér, Sztálin elvt'árs vezetésével olyan mélyreható forradalmi fordulatot valósított meg a falun, mely kiölve tkezimélny eiben az 1917, évi októberi forradalmi fordulattal volt azonos jelentőségű, A szegény- és középparasztság sokmilliós tömege a párt felhívására és a párt vezetésével rálépett a szocializmus útjára. A Szov|j'etálQam hatalmas kincset: 488 miliiió hektár földet juttatott ingyenesen, örök használatra a kolhozoknak. Jelenleg a Szovjetunióban a forradalom -előtti 25 millió apró, egyéni paraszt- gazdaság helyett 97 ezer egyesített kcilhoz van, amelyekben a terme lőmunlka a korszerű tudomány és technika vívmányain alapul. Ez- id’ősz-eirint a Szovjetunióiban már 8939 i0p- és traktoráWoimás, erdő- 1 védő-., rétjjavító- és állattenyésztési telepeket gépesítő állomás működik. A cári Oroszország csekélyho- za-mú földművelésévé? szemben a szoivijet hatalom éveiben megvalósították a belterjes gazdálkodást. Az utóbbi néhány esztendőben az évi gabonatermés meghaladta az 1 milliárd 100 millió mázsa gabonát, az idén pedig 1 milliárd 300 miliő métermázsa gabona termett. ,,A gabonaproblémát tehát, amely egykor a legégetőbb és legkomolyabb probléma vojit, sikeresen megoldottuk, végérvényesen és vissza vo nhatatliánul megoldottuk" —• állapította meg Mallenlko-v elv- tár3 kongresszusi beszámolójában. J A kolíhozrendszer előkészítésének és fejlődésének egész története éli v éla s zh ata 11 anul összeforrott a Szovjetunió népeinek bölcs vezére, a marxista-leninista tudomány kimagasló egyénisége: Jo- szif Visszárionovics Sztálin nevével. Az emberiség történetében nincs példa a pártvezette tömegek olyan politikai mozgalmára, olyan óriási ütemre, az embermilliók termelési módjának, életének és kultúrájának olyan maradék tálán átalakítására, mint amilyen a mezőgazdaság teljes kollektivizálása volt a Szovjetunióban. Napjainknak ezt a hatalma« mozgalmát Sztálin ilángesze dolgozta ki, szervezte meg és vitte diadalra. Sztálin neve a virágzó kolhoz- rendiszer nagy eredének és életrevalóságának jelképe. Az új szov- jet-oaraszt'ság, akár csak az egész nép, Sztálin nevével harcolt és .győzede-lmeisíkedett a munka mezején és a csatatéren. Határtalan a szocialista mezőgazdaság dolgozóinak hálája és szeretető bölcs tanítójuk és nagy barátjuk: Sztálin elvtárs iránt. A szovjet mezőgazdaság szociálist?. átalakítása közben szerzett tapasztalatoknak óriási nemzetközi jelentőségük van. A népi demokratikus országok, amelyek most rakják le a szocialista gazdaság alapjait, megszűntették a nagybirtokokat, amelyek a reakció és a limánctőke korlátlan uralmának támaszai voltak. A földet átadták azoknak, akik azt megművelik: a parasztoknak. Sorra alakulnak újabb és újabb termelőszövetkezetek s új gépállomások létesülnek. A lefflgyél, magyar, román, csehszlovák, albán, bolgár és kínai parasztok nagyszámú küldöttségei gyakran ellátogatnak a Szovjetunióba, a szocialista földművelés országába. A mépí demokráciák kommunista és munkáspártjai a .Szovjetunió tapasztalatai alapján tanulják a falusi szocialista rend előkészítésének és megteremtésének bolsevik művészetét. A termékhőség megteremtését szolgáló magasztos feladatok megoldásában, a szocialista falu dolgozóinak sokmilliós soraiban folyó szocialista munkaverseny hatalmas lendületében utat mutatnak a bölcs sztálini szavak: „Ha valamenyi kolhozparaszt —• valamennyi és nemcsak a többség — becsületesen fog dolgozni, akikor a kolhozok zsúfolásig telnek termékekkel, a kolhozparasztok bővében lesznek a különféle javaknak és a mi országunk lesz a leggazdagabb ország a világon“. A mindenek felett győzedelmeskedő Kommunista Párt, nagy vezérének és tanítójának: Sztálin elvtársinak vezetésével biztos léptekkel halad előre a szovjet parasztság, a szovjet haza minden dolgozója a kommunizmus felé. M, Soloihov írtai „A világ dolgozóinak aty,ja" című cikkében a következőket: „Fél század telt el azóta, hogy Batumban elhangzottak a prófétai szavak: — Itt van a> hajnal! Rövidesen felkel a nap. És ez a na,p nekünk fog ragyogni! A nap nekünk ragyog és ragyogni fog az egész dolgozó em- beiriségniek, amely az egész világon hősi küzdelmet folytat & békéért, — azért, hogy boldogan élhessen és boldog életet hagyhasson az elkövetkező nemzedékekre is." I. Kotyenko és J. Zsukov: ÚJ FALU, ÚJ HÁZ, ÚJ ÉLET A szovjet kormány több tízezer kozóJc kolhozparasztot költöztetett ■át a Don árterületéről, onnan, ahol ma már a cimljangzki tenger vizej hullámzik. Amikor Kalácstól Ciml- ja'mszkájáig a kozák földön mindé- nütt megkezdődött a kolhozparasz- tek átköltöztetése, történt. hogy Vaszilij Andrejevics Szuiackov öreg kolhozparaszt házának udvarán megjelent a vagyon értékét felbecsülő bizottság. Az öreg leült « ház előtti lépcsőre és szótlanul várta, mi fog történni. A bizottság Jelvette a leltárt és külön-külön felbecsült minden ingóságot. — Tizenhatezer! — hallotta az öreg. Ennyire becsülték házát és ingóságait Szidackov izgatottan kelt fel ültéből. Ez az összeg legmerészeb’b ellcépz elé seit is felülmúlta. Az állam segítette a kolhozpa-i rasztokat az átköltözésnél; téglát, | deszkáit, üveget, tetőfedő anyagot, egyszóval mindent adott, ami az új ház megépítéséhez az áttelepültek új falvaiban szükséges volt. Több mint 1,300.000 rubelt fordított az állam a kolhozparasztok átköltöztetésére. Zsukovszkaja falu egyike az új településeknek. amelyek „a nagy költözködésnyomán jöttek létre. Az új falu házai széles utcák mentén sorakoznak. Az utakat íviám. pák világítják. A falucska központjában áll a hétosztályos iskola emeletes épülete. Mellette találjuk a mozit, a könyvtárat és az orvosi rendelőt. A lakóházak tágasak, kényelme- 1 sek. Kis erkélyek nyílnak az utca felé. Az udvarokon virágágyak és gyümölcsfák sorakoznak. Az áttele. pített falvakban egyedül csak a rosztovi területen több mint 7600 gyümölcsfát ültettek el. Közvetlenül a vizierőmű mellett épült Cimljanszkája. Mellette fekszik Szóljenovszkaja falu, amely inkább fürdőhelyhez hasonlít, olyan szép a fekvése. Három oldalról tenger övezi. — Hogyan volt azelőtt? — emlékeznek az öregek. — Az ember szíve elszorult, ' amikor talyigára hányta kevés holmiját és új helyre költözött a családdal. Nem tudta, mi várja. Ma akár városba, akár falufia költözünk át, tudjuk, hogy jobb lakás és még szebb élet vár ránk, mert gondoskodik rólunk a szovjet hatalom. A Don vízén íúl.. jyjaria Leonovkova a csatorna] magas gátján állott és vé-\ gigtekintett a sztyeppén. Ameddig csak ellátott, egyenletesen felszán-1 tott föld terült el előtte, a friss barázdákat beragyogta a reggeli nap- j sugár. A lány levette fejéről a ken-\ döt. integetni kezdett vele és lesza- j ladt a bevetett búzatáblára.-— Gyere utánamj, — kiáltotta Grebenyuk traktorosnak. Grebenyuk megindult gépével a lány nyomában. A traktor árokhúzó ekét vontatott, ameiy'mély öntöző, barázdát hasított. — Maria utat készít a víznek —I mondotta büszkén Aljohin, a vészé- ‘ lovszki ..Tszkra"-kolhoz tinóké. —i ö a legjobb öntözőmunkásunk. j — Amikor ezeket az öntözőba. > rázdákat látom — folytatta Aljo-'i hin —. eszembe jut a m.ult. ami-j -kor még mesgyék határolták a parasztok keskeny földecskéit_ Abbanj ■az időben még faekével szántottunk, kosárból vetettük a manót és ha termett, cséphadaróvai csépeltük a gabonát. Az égtől vártunk segít séget. A főül rendszerint már nyár i eDjén kiszáradt, megrepedezett a' höséotöl és elpusztult a növények gyenge gyökérzete. Aztán jött az aszályos szél s mint a tűz. kiértette a vetéseket, leperzselte a legelőket. És vem. volt erő. amely megfékez-j ze a ,,fekete vészt”. yj forradalom után azonban a munkásosztály segítségé, vei teljesen megváltozott az élet Irta: A. Baharev falun is. A kolhozelnök még jól emlékszik arra a kemény téli estére, amikor gyűlésre igyekeztek a tanyai iskolába. Az iskolában egy rosztovi munkás beszélt a parasztokhoz az új, ismeretlen kollektív életről. Büszkén csengett a hang. ja, amikor bejelentette: „A párt küldött hozzátok engem! Sztálin küldött!” Mennyi minden történt azóta! Megalakult az ,Iszkran-kolhoz. Földjein az idén már20 nagyteljesítményű Diesel.traktor dolgozott. A traktorokon kívül számtalan talajjavító eszköz és kombájn segítette a parasztok munkáját. A kolhoz- parasztok mindennapi életéhez már hozzátartozik a villany, a rádió, a könyv. A természet erőivel szemben is' felvették a harcot, de bárhogy is igyekeztek, valami mégis hiányzott. ,,Vizet!” — suttogták a forró szelektől felperzselt búzatáblák. — Vizet!” — sóhajtották az elszá- radt, fonnyadt levelű fák. És íme: megérkezett a víz a sztyeppére is! Az ő útját készítette elő Maria Leonovkova és Alek- j szandr Grebenyuk. Maria kipirult arccal haladt az éltető víz előtt,1 amellyel hamarosan megteltek az entözőárkok y| Don vízén túl és a Manyics közelében már számtalan csatorna hálózza be a sztyeppét. Keletről nyugatra, északról délre húzódnak és keresztülszövik a földe. két. A víz nyomán nagyszerű, virágzó élet falcad. — Ha gondolatban végigkísérjük a kolhozrendszer létrehozásának és fejlődésének legfőbb állomásait, láthatjuk, hogy minden változás Sztálin elvtárs bölcs útmutatása nyomán jött létre ■— fűzte tovább a szót a kolhozelnök. — Sztálin elvtárs tűzte ki a feladatot, hogy a kommunisták htízzák létre a kolhozokat, ö teremtette meg a Szovjetunió hatalmas gépiparát, amely, nek termékei segítséget nyújtanak a mezőgazdaság átalakításához, ő gondoskodott a kolhozparasztok jólétéről és ö védte meg vagyonukat, munkájuk gyümölcseit a fasiszta rablók ellen is. A háború utáni években az emberek millióit mozgósította zseniális, természetátalakító terveinek végrehajtására. Mindenütt és minden téren meg. nyilvánul Sztálin elvtárs ragyogó útmutatása. * * * Qztálin elvtárs most újabb fi adatot tűzött a kolhozpi rasztok elé. Ez az öntözéses fölt művelés, A munkásosztály úji a segítségére siet.a falunak, éprpt úgy. mint a kolhozélet megszerv zésének első napjaiban. A Done túli sztyeppékre többezer földás< gépet és az építők egész hadseregi küldték. A Don és az Azcvi-tengt között elterülő mérhetetlen térst gén is megkezdték hódító harcuki a szovjet emberek a természet en ellen. 5 Gépesítik a kolhozok főbb mezei munkáit A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán elfogadott ötödik ötéves terv irányelvei meg szabják, hogy a kolhozokban be kell fejezni a főbb mezei munkák gépesítését. Széles körben gépesíteni kell az állattenyésztést, a konyhakertészet, a gyümölcskertészet becs kirakodását, a mezőgazdasági termékek szállítását, az öntözést, az elmocsarasodott területek lecsap olását. Képünk az észtországi „Uj élet”-kolhoz földjén dolgozó traktort mu. tatja be munka közben. A Turkmen SZSZK mezőgazdasága már most is a legmagasabb szín. vonalon végzi a mezőgazdasági munkákat. Képünk Alekszandr Luki- nit, az egyik híres turbóén mezőgazdasági pilótát mutatja be, amint Szóid Fjcrmodovval, a csardzsouj terület _,Kujbisev”-kolhozának bri- gádvezetöjevel megbeszéli a gyapotültetvények repülőgépről való permetezésének ütemtervét. Ahol a yilá eglio < atornája épül A sztálini természetátalakító munkák megváltoztatják a Turkmén SZSZK képét is. Ahol ma még a sivatag homokja teszi sivárrá a tájat, ott a világ legnagyobb öntözőcsatornája épül és öntözőhálózatával termékeny vidéket teremt. A Turkmén Főcsatorna 1100 kilométeres vonalán tudományos expedíciók végzik munkájukat. A Turkmén SZSZK Tudományos Akadémiája repeteszki sivatagi állomásának tudományos munkatársai rendszeresen tanulmányozzák a homok tulajdonságait. K. Annamuradov és A. Lengyin a Kara-Kum keleti részén talajszintezö munlcálatokat végeznek. v ällanytraktoroK segítik a szovjet kolhozparasztok munkáját L. P. Borija elvtárs mondotta a Szovjetunió Kommunista Fártja XIX. kongresszusán, hogy „Szovjet-üzbekisztánban minden ezer hektárnyi vetésterületre H traktor jut, ezzel szemben Franciaországban ugyanekkora területre csak hét, Olaszországban négy sokkal kisebb kapacitású traktor. Mmidani sem kell, hogy a határontuli keleti országokban szinte alig van traktor. Az Üzbek SZSZK-ban 70 hektárnyi vetésterületre jut egy traktor, Pakisztánban viszont csupán minden 9000 hektár, Indiában 10.000 hektár, Iránban pedig 18.000 hektár vetésterületre. Képünk; az üzbekisztáni jangi-julszki gép- és traktorállomás munkába induló két villany traktorát ábrázolja.
