Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-20 / 298 szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1952. december 20. Az 1953. évi költségvetés vitája TANÁCSKOZIK A NÉPEK BÉKEKONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról.) latot, ik'éreni, hogy az országgyűlés további 15 millió forintot szavazzon meg munkavédelmi célokra. A költségvetést elfogadta- Mekis József javaslatát kiadták az országgyűlés illetékes bizottságának. Kádas István felszólalása Ezután Kádas István országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki az igazságügyi tárca köl't- séigivetéisével foglalkozott. A mi törvényeink — mondotta — a szocialista erkölcs magasztos elveit valósítják meg: igazságszolgáltatásunk annak az erkölcsnek a vcldeíknezőlje, amely a népek békés együttélését, a népek szabadságát és függetlenségét követeli. Rámutatott, hogy az imperialisták agresszióra való törekvése, háborús propagandája a zülléshez, gyilkosságokhoz, erőszakoskodásokhoz vezet. Az USA-ban evenként klb. egymillió fiatalkorút tartóztatnak .le különböző bűncselekményeikért. Más kapitalista államokban, például Olaszországban és Franciaországiban a kapitalista „jogrend” amerikai nyomásra oda süllyedt, hogy lényegéiben, megsetmimisítet tétk a.z általános szabadságjogokat. Nyugaf -Neme tországba n egym á s után helyezik szabadlábra a milliók Legyilkcilásáéirt bebörtönzött nádi vérebeket. Décsi Gyula igazságüg Pártunk II. kongresszusának határozatait, útmutatásait az igazságügy területén is megvalósítottuk — mondotta. — Ez biztosította, hogy az elmúlt időszakban az igazságszolgáltatásunkat az igaz- ságügyi szervezet megerősödése és demokratizálása, az igazságszolgáltatás következetesebbé válása jellemezte. Ezután beszámolt az év ^ során alkotott jogszabályokról, többek között elmondotta, hogy évenként mintegy 11 ezer népi ülnök vesz részt a bíráskodás munkájában. Míg nálunk -ezek a sikerek igazságszolgáltatásunkat és jogrendszerünket demokratizálják és a dolgozók jogi védelmének mind hathatósabb eszközévé teszik, addig az imperialista államok joga és igazságszolgáltatása a kizsákmányolok egyre: mohóbb, gátlástalanabb, nyílt elnyomd sának válik kifejezőjévé és engedelmes eszközévé. Az igazságügyminiszter ezután rámutatott, hogy az Egyesült Államokban az „igazságszolgáltatás' a haladó elemek üldözésének szerve lett. Ugyanakkor Amerikát valóságos bűnözési hullám öntötte el. Az Amerikai Egyesült Államokban 1951i-ben naponta', hivatalos amerikai statisztikai adatok szerint 5157 súlyos bűncselekményt követtek el. Décsi Gyula ezután idézte Leninnek 1918-ban az új szovjet bí róságok létrehozása után mondott szavait, majd így folytatta: A bíróságok, az ügyészségek nálunk is az osztályellenség ellenállása megtörésének, bűnös cselszövései leleplezésé nek, kártevő cselekedetei megbüntetésének eszközei. Az imperialisták, az Amerikai Egyesült Államok és agenifurája, a Tito-banda, nem szűnik meg kémeket. szabotőröket, díverzánsokat küldeni hazánkba. E provokátorok, ügynökök, kémek, emlberrab- lók, gyilkosok bandáját Államvédelmi Hatóságunk sorra rendre leleplezi. Bíróságaink feladata, hogy az 'eddiginél sokkal szigorúbban, következetesebben sújtsanak le. Bíróinknak, ügyészeinknek teljes mértékben át kell érezniük, bogy e gonosztevők leleplezésével, gaztetteik feltárásával, megbüntetésével békénket, e:lé,rt vívmányainkat védik, s megmutatják népünknek es a világnak, milyen eszközökkel dolgoznak a béke ellenségei. A kulákok, a volt tőkések és nagybirtokosok, a horthysta katonatisztek megkísérlik zavarni építőmunkánkat. Bíróságainknak és ügyészségeinknek a törvény teljes Tito Jugoszláviájában a börtönök ZEÚiolva. vannak a gálád Tito-banda féktelen terrorját megelégelő jugoszláv hazafiakkal. A börtönökbe való gyilkosok, rablók és a hivatásos bűnözök egész hada UDB egyenruhában feszít. A mi országgyűlésünk — folytatta - olyan költségvetés törvényjavaslatát tárgyalja, amely fejlődő népgazdaságunknak, dolgozó népünknek egyre emelkedő anyagi és kulturális színvonalának nagymérvű számadatait tükrözi. A mi törvényeink mindegyike a fejlődő, boldog, független Magyarországnak cgy-egy határköve. Ugyanakkor bíróságaink keményen lesújtanak a dolgozó nép ellenségeire : az UDB gengsztereire, az áruhalmozó és rejtegető kukkokra, volt gyárosokra és földbirtokosokra. Az ügyészségek őrködnek a Nép- köztársaság törvényességén: azon, hogy saját jogszabályainkat mindenki pontosan kövesse és megtartsa. A továbbiakban méltatta a népi ülnökök munkáját, majd befejezésül hangsúlyozta: Igazságügyi szerveinknek munkájuk elvégzése, közben mindig szem előtt kell tartaniok, hogy csak erős népi állam tud helytállni a szocializmusért, a békéért vívott nagy küzdelemben. A költség- vetést elfogadta. yminiszter felszólalása szigorává! kell lesujtaniok ezekre a kártevőkre. Liberalizmusnak, elnézésnek nem lőhet helye, s az itt még mutatkozó bármiféle lazaságot, engedékenységei, bizonyta- lanikoáást* feltétlenül fel kell számolni. E téren határozoítabhá és következetesebbé kel! tennünk az igazságszolgáltatás munkáját. Államunknak gazdasági álapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona._Ez't az alapot, a társadalmi, a. szocialista tulajdont meg kehi védeni minden támadástól, biztosítani kell a társadalmi tulajdonnak sérthetetlenségéit, megóvását. Erre kell nevelnünk a mi dolgozóinkat is. Megengedhetetlen, hogy egyes üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben megkárosítsák az állami tulajdont, hanyagul kezeljék a közvagyont. A törvényeknek érvényt kell szerezni mindazokkal szemben, akik egyszerűen „idegen” vagyonnak tekintik a szoeiál: áa tulajdont, nem takarékoskodnak népi demokráciánk vagyonával, pénzével. Érvényt kell szerezni törvényeinknek azokkal szemben is, akik mindezt elnézik, eltűrik. Biztosítanunk kell azlt is, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatóival szentben még nagyon gyakori liberalizmus, elnézés az igazságszolgáltatás munkájában megszűnjék. Népi demokráciánk igazságszolgáltatásának munkáját alapvetően megkönnyíti, hogy nem kell járatlan utakon haladnia: elßtite áll a Szovjetunió igazságszolgáltatásának példája. Rákosi elvtárs országgyűlési beszédéiben meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek népi demokráciánk ellőtt állnak. Igazságszolgáltatásunknak is él kell látnia e feladatoknak reá eső részét. Összefoglalva: Következetesebb, s éltökeltebb harc az amerikai imperialisták által, a Tito-banda által országunkba beküldött kérnek, szabotőrök, gyilkosok ellen; népi demokratikus rendünk hatékony' védelme minden rendű és rangú éllenséggel, a kártevő kukkokkal, az osztályellenség bűnös mesterkedéseivel szentben; az állampolgári fegyelemnek, a munkafegyelemnek biztosítása és a dolgozóik fegyelemre nevelése; az állami és a szövetkezeti tulajdon megkárosítóinaik példás megbüntetése; a dolgozók jogainak, a dolgozók egészségének fokozott védelme; a dolgozó tömegekkel való kapcsolat további erősítése; a bürokratizmus minden megnyilvánulása elleni küzdelem az igazságügyi szervezeten belül. Mitterand, a francia küldöttség tagjának felszólalása, után Vietnam képviselője, Nguyen Huan Thuy, a vietnami békeküldöttség nevében üdvözölte a kongresszust. Hangoztatta, hogy a koreai háború üzlet az amerikai monopolistáknak, de végtelen nyomorúság forrása á nép milliói számára. Ezért a vietnami küldöttség követeli az azonnali fegyverszünet .megkötését, a hadifoglyok kicserélését a genfi egyezmény elvei alapján és. minden idegen csapat kivonását az országból. A vietnami küldöttet beszédének elhangzása után lelkesen, nagy tapssal ünnepelték a népek békekongresszusának részvevői. A jelenlévők tapsai, lelkesedése még jobban fokozódott, amikor az elnök . bejelentette, hogy Louis Aragon, a nagy francia író, a francia békeküldöttség tagja kíván szólni a kongresszushoz. Egy. francia kommunista meggyőződésével mondom ki — hangsúA népek békekongresszusa a szólásra jelentkezett küldöttek nagy számára való tekintettel csütörtökre virradóra éjtszakai ülést tartott, amely hajnali három órakor ért véget. Ezen a többi között .felszólalt Van Lierd belga küldött, Hugo Kramer svájci küldött, Ada Ales- sandrini asszony, olasz küldött és Kamara egyenlítői-Afrika néger lakosságának küldötte, aki kijelentette. hogy a francia kormány igyekszik örökéletűvé tenni a rabszolgaságot afrikai gyarmatain. Kobru Szing, az indiai küldöttség tagja élesen bírálta Dél-Afriká kormányköreinek a színesbőrű lakossággal szemben alkalmazott, a reakciós és ezerszer megcáfolt fajelméleten alapuló politikáját. Az indiai küldött javasolta, hogy._ a- népek kékekongresszusa küldjön testvéri üdvözletét Dél-Afrika né. ger lakosságának, amely bátran A A népek békekongresszusa csütörtök délelőtt folytatta tanácskozását. Az első felszólaló. Ahmed Kahzar (Szíria) elmondotta, hogy az imperialisták1 katonai blokkot akarnak létrehozni Közép-Keleten, hogy az -arab államok népeit ágyú- töltelékké használhassák fel, az arab népek együttes ellenállása azonban mindezideig megakadályozta e tervüket. Az arab nép szereti és tiszteli a Szovjetuniót és soha nem lesz hajlandó fegyvert ragadni ellene. Kennan Farmer angol lelkész szólalt fel ezután az angliai keresztény-pacifista mozgalom nevében. Hangoztatta, hogy a pacifisták teljes mértékben együtt akarnak működni a békemozgalommal és támogatni akarnak minden olyan' őszinte erőfeszítést, amely arra irányul, hogy megakadályozza egy újabb világháború katasztrófáját. Olga Poblete chilei delegátus arról beszélt, hogy a latinamerikai országok támogatást várnak a békéken gresszustól abban a harcban, amelyet az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmények jóváhagyása és a. külső beavatkozás ellen folytatnak. Szorgalmazza a béke- kongresszus a nemzetközi kereskedelmi forgalom és a kulturális csere szabadságának helyreállítását és mozgósítsa a világ közvéleményét e célok elérése érdekében. Doblie libanoni küldött kijelentette: a libanoni nép a múltban mérhetetlenül sokat szenvedett az imperialista elnyomás miatt. Népünk ellenállása és a szabadságszerető népek támogatása folytán vé- gülis az idegen csapatok kénytelenek voltak kivonulni országunkból. Hálával tartozunk a Szovjetunió. naJc azért, hogy 19í6-ban az ENSZ- ben állást foglalt az összes idegen csapatok kivonása mellett. Az imperialisták most gazdaságilag hatolnak be az országba. Ez a helyzet népünk számára épp olyan súlyos veszélyt jelent, mint az idegen katonai megszállás — mondotta a delegátus. Vladimiro Lobo brazil képviselő i felszólalása során javasolta a kongresszusnak; szólítsa fel a nagyba A szerda délutáni ülés iyozta AragCn —, hogy alapjaiban ítélem el á gyarmati rendszert a világ bármely táján. Követelem, hogy a francia haderőt sohase vessék be iná-s népék elleni, harcban. A kiváló francia író beszéde után Pablo Neruda,’ a világhírű chilei békeharcos író javasolta, hogy intézzenek felhívást a világ íróihoz. Mi, írók — hangzik a felhívásban —, a világ minden tájáról, akik részt veszünk a népek bécsi békekongresszusán, ki j elent j ük, hogy írásainkkal, toliunk minden erejével harcolunk a háború ellen, írásainkkal leleplezzük a háborús előkészületeket és felvilágosítjuk az embereket. Reméljük, hogy ez a felhívásunk a világ minden írójának szívében visszhangra talál. A világ íróihoz intézett felhívást többek között Ann-a Seghers, Jean Paul Sartre, Louis Aragon, Iwasz- kiewicz, Elsa Triolet, Komsztantyin Fegyin, Jorge Amado és Pablo Neruda írta alá. A délutáni ülés utolsó szónoka a Tito-fasizmus ellen küzdő jugoszláv. nép képviselője, Pero Popi- voda tábornok volt, aki rámutatott arra, hogy a Tito-fasiszták kebel, barátaikkal is katonai szövetség t kötöttek. Ez az úgynevezett Belgrad—Athén—Isztambul hármas szövetség nem mán mint az amerikai háborús előkésen cici: támasz, pontja. A Tiío-kükk a béke ádáz ellensége és a gyújtogatok ügynöksége — mondta a szónok és a továbbiakban kiemelte azokat a súlyos provokációkat, amelyeket a fasiszta Tito-banda Magyarország, Bulgária, Románia és Albánia ellen követ el és amelyekkel a nemzetközi feszültség további kiélezését igyekszik elérni. A békeanozgaleni a titóista Jugoszláviában illegalitásban harcol. Tito és társai a béke és a né,pék éghíz ellenségei — mondotta végül Pero Pcpivoda. A szerda éjtszakai ülés küzd, a barbár faji megkülönböztetés ellen. Mohamed Szálam transzjerdániai küldött az angol-amerikai imperialisták palesztinai háborús előkészületeiről számolt be. Mohamed Szalam indítványozta, hogy a népek békekongresszusa a Közép-Kelet békéjének biztosítása érdekében követelje az Izraelből elűzött arabok visszatelepítését őseik földjére. Stanley Evans brit küldött, anglikán lelkész kijelentette, hogy a közeledő karácsonyt, a béke ünnepét egyetlen igazi keresztény ember sem ünnepelheti nyugodtan és zavartalanul, tudva, hogy a világ több pontján patakokban folyik az emfoervér, az imperialisták zsoldosai gyermekeket, nőket, aggastyánokat gyilkolnak. Evans ezután felolvasta a békekongresszuson részvevő anglikán lelkészek felhívását a világ — élIsősorban Amerika — k resztényei- hez, hogy a küszöbönálló kará- jesenyt ünnepeljék azzal, hogy felrázzák felebarátaik lelkiismeretét és a koreai fegyverszünet megkötésére kényszerítik kormányaikat. Evans bejelentette, hogy a felhívást a többi egyháznak a kongresszuson részvevő tagjai is aláírják. Be jelentését dübörgő taps fogadta. A kongresszuson részvevő pravoszláv, római katolikus, görögkatolikus, mohamedán, buddhista, brahman ista és más hitfelekezetek- hez tartozó lelkészek sorra az elnöki emelvényhez léptek és aláírták a felhívást. A kongresszus részvevői felugrottak helyükről, hatalmas gyűrűt alkottak a lelkészek körül és valamennyien szenvedélyesen követelték: , Békét Koreának, békét a világnak! Több küldött felszólalása utáni az'éjtszakai ülés végétért. csütörtök délelőtti tanácskozás talmakat, hogy 'békés tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket és biztosítsák mindén nemzet függetlenségének és szuverenitásának tiszteletbentartását. Rognan francia lelkész felszólalásában hangsúlyozta: követelnünk kell minden hadművelet azonnali beszüntetését Koreában, követeljük az ellenségeskedés beszüntetését Vietnamban. Meg kell adni az északafrikaiaknak azt a szabadságot, amelyre törekszenek., s ezen a téren ránk, franciákra vár az a feladat, hogy a tárgyalásokat kezdeményezzük. Lelkes taps közben lépett a szónoki emelvényre Geraszimov, a világhírű szovjet filmművész. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy nem lehet mindaddig e kapcsolatok fejlesztéséről beszélni, amíg a föld egyes részein háborúk dúlnak, amelyek Örökbecsű régi kultúrterméke- ket pusztítanak el. Éppen azért a kultúra minden dolgozójának követelnie kell e gyilkos romboló háború beszüntetését, 'elsősorban az azonnali tűzszünetet Koreában. Rámutatott azután arra, hogy míg a Szovjetunió mindent megtesz a nemzetközi kulturális csereforgalom előmozdítására, a nyugati imperialisták minden eszközzel gátolni igyekeznek azt és ők eresztik le az úgynevezett, vasfüggönyt a népek közé. A szovjet .népek — folytatta -- szeretik és megbecsülik más népek kultúráját, művészetét. A Szovjetunióban például sokmillió példányban adják ki a külföldi népek nagy íróinak alkotásait, nemcsak orosz nyelven, hanem a Szovjetunióban élő különböző nemzetiségek nyelvén is. Olyan kis népek, melyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme előtt nemhogy irodalommal, de még saját abc-vel sem. rendelkeztek, most megismerhetik Hugo. Balzac, Mark- Twain. Goethe. 1 .Schiller, Dickens, Dante, Goldoni és más nagy klasszikusok műveit. . Geraszimov felhívta ezután a figyelmet arra, hogy a nyugati országokban az ifjúság nevelésében milyen felbecsülhetetlen kárt okoznak az amerikai filmipar selejtes termékei. A szovjet küldött végül arra hívta fel valamennyi ország kulturális életének képviselőit, a kultúra minden dolgozóját, hogy tehetségüket, tudásukat, alkotó munkájukat arra használják fel, hogy eloszlassák a tájékozatlanság, a tudatlanság ködét, s a népek közötti kid. túrális kapcsolatok szorosabbra vonásával harcoljanak az agresszió és a háború erőivel szemben. Geraszimov beszédét a kbngresz- szus részvevői hosszantartó lelkes tapssal fogadták. Cabrera uruguayi küldött szólalt fel ezután és ismertette azt a har* cot, amelyet országának népe az Egyesült Államok beavatkozó politikájával szemben folytat. Deblab Sand algériai delegátus volt a következő felszólaló. Az imperialisták a legnagyobb terrorral tartják fenn uralmukat Algériában — mondotta. — Az algériai nép nem kér az atlanti paktumból, ,nc-m akar egyetlen hatalmi tömbhöz sem tartozni, hanem függetlenül akarja intézni saját ügyeit, Nekünk egyetlen ellenségünk var és ez a gyarmatosítás. Sven Jauren norvég szafozerve. zeti vezető az északi munkásság nevében javasolta, hogy a békekon gresszus hívja fel a Szakszervezet Világszövetséget, hogy kezdjen el közös tanácskozásokat a munkás ság közös békeharcának megszervp. zése végett és közös felhívást in tézzenek tagjaikhoz, hogy együt küzdjenek az emberiség legfonto sabb ügyéért, a békéért. A délelőtti ülés ezzel végétért
