Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294 szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952. december 16. Mákost Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlés megnyitásán (Folytatás az 1. oldalról.) kinti az Egyesült Államok. Nagy' Britannia és Franciáéii-'-ág. kor­mánya részéről, hogy Nyugat-Né. metországnak a támadó atlanti tömbbe való bevonásával előkészít­sék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett harmadik világháború ki- robbantását, törvényesítsék Nyit. gat-Németorézúg remilvtarizálását és Nyvigut-Ném-etország megszálló<- sáviak állandósításával újabb aka­dályt emeljenek Németország egy- ' ségesítésésiek útjába. A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját elnyomói és a -vemet imperialista hódítók kö­zött létrejött ,,szövetség" jármát. A német imperializmus világuralmi törekvései egy emberöltő alatt lcét- 'ízben sodorták Magyarországot bű­nös háborús halandókba, amelyek kozott: „Washingtoniban végleg meggyőztek róla, hogy Tito na k a Jugoszlávia szocialista építéséről hangoztatott szólamait nem keil komolyan venni.” Tito valójában hozzáfogott Jugoszláviának egy fa­siszta típusú burzsoá állammá való átalakító .íilioz. Tito fasiszta típusú burzsoá állama az amerikai agresz- -:z.ió határainkig előretolt része. A banditák, akiket határainkon) át­dobtak, ennek megfelelően tetőtől- talpig amerikai felszereléssel vol­tak. ellátva, amerikai volt a gumi­csónak, az automata revolver, a gyilok, a ciánkáli és a bilincs. Dol­gozó népünk számára nagyon ta­nulságos volt ez a per, mert újra látta belőle, hogy az amerikai pro­paganda mögött, mely szabadság­ról és demokráciáról szónokol, ott a tőr, a méreg és a bilincs. Mi le­vonjuk ennek a pernek tamil!sá­sra! t és m'ég éberebbek, még kim' a magyar nép Ernára rengeteg !etlenejp:, W ]<jSzünk népünk és bé szenvedést es nyomorúságot ho^tau, . , hun s a jövőben is megveri őket, selyűi ezért hallani sem alkarnak a períiaíisták és csatlósaik elmünk ha hazánkat meg merik támadni. békéről. , irányuló támadásait. Larikadatk­Feltéilenül számolni kell a multi * . inul folytatjuk harcunkat a ibékc fényeivel. Ezek a tényék pedig ur- j _ A szovjetunió "megszilárdítása érdekék eip, erősít­ról tanúskodnak, hogy az első vi-1 elevülhetetlen érdeme, jjük minden It éren a nemzetközi lágháború következményeképpen;, , .,,, , ... ! együttműködést, szilárdabbra von­Oroszország, a második világhábo. ,'°e7 íJjZ ef\sz, Vl a!á.színe e ot sza- juk nieg|)onjjM#jjj!lt],ain baráti kap­ra következményeképpen pedig ^dad'anu leleplezi az angolszász ’ solat.ai*kat felszabadítónkkal, a már több európai és ázsiai ország J^peraaiistak agresszív tömbjénél ]iataIm. Szovjetunióval és a népi levált a kapitalizmus rendszeréről, bekamt- Rajuk ••bjzönydoda, f £ fccn Minién alapunk megvan arra a feg \ i’i sen ápoljuk honvédelmiünket, hogy , n(uunt „. „t- miközben g békéről papolnak, hah háború a kapitalista világrendszer i *an* s,el? fkarnak az atombomba összeomlására vezet ” je? ;l baktenumfegyverdk eitultasá- dá j , ’rol, sót meg a tamado, az atfresz- csak annyi ^ ^eszünk hozza, jszor fogalmának pontos megható* hogy a magyar népi demokrácia|rozáslától is i&\nA. A béketábor novekvo gazdasági erejűnek megle-, kíveinek szakadatlanul folytatniuk tevésre, hegy egy harmadik világ- ■ g p^ujuoa, 1JI*l*ía ibékert^born^ik azt a szakaszát, baktériumfegyverdk eltiltása-! rfk va,n bízva minden fa­ad ássál szem! ben meg védjük. Hazánk gazdasági helyzete doen goadot fordát honv^elmuns jkeM azöknak háborús gyujtoga- rositesere Semmi _a dezatot nem ,óknak a ^leplezését, akik a „sza- aj nálunk, hogy békénk es jovo fej-! ha{Jsáltf sza­A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építő munkáját és nem akar még egyszer a német im­perializmus és militarizmús áldo­zata lenni.” A Magyar Népköztársaság kor­mánya helyesen járt el, árúikor nyilatkozatában fellépett az új vi­lágháború' lei robbantását célzó ez újabb imperialista kísérlet ellen. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ez év október vegén egy de­legációt küldött a1 Német Demo­kratikus Köztársaságba. Ennek a delegációnak az volt a feladata, hogy erősítse a magyar és német dolgozó nép barátságát, hogy biz­tosítsa a Német Demokratikus Köztársaság polgárait arról, hogy a Magyar Népköztársaság dolgo­zói a legnagyobb rokonszenvvel és örömmel figyelik áldozatos é- si­keres munkájukat és azt a törek­vésüket' hogy az imperialisták ál­tal kettészakított hazájukat az erős, szabad, független és demo­kratikus Németországba egyesítsék. Ott-tartózkodásunk alatt meggyő­ződtünk róla, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság dolgozói, kü nk minden ellenségével, szemben. Láttuk az imperialista tábor ké­pét, azét a táborét, melynek ter­melő erői panganak, melyben, mil­liók szenvednek a munkanélküliség­től. ahol késhegyig menő verseny dúl az országok között és egyik or­szág szakadatlanul le akarja igáz­ni és ki akarja fosztani a mási­kat, s ahol lázasan készítik elő az új világháborút. Egész más, ezzel szögesen ellentétes képet mutat a Szovjetunió és a népi demokráciák tábora. Ennek célkitűzése nem a mások megrablása, nem a háború, hanem a kölcsönös segítés. A béke gazdasága nem ismer válságokat, nem ismer munkanélküliséget. Fejlődése egyenletes. Célkitűzése nőm a tőkés maximális haszna, ha­nem a népek anyagi és kulturális szükségleteinek maximálás# kielégí­tése. Ez a gazdaság biztosítja a dolgozó nép életszínvonalának rend­szeres emelését. Itt .nincs késhegyig menő verseny, ezt a demokratikus tábort országainak baráti együtt­működése, a kölcsönös segítség lönösen a lelkes ifjúság, a hábo- jellemzik. rús romok eltakarítása, az újjá.- J Ennek megfelelően a demokrati- építés és a szocialista építés terénJ icug tábor gazdasági erői gyorsan olyan eredményeket értek el. ame-i fejlődnek. Malenkov elvtárs a Szov- lyekre joggal lehetnek büszkék. Ar- jetunió Kommunista Pártjának vi­ról is meggyőződtünk, hogy ezek a dolgozó tömegek egyemberk'ént támogatják kormányukat az egy­séges, demokratikus Németország kMvasáért, a béke megvédéséért folytatott küzdelmében és hogy hű. odaadó tagjai a Csí ndesóceántól az Elbáig terjedő hatalmas béke- tábornak. A magyar kormány dele­gációja németországi látogatása megerősítette a német és a magyar nép baráti kapcsolatait, kölcsönös rokenszenvét és komoly hozzájáru­lást jelentett az amerikai fmperi a listák ellen, a béke megvédéséért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság kor­mánya az Amerikai Egyesült Álla­mok agressziójával kapcsolatban •kénytelen volt tiltakozni, amikor az Egyesült Államok szenátusa a békés országok közti normális vi­szony példátlan megsértésével száz­millió dollárt szavazott meg arra, hogy a béketábor országaiban, köz­tük hazánkban is megszökött fa­sisztákat, kémeket, gyilkosokat, szabotőröket csempésszen, akiknek feladata gyújtogatás, gyilkosság, szabotázs, kémkedés. Ennek a száz­millió dollárnak felhasználási mód­jára és arra, hogy kik az amerikai típusú szabad világ és demokrácia szövetségesei és kiküldöttei, élénk világosságot derített a Jugoszlá­viából hozzánk átdobott banditák •nemrég lefolytatott pere. Mi, már régen tudtuk és nem egy alkalom­mal hivatalos nyilatkozatokban és jegyzékekben leszögeztük, hogy a hazánkban leleplezett kémek, provokátorok, szabotőrök mögött legtöbbször az Egyesült‘Államok állanak A Rajk-ppr óta az is világos a számunkra, hogy a Tito-bamda, amely déli határunkon garázdálko­dik, az amerikai imperialisták agenturája, hogy maga Tito a tő­kések és fasiszták régi ügynöke. Amikor a Rajk-per idején ez kide­rült, a tőkés sajtó mindezt váltig tagadta. Ma már ezt a tőkések maguk is elismerik. A „New-York Times Magazin1 Jágtörténelmi XIX. kongresszusán összehasonlította a tőkés országok és a Szovjetunió ipari termelésé­nek növekedését 1929-től, 1951-ig Ebből az összeállításból az derül ki, hogy ez idő alatt a Szovjetunió gazdasági növekedése hatszor volt gyorsabb, mint az Egyesült Álla­moké, nyolcszor gyorsabb, mint Angliáé és tizenkétszer gyorsabb mint Franciaországé. Malenkov élvtárs megmutatta, hogy a népi demokráciák fejlődése is hasonlít­hatatlanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké. Ezt kényte­len elismerni az Egyesült Nemze­tek Szövetsége gazdasági. bizottsá­gának az a november 30-i jelen­tése, mely a tőkés országok pan­gásáról beszél, amikor megállapít­ja: „Kelet-Európábán az ipari ter­melés körülbelül ugyanabban a gyors iramban folytatta emelkedé­sét, ami a megelőző negyedévet jel­lemezte.” Számunkra ez annyira nyilvánvaló és ismeretes, hogy nem sorolom fel a mellette szóló szám­adatokat, de egy szempontra tjei kívánom hívni a figyelmet. Min­denki számára világos, hogy a bé­ketábor gyors gazdaságii fejlődését az erős honvédelem előfeltételei­nek megfelelő növekedése kíséri. Ellentétben az imperialista tábor­lelő erő s iődiésünk hű őrét, fiatal honvéd günket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon toknak •népi mire k sbadiult reá, ahol •vazallusainak minden erőfeszítése badsáig és a’ demokrácia' , ,,a szá­lkád országok közössége”, „a sza Rátérek most hazánk gazdasági helyzetére. Amint a Tisztelt Or­szággyűlés a pénzügyminiszter elv- társ 'előterjesztéséből látja, az <; 1953-as évi költségvetésűink Ibevé­int, cmel- évvel jimperializmus Koreában és egye- ' m‘- 1 az ember jetunio honvecreimi minisztere meg állapította, az Egyesült Államokat történelmének veresége érte. gszégycnletesebb Iijasságot, védtelen ggastyánok tö- roeggyitkolását, amit annakidején Hitler fasiszta bandái elkövettek. Rá kell mutatni arra, hogy miköz­ben az angol alsóháziban a líépi de­seregszemle volt. E kongresszuson arról is meggyőződhettünk, hogy a tőkés és gyarmati országok for­radalmi, demokratikus és kommu­nista pártjai bátran viszik előre a népszabadság és a nemzeti füg­getlenség zászlaját. Az új él-ctet építő népek nyolcszázmilliós blokk­ja nemcsak gazdaságilag, de a hon­védelem szempontjából is hatalmas erő, melyet világszerte támogatnak a béke hívei. a haladás harcosai. Abból, hogy a tőkés tábor tagjai előbb vagy utóbb egymás torkának esnek és abból, hogy a szocializ­must építő államok honvédelme erős, nem következik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat a legesekéljv-'bb mértékben is- csök­kentsük. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy milyen hatalmas ered­mény az, ha a békemozgálom sike­re esetén elvezet az adott háború elhárításához, ideiglenes elodázásá­hoz, az adott béke ideiglenes fenn­maradásához, a kardcsörtető kormány lemondásához és olyan kormánnyal való felváltásához, amely kész ideiglenesen fenntartani a békét. Ezért fokozottan, folytatni fog­juk harcunkat a békéért. Erre a harcra annál is inkább szükség van, mert hisz az ellenség, mint a báránybŐrtoe bujt farkas, maga békésnek, demokratikusnak állítja be saját agresszív szándékait. Ma­lenkov elvtárs mondta erről: „Az Egyesült Államok vezető körei ál­cázni igyekeznek hódító politikáju­kat s ezért azon vannak. hogy « demokratikus tábor ellen folyó úgy­nevezett ,,hidegháborút” békés vé­delmi politikának tüntessék fel és a Szovjetunió részéről fenyegető támadás nemlétező veszélyével ré- mítgetik népeiket. Az atlanti tömb előcsahosai által folytatott politi­ka jellemző vonása, hogy demagóg békeszeretö frázisokkal álcázza ag­resszív terveiket és a már folyó hadműveleteket.” A békéért folyó harciban lie kel! leplezni ezeket a demagógokat. A Szovjetunió e téren felbecsülhe­tetlen 'érdemeket szerzett. Az ral, mely folyton erejének fitogta- Egyesült Nemzetek Szövetségében táS'ával igyekszik ráijeszteni a A Szovjetunió Kommunista Párt- mo.'krácíákat oktatják ki a szabad­jának XIX, kongresszusa1 hatalmas [ság és a demokrácia nevében, a felsőháziban arról folyik a vita a nemes lordok közt, hogy a kenyai néger asszonyokat és gyermekeket vérebekkel vagy csak farkasku­tyákkal teireitck-e a szörnyű inter­náló táborokba. Rá kell mutatni, hogy az angol gyarmatosítok Ke­nyában, s egyebütt milyen vérfür­dőket rendeznek, s a legelemibb jogaikért küzdő négerek tízezreit olyan akasztófákkal körített inter­náló táborokba zárták, amelyek szörnyűségei sokban felülmúlják Hitler internáló táborait- Az országot átfogó békemozga- lom, melynek kongresszusa most folyik Becsben, már eddig is ha­talmas eredményekre tekinthet vissza. Mi magunk itt Magyaror­szágon lépten-nyomon tapasztal­hatjuk a mi békekongresiszusunik­felesleggel zárul. A forint vásárló értéke változatlanul szilárd. Pénz­ügyi Ihelyz-etünk szilárdságát és egyben dolgozó néipünik áldozat- készségét mutatja «a III. békeköl­csön sikere. Ennek a kölcsönnek 1 milliárd 300 millió forintra ter­vezett kibocsátási összegét 8 nap akti 37 százalékkal túljegyezték. E jegyzésben, mélynek végösszege 1.781,000.000 forint, 3,154.000 ál­lampolgárunk yetí részt, jóval több, mint ahány család van or­szágunkban. A békekölcsön sike­re hazánk megnővekedett gazdasá­gi erejének és népünk politikai egységének örvendetes megnyilvá­nulása. Közölhetem a Tisztelt Ország- gyűléssel, hogy a jövő hónap 20-án befejeződik a Szovjetuniónak fize­tendő jóvátétel. Annakidején az el­lenséges hírverés -azt állította, hogy a jóvátétel kibírhatatlan ter­heket ró vállaiimkra. Hála a Szov­jetunió nagylelkűségének, mellyel a jóvátételi összeg jelentékeny ré­szét elengedte és a maradék tel­jesítésének idejét hat évről nyolc évre meghosszabbította, ezt a kö­telességünket becsülettel feljesíte­gyengiékre, a szocialista tábor tag­jai nem kardesörtetők. De termé­szetes, hogy e kérdés felvetődik és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusán nem egy szónok hangoztatta, hogy a szovjet honvédelem olyan erő, amely minden agresszor- támadá­sát miS'g tudja hiúsítani. népünket átfogja és áthatja. Sok tízezer és százezer polgárunk, aki azelőtt nem vett aktívan részt po­litikai életünkben, a béke kérdé­sién keresztül jutott tudatára 'an­nak, hogy nem lehet tétlen nézője, hogy neki is cselekvőén részt, kell vennie a béke megvédésében és ezen keresztül mindazoknak a vív­mányoknak és eredményeknek a biztosításában, melyeket népi de- mokireedárjk létrehozott. A béke mozgalma nálunk olyan rétegeket is .mozgósítótti >éis magával raga­dott, mélyekhez egyedül politikai agitációval nehezen tudtunk vol­na hozzáférni. A régi ‘’értelmiség jelentékeny része, amely még nemrég várako­zóan vagy éppen kétkedőén állott célkitűzéseinkkel szemben, a bé­ke kérdésén keresztül értette meg, hogy az ő helye a mi oldalunkon van, és hogy a béke védelmével saját jólfelfogoltt ’érdekeit, saját jövőjét is védi. Ugyanez tapasztalható nemzet­közi méretekben is. A legutolsó békéi elhívást már 600 millió em­ber írta alá szerte a világon. Az imperialisták, akik kezdetben gúnnyal és megvetéssel beszéltek az aláíráisi kampányokról, kezde­nek meggyőződni róla, hogy a bé a Szovjetunió volt az, .amely a ko- jikemozgaliom hatalmas erő, amely reai háború .első percétől kezdve J egyre inkább keresztezi terveiket, következetesen harcolt a békéért., Ezt mutatja az a kétségbeesett erő­kai kapcsolatiban, horfv a békemozJni tudtuk. Ugyanakkor a Szovjet- galom lassanként egész dolgozó í unió baráti és önzetlen segítségé A Szovjetunió javaslatára dődtek dl a fegyverszüneti tárgyE'- lásoík. A Szovjetunió azonnali tűz­szünetre ésj fegyviernyugvásra; szóló javaslata volt az egyedüli, amely rögtön véget vetett volna a vérontásnak. De 'a Szovjetunió , , ,, . . ,. , miniden bélketörakvése megtört az Malenkov elvtárs az imperialista ameriikai háborús gyújtogatok ei­tudósítója, Handler Jugoszláviából j és viszonylag gyenge volt, meg. való visszatérése után így nyilat- j verte őket a második világháboní­ag rés szórók felé a kongresszus vi.;Icnállásám akik —ko,reíi háború Ivaros helyeslese mellett állapított« pusZtítálsából és lV.érözönébőI meg­me®‘ , . I száirllálh'atatlan dőlláirmilliárdo'kat „A Szovjetunió nem ijed meg a harácsolnak össze. Az 'amerikai tő- háborús gyújtogatok fenyegetésé- kés lapok azt állítják, hogy a ko tői. Népünknek vannak tapasztala- • • - ............... tai a lz agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell meg­verni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat, amikor a szovjet állam még fiatal kéz- feszítés, amellyel meg akarták akadályozni a béke híveinek bécsi világkongresszusát. De a letartóz­tatások, az útlevelek kiadásának megtagadása nem használtaik. Bécsiben mégis összeült a népek békékongresiszusa, hogy megszer­vezze a további harcot 'a háború ellen, s a békét követelő százmii­vel sikerrel és gyorsan építhettük szocialista jövőnket. • Ipari termelésünk ez év tizenegy hónapja folyamán tervünknek meg­felelően egyenletesen és. erőtelje­sen fejlődött. Széntermelésünk az idén 22.2 százalékkal, bauxitterme- lésünlt 58 százalékkal, nyersolajter- melésünk 18.h százalékkal, alumini- vmt érméiésünk 16.2 százalékkal, timföldtermelésünk 22.5 százalék, kai, acéltermelésünk H.l százalék­kal. vita \moseiiergiaí\zrm,désiink 20.3 százalékkal nőtt meg. Ipari termelésünk ebben az év­ben a tavalyihoz viszonyítva, ha december hónap folyamán is tel­jesítjük tervünket, 22 százalékkal növekszik. Ez a szám a terv glo­bális teljesítésére vonatkozik. Ezen belül .aj -terv egyes célkitűzé­seinek túlteljesítése mellett van­nak lemaradások is, A szénnel az a helyzet, hogy az idén az eredeti terv' szerint 18.5 millió fonna szenet kívántunk ter­melni. Évköziben azonban kiderült, hogy .bár ez a mennyiség a tavalyi­hoz képest 3 2 millió tonna emel­kedést jelent, ennél is többre vol­na szükségünk. Ezért kértük szén­bányász elvtársainkat, hogy kísé­reljék meg az eredeti tervet még 400.000 tonnával megemelni. Az elvtársak ezt meg is Ígérték. Az évnek még nincs vége. Lelhet, hogy az egész 400.000 tonna terven fe­lüli többlet nem lesz meg, de több mint a fele meglesz. Persze nagy szolgálatot tennének derék bányá­szaink népgazdaságunknak, ha mind a 400.000 tonnát kitermelnék. Most, ötéves tervünk harmadik esztendejének befejezése előtt ál­lunk. Meg lehet állapítani az ed­digi eredmények alapján, Ihogy fel­hőik szorosabb összefogására. A | emelt ötéves tervünk eddigi cél- kongresszuson természetesen ott i kitűzéseit teljesítettük, sőt a szén- vaunak a mi képviselőink is, hogyj^él túlteljesítettük. A széntermeié* hallassák a magyar dolgozó nép üteme aj következőképpen fest: reai háború eddigi 30 napja többe hangját. békét követelő és békét védő került, mint a második világhábo­rú első két és fél éve. Ebből az is következik, hogy az amerikai ha­1949-hez képest 1950-ben szénter. meléúj.nik) másfél millió tonnával emelkedett. A következő évben az emelkedés 2 millió tonna volt. Az A magyar népi demokrácia a béketábor hű tagjaként kiveszi ré­szét ia kékéért vívott 'küzdelem- idén az emelkedes 3.2 millió toa- dianyaggyárosok .számára a ko. beo, az imperialista háborús gyuj- na> az évközben felemelt terv sze­rest háború még nagyobb kereseti tógát ók leleplezésében. Szakadat- rint pedig 3.6 millió tonna. Jövőre lehetőséget, még bővebb arany- j lanul résen vagyunk, készen arrai, ( az emelkedés már 4.6 millió lesz. esőt jelent. A háborúnak e dögke-1 hogy meghiúsítsuk az amerikai im- i (Folytatása a 3, oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents