Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293 szám

J Vasárnap, 1952. december 14. SOMOGYI NÉPLAP 5 A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ * Magyarország a A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lángjbe tűkikel írta be magát az emberiség történetiébe. Az oroisz munkásosztály dicső pártja, a Kommunista Párt veze­tésiével megdöntötte a kizsákmá­nyoló társadalmi rendszert és megvalósította a világ egybatodán az új, a szocialista társadalmi rendszert. Az 1917-es Nagy Ok' tóberi Forradalom mélyreható forr a dalim í változásokat hozott, meggyengült az imperializmus ta­laja, megszakadt az egységes lánc, új korszak kezdődött az emberi­ség történetéiben, az orosz mun­kásosztály példája nyomán számos országban történtek kísérletek a tőké® uralom felszámolására, s a munlkás-rparaezt -hatalom megte. remtlésére. Ezzel kapcsolatiban mondotta Sztálin elv társ a XIX. pártkongresszuson: „Miután pártunk 1917-ben ke­zébe vette a hatalmat, s miután reális intézkedéseket tett a kapi­talista és a földesúri elnyomás megszüntetésé', e, a testvérpártok képviselők pártunk bátorsága és sikerei feletti elragadtatásukban a világ forradalmi és munkásmozgal­mának „rohainbrigádja‘‘ névvel il­lették pártunkat. Ezzel azt a re­ményüket fejezték ki, hogy a ,,ro hambrigád“ sikerei megkönnyítik a kapitalizmus jármában sínylődő népek helyzetét. ügy gondolom, hogy pártunk igazolta ezeket a reményeket, kü­lönösen a II. világháború idején, amikor a Szovjetunió szétzúzta a német és japán fasiszta zsarnoksá­got. Megszabadította Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabszolga­ság veszélyétől. Ezt a megtisztelő szerepet ter­mészetesen igen nehéz volt be­tölteni, amíg a „rohambrigád ‘ egyesegyedül állott és amíg ezt az élenjáró szerepet úgyszólván egy­magának kellett betöltenie. De ez már a múlté. Most egészen más­ként áll a dolog. Most, amikor Kínától és Koreá­tól Csehszlovákiáig és Magyaror­szágig új „rohambrigádok“ jelen, tek meg a népi demokratikus or­szágok képében, most könnyebbé vált pártunk harca és vidámabban folyik a munka.“ Sztálin elvt'árs történ-e Imii je­lentőségű beszéde különösen büsz­ke örömmel tölt el bennünket, ma­gyar dolgozókat, újabb nagyszerű harcokra,, felada-ta-inlk még jobb elvégzésére buzdít benn-imlket. A mi népünk hosszú évszázado­kon keresztül élt gyarmati elnyo­más, kizsákmányolás alatt és Sztá­lin elvtárs-nak, a hős szovjet ka­tonáknak köszönb-etjük szabadsá­gunkat, megváltozott, új életün­ket, s azt, hogy ma a Szovjetunió oldalán .együtt harcolhatunk a né­pek békéjéért és szabadságáért. A felszabadulás óta döntő for­dulat következett be népünk éle­tében s ezzel kapcsolatban mon­dotta Rákosi elvtárs a XIX. kon­gresszuson üdvözlő beszédében; „A magyar dolgozó nép évszá­zadokon át bilincsbe volt verve, elnyomták idegen hódítók, el­nyomták, kizsákmányolták saját földesül ai, tőkései; szabadsághar­cait, amelyeket évszázadokon át vívott, vérbefojlották, amíg végre a Szovjetunió felszabadító harca a magyar dolgozó nép kezéről lever­te a bilincset. Először fordult elő a magyar dolgozó nép történelme folyamán, hogy szabadon él, sza­badon építheti jobb jövőjét és elő­ször tapasztalja, milyen hatalmas teljesítményre képes a nép, mely­nek szabad fejlődését nem gátolja többé sem a tőkés kizsákmányo­lás, sem jdegen gyarmatosítók nyo­mása.“ A magyar dolgozó nép, megsza­badulva az él-nyomás, jcgíosztott- ság, kizsákmányolás bilincseitől, bebizonyította: élni tud szabadsá­gával. A párt, Rákosi elvtárs ve­zetésével rövid pár év alatt a hárommillió koldus országából erős, tó-módú, művelt és -szabad or. szág lett. A földosztás, ,a gyárak, a bankok államosítása, az új, sta­bil pénz bevezetése, a hároméves terv győzelmes végrehajtása, öt- élves tervünk sikerei mind-mind egv-egy jelentő® állomása építé­sünknek. béketábor egyik Egész országunk egy hatalmas építkezés U-j gyárak százai épülnek, amelyek m-í-nd gazdagon ontják kincsüket a népnek.-Népi demokráciánk fejlődésével •kapcsolatiban mondotta Rákosi elvtárs a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása al­kalmával Berlinben: „1952 szeptemberében az utolsó háború előtti évhez, 1938-hoz ké­pest 645 ezerrel nőtt a keresők száma. Eltűnt a hárommillió kol­dus, eltűnt a munkanélküliség és helyette inkább munkáshiány je­lentkezik, mint fejlődésünk egyik fékje. Gyáriparunk mintegy há­romszorosára növekedett, ezen be. iül a nehézipar négyszeresére, szén- és acéltermelésünk több mint kétszeresére nőtt. 1952 leg­utolsó negyedévében gyáriparunk termelése 24.3 százalékkal na. gyobb, mint a múlt év azonos idő­szakában, Az egy lőre eső szén- termelés tekintetében Magyaror­szág megelőzi az olyan kapitalista államokat, mint Franciaország, Ausztria, Olaszország. A nyersvas- és acé termelés terén megelőzi Ja­pánt és Olaszországot. Alumínium­iparunk és petróleumtermelésünk gyors ütemben gyarapodik. Uj- szocialista városCícat építünk, amilyen Sztálinváros, amelynek Sztálin elvtársról elnevezett vas­művé üzembehelyezése uián any- nyí vasat és acélt terme) majd, mint 1949-ben egész kohászatunk,“ De inemcsaik az építés terüle­téin értünk el hatalmas eredmé­nyeket, hanem a mezőgazdaság te­rületén is. A traktoroík ezrei te­szik könnyebbé a mezőgazdasági munkát, s új agrotechnikai mód­szereik bevezetésével állandóan növelik a mezőgazdaság termelé­séneik hozamát. Kulturális téren is hatalmasait fejlődött országunk. 1951-ben kétszerainnyí diáik járt középiskolába és hároimszorannyi az egyetemre, mint 1937—38-ban. A könyveik és brosúrák száma ’is jelentős mértékben növekedett, a kültúrházak széles hálózata bizto­sítja dolgozó népünk kulturális fejlődését. A kultúra, amely a múlt társadalmi rendszerBen. a ki­zsákmányoló osztály monopóliuma volt, a dolgozók birtokában van. Az egészségiházak, szociális in­tézmények, kórházak, az üdülte­tés bevezetése: mind-mind dolgo­zó népünk jólétét szolgálják. A termelésben és a kultúra terén el­ért hataJkna® sikereinkkel, a szo­cializmus felépítésében elért ered­ményeinkkel vívtuk ki a megtisz­telő „.rohambrigád“ elnevezést. iNépünik ezeket az eredménye­ket a Szovjetunió baráti támoga­tásával érté el. A Szovjetunió nemcsak felszabadított bennünket, hanem rendelkezésünkre bocsátot­ta tapasztalatainak gazdag tárhá­zát, tudósok és mérnökök, szta­hanovisták és a szovjet haza leg­jobbjai siették segítségünkre. Uj, modem gépék százaival és ezrei­vel segítette és segíti építésűinket a Szovjetunió. A megtisztelő .,rohamí«rigád“ elnevezés még jobb munkára kell serkentse dolgozó népünket.. Hatványozott erővel kell küzdenünlk ötéves ter­vünk harmadik évének sikeres be­fejezésiéért, adósság nélkül kell át- mennünk az 1953-as gazdasági év­be. Számois üzem tett megyénkben is szocialista fogadalmat, hogy éves tervét a világ lánglelkű ve­zére, Sztálin elvtárs 73. születés­befejezi. Egyre több üzem és vállalat érti meg: a tervek teljesítése, túltel­jesítése nagy léptekkel viszi előre hazánkat a szocializmus megvaló­sítása útján. Az üzemeik és válla­latok már számos helyen megkezd­ték az 1953. évi terv előkészíté­sét és a terv készítéseibe bevon­ják az üzemek, a vállalatok dol­gozóit. Megértették Gerő elvtárs­nak a Központi Vezetőség novem­ber 29-i ülésén mondott beszédét: „ ,.. Mindenekelőtt biztosítanunk kell az l952-es termelési terv si­keres befejezését s elő kell készí­tenünk a sima, zökkenőmentes át­menetet 1953-ra,“ A terv népünk alkotta törvény, s annák végrehajtásáért küzdeni minden dolgozónak legszentebb kötelessége. „rohambrigádj a“ De az építés közben nem feled­kezhetünk meg soha egy pilláinatra sem arról, hogy az építés terü­letén elért gazdag eredményeink míégimikáhb kiváltják az ellenség gyűlöletét, s minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a szo­cializmus felépítését hazánkban. A Rajk- és a Mindszenti-per tanul­ságai, azoknak az aljas provoká­cióknak hosszú sorozata, amelye­ken keresztül • az ellenség akadá­lyozni próbálta tervünk, építésünk sillrerét, azt mutatja, hogy fókozot- talbib mértékben ébernek kell len­nünk. Egész dolgozó népünk egysége­sen áll pártunk mögött, amiről ta­núskodnak az építés minden vona­lán elért hatalma® sikereink, ta­núskodik a több mint hétmillió bé­kealáírás és az egysége® kiállás a békekölcsönjegyzés mellett, amely félért egy népszavazással. A magyar nép hálás az elismerésért, amelyben Sztálin elvtárs a XlX. pártkongresszuson részesítette. Büszkeség és öröm tölt el bennün­ket, hogy mi is ott küzdhetünk a Szovjetunió vezette béketábor ol­dalán a tartós béke megszilárdítá­sáért, az amerikai imperialisták és csatlósaik ellen, akik Korea példá­jára szeretnék lángbaborítani az egész világot, pusztuló romhalmaz, zá változtatni egyre épülő, szé­pülő hazánkat. A magyar népnek különösen fontos feladatai vannak a béke védelmében, hiszen hatá­rainkon mindenre elszánt banda acsa-rkodik: az .amerikai imperia­listák legalljasabb ügynöksége, a Tito-hanida. Nekünk kell legerélye- sebben helytállnuelk a Tito-banda rágalmaival, provokációival szem­ben, tudnunk kell azt, hogy helyt­állásunk nem csupán magyar ügy, hanem a szabadságukért küzdő népeknek nyújtott segítség is. Minden magyar dolgozó, aki se­gíti hazája erősödését, egyíbe-n .ak­tív harcosa a világ békéjéért ví­vott harcnak, a szocializmus ügyé. nek. Az amerikai municiógyárosok szeretnék egy új világháborúba sodorni a világot, szeretnék gyar­mati sorba taszítani, igájukba haj­tani az országok népeit és ehhez a kalandlios egy fegyvertelen nép könnyű zsákmány lenne. Az épí­tés melllett tehát legdöntőbb fel- adatunk elmélyíteni népünkben a hazaszeretetei és erősíteni nép­hadseregünket, hazánkv békénk űrét. Ezzel kapcsolatban mondotta Rákosi elvtárs 1949 március 15-i beszédében: „Ma, amikor az imperialisták bűnéből a világ újra két táborra oszlott, amíkör az állig felíegyver- ze{t, kardcsörtető, világuralomra törő amerikai tőke szerte a föld- gömbön a háborút készítj elő, egy fegyvertelen ország valósággal csá­bít a provokációra és a kalandok­ra. És mert mi nem akarjuk, hogy hazánk imperialista kalandorok játszótere legyen, hadseregünket éppen a béke érdekében igyek­szünk olyanná tenni, hogy dolgozó népünket szövetséges étűkkel váll­vetve meg tudja védeni.“ Mi, magyar dolgozók békéit aka­runk, de nem vagyunk pacifisták, s szeretjük hazánkat, ha kell, fegy­verrel a kéziben is megvédjük min­den ellenséges támadással szem­ben. Érezze minden magyar dől gezó a felkozott felelősséget, ame­lyet a megtisztelő „rohambrigád" cím szó ró reá. S ennek a felelős­ségnek meg kell mutatkoznia ab­ban, hogy még jobban harcolunk hazánkban a szocializmus meg­valósításáért. Neveljük népünket a hazafiság, a proletárinternacionalizmus szel­lemében, 0 béke harcos megvédé­se szellemében. Karcoljunk még kiméletlenebbül a belső ellenség, a jobboldali szo- ciáldemokratízmus, a klerikális re­akció, a kulákság ellen, 'kj'lélyílsük el dolgozó népünk sze-etetét nagy felszabadítónk, a vílágbéke őre, Sztálin elvfárs iránt. A kommunisták példamutatásá­val, tettekben megnyilvánuló haza- fiságával és egész dolgozó népünk harcos összefogásával harcoljunk a szocializmus győzelméért! Zsurakovszki Mihály. Pártcsoportok munkája a gépállomásokon í' épállomásaink mezőgazdasá­gunk szocialista átszervezé­sének egyik emelője. A gépállomások feladata a me­zőgazdaságii termelés, a korszerű agrotechnikai munkák jó elvégzé­sén kívül a termelőszövetkezeteknek politikai, szervezési segítséget nyújtani a tszcs-k fejlődéséhez, megszilárdításához. A K. V. június 27-i üléséin ho­zott határozata alapján a termelő- szövetkezetek megszilárdításának érdekében el kel! érnünk, hogy „a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelömunka igazi központjaivá váljanak az egész fa­lu számára. Ahhoz, hogy a dolgozó paraszt­sággal megismertessük és elfogad­tassuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, főfeladat, hogy a mező- gazdaság szocialista szektorában dolgozók között kifejlesszük a szo­cialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állami iránti kötelezettségek pél. clamutató teljesítését, a közös tulaj­don védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátítását és alkal­mazását.“ Mindezek megvalósításának igen komoly előfeltétele gépállomásain­kon a pártvezetőségek jó működé­se é3 a pártcsoportok, pártbiaailmi- ak munkájának megjavítása, a jó politikai munka. üzen a területen néhány he- ^ lyen már értek el eredmé­nyeiket. A darányi gépállomáson; Mohácsi István elvtárs traktoros- brigádjának pártcsoportja már felismerte a politikai nevelömunka jelentőségét. Ezen keresztül elér­ték, hogy a brigád tagjai példát mutattak a békekölcsön jegyzésnél, a november 7-re tett vállalásuk tek jesítésénél. A Mohácsi-brigád december l-.i értékelés szerint éves tervét 101.1 százalékra, őszi tervét pfedig. 145.6 százalékra teljesítette. Előirány­zott alkatrész fogyasztási normá­ja a brigádnak 7053 forint volt, melybői csak 3044 forint értékűt használtak fel, ami 56.8 százalé­kos megtakarítást jelent. Üzem­anyagfogyasztásuk 70.9 százalé­kos volt. Azonban hiba, hogy csak egy pártcsoport dolgozik így a darányi gépállomáson. A többi brigádokban működő pártcsoportok már nem igyekeznek követni az élenjárók példáját. A gépállomások pártcsopontjiai'- nak többsége a pártvezetőségek se­gítségének hiányában nem él szer­vezeti életet. Munkájuk csupán ar­ra korlátozódik, hogy a taggyűlé­sek idejéről tájékoztatják a párt­tagságot, vagy néhány helyen ki­osztják a tagsági bélyegeket. De vannak olyan Ipárttit'károk és pártvezetőség, mint pl. a fonói gépállomáson, ahol nem is tudtak arról, hogy a pártszervezet tag­jaiból termelési egységenként (bri­gádonként, műhelyrészenként) párt­csoportokat kell létrehozni. holott az már a PB.nak 1951. szeptem­ber 1-i határozata. Ez a hiba onnan ered, hogy a járási pártbizottság of: sem nyúj­tottak ehhez kellő elvi és gyakorlati segítséget, megelégedtek azzal, hogy belcüldtélc számukra a bizal­miak névsorát és nem ellenőrizték a: pártcsoportok átszervezésénél a pártbizalmiak megválasztását, azok további tevékenységét. Nem gon­doskodtak arról, hogy a pártvezető­ségek alaposan ismertessék meg a P.B. határozatát a pártbizalmiak­kal. hogy megismerjék a pártcso­portok létrehozásának jelentőségét, működésének módját. Fz a hiba rányomta bélyegét ^ a gépállomások pártcsoport­jainak életére. Kellő politikai is­meret, tapasztalat hiányában, a megválasztott pártbizalmiak ta­nácstalanul kezdték meg munkáju­kat.' Pedig van feladat bőven gépál­lomásainkon a pártcsoportok szá­mára. Ha csak a tervteljesítés't nézzük, ennél is hatalmas lendítő­erőt adhatnak a jóldolgozó párt­csoportok és a kitűzött határidő — december 1 — előtt teljesíthet­ték volna tervüket. A nagyatádi gépállomás párt- szervezete sem bízta meg olyan feladattal a pártcsoportokon, ke­resztül a kommunistákat, hogy pél­damutatásukkal, ■ helytállásukkal mozgósítsák a pártonkívüli dolgo­zókat a terv határidő előtti telje­sítésére. így december 1-ig év,es tervüket mindössze 58.9 százalékra, az őszi tervet pedig csak 52.7 szá­zalékra teljesítették. N.m sokkal jobb a helyzet a karádi gépállomá­son, ahol az éves tervüket decem­ber 1-ig 87.8, az őszi tervüket csak 65.9 százalékra teljesítették. Nagy lemaradásuk komolyan hátráltatja a gépállomások megyeii tervének teljesítését. A vártmunka megjavításáért, " a párt szervezeti megszilár­dításáért folytatott harcban párt- szervezeteink 'erős fegyverei a jól­működő pártcsoportok. Gépállomá­saink pártvezetőségei ezt az erős fegyvert ne hagyják tovább rozs­dásodni, hanem a pártcsoportok se­gítségével vigyék harcba a kom­munistákat a párt- és kormányha­tározatok sikeres végrehajtásáért. Segítsék a pártbizalmiak munká­ját. Kovács István elvtár5, a já­rási titkárok országos értekezle­tén hangsúlyozta; „A pártbizalmi­nak rendkívül fontos feladata van. Ő fogja össze, aktivizálja és ne­veli helytállásra a párttagokat. A pártbizalmi munka közben egyre jobban megismeri és a párton be­lüli demokrácia, a kritika, önkri­tika helyes alkalmazásával kom­munistává neveli a pártcsoport tag­jait, Biztosítja, hogy a párttagok rendszeresen tanuljanak, eljárja­nak a taggyűlésekre, résztvegyenek a pártéletben. A pártbizalmi meg- szervezi, hogy valamennyi párttag teljesítse és túlteljesítse tervét és a példás helytálláson keresztül is mozgósítsa a mellette dolgozó pár- tonkívülieket feladataik teljesíté­sére.” A pártbizalmiak csak úgy tudják ellátni a Sokrétű és komoly felada­tukat, ha a pártszervezet vezetősé­ge és titkára nagy gondot fordít nevelésükre és irányításukra. A gépállomás párttitkára havonta legalább egyszer tartson értekezle­tet a bizalmiaknak. Ezen tájékoz­tassa őket a pártvezetőság határo­zatairól, a bizalmiak pedig számol­janak be munkájukról a pártcso­port, a brigád, a műhely eredmé­nyeiről, tegyenek javaslatokat stb. A pártvezetőség a vezetőségi ülé­sekre is hívjon meg egy-egy bizal­mit, aki ott beszámol munkájáról. A pártvezetőség biztosítsa, hogy a bizalmi a kapott feladatokat megbeszélje párteseportjának tag­jaival és legalább kéthetenként rendszeresen hívja össze őket ér­tekezletre, melyen tárgyalják meg a pártszervezet határozatait, érté­keljék párt- és termelőmunkájuk eredményét, egyes tagok jó vagy •rossz munkáját. . A pártbizalminak a pártveze- tőségtől kapott feladatokat meg kell osztani a pártcsoportja tagjai között, sőt pártmegbizatás,0- kat kell adnia a pártonkívüli dolgo­zóknak is. A legjobb szakmunkáso­kat bízza meg az elmaradók segí­tésével. A páirtcscport néhány leg­képzettebb, legtehetségesebb tag­ját a pártcsoport és a köré tartozó pártonkívüliek között végzendő népnevelőmunkával kell megbízni. (Megbízást lehet adni pl. a párt­sajtó terjesztésére, vagy a termelé­si egységen (brigádon, műhelyen stb.) belül a dolgozók tervteljesí- tésénelc állandó értékelésére, tuda­tosítására stb. A pártbizalmi tart­sa számon és ellenőrizze a megbí­zatások végrehajtását. Helyes, ha egy kis füzetben feljegyzi a párt- •csoportjának terveit, határozatait, a pártmegbizatásokat, hogy el ne .feledkezzen róluk. A járási pártbizottságok foko­zottabb ellenőrzéssel segítsék a jó módszerek alkalmazását, a gépállo­mások pártszervezeteiben. A párt­csoportok munkájának megjavítá­sával mozgósítsák gépállomásaink dolgozóit a soronkövetkező politikai, gazdasági1 és kulturális feladatok sikeres végrehajtásáért. Somogyi Mihály M. B. pol. munkatárs.

Next

/
Thumbnails
Contents