Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293 szám

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1952. december 14.

A ii épek bécsi Béke-Világkongresszusa

*

(Folytatás az 1. oldalról.)

Tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket!

Hogy lehetővé tegyük a békés együttműködést, keresnünk kell a kiutat abból a rendkívüli feszültségből, amelyet három most folyó háború, a fegyverkezési verseny és a hidegháború hangulata jellemez. El kell érkeznünk egy olya™ megenyhült helyzethez, amely lehetővé teszi, hogy sikerrel biztató, általános tárgyalásokat lehessen megki- S'érelni Ennek érdekében — véleményem szerint' — mindenekelőtt meg kell szüntetni az úgyszólván teljes pusztulással fenyegető háború nagyon is reális veszélyét, még pedig azzal, hogy el kell e-ini a tömegpusztításra alkalmas fegyverek ellenőrzött betiltását.

Joliot- Curie a továbbiakban rámutatott, hogy Kínában és Koreában miár bevetették a baktérium- fegyvert.

Nagyon fontos — folytatta —, hogy mindenki megértse, miről is van itt szó. Mindenkinek tisztában kell lennie: ha nem fogjuk le azoknak a kezét, akik ezt. tették Koreában és Kínában, akárcsak nagyarányú kísérletezés keretében. is, és ha az ilyen fegyverek újább, tdvábbi felhasználása nem válik lehetetlenné, akkor holnap mi magunk, vagy a nekünk kedves személyek esnek majd áldozatul e szörnyű pusztító fegyvereknek.

A borzalmak betetőzéseként megjelenik a láthatáron a hidrogén- bomba is, amelyre mindig hivatkoznak, valahányszor egy nagy nemzetközi fórum ülésezni kezd. Megengedhetetlen, hogy ezek az új tömegpusztító fegyverek, amelyeknek hatékonyságát egyes tudósok bűnös szándékkal egyre növelni igyekeznek, ne legyenek máris közös- meggyőződéssel törvényen kívül helyezhetők és ne legyenek máris szigorú ellenőrző intézkedések használatuk kiküszöbölése végett.

Joliot-Curie emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok máig se ratifikálta a tömegpusztító fegyverek betiltását célzó genfi jegyzőkönyvet. Ezután í'gy folytatta;

Vájjon nem kellje egyetértenünk azoknak az eseményeknek az értelmezésében, amelyek idáig vezettek, hogy pontosan felmérjük az emberiségre leselkedő veszélyeket, és; hogy együtt meghozzuk a szükséges első védelmi intézkedéseket. A tömegpusztító fegyverek betiltásának követelése nem lesz csupán jámbor óhaj, ha a betiltást kimondó és a szigorú ellenőrzést megszervező nemzetközi szerződés aláírása megfelel a népek akaratának. A fegyverkezési verseny terhei ránehezednek az országok gazdasági. életére és szétzilálják a gazdasági tevékenységet, ellentétben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezt az eJ- fecsérdését és ezt a bizonytalan- sági érzetet. Véget kell vetni tehát ennek a kollektív őrületnek, amely ha idejében meg nem fékezik, nagyonis nehézzé teheti a visz- szatérést a józan ész uralmához. Ne áltassuk magunkat. A fegyverek felhalmozása, akár egy lehetetlen! egyensúlyi helyzet kialakítására, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozására irányul, plyan szédületét okoz, amelynek végül mindenki áldozatává válhatok. ,

Konkrét javaslatok utján rá kell világítanunk arra, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a nemzetközi feszültség feloldása minden, rendszer számára előnyös lesz, mert ez meg fogja hozni az összes ország közötti gazdasági kapcsolatok felvirágzását.

Curie professzor ezután, leleplezte a hírhedt Baruch-féle atom- elfenőrzási tervet, melynek megvalósítása egyeduralomra juttatná az Egyesült Államokát az atomiencr- giagyártás terén.

Szüntessék meg a hadműveleteket Koreában, Vietnamban és Malájföldön

Joliot-Curie ezután a nemzetközi feszültség feloldásával és a kull- túrkapesGilatok problémájával1 foglalkozott. Megállapította, hogy a nemzetközi feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatatlan, amíg folytatódik a háború Koreában, Vietnamban és Malájföldön. Lehetséges, hogy mi itt nem-tudnánk megegyezésre jutni — folytatta —ha azzal kezdenénk, hogy meg akarnánk állapítani, ki ■a felelős e háborúk kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre juthatunk azonbah arra Vonatkozólag,, hogy követeljük: azonnal szüntessék meg a hadműveleteket, már most, mielőtt tovább mennénk a kompromisszumok kereöésében.

A háborús egyezmények az agresszió eszközei

Joliot-Curie ezután áttért a né pék nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsú lyozt'a, hogy a második világháború befejezése óta egyre nyíltabb támadások folynak számos ország nemzeti függetOienisége etilen. Ez országok nemzeti függetlenségét vagy erőszakkal rabolják el, vagy hol ténylegesen, hol jogilag — gaz dasági nyomás útján semmisítik meg, vagy magúknak ez országoknak a kormányai mondanak le külföldi segélyek, illetőleg idegen országoktól kapott politikai és katonai védelem fejében a nemzeti függetlenségről.

Számos országiban a nemzeti függetlenségről való lemondást olyan szírében tüntetik fel, mintha ez a nemzeti biztonság feltétele lenne. Az atlanti egyezmény is a. párizsi és bonni szerződéseik, amelyek a nemzeti függetlenség feladása árán állítólag biztosítják a kölcsönös biztonságot, megfelelnek az Egyesült Államok arra irányuló törekvéseinek, hogy mindenütt katonai támaszpontokat építsen ki, biztosítsa a maga számára a stratégiai nyersanyagokat és egyidejűleg a gazdasági hasznot' is.

Napról-napra mind világosabban látszik, hogy ezeknek az egyezményeknek és szerződéseknek rendszere a valóságban ' az agresszió eszköze, s teljesen ingataggá teszi a tagállamok biztonságát.

Ebben a rendszerben akarata ellenére minden nemzet bevonható háborút.a. Ezr a rendszer, — melynek az a célja, hogy a bonni és a párizsi szerzédés segítségével bevonja áz újjáéledő német mílita- rizmust és imperializmust az európai „védelmi közösség" tömbjébe —- hatalmas veszélyt jelent a béke szempontjából.

Joliot-Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megoldása a négy nagyhatalom és Németország közötti megegyezés útján az iga.zi kollektív biztonság szavatoláséihoz vezető út első szakaszát jelentené.

Az ENSZ zsákutcába került

Ezután Joliot-Curie foglalkozott az Egyesült Nemzetek ^Szervezetá- nek szerepével.

Az ENSZ mostani tehetetlenségének egyik oka az, hogy nem vi- lágjeldegű. Sóik ország még mindig nincs képviselve benne. Nem lehet a békés együttélés biztosítására törekedni, hä ugyanakkor nem engedik be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe a nagy Kína képviselőit.

Az ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény, hogy gépies töblbisSéget hasz.nálinak fél benne és arra törekszenek, hogy az ENSZ közvetítésével kierőszakolják egy olyan tölbfoség akaratát, amely néprajzi adatok figyelembevétele nélkül alakult.

Az Egyesült Nemzeték Szervezete — mondotta Joliot-Curie — most zsákutcába került- A világot kettéosztó nagy problémákkal kapcsolatos tárgyalások az Egyesült Nemzeteik Szervezetében nem vezetnek a minden nép által kívánt békés megoldáshoz. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangú, ságán az ENSZ alapokmánya alapszik, nem fal.álkozhaitífc ebben a szervezetben, mert nem bocsátották be a Kínai Népköztársaságot.

írják alá a békeegyezményt!

Vájjon ilyen feltételiek mellett nem érkezett-e el az idő, hogy a világ közvéleményéhez forduljunk és an.n.alk nevében mondjuk az öt nagyhatalomnak; üljenek ösisze, tárgyaljanak, tegyék meg azt ',a lépést. amely az erőszakon alapuló határozatokat elutasítva, meg- j nyifjla az utat az igazi tárgyalások ; felé?

Engedjék meg — mondta Joliot- Curie —, hogy ezzel kapcsolatban

kifejtsem saját véleményemet ennek az öt * nagyhatalomhoz intézendő követelésnek jelentőségéről és politikai fontosságáról, amelyet én a következőképpen szövegezőéit meg: „írják alá a békeegyez- méhyf, amely visszaadja végeredményben az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi értelmét".

Véleményem szerint — folytatta Joliot-Curie — a legfontosabb az, hogy az öf nagyhatalom kormánya aláírja az egyetemes béke alapvető és szilárd' feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételeik teljes mértékben a nagyhatalmaktól függenek.

Az öt nagyhatalom között ilyen módon megkötött békeszerződés egy új légkörben, újból megteremtené annak a jóivíszonynak a feltételeit, amely az BIN'S/, alapításának ideijén kialakult. Ez &z egyezmény ugyanakkor tartósan biztosítaná az ENSZ-alaipokmány szellemiének és betűjének betartását. Az Egyesült Nemzeted Szervezete vi- iágfellegűiVíé válna és alkalmas lennie arra, hogy igazságosan megoldja a világ nemzetei között felmerülő összes nézeteltéréseket. Végül ez az egyezmény, — amelynek fő cella, hogy biztosítsa a tartós beikét az öt nagyhatalom között — fontos eredményhez vezet: ismét megadja az Egyesült Nemzeteik Szervezetének a küldetése teljesítéséhez szükséges eszközöket.

Mii a népek meghatalmazottai vagyunk — mondotta befejezésüll Joliot-Curie — és jogunk van arra, hogy a népeik békeítörekvését ;a kormánycik tudomására hozzuk. Tetteikkel, béketetteikkel kell válaszolnunk a hozzánk fűzött reményekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez item gyengíti, hanem erősíti blkeh arcunkat. Minden „feeresziteshádjárat" ellenségei va_ gyünk. Mi nem „kereszleshadjára- tot“ hirdetünk, Jianem küzdeni fogunk a hazugság, a gyűlölködés és az előítéleteik ellen.

Felszólalások a népek béke- kongresszusának december , 12-i első ülésén

Kicsi ev, az indiai küldöttség tagja Indiai békeszerető népe nevében a többi között a következőiket mondotta;

E nagyjelentőségű bécsi kongresszus egyik legfontosabb feladata, hogy még kedvezőbb légkört teremtsen a világ minden táján a bélkem.ozgailom számára. Az indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti csoportját képviseli ezen a kongresz- szuson, Pandit Nehru íkormájny- pártjátcill egészen a Kommunista Pártig. Bizonyos, hogy nézeteink sok kérdésben nem egyeznek, de a béke követelésében és a békéért vívott harcban nincs közöttünk különbség. India népét .jogos nyugtalansággal tölti el a. koreiai háború, amelynek befejezését a bé- kemozga,lomnak eddig nem sikerült elérnie. India népe keserves tapasztalatai alapján jól tudja, mit jelent a járvány és a betegség és ezert egyem,bérként ítelí'i el azokat, aikiik nem átallják baktériumok felhasználásával pusztítani Korea békeszerető és szorgalmas népét.

India beik élharcosai az egész emberiség békeharcosaival együtt küzdenek a sötétség, a szenvedés, a betegség, a halál, az'az a háborús veszély ellen. Kívánjuk, hogy az az erő, amely itt a Duna partján összehúzott bennünket, -végső diadalra vigye a béke szent ügyét. India népe' mindenkor kiveszi részét albbóil a kűzdelemiből, amely e cél megvalósításáért folyik — mondotta Kícslev.

Terranuova

olasz küldött az olasz parlament bilkevédelmi csoportjja nevében szólalt fel. A többi között hangsúlyozta, hogy a békevédelmi csoport pártkűülönlbségre váló tekintet nélkül egyesíti az olasz parlament mindazon képviselőit, akik aktív részt vállalnak a béke fenntartásáé,rt folyó harcban.

Terranuova kiemelte, hogy ő maga is De Gasperi keresztény demokrata pártjának képviselője. Kijelentette: — Azok a politikusok, akik az emberiség érdekeit semmibevevő háborút készítenek elő, kirekesztették magúikat népünk közösségéiben. Meg kell akadályoznunk az' új háborús gaztetteket.

Aki ma hallgat, különösen az, aki felelős állást tölt b.e és ennek ellenére nem emel szót a háború előkészítése ellen, nem más, mint a háborús gyújtogatok cinkostársa. Az cla.sz nép pártállásra való tekintet nélkül a béke biztosítását követeli. Ez >a kongresszus mindennél jobban bizonyítja, hogy becsületes és jó,akaratú emberek világnézeti különbségre való tekintet nélkül megtalálhatják egymást és összeülhetnek, hogy a béke megteremtéséről tanácskozzanak és e nemes cél] érdekében, hatásos határozatokat hozzanak.

Olaszországban ma már senki sem hiszi el, hogy ne lenne lehetséges a keleti és nyugati államok Békés megegyezése és békés együttélése. Mozgósítsuk még fo koz-ottabban az embereiket a békeharcra, nehogy a népek árulói holnap háborúra mozgósíthassák az emberiséget — mondotta nagyhatású felszólalásában Terranuova olasz képviselő.

Sartre

francia író, *az exisztiencialista irodalmi irányzat ismert képviselője mindenekelőtt kijelentette, azért jött el a népek bécsi kongresszusára, raert_ lelkiismereti kötél,ességé- iuk tartja, hogy részt vegyen az emberiség jobbik felének nagy küzdelmében, a legfőbb emberi jó, a béke megmentésében.

Ezen a kongresszuson -— hangsúlyozta! a többi között — nem diplomaták és miniszterek, de a jelenlévők sem minit tudósok, művészek, munkások, parasztok, lelkészek V: sínek részt, hanem mint egyszerű emberek, akik élni és dolgozni akarnak, akik nem hajlandók tűrni, hogy nagyszerű és nemes igyekezetükben gátolják őket. A háborús veszélyt az okozza, hogy a szembenálló felek tfeetesebb vizsgálat nélküli ia ellenséget látnak 'egymásban, rágalmazzák és gyanúsítják egymást, ahelyett, hogy arra építenének, ami minidéin embert egybefűz.

.Ez a kongresszus — mondotta — amelyen a legkülönbözőbb érdekcsoportok és világnézetek képviselői jelennek meg, komoly lecke és intelem az ENSZ felé, ahol a politikusok úgy állnak egymással ,szembon. mint a vadállatok és nem hajlandók figyelembe venni a legegyszerűbb érveket és igazságokat. Az embereket Sok minden elválaszthatja ugyan egymástól, die azt mindenki tudja, hogy a háború nem lehet megfelelő eszköz nemzeti, gazdasági és szociális problémák megoldására. Nem vagyunk pacifisták, mert tudjuk, hogy a pacifista ember, aki a békét minden áron és minden feltétel nélküli elfogadja, nem mentheti ,meg a békét, A világ népei igazi gyümölcsöző, szabad békét követelnek. Mi a békét választjuk és ezért belevetjük magiunkat a politikába is, hogy megmentsük az emberiséget a legborzalmasabb veszélytől, a háborútól. Nem igaz, hogy a tőkés és szocialista rendszerben élő népek csak egymás elpusztításával vagy leigázásává], tarthatják fenn életüket. A nyugati'és a keleti álamok között nem szakadt meg a szellemi és erkölcsi kapcsolat. A nyugati államokban tanúi vagyunk annak, hogy a proletariátus reménykedve és szeretettel tekint a szocialista Szovjetunió és a lelkesen építő népi demokratikus országok felé.

A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság felszámolása révén elősegítsék a nyugati és a keleti országok gazdasági együttműködését és' a különböző társadalmi rendszerben élő népek őszinte emberi szolidaritását — mondotta Jean Paul Sartre —. akinek beszédét a kon- gre-szus résztvevői zúgó tapssal fogadták.

A népek békék on greszszusának szombat délelőtti

ülése

A bécsi Konzerthalléban valamivel tíz óra után kezdődött meg a népek békekongresszusának má_ sodiík ülése.

A napirendre az elnökség a. következő pontokat javasolta; 1. A niamzeti függetlenség és a népek biztomiságámak kérdése. 2. A háborúk, elsősoirlbian a koreai háború megszüntetésének módrai. 3. A nemzetközi feszültség csökkentésének módjai.

Az elnökség ügyrendi javaslatainak elfogadása után szólásra emelkedett Szun Csin-liin asszony, Szun Jat-szen özvegye, akit a küldöttek fergeteges lelkesedéssel ünnepeltek.

Szun Cs'ín-Iín asszony bevezetőül rámutatott, hogy Ázsiából jön, arról a földrészről, ahol már nem a háborús veszély, hanem az igazi, véres háború ellen kelll küzdeni.

A világhelyzet áttekintése után Szun Csin-lin az amerikai néphez fordult. A világ békészerető népei remélik — mondta —, hogy lz amerikai néip a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a háború élleni harcban.

Azokhoz az amerikaiakhoz, az amerikai n-ép túlnyomó többségéhez fordulok — mondta —, akik akarják a békét, de az ujjúkat sem mozdítják érte.

Szun Csin-lin asszony befejezésül felsorolta a békére vágyó kínai nép követeléseit: a koreai, vietnami és maláiföldi .háború megszűntetését, a koreai fegyverszünet megkötését és a koreai hadifoglyok háziabocsátását, Japán és Nyugia t‘Németország feöfagyvérzésének megállítását, a kereskedelmi és kulturális csere korlátozásának megszüntetését, az öt- hatalmi békeegyezmény megkötését, az ENSZ-alapokmány elveinek tiszteletben tartását, az atomfegyver és más tömegpusztító fegyvereik betiltását és a nyomás, zsarolás, fenyegetés módszerének kiküszöbölését a nemzetek külpo Etikájától.

A következő felszólaló dr. Wirth, volt német birodalmi kancellár.

Dr. Wint'h rámutatott arra, bogy a német kérdés milyen nagyjelentőségű az ;. egész világ békéje szempontjából.

A német kérdés békés megoldásának legfőbb akadálya ma a bontja különszerződés és az úgynevezett európai védelmi közösség felállítására vonatkozó párizéi szerződés, ezért ,.a német nép legfontosabb feladata ma, megakadályozni ezeknek az egyezményeknek a ratifikálását!”

A német nép többsége a béke ügye mögött áll, nem a bonni diktátorok mögött.

Ezután az ülés az első napirendi pont, „A nemzeti függetlenség és a népük biztonságának kérdése” tárgyalását kezdte meg. Ennek vitáját Yves Fahge nyitotta meg. Felszólalásában rámutatott, bogy a kongresszus fe'adata a közös célok meghatározására és ezen célok elérésére alkalmas módszerek kidolgozása.

A német kérdést az ország függetlensége és az általános biztonság szempontjainak figyelembevételével kell rendezni, ■— .mondotta, majd hangsúlyozta; hegy az Atlanti Szövetség keretében teljesen figyelmen kívül hagyják a népek akaratát, sőt még a vezetőket sem tájékoztatják. Erre jellemző az angol alsóházban a mandzsuriai célpontok bombázása után lefolyt vita, amelyben Churchill kénytelen volt kijelenteni, hogy nám tájékoztatták előre az erre vonatkozó fért vekről.

Franciaország számára az Atlanti Szövetségben való részvétel azt jelenti, hogy Franciaországot érdekei ellenére háborúba sodorhatják, bogy ennek a szövetségnek körétében hozzá kell járulni Németország új raf elf egy vérzéséhez és az európai hadsereg felállítása érdekében le kell mondania nemzeti függetlenségéről.

Az ENSZ-rő.1 szólva Farge rámutatott, hogy a koreai háború az ENSZ zászlaja alatt folyik. Ezt a háborút a biztonságra és a békére való hamis hivatkozással indították. A népek békekongresszu-án olyan országok küldöttei is részt vesznek, amelyeknek kormánya csapatokat küldött Koreába. Ezek a küldöttek érzik, hogy Korea békéjének ügye közös ügye mindany- nyiuniknak. Ezután arról szóit, hogy a vietnami háborút a francia nép egységesen elítéli. Yves Farge hangsúlyozta, hogy a vietnamiak hízhatnak a francia népben, 'mert méltó tud lenni és méltó is fog maradni legnemesebb hagyományaihoz.

Az ülés több felszólalás után befejeződött. A délutáni nagy béke- felvonulás után este 20 óra 30 perckor kezdődött az esti ülés.