Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-12 / 291 szám

SOERW^SSZSamia^SSiSBMBSSia^ 'äfäSSlBSEScaSSSB&SSEaB* Az ENSZ-közgyűfés politikai bizottságának d c. 9-1 illése SOMOGYI NÉPLAP New-Yonk (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűiés 1. számú bizottsága de- ceirolber 9-i délutáni és esti ülésén tovább folyt a tuniszi kérdés vi­tája. Az ülésen Komzala, Gsehszlová- kia képviselője ismertette a tuni­szi nép függetlenségi harcának tör­ténetét, majd rámutatott, hogy a gyanma'íbartó hatalmak hosszú időn, át megakadályozták a tuniszi kér­dés megvitatását az Egyesült Nem­zeteik Szervezetében. Komzala o tények egész sorát hozta fel és oikmányofc alapján bi­zonyította, hogy a francia hatósá­gok gyarmati rendszert honosítot­tak meg Tuniszban és megállapí­totta: A francia vezetők‘új háború elő­készítése érdekében a, háborús fel­vonulási területeik együk évé *Tesz;k Tuniszt. Csehszlovákia küldöttsége — mondta befejezésül Komzala —■ felhívja a bizottság figyelmét, az Egyesült Nemzetek Szervezete meg kell hogy tegyen miniden in­tézkedést a tuniszi helyzet tisztá­zása és a tuniszi nép függetlensé­gének biztosítása érdekében. Parid-t asszony, India képviselő­je támogatta a 13 arab és ázsiai ország küldöttségének határozati javaslatát. A brazíliai határozati i üléseire Péntek, 1952. december 12, javaslatról szólva rámutatott, hogy ez a „tapintatos“ határozati ja­vaslat nem oldja meg a tuniszi kérdést. Alizer szaudarábiaí küldött be­szédében hangsúlyozta:. „Komoly következményekkel járhat,, ha az ENSZ-közgyűlés meg. tagadja a tuniszi nép nemzeti kö­veteléseinek kielégítését". A továbbiak során az amerikai- angol tömb képviselőinek felszóla­lása ismét megerősítetté azt a tényb hogy az Egvesült Államok és a többi gyarmattartó ihaltatom. , , 00_ , ...... oor) , igyekszik megakadályozni a köz-j !gaa 325 ember koZul 322'en' a,kar- gyűlést abban, hogy a tuniszi nép 1 ia*' SZEMINÁRIUM A KAPOSVÁRI KÓRHÁZBAN Fokozódik az Egyesült Államokban a koreai tűzszünet haladéktalan megvalósítását követelő mozgalom Uj-Kinti. Az Egyesült Államok­ban a lakosság széles tömegeinek részvételével állandóan nő a koreai tűzszünet haladéktalan megvalósí­tását követelő mozgalom. A newyorki „Daily Worker” je­lentése szerint a' koreai harctérről nemrég hazatért és leszerelt A. Harris, Bryan Bradley és Dick Davis Steattleban béke-szavazócédu- lákat terjesztett azzal, hogy azokat Eisenhcwerhez továbbítsák. munkájukhoz Általános tapasz ta­A békeszavazás első eredményei j lat, hogy az‘elmúlt két hétben — azt mutatják, hogy például Steatt- amióta a kongresszusi anyag ta­As SZKP ÄIX, kongresszusa . anyagából A pártoktatásban részvevő elv­társak nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá az egész megyében az SZKP XIX. kongresszusa anyagának fel­„Melyek a Szovjetunió békepolitikájánuk elvi alapjai“ dolgozásához. Megértettek, hogy a* a hallgatók szintén helyesen tisz- kongresszuson ^elhangzott _ történél-! tázták. Elmondták hogy a Szovjet- mi jelentőségű beszámolók tanul-j-««iá fennállása óta béb mányozásá-val, megvitatásával, ’ rendkívül nagy segítséget kapnak jogos követeléseinek, és Tunisz függetlenségének biztosítására irá­nyuló bármily határozatot hozzon, (Peru, Kanada és Görögország küldöttei támogatták Brazília kül­döttségének az Egyesült .Államok által diktált határozati javaslatát. A Délaírlkiai Unió képviselőié azt bizonygatta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete „nincs fei- íogosítva“ gyarmati politikával kapcsolatos kérdések megvitató sára A pakisztáni küldött javaslatot terjesztett elő, hogy a tuniszi Iker de® megvitatása érdekében hívják meg Tunisz képviselőit a bizottság A népek feékekoiig'ieesszii§a előtt MOSZKVA Most, amikor a világ minden részéről Becsbe gyűlnek a népek békékongresszusán,ak küldöttei, a szovjet nép újra kifejezésre juttat­ja rendíthetetlen békeakaratát, „Az üzbég nép békében akar él­ni és dolgozni — mondta a „TASZSZ” tudósítójának Gajja Izmailova üzbég népművésznő. A köztársaság országútjain gyapottal megrakott karavánok vonulnak: ez a béke termése. A karakumi siva­tagban hatalmas csatornát építe­nek: ez a béke építkezése”. A béke- harccal foglalkoznak műveikben az üzbég írók, művészek, zeneszerzők. Vaszilij Guliszasvili professzor, a kiváló tudós így nyilatkozott a „TASZSZ” tudósítójának: • ,,A béke eszméje önfeláldozó munkára lelkesíti a szovjet embe­reket. A többi grúz tudóssal együtt abban a megtiszteltetésben része­sültem, hogy részt vehetek a nagy sztálini termászetátalakító terv megvalósításában. A grúz tudósok nagyban hozzájárulnak a nagy hid­rotechnikai építkezések megvalósí­tásához, az új növényfajták ter­mesztéséhez, segítenek az ember­nek a természet legyőzésében, hogy még boldogabbá és szebbé tegyék az életet.” PÁRIZS Minden francia kikötőben mun­kabeszüntetésekkel, szolidaritás sztrájkokkal, a Vietnamba induló hajók rakodásának megtagadásával köszöntik a francia dokkmunkások a népek bécsi nagy béketalálkozó­ját. „Napról-napra növekszik a fran cia dokkmunkások harca a béké­ért” —- állapítja meg az „Humani- té” GENF A „Voix Ouvriére”-nek, a svájci munkapárt lap fának jelentése sze rint a népek békekongresszusára utazó svájci békeküldöttség vezető je Andre Bonnard professzor, is­mert békeharcos. STOCKHOLM Neves svéd közéleti személyisé­gek — köztük Svanberg- professzor, Erik Blomberg író, Karl Gerhard színész nyilatkozatot adtak ki, amelyben támogatják a népek bé­kekongresszusát. „Nyugat-Európa az amerikai diktátum ellen Az „Izvesztyija“ cikke Moszlkva. Az „Izvesztyija" közli Sega tel jan cjkkét „Ny ugat-Euró­pa az amerikai diktátum ellen" címmel. Az amerikai megszállók, az amerikai parancsolgatás elleni mozgalom Nyugat-Euró,pában a lakosság egyre szélesebb köreire terjed ki és már olyan jelleget.öl­tött, hogy a- kapitalista lapok sem tudnak róla hallgatni — állapítja meg a cikkíró, majd idézi a Svájc­ban megjelenő „Freies Europa" cí­mű lap egyik cikkét, „Európában és Ázsiában egy­aránt mind magasabbra csap az Amerika-ellenes hangulat hullá­ma — állapítja meg a svájci lap. — A távolikeleti országok közüli elsősorban Japánban fokozódik -ez a hangulat. Európáiban pedig kü­lönösen Nyugat-Német országban válik mind erősebbé. Itt egyre nö­vekvő mértékben hangzanak él bí­rálatok az amerikaiakkal szem­ben. Ezek a bírálatok sokszor olyan formát öltenek, hogy még Washington és Bonn viszonyára iis árnyékot vetnek. Franciaország­ban, Olaszországban, Belgiumban, Angliában, Svédországban és Ausztriában is fokozódik az Ame­rika-ellenes hangulat”. Az amerikai imperializmus pró­kátorai —• írja a továbbiakban Sa- gateljan — ,,Amerika.ellenesség­iiek” próbálják fél tüntetni a né­peknek az Egyesült Államok ag­resszív politikájával szemben ta­núsított ellenállását, hazug módon azt állítják, hogy a nyugateurópai haladó erők „gyűlöletet keltenek” az amerikai néppel szemben. Va­lójában ,a nyngiiteurópai népek nem az amerikai népet gyűlölik, hanem az amerikai imperialistá­kat és kiszolgálóikat, akik új vi­lágháborúba akarják taszítani az emberiséget. Befejeződött az olasz választási törvényjavaslat általános vitája Róma (MTI). Kedden az olasz parlamentiben befejeződött a vá­lasztási törvényjavaslat előzetes vitá:a és szavaztak PaLmiro Tog­liatti és Pietro Nenni javaslatai fe­lett. Tofgliat-ti javaslata ellen 324, mellette 180 képviselő szavazott. Nenni javaslata felett titkos sza­vazással döntöttek. Ennek során 297-en szavaztak a javaslat ellen és 207-en mellette. Megmutatko­zott tehát ai titkos szavazás alkal­mával, hogy a többségi pártok leg­alább húsz képviselője foglalt ál­lást az ellenzék javaslatai mellett. Ezt követően került sor az ál­talános vitáira. Epicarmo Corbino volt ’ pénzügyminiszter meggyőző erővel mutatott rá az új választási törvény csalárd jellegére. A tör­vény -egyetlen célja — mondotta —, hogy olyan parlamentet teremt­sen, amely nem felel meg az or­szág állásfoglalásának. Corbino beszédét az ellenzéki padsorokban tapsviharral fogad­ták. koreai háború azonnali be fejezését. Hasonlóak az eredmé­nyek a szomszédos városokban is. A newyorki „Daily Worker” vé­gül arról számol be, hogy nemré­gen egy newyorki szakszervezeti békeértekezleten követelték; az Egyesült Államok ENSZ-kiülclöttsé- ge -— addig is, amíg a hadifogoly- kérd:'°-ben fennálló nézeteltéréseket megvitatják — foglaljon állást a haladéktalan tűzszünet mellett. Japán lap a választási törvény megszegéséről Sanghaj. (TASZSZ.) Az „Ásza­in” ja-pán lap jelentése szerint Okabara, a japán igazságügymh nisztérium büntetőjogi osztályának vezetője kedden az alsóhoz jogi bizottságának ülésén bejelentette, hegy az ez év ok-tóbér elsején meg­tartott parlamenti választások al­kalmával, az eddigi megállapított adatok szerint 46.010 esetben szeg ték meg a választási törvényt. A jelenlegi parlamenti képviselők ki zül 54-en szegték meg a választási törvényt a szavazás alkalmával. Sztrájkba léptek a roueni ki kötőmunkások Párizs. (MTI.) Szerdán sztrájkba léptek a' roueni kikötőmunkások. így támasztják alá Le Léap és a Francia Köztársasági Ifjúsági Sző vétség vezetőinek sza^adonbocsá- tásárai irányuló követelésüket.-­-----------r VIE TNAMI HARCOK Párizs. (MTI.) A francia expe- diciós hadsereg- hanoi főhadiszál lásán nyugtalanítónak tartják £ Vörösiefolyó deltájában uralkodó helyzetet. Szerdai jelentések sze­rint Na-San közelében a vietnami néphadsereg az expedieiós hadse­reg tízezer emberét kerítette be és heves harcok vannak folyamat­ban. Tiltakozó mozgalom a csalárd vá asztási törvény ellen Amíg az olasz parlamentben vi­ta folyik a kormány csalárd vá sztási törvényjavaslata körül, egyre nagyobb arányú tiltakozó mozgalom boníaikozik ki az or­szágiban. A pio-mbinoi „Magona” fémkohászati művek munkásai fél­órás sztrájkkal tiltakoztak a csa­táid választási törvény ellen, míg z „Iilva” fémkohászati gyár mun­kásai hasonló okból egyórás- mun­kabeszüntetést tartottak. A köztársasági elnökhöz özön- enelk a tiltakozások az ország minden részéből. Egész Olaszországiban tiltakozó gyűléseket tartanak, melyeken ha­talmas tömegek vesznek részt. Geofizikusi és gumiipari fe'sőfokú tanfolyamok indulnak A bánya- és energiaügyi minisz­térium nyolchónapos felsőfokú geo­fizikusképző és hathónapos felsőfo­kú gumiipari tanfolyamot indít. A tanfolyamokra a természettudomá­nyi karon, a Műszaki Egyetemen és a Műszaki Főiskolán végzett fizikusok, fiziokémikusok, eíektro-, vagy gépészmérnökök, illetve ve­gyészek, vagy vegyészmérnökök je­lentkezhetnek. A tanfolyamra írásban kell je­lentkezni a bánya- és energiaügyi minisztérium személyzeti főosztá­lyán (Budapest, V., Markó-u. 16.). Jelentkezési .határidő 1952. decem­ber 20. A jelentkezési lapon a szü­letési évet és helyet, anyja nevét, életrajzot, munkahelyet és munka­beosztást, valamint a jelenlegi ha­vi összes jövedelmet kell feltün­tetni. nulmáiiyozása megkezdődött — je­lentős mértékben csökkent a lemor­zsolódás, sőt egyes helyeken meg­növekedett a politikai iskola hall­gatóinak a száma. A Kaposvári Kórház másodév­folyamú .politikai iskoláján már a második héten tanulmányozzák „A nemzetközi helyzet és a Szovjet­unió harca a békéért” című első kát hét anyagát. A legutóbbi foglalkozáson, ked­den este a hallgatók döntő többsé­ge résztvett a szemináriumon. Ma­lenkov elvtárs beszámolójának má­sodik' részét Ferenci elvtársnő, propagandista négy főkérdés -köré csoportosította, de az anyag alapo­sabb megvitatása miatt- több kise­gítő kérdést is.tett fel az elvtár­sa knak. Az első kérdés; „Mik a nemzetközi helyzet legfőbb vonásai ? A kérdéshez Kamesár elvtárs szólt először hozzá, aki a követke­zőket. mondotta el: A második vi­lágháború befejezése után az Egye­sült Államok nem tartották be a 'potsdami, jaltai és a teheráni egyezményeket, agresszív cselekede­teikkel kiélezték a nemzetközi hely­zetet. Létrehozták gz északatlanti tömböt a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen. Felfegyverezték Japánt, Nyugat- Németországot, katonai támasz­pontokat létesítettek a Szovjetunió é® a népi demokratikus államok kö­zelében. Az USA fokozott erővel vonja befolyása alá az egyes kapi­talista országokat, különösen az eszakatlanti tömb részvevőit és rá­juk kényszeríti saját akaratát. Ez­után elmondta, hogy az USA-ban a polgári demokrácia utolsó ma­radványait is megsemmisítik rámutatott, hogy a kapitalis­ta országokban csak a burzsoáziá­nak van szabadsága ... békepolitikát megvitatásával, i folytat. A Nagy Októberi Szocia- iníqiao-ot tor'nnk lista Forradalom győzelme után azonnal békedekrétumot bocsátotté­in és azóta is állandóan és követ­kezetesen harcol a békéé'rt. • Mesződi .elvtárs arról 'beszélt, hogy a Szovjetunió minden csele­kedetével a béke ügyét szolgálja, harcol az elnyomott, gyarmati népek jogaiért. Csima elvtárs rámutatott, hogy a Szovjetunió következetes békepoli­tikája a Szovjetunió erejét mutat­ja és ezáltal a dolgozók hatalmas tömegei tanulják meg egyre job­ban szeretni a Szovjetuniót. Majd azt. vitatták meg, hogy a békeharcban a magyar dolgozók hogyan tudják legjobban kivenni a részüket. i A harmadik kérdésben ­„A kommunista és munkáspártok feladatait6' a Szovjetunióban és a népi demo­kratikus országokban a dolgozók széles tömegei gyakorolják a sza­badságjogokat. Befejezésül Kancsár elvtárs az imperialisták egymásközti ellenté­tének fokozódásáról beszélt., Ferenci elvtársnő azt a kérdést tette fel' az elvtársaknak, hogy Le­nin elvtárs tanítása a háborúk el­kerülhetetlenségéről az imperialis­ták között a jelenlegi nemzetközi helyzetben is fennáll-e? Kálmán elvtárs válaszolt meg erre a kérdésre, igen helyesen. .Elmondta, hogy Lenin elvtárs tanítása napjainkban ’ is érvényes és hogy Sztálin elvtára a legújabb művében ezt méginkább megerősí­tette, amikor az imperialisták egy­másközti ellentétének kérdését ele­mezte. A második kérdést, hogy vitatták meg. Lelkes elvtárs szólt hozzá első­nek és elmondta, hogy a kommu­nista és munkáspártok feladata a széles dolgozó tömegek mozgósítása a békeharcra és hogy ebbe a moz­galomba minden társadalmi' osz­tályt., réteget be kell vonni, amely a háború ellen van. Majd végül a negyedik kérdés­ben azt mondták el az elvtársak, hogy mire kötelez bennünket a jövőben a megtisztelő rohambrigád cím. A felszólalók arról beszéltek, liogy a. kongresszus nyomán- meg­tanulták, hogyan kell szeretni a ha­zát, a pártot, a népet. Megtanul­ták. hogy az állami fegyelem be­tartása milyen fontos, hogy az el­lenség elleni következetes harc, az éberség fokozása, a munka- és tervfegyelem megszilárdítása állan­dóan feladatuk középpontjában kell hogy álljon. Bauer elvtárs elmondta, hogy nap mint nap jó felvilágosító mun­kát kell végezni, a dolgozók között. Nem, elég az, hogy elmondják, mit ,, 1 köszönhetünk a Szovjetuniónak, ugyanakkor Sztá]in és Rákosi elvtáraaknakT ha­nem irántuk a. saeretetet még sok­kal jobban el kell mélyíteni a dol­gozókban. Végül arról beszélt, hogy a pártot fiatal, harcos, helytálló dolgozókkal kell erősíteni. * * * A kórházban megtartott szemi­nárium jó volt, az elvtársak szin­te kivétel nélkül jól felkészültek, látszott hozzászólásaikon, hogy gon­dosan tanulmányozták az anyagot. A feltett kérdések is világosak és érthetőek voltak, átfogták a heti anyagot. Egy hiányossága azonban volt a szemináriumnak, az, hogy a hallga­tók a magyar viszonyokkal nem­igen kapcsolták össze az anya vöt és elsősorban ,.a békeharcban előt­tünk álló feladatok” és a „mire kötelez a „rohambrigád” elnevezés” kérdéseknél mutatkozott meg. [in amsrikÉl állal tszan-iire Phenjaáh (TASZSZ.) A Koreai Központi Távirati Iroda közli Hvan Ik Szénnek, a koreai néphadsereg fogságba esett harcosának nyilat­kozatát. Hvan Ik Szén, a kocsedói hadifogolytáborban volt, ahonnan az amerikaiak átdobták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hátországába, hogy- ott kémkedjen. Amikor sebesülten amerikai fog­ságba estem, eleinte az incSoná ha­difogolytáborban voltam — mon­dotta Hvan Ik Szén. Innen, vittek át a kocsedói tábor 61. számú rész­legébe. Kocsedón az élet kibírha­tatlan. A foglyokat^ kényszerítik, hogy naponta 15, sőt még több órán át nehéz munkát végezzenek-. A legkisebb ok miatt — és ok nél­kül is — verik őket. Amikor a kényszermunka, az éhség és a ve­rések következtében megbeteged­tem, a 14. számú tábori kórházban helyeztek el. Hogy ebben a kórház­ban sok hadifoglyot meggyilkolnak, arról személyesen meggyőződtem. Láttam, hogy naponta hozták oda a sebesült hadifoglyokat a tá­bor minden részéből. Ott aztán elpusztultak az orvosok keze alatt. Az orvosok a táborparancsnckság- tól kapták különleges utasításai­kat. A sebesültek száma különösen akkor lett sok. midőn a panmind- zsoni tárgyalásokon az amerikeiak ragaszkodni kezdtek a hadifoglyok „önkéntes hazatelepüléséhez”. A beszállított foglyok testén gumibot- ütésektől származó véraláifutások, szúrt és lőtt sebek voltak láthatók. Több olyan hadifoglyot láttam, akinek homlokára tüzes vassal rá­égették; „vörös”. Hoztak olyanokat is, akiket aknaszilánk, vagy kézi­gránát sebesített meg. Minthogy katonai szakképzettsé­gem rádiós, rádiós kémnek küldtek Észak-Koreába. De — amint át­dobtak északra — azonnal jelent­keztem a belügyminisztérium szer­veinél — fejezte be nyilatkozatát Hván Ik Szén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents