Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-05 / 285 szám

1 Wnfa PROLETÁRJAI EGYESÜLJE JELE/ jr Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának fe dolgozása a politikai alapismeretek tanulókörein A Megyei Tanács jel-i ntése a begyűjtésről A győztes szocializmus országának alkotmánya IX. évfolyam, 285. szám. ÁRA 50 FILLÉR ‘ * Péntek, 1952. december 5. wmmtKmam i mtawi ÁLLATÁLLOMÁNYUNK ÁTTELELTETÉSlRŐL ! Ötéves népgazdasági tervünk .nagy feladatokat állít állami gaz­daságaink, termelőszöve'íácezetektó ■éS dolgozó parasztságunk elé az ál­lattenyésztési terv teljesítésében. Országunk állattenyésztése a fel­szabadulás óta, különösen az ötéves terv első két évében jelentősen fej­lődött. 1948 óta a szarvasmarhaál­lomány 22, a sertésállomány 94, a •lóállomány 27, a juhállomány 151 százalékkal növekedett. Országunk állatállománya lényegesen megha­ladja. a felszabadulás előtti színvo­nalat. i Megyénkben az országos átlag­nál jobb .‘eredményt értünk el az állattenyésztésben-. 1948 óta a szarvasmarhaállomány 25, a sertés 233, a lóállomány pedig 32 szá­zalékkal növekedett. i Jelentősen fejlődött az állatte­nyésztés a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Me­gyénk termelőszövetkezeteiben il949-től 1852-ig a szarvas-marha­állomány 455, a sertésállomány 412, ?. lóálkxmány 625, a juhállo­mány pedig 197 százalékkal növe­kedett. Az állattenyésztés fejlődését nagymértékben elősegítette a mi­nisztertanács 1950-ben megjelent (határozata. Az állattenyésztés1 és a .takarmánytermelés kétéves fejlesz­téséről szóló határozat nagy szere­pet játszott abban, hogy állatál­lományunkat az egymást követő •száraz esztendők ellenére is jóval ,a háború előtti színvonal1 fölé emeltük. Állatállományunk fejlődésének eredményei nem vezethetnek ön­elégültségre, mert még igen ko­moly hiányosságok vannak ezen a területen. ! A mezőgazdaság minden dolgozó­jának, a termelőszövetkezetek tag­jainak, az állami gazdaságok^ dol­gozóinak, az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. a helyi tanácsoknak, a pártszervezeteknek az eddiginél sokkalta nagyobb gondot kall for­dítaniuk állattenyésztési előirányza­tunk teljesítésére. Nagy «erőt kell mozgósítani, hogy a lakosságot hússal, zsírral, tejjel a <sz,áraz esz­tendő ellenére is elláthassuk és a fogyasztási- cikkeket az eddiginél jóval; magasabb szintre emelhes­sük. Gyorsan szaporodó állatállomá­nyunk részére a belső tartalékok jobb felhasználásával megintő mennyiségű és minőségű takar­mányt keil biztosítani. - Az egyre növekvő állatállománnyal nem tart lépést a takarmánytermelés. A ter­méshozam nem mutat kielégítő fejlődést, még mindig harmadren­dű kérdésként foglalkoznak me­gyénkben a takarmány termeléssel. Számos állami gazdaság, termelő- csoport mem gondol a holnapra, nem fordít elég figyelmet a takar- mánytermelésre. Még mindig ural­kodik az a helytelen nézet, hogy a takarmánybázis biztosítása egye­dül csak a vetésterület növelésé­vel oldható meg. Kevés olyan gaz­daság van, ahol a terméseredmény fokozására vettek irányt. Most, amikor az átteleltetés kérdése egyik legfontosabb kérdés lett, me­gyénkben is igen élesen fel kell vetni a takarmánytermelés kérdé­sét. Hiba lenne mindén nehézsé­get, hiányosságot a kedvezőtlen időjárással magyarázni. Számos állami gazdaság és ter- .meiőcsoport bizonyította be: nincs igazuk azoknak, akik a rossz idő­járással akarják „magyarázni” a takarmányhiányt. A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezet már kora tavasszal, sőt tavaly ősszel gondoskodott a téli takarmány biztosításáról. A ta­karmányrépa alá. kellő időben, jó minőségben végezte el a mélyszán­tást és gondos növényápolással 220 mázsás átlagtermést takarított be hold’ankint. De nem hanyagolták el a silózást sem. A silózás ma egyik legfontosabb feladat éppen azért, mert a szám tóföldi takarmány termelés a ked­vezőtlen időjárás következtében csökkent. Az idei átteleltetés nagy­mértékben attól függ, hogy állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink és az egyénileg dolgozó parasztság hogyan látja el gazdaságát silóta- karmánnyal. Termelőcscportljaink- ban jelentős eredményeket értünk el ezen a térületen. Számos terme­lőcsoport túlteljesítette silózási tervét. A vízvári Béke és a bol- hási Uj Élet eddig 150 százalék­ra teljesítette a silózási tervet. A répáspusztai Ötéves Terv tsz a sertések számára répalevéllből, tar­lórépából, apró párolt burgonyá­ból készített silótakarmányt. De igen jó takarmányt lehet készíteni a kukoricaszár, a vad­repce és a falevél silózásával is. Az átteleltetés másik fontos feltétele a meglévő takarmány- készlettel való takarékoskodás. A hosszú ősz igen kedvező a legel­tetésre, ezért állatainkat, amíg le­het, tartsuk kint a legelőn. A ser­tések számára még bőven akad erdei makk, ennek feletetésével szintén’ nagymennyiségű takar­mányt takarítunk meg. Különös figyelmet kel! fordíta­ni az átteleltetés idején az új ta­karmányozási eljárásokra, ilyenek: a szalma mésztejes feltárása gyors silőzásisal. A szalmát meleg vizze! öntözzük és jól ledöngöljük, maid 24 órán át párolni hagyjuk. Az ilyen eljárással készített szalma íz­letes, könnyen emészthető és szíve-« sen fogyasztják az állatok. Számos más eljárással is készíthetünk álla­taink számára értékes takarmányt olyan anyagból, mely máskor kár­ba veszett. Nagy jelentősége van a takaré­kosság szempontjából az egyedi ta­karmányozás széleskörű alkalmazá­sának. Ezzel elkerüljük, hogy a gyengén tejelő, vagy meddő állatok is ugyanolyan mennyiségű és mi- 1 nőségű takarmányt fogyasszanak, mint a bő terméket adó állatok’ Az érdemszerinti takarmányozás tehát kettős célt szolgál, egyrészt növekszik a termelékenység, más­részt jelentős mennyiségű takar­mányt takarítunk meg. Az előttünk álló átteleltetés ko­moly feladatok elé állítja úgy a járási, mint a községi párt- és ta- nácsszerveinket. A felvilágosító, 'Szervező munkától függ, hogy .ter­melőcsoportjaink és egyénileg dol­gozó parasztságunk hogyan hajtja végre a minisztertanács erre- vonatkozó határozatát. Különös fi­gyelmet kell fordítani az elkövet­kezendő napokban a silózás meg­gy orsítá'sára. Megyénkben ezen a területen még bőven van tennivaló. Számos község van, ahol a tanács hanyagságából még hozzá sem kezdtek a silózáshoz, holott minden feltétel biztosítva van. Harmadik igen fontos feladat az állatok í|itele'.tetősénél, hogy na­gyobb gondot fordítsunk elhelyezé­sükre. Számos termelőcsoportban a szűk férőhely következtében az állatok megbetegednek, csökken a tejtermelés és nem utolsó sorban több takarmány vesz kárba. Mindezeket a feladatokat csak úgy tudjuk végrehajtani és bizto­sítani meglévő állatállományunk átteleltetését, ha bátran alkalmaz­zuk az eddig bevált új takarmá­nyozási és etetési eljárásokat, ha következetesen harcolunk minden lazaság, pazarlás ellen. Állami gaz. dáságaink és termelőesoportjaink A segesdi gépállomás dolgozói csatlakoznak a tahi gépállomás dolgozóinak verseny kihívásához Mi, a segesdi gépállomás dolgozói a terv maradéktalan teljesítése, valamint a cséplő- és traktorjaví­tás sikeres teljesítése érdekében az alábbi vállalást tesszük: Az 1952. évi őszi tervünket 56.9, az éves tervünket 'pedig 72 száza­lékra teljesítettük. A visszalévő időszakban fokozzuk az éjjeli, va­lamint a nappali műszak ellenőrzé­sét, ezzel biztosítjuk a munkaidő teljes kihasználását. Az esetleges előforduló műszaki hibákat a legrö­videbb időn belül kijavítjuk. Alihoz, hogy jövőben tervünket maradéktalanul tudjuk teljesíteni, elengedhetetlenül fontos, hogy téli gépjavításunkat határidőre, minő­ségi munkával elvégezzük. Ezért szükséges javítóbrigádokat szervez­nünk. Alakítunk 3 traktor javító brigádot, egy ekejavító brigádot és két cséplőgéÉjavító brigádot. A brigádok 'munkáinak. irányításával a szerelőket és a brigádvezetőket bízzuk mag. A brigádok között lesz egy ifjúsági brigád is; A javítások folyamatos biztosí­tása érdekében kijavítunk, vagy felújítunk minden hibás alkatrészt, így fokozzuk a Gazda-mozgal­mat. Az alkatrészekre előirányzott költséget 25 százalékkal csökkent­jük. Az erőgépeinknél lévő szer­számkészletet kijavítjuk, a hiányzó szerszámokat újjal pótoljuk. így a javításoknál gyorsabb és jobb mun­kát tudunk végezni. A minőségi munka érdekében ogv minőségi ellenőrt állítunk be, aki a javítóbrigáidoknál megköve­teli a jó minőségi munkát. Az el­lenőr a brigádok munkáját napon­ta figyelemmel kiséri. Az elkészült munkákat a javítóbrigádoktól jegy­zőkönyvileg vesszük át. A gépjavítás ideje- alatt a Ver­senyt megszervezzük' a- javítobri- gádok között, ezzel elérjük, Ijc-gy a gépjavítást a határidő előtt 6 nap­pal befejezzük. Az elvégzett munkákat minden nap értékeljük, az eredményekről az elvtársakat a verseny-híradón keresztül értesítjük. A mosó- és üzemanyagfogyasz­tás érdekében, a mcsóanyagokat újra megszűrjük és felhasználjuk. A piszkos rongyokat kimos-suk: és Újból használjuk, így 15 százalékos megtakarítást érünk el. A javítóbrigádokat úgy állítjuk össze, hogy szakmáé és. politikai képzettségük megfelelő legyen. Minden brigádibab lesz egy népne­velő, aki állandó felvilágosító mun­kát végez a munkafegyelem, a mun­kaidő jó kihasználása, a takarékos­ság és a minőségi munka érdeké­ben. A politikai oktatást összekap­csoljuk a gépjavítási' munkálatok­kal és ezen keresztül is serkentjük a dolgozókat a jobb eredmények elérésére. Azoknak a dolgozóknak a részére, akik még a technikai mi- nimumviz-sgát nem tették le, szak­tanfolyamot indítunk. Itt elsajátít­ják a- gyakorlati és elméleti tudást, amire majd a munka területién szükségük lesz. A dolgozók részére balesetelhárítási előadást tartunk, ezzel csökkentjük a balesetek szá­mát. Ferenczi Lajos Nagy László igazgató. pol. helyettes. A „VASGYÜJTŐ NAPOK« SIKERÉÉRT A DISZ Központi Vezetősége felhívással fordult az ország fia­taljaihoz. Az elmúlt fém gyűjtő hó. nap tapasztalatai alapján legyen gazdája, fiatalságunk a vais- és fém. hulladék gyűjtésének. E központi vezetőségi határozat alapján ren­delte el a Népgazdasági Tanács, hogy november és december hó­napokban az ország egész terüle­tién ,.Vasg'yüjt-ő Nap6k"-at kell tartan: Megyénikben december 5. és 15 között rendezik meg a va;s- gyűjtő -napokat. A DISZ Megyei Bizottsága a városi és járási bi- zoUs-á'gcIk'ka'l együtt alaposan fel­készült a vas,gyűjtésre. Fiatalsá­gunk megyénkben is megértette, hogy .a vas- és fémhulladék, vala­mint az egyéb hulladékanyagok ma már nem értéktelent, ócskát jelentenek, hanem értékes ipari nyersanyagot mind jobban fejlődő nehéziparunk számára. Fiatalság gunlk megszerette, megkedvelte a hulladékgyűjtést. Tudja jól, hogy az összegyűjtött vas- és fémhulla­dék ötéves tervünk idején még tchb traktort, még több háztartá­si felszerelést, még több iparcik­ket jelent. A fémhulladék össze­gyűjtése újabb falvak villamosítá­sát teszi lehetővé. A va-sgyüj.tiő napok sikere nem­csak fiat,a,Ijakiktól függ. A cél el­érése érdekében megyénk vala­mennyi -dolgozójának segítségére vain .szükség. A gyakorlat azt bi­zonyítja1, hogy a háztartások tá­lé káin, a padlásokon, fáskiamrák- ban, .pincéikben még igen sok vas­as fémhulladékot leihet találni. A legtöbb ecetben azért hevernek e bulla deka,nyagoík., mert az értük kapott összeg .near serkenti a f-u- IoidoEiost arra, hogy, bevigye az átvevő helyre. A vas,gyűjtő napok idején a DISZ- és az úttörő fiatalok min­den egyes dolgozót, lakóhelyet felkeresnek. Azt képj-űlk a dolgo­zóktól, hogy fogadják szeretettel a fémgyűjtés lelkes harcosait, az úttörő pajtásokat, segítsenek ne­kik összegyűjteni a háztájnál el­fekvő hulladékokat. Megyénk .nem maradhat le a nemes versengésben. Bízunk ab­ban, hogy fiatalságunk a. májusi fémgyűjtő hónap tapasztalatait fel­használva, jól veszi ki részét a gyűjtésből é:s megyénk az élen­járó megyék közé kerül. Ebiben a munkában támogatja ifjúságunkat valamennyi íömegsze.rvezet s a begyűjtést vé-gző állami vállalat, a MÉK. Somogy megye fiataljai! Csatla­kozzatok a DISZ Megyebizottság felhívásához. Gyújts etek össze minden, fellel­hető vasat és fémet!. Legyen megyénk első a, vas- gyűjtő napok sikeréért indított versenyben! December 15-% leltei jelentkezni az építőipari szakiskolára Százával jelentkeznek a 16—18 éves fiúk a ÍVI unkaerő tartalékok Hivatala által szervezett építőipari szakiskolára, ahol tíz hónap alatt sajátíthatják el a kőműves, ács, vasbetonszerelő, betonozó szakmát. A tanulmányi idő alatt otthont, munkaruhát, egyenruhát, csekély térítésért teljes ellátást és havi 344 forint fizetést kapnak Az iskola 1953 január 3-án kez­dődik. Az MTH minél több ifjú számára lehetővé akarja tenni, hogy aránylag rövid idő alatt képzett építőipari szakmunkás váljék be­lőle. Ezért december 15-ig az egész ország területéről írásban kérhetik felvételüket a következő címeken: MTH Északmagyarországi Igazga­tósága Miskolc, Hunyadi-u. 26., vagy az MTH Délmagyarországi Igazgatósága Pécs, Bercsényi-u. 2. A felvételi kérelemhez csatolni kell a születési bizonyítványt. is­kolai bizonyítványt, szülői bele­egyezést és orvosi igazolványt ar­ról, hogy a választott szakmára alkalmasak. Alább közöljük néhány fiú leve­lét, amelyben felvételüket leérik az MTH tízhónapos építőipari szakis­kolájára: Alber János nagykanizsai születésű fiú írja« ,.Édesapám Szabadszálláson, a UUik. sz. vállalatnál dolgozik mint kőműves. Én is ott dolgozom, mint segédmunkás. Azért jelentkeztem építőipari. tanulónak, mert mint szakmunkás még több segítséget tudok adni a dolgozó nép állama, nük építéséhez és hasznosabb mun­kát tudok végezni ötéves tervünk hatalmas építkezéseinél Kati Imre móri fiú ezt írja: „Édesapáim a földesúr kanásza volt. Most állami gazdaságban dol­gozik. Én építőipari segédmunkás vagyok. A népi demokrácia azon­ban módot ad arr.a, hogy szakmun­kás lehessek. így több és jobb mun­káival tudok dolgozni az ötéves terv végrehajtáséiban. Ezért kérem., hogy vegyenék fel engem a tízhó. napos építőipari szakisleolára.” Kj. Matos Ferenc budapesti fiú írja: ..Édesapám kőműves, a UU- sz. trösztnél dolgozik. Sokat beszél ar­ról, hogy milyen szép és hasznos mesterség az építőipari munka. milyen nagyszerű érzés látni, amint az építömunkás munkája nyomán emelkednek a faiak és végül fel­épül a lakóház, az iskola, a gyár. Apám elbeszélése nyomán nagyem megszerettem a kőműves mestersé­get és most kérem felvételemet az építőipari ‘ szakiskolára, hogy meg. tanulhassam ezt a szép szakmát." Bernét József édesanyja a következőket írja a felvételi kérelemhez: „Kedves Igazgatósáig! Szépen megkérem az elvtársakat, hogy ve­gyék fél a fiamat az építőipari szak. iskolára. Az ács szakmát szeretné megtanulni. örömmel engedem el és beleegyezék abba, hogy iskolára menjen, jó . szakmunkás legyen be­lőle és ezzel is segítse hazánk épí­tését. BePnát Józsefné 'tszervezetei a legnagyobb kö- kezetességgel harcoljanak a fel­ltok végrehajtásáért. Minden tett tartalékot fel keli tárni és tosítani annak hasznosítását, így pillanatra sem szabad meg- idkezni arról, hogy az idei átte­I jeltetés -biztosítása harci kérdés, melyet csak úgy tudunk sikeresen megoldani, ha következetes harcot folytatunk minden lazasággal,- op­portunizmussal sz-emben, ha harco'- lunk a kulákság ellen, amely el­pusztítja vagy eladja állatait ta­karmányhiányra hivatkozva. Taná­csaink vonják felelősségre az állat­tenyésztési terv szabotálóit, bizto­sítsák a minisztertanács határoza­tának maradéktalan végrehajtását. Ez államunk iránti kötelességünk.

Next

/
Thumbnails
Contents