Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304 szám

2 SOMOGYI NÉPLAP mint bárki más. S éppen azért, mfrt az ifjúság könnyebben teszi mayáévá a lenini eszméket, mint bárki más. éppen ezért van hivatva ami. hogy az elmaradókat és in­gadozókat előre vigye- Igaz, nincs elég tudása. De a tudás olyan do' log, amit m€g lehet szerezni. Ma nincs meg, holnap meglesz. Ezért a feladót: tanulni, és megint csak tanulni, elsajátítani a leninizmust. Komszomot elvtársuk és komszomol elvtársnők! Sajátítsátok el a hohe- vízműit éS‘ vezessétek az ingadozó' kát előre! Kevesebbet fecsegjetek, többet dolgozzatok s ügyeteket siker koronázza.“ (Taps) Sztélin elvtárs szavait az ifjú­ságról nemcsak a szövetkezetek és a gépállomiásotk vezetőinek, hanem gazdasági életünk minden terén ér­demes megszívlelni, mert ezen a téren més sok a tennivalónk. Mi gyakran kritizáljuk a DISZ-t, az ifjúsági szervezetet, de arról keve­set Ibeszéliink, hogy mj magunk sem karoljuk fel őket eléggé, l'zen az értekezleten sem volt elég szó róla és ezért hívtam fel rá az el'" társak figyelmét. Befejezésül rá kívánok 'mutatni falusi pártszervezeteink munkáiját- nak fontosságára. Látatlanban meg lehet mondani, hogy a szövetkezet, vagy a gépál tamás oft erős, :Iioí jó a párt- szervezet politikai munkája és megfordítva, ahol bajok van­nak. akár a fegyelemmel, akár egyébbel, előre ki lehet jelen­teni, hogy ott valami hiba van a pártmunkában. filvlársaim, mi ennek tudataiban vagyunk- Pártunk és különösen vi­déki szervezeteink — elsősorban a szövetkezetekben vagy té|pállomá­sokon dolgozó kommunistáink — figyelmét arra irányítjuk, hogy azt A tanácskozás A termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozói tanácsko" zásának második napján az első felszólaló, Czete Jániosné, a nomes- szalókj I-es típusú tszcs párttilkár« volt- Elmondotta, hogy a Szovjet­unióban szerzett tapasztalatai is­mertetése után községében is sokan beléptek a teimélőcsoporlókha. Szeműn Erzsébet, a mándoki gép­állomás traktoristája beszámolt ar­ról, hogy a tavaszi tervét 86 szú' zalékos üzemanyagfogyasztás mel­lett 105 $zúzalékra, « cséplési tervét pedig 220.6 százalékra teljesít ette. Az idén 54 vagon terményt csépelt el. Elmondotta, hogy valahányszor nehézsége volt a munkában, min­dig a pártszervezettől kapott segít­séget, ennek köszönheti sikerét. Mike István, a körny.epusztai Dózsa termelőszövetkezet elnöke hozzászólásában elmondotta: jól szervezett munkájuk ered­ménye, hogy átlagosan 14.06 mázsás búzatermést értek el az egyénileg gazdálkodók 8—9 mázsás átlagával szem­ben. Cukorrépából 240 má zsát termeltek holdankinf. A szövetkezeti alap 558 000 forint­ról 1,602.000 forintja emelkedett egy év alatt. Tudják, hogy ezt az' eredményt nem érhették volna el az állam támogatása nélkül és ezért becsülettel teljesítették kötelezettsé­geiket. Szövetkezetük a kenyérgabo- nabeadásf 528, a tej-, hús- és zsírbe ' dúst 772 százalékra tel­jesítette. Beszélt arról, hogy a munkaerő" hiány Leküzdésére az asszonyokat is bevonták a munkába. Javasolta- hogy a férfiak kötelező munkaegy­sége legkevesebb 150 legyen. Örömmel üdvözölte azt az intéz­kedést, hogy a termelőszövetkezeti tagok közül kerüljön ki a trakto­rosok zöme- majd befejezésül el­mondotta, hogy tovább fejlesztik a gazdaságot: március végére sa­ját erejükből felépítenek egy 200 sertés befogadására alkalmas sza­badszállást­Kovács Gábor, a karcagi Harcos termelőcsoport párttitkára arról számolt be, hogy a pártszervezet jó politikai felvilágosuló munkája után erősödött csoportjuk s ideje* ben végeztek el minden munkát. I-es típusú csoportjukban közösen dolgoznak. — Azzal fejezte be: „Büszkén mondhatjuk el, hogy a mi búzatálblánk is hirdeti már a jobb jövendőt.“ Ma gyári András, a földművelés­ügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának helyettes vezetője a termelőszövetkezeti állattenyésztés a sók hibát, amit nagyon helyes kritikával és önkrtikával ezen az értekezleten feltártak, kijavítsuk és ezzel meggyorsítsuk a falu szocia­lista átépítését. Ismétlem, a falu szocialista át" építésének legfontosabb lépése most az. hogy -a szövetkezetek, amelyek már létrejöttek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gaz­daságukat és sikereikkel, virág­zásukkal vonzzák magukhoz az egyénileg dolgozó parasztokat. A világért se bízzák el magukat és ne gondolják, hogy mert itt, ezen a tanácskozáson százszámra vannak képviselve a legjobb szövetkezetek, az ütközet már meg van nyerve. A nagy ütközet, a dolgozó parasztság zömének megnyerése, még előttünk áll. És az elvlársák jő munkájától függ, hogy milyen gyorsan fogjuk megnyerni az ütközetet. Mert, hogy megnyerjük, afelől semmi kétség nincs! (Hatalmas, hosszantartó, lel­kes laps- ütemes felkiáltásuk: Éljen Rákosi! — Sztálin' Rákosi') Az elnöklő Krizsanyik Jánosáé. :i pásztói Szabadság termelőszövet­kezet elnöke mondott köszönetét a tanácskozás részvevői nevében Rá­kosi elvtársnak az értékes taní­tásért. — Nem is lehet elmondani — mondotta, — milyen nagy öröm az itt jelenlévő dolgozó parasztoknak, hogy közvetlenül hallhattuk Rákosi elvtárs szavait. Az elnöknek ezekre a szavaira újból feldiibör'ölt a taps s a jelen­lévők hosszú időn át tomboló lel­kesedéssel fimiepelliék Rákosi elv- társat. Ezután az elnök szünetet rendelt­ei. Rákos' elvtársai körülvették a te nmei öcsoportpk és gépállomások dolgozói, akikkel szívélyesen elbe­szélgetett. második napja kérdéseiről beszéli. (A hozzászólá­sában Elvetett szakkérdések ismer­tetésére visszatérünk.) Áz ellenség eltávolítása után megjavult a munka a vaskúti Dózsa tsz-ben Ezután Vjg Gábor. a vaskúti Dózsa tsz elnöke emelkedett szó­lásra- Elmondotta, hogy nem vol­tak elég óberek. így több kóláknak ős horthysta katonatisztnek sikerült beférkőznie a szövetkezeibe. Ezek minden erejükkel akadályozták a munkát. A szövetkezet tagsága később felismerte a kártevést és ki ebrudalti őket a tsz-ből. Azó­ta jobban megy a munka, fej­lődik sz állattenyésztés. Kilencvenhárom szarvasmarhájuk. 450 sertésük van, továbbá nagyszá­mú baromfi és ló. Szőke Lajosné, az orosházi Dózsa tsz küldötte többek között a követ" kezűiket mondotta;f- Gyapottemu- lési tervünket 173 százalékra telje sítettük. Azonban a gyapot betakart tásálér't kívülállóknak 28.000 forin­tot kellett kifizetnünk, mert az asz- szonvokat neun tudtuk a szükségnek ■megfelelően bevonni a munkába* Én, asszcnylélemre 442 mun­kaegységet teljssítettem, mi u án több, mint 14.000 forint értékű termfoyí és pénzt kap­tam. Ezt a többi asszony is el­érheti, cs;k ne várják, hogy férjük tartsa el őket, hanem lássanak hozzá a munkához, gyarapítsák a család jövedel­mét ők is. (Nagy tags.) ígéretet tett, az orszá­gos tanácskozásról hazatérve har­minc nőt győz meg arról, hogy rendszeresen részt vegyenek a mun­kában. Kovács Pálné, az adotiyi iBéke tsz elnöke elmondotta, hogy szövet, kezetükiben részben már a szovjet küldöttek tanácsait megvalósították. Háromszori fejőssel, az eddigi ta­karmányozás bevezetésével 18 lite~ rés fejési átlagot értek el. Kardos Imre, a deszki l es típusú Béke tszcs üzemi párttitkára hozzá­szólásában többek között arról be­szélt. mennyire teljes az egyetértés •a délszláv és magyar nemzetiségű tagok között. ­Szünet után elsőnek Kovács Ist­vánná, a hatvani Dózsa tszcs el­nöke szólalt fel- Elsősorban szö­vetkezetük hibáival foglalkozott. — A brigádokat mi is megalakítottak —- mondotta — azonban csak pa" píron. A valóságban mindig oda küldtük őket dolgozni, ahol legjob­ban szorított minket a munka. En­nek az lett az eredménye, hogy VASÁÉN AP, 1951 DECEMBER 30. ***** nem tudtuk kellőképen irányítani és ellenőrizni a tagokat, nem hasz­náltuk ki jól a sok munkáskezet. Meglazult a munkai,egyelem. Fzért szükségesnek Iá cm, hogy a brigádokat műnk derű­iéihez kössük, hogy a terüle­tet a kepásnövényeknél egyé­ni leg felosszuk. Az üzem'a vet is ismernie kell min­den csaporitcrgnak- Így a tagok elő­re ki tudják számítani, mennyit ke­resnek egész évi munkáink után. E$ ha ezt, tudják, mindjárt jobban nie.Tv a munka. :— A háztáji gazdaságban tartott állatokkal kapcsolatiban szigorúan ragaszkodni kell a szervezeti sza­bályzathoz — mondotta. — Nálunk például akadt néhány olyan tag, aki, mikor belépett, azt mondotta, hogy állatai közül egyik az anyjáé, a másik a nénjéé és neki]; maguk­nak nincs is üli ni jak. Mi persze tudtuk, hogy ez r.em így van és a csoport érdeké ben szigorúan megköveteltük, hogy akinek földié meg any- nyi állat volt, amennyi taiha- ladia a háztáji gazdaságb n megtartható á'lajok számát, az, ha be ?ker lépni csoport­ba, hozsi be azokat, — A munkakerülők megfegvel- mi’zése érdekében pedig javasolom azt, hogy hozzunk határozatot: 'mennyi munkaegységet keli levonni egyegy igazolatlan m akasztás ért. A másik Javaslatom: aki a meghatározott minimá­lis munkaegységet nem elje- síti, az ne részesüljön termé­szetbeni jutja iám n. Szerezze meg n szükséges élelmiszere­ket olt, ahol tudja, ha nem jár ei becsülettel dolgozni a szö­vetkezeibe. „Többszörösére növeljük a gépállomáson dolgozó nők számát" Kovács Istvánná felszólalása köz. J>en érkezett a tenömbe Rákosi Má­tyás elvtárs- A küldöttek lelkese* dése és hatalmas tapsa fogadja, hosszú percekig tartó ünnepléssel iidvözlik népünk szeretett vezérét. Ezután iSzédei Károly, a lukács­házi gépállomás vezetője emelkedett szólásra. Többek között a követke­zőket mondotta: -—■ Igen fontos, hogy minél több nőt vonjunk be a gépállomás munkájába. Ettől azon­ban a termelőcsoportok még ide­genkednek. (Itt Rákosi elvtárs köz­beszól: „Egyes gépál lamúsve-etők is idegenkednek!“) Szódéi Károly: ..Igen, mi is elkövettük ezt a hibát, lebecsültük a nők -munkáját. Pedig a mi gépállomásunkon is négy traktorosnő dolgozik, akik éppen úgy megállják, a helyüket a terme* lésben, mint a férfiak. Ezután úgy dolgozunk, hogy számukat rövidé sen többszörösére emeljük.“ Orosz Imrémé, a borsodiváukai József Attila termelőszövetkezet párttitkára arról beszélt: az agro* nómus segítségével bevezették a ve­tésforgót és megkezdték az erdősá­vok ültetését. Az ősz folyamán 16 -ezer facsemetét ültettek el- (Taps.' Ebből ötszázat az úttörők ültettek el- (Taps.) Ezután bejelentette, hogy szövetke­zetük annyi lányt küld ír kto- rístának a gépállomásra, hogy az ő földjüket külön női bri­gád fogja traktorrá szánjam. (Taps). Bulla János, a szentesi Felszaba­dulás termelőszövetkezet elnöke el­mondta: az idén 37 féle növényt termeltek a szövetkezetben. Ezzel a Sokféle növénnyel rengeteg baj volt, I meri felaprózta földjüket, szétfor* gácsulla a munkaerőt. Jövőre azon­ban ke'ves'öbbfélét termelnek, de jobban. Azért ezzel is megbirkóztak es szép jövedelemmel zárták az évet: 32 forint jutott egy-egy mun­kaegységre- Ma már 63 tag közül 47-nek van a háztáji gazdaságban tehene és majdnem mindenkinek van anyakocája. Rákosi .elvtárs azt mondotta: „Virágzó mezőgazdasá­got, jómódú parasztságot.“ ,,Nálunk ez megvalósul“ — mondotta hatul- mos taps közepette. Ezután Kozma Zsuzsa, a ceglédi gépállomás vezetője szólalt fel. El­mondotta, hogy három hónapja ve- zeti a gépállomás munkáját, azóta elérték, hogy a tizennegyedik hely­ről a harmadik helyre kerültek a megye gépállomásainak versenyé­ben, három helyett ina már kilenc tmktoroslány dolgozik a gépállomá­son. Majd így folytatta: „Nálunk is voltak komoly bajok a munka* fegyelemmel. Megjavításáért mi tet­tünk valamit, azonban azt tapasztal­juk. hogy a felsőbb szervek igen sokszor támogatják a munkakerü­lőket. Legutóbb-például elbocsá­tottam egv hanyag munkást, aki! kötelességmulasztásával komoly ’ kárt okozolt. A megyeközpont ahe-j Ivett, hogy örülne egy naplopó el* j távolításának, minden áron azt akarja, hovy vegyem vissza. Ezt azonban én mm teszem meg. (Taps.) A másik szokás, hogy a rosszul dolgozókkal „sakkoznak“. Ugyancsak nálunk fordult elő, hogy az egyik könyvelőt, akit rossz munkájáért mi elbocsátottunk, más gépállomásra helyezték hasonló ál­lásba. Ezt a módszert mindennek lehet nevezni, csak a munkafeffye. lem megszilárdításáért vívott- Imre inak nem.“ Szolnok megyében például a gépállomáson dolgozó 450 nő közül mindössze 48 trkjoras. Én például három hónapnál hoSz~ szabb ideig sohasem dolgoztam egy helyen. A munkafegyelemről szólva meg* . állapította, hogyha a gépállomásve- j zető erélyesen lép fel, egyesek meg" • sértődnek, egyszerűen otthagyják m | gépállomást, mert másutt leapnok munkát. Javasolta, büntessék meg azo­kat a vezetőket, akik munka­helyükről önkényesen távozó munkásokat vesznek fel. Hornyánszki János, a téngelici Petőfi termelőszövetkezet elnöke is. | mellette a szövetkezet fejlődését. i Almási János, a porcsaknai I-es típusú tszcs elnökének felszólalása után Lassú Istvánná, a füzesabony- pusztaszikszói Szabadság termelő* szövetkezet munka csapatvezető je elmondotta, hogyan vonták be a ■szövetkezet asszonyait a. termelő munkába. Megbeszélték f,z asszo- nyökkal: a munkáid« alatt mind­egyik két órát otthon tölthet, hegy elkészítse az ebédet és e két órát c-'ie dolgozzák le. Az asszonyok nagyon megszerették a szövetkezeti munkát. Jó munkájuknak is része van abfci n, hogy igen jó termés­eredményt értek el, s a jó eredmények jutalmául rádiót, könyvtárat kapiaíi és vándor­zászlót nyeltek. Ari Julianna, a tiszaroffi gépál­lomás vezetője felszólalásában a többi közölt a következőket mon­dotta: „Helytelennek tartom, hogy a jól dolgozó traktoroslányokat — ahelyett, hogy niegvárná,k,"*míg be­gyakorolják a munkáit — „kieme­lik“, elviszik előttük ismeretlen, más munkaköribe, ami legtöbbször ■azzal jár, hogy nem ülhetnek többé traktorra­Vagyonuk 1951-ben 2,847.000 forint. Ezt főleg az állatte­nyésztés fejlesztésével érték el. Helyes takarmányozással a tehenek napi fejési átlagát 12-literre emel­ték. Hogy állatállományukat tovább tudják fejleszteni, a tervezett 280 köbméter hc'i 'tt 620 köbméter tér­kői monyt silőzUtk be. Bejelentette: •az országos tnnéfcskozás tiszteletére ■felajánlják, hogy termelőszövetke­zetük sertéstenyésztésének fialási átlagát 11-re emelik, a választási átlagot pedig tízre. Ezután arról beszélt, hogy az őszi munkák meg­kezdése előtt megszervezték a bri­gádok önálló munkaiját, rendszere­sen tartottak c s < *p o r tg y ü lés eket, bri". gádértfkezk leket. Mindez azt ered’ ményezie, hogy n megyében elsők közölt fejezték be az őszi munká­kat. Elmondotta, hogy szövetkeze­tük igyekszik minél több traktorost adni a gépállomásnak, máris hét traktoristát jelöltek a most induló truktorosiskolára. A tanácskozás ebédszünet után ■folytatódott. A további felszólalások és a tanácskozás részvevőinek az ország ternielöcsoportjailhoz és gép­állomásaihoz intézett felhívása is­mertetésére visszatérünk. Vízvár szocialista község lett „A nagyüzemi gazdái kodás útjára léptem .. Én, Csizmadia János vízvári egyénileg dolgozó paraszt megér­et: em a kormányzat és Pártunk hívó szavát, a nagyüzemi gazdál­kodás útjára léptem. Azért teVem azt, mert szeretet; Pártunknak és vezérünknek, Rákosi Má yás elv- társnak köszönhetem, hogy lányom a kaposvári gimnáziumban tanul­hat és szeretett hazánknak hasz nos polgárává válhat- Engem és egész családoma: eltölt az öröm. hogy a mi községünk itt a Dráva mentén, Tito, az amer kaiak án- cos kutyájának szomszédságában, szociális i község lett. így adtunk méltó választ a provokációkra. A fenyő ünnepén felemelt fő­vel, büszkén, mosolygó arccal ír­tam alá a nyila kozatot. Ez volt a legnagyobb örömünnepem. Szere ett Párunknak köszönöm és Varga János függetlenített párttitkárunknak, hogy a jobb élet ú jára vezetett. Somogy megye községei, köves­sétek példánka., lépjetek ter111®^- csopor-ba, magatok és államunk javára. Csizmadia János Vízvár. II „Virágzó az életünk Levél a barcsi Vörös Csillag-ból Kedves Asszonytársak! E pár sor írásommal szeretném .since,e - ni veletek a múlt és a jelenlegi helyzetem. Én, Gulácsi Andrásné, szegény­paraszt családból származom, a múltban nagyon szomorú sorsban él em szüleimmel együtt és miután íérjhezmentem is csak a nyomor volt az éie ünk. A kulák földjén dolgoztunk éhbérérí, a hasznot a kulák rakta zsebre, ők gazdagod­lak, mi pedig nyomorog unk. Most más a helyzetünk, Sztálin eivtárs elküldte nekünk a szabadságo , Rákosi elvtárs, a mi nagy vezé­rünk megmu atia nekünk azt az ufat, amelyen egy szebb, boldo­gabb jövő felé haladunk. Ez az út nagyüzemi szőve kezet: terme’és, mit magam is választó tam. 1951 január 10-én beléptem a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet­be családommal együ b Itt már vi­rágzó az éle ünk, én 3 gyermekes anya vagyok és 180 munkaegysé­get ér em 'el, férjem 220-t, kislá­nyom százat okfóber 1-ig. Zárszá­madáskor k.ptunk 25 métermázsa búzát, 30 mázsa kukoricát, 20 má­zsa répát. 18 mázsa szénát, 40 kiló cukro vettünk, 3 kerékpár!, 5 té- 1 kabátot, alsó-, felsőruhát és még kaptunk 8500 forint készpénzt. Ig-z, nem húztam ki magam a mun­kából, de meg is le t az eredmé­nye. Ezután is élen fogok járni a munkában, hogy jó munkámmal ad­jam szere etem és hűségem jelét a mi nagy vezéreink, Sztálin és Rá­kosi elvtársak iránt, -akiknek kö­szönhetem, hogy szebb és virág­zóbb left az életünk. Elvtársi üdvözlettel: Gulácsi Andrásné Barcs. A koreai néphadsereg főparancsnokságának december 28-í hadíjelenfése A Koreai Népi Demokraííkus Köztárs ság Néphadseregének Fő­parancsnoksága december 28 án közölte, hogy a Koreai Néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egysé­geivel, egyes arcvon. Iszakaszokon továbbra is védelmi harcokat vív­tak, miközben emberben és hadianyagban nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. A középső és nyugati arcvonal egyes szakaszain a felderítők kö­zött tűzharc folyt és összetűzésekre került sor. A néphadsereg légvédelmi egységei és az ellenséges repülőgé­pekre vadászló lövészek lelőttek három ellenséges repülőgépet, amelyek Korea keleti és nyugati partvidékén békés lakott helysé­gek ellen intézett heves bombáiémadásokban vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents