Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-27 / 303 szám

VILÁG rnOLKVlXJAI EGYfflB&LJ&FÉKl SOMOGYI ( v. Mai iiámkui Felhívás Somogy megye dolgozó parasztságá­hoz. (2, o.) — A jugoszláv mumkások el szánta* harcolnak a békéért. (2. o.) — Le­velezőink levele nyomán. (3. o.) — Béke­harc hírei, 3. o.) — A böhöayei mezőgazda- sági szakiskolában a jövő szakembereit, pa Tisztségünk vezetőit neveleík. (4.0.) — Az eddiginél fokozottabban harcoljunk a fekete vágók, a spekulánsok ellen. (4. o.) "\ J MDP SOMOGYMEGYEI PÄRTBI7 0TTS AGAN AK LA VIH. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM. Ára 50 fillér. SZOMBAT, 1951 DECEMBER 29. Termelőszövetkezeti mozgalmunk és gépállomásaink eddigi hatalmas fejlődéséről, megszilárdításuk feladatairól tárgyalt a tarmsISszivetkezetak ás gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása A tenmelőszőretkezetek és gép- j Erdei Ferenc, a földművelésügyi állomások országos tanácskozásán j miniszter tartotta meg beszámoló- Dabi István, a minisztertanács el-íját. nökéncA megnyitó beszéde után j Erdei Ferenc beszéde Beszéde elején azokkal az erect - menyekkel foglalkozott, amelyeket lemmelöszöveí-kezeti mozgalmunk 1950 januárja, a term előszőve! ke' zetek ős gépállomások küldötteinek első tanácskozása óta elért. Hang­súlyozta: termelőszövetkezeti moz- galmcsk óriási léptekkel halad előre. A szövetkezetek éa csoportok széna« 1520-ról 4652-re növe­kedett. A taglétszám 46.000- ről 350.000-re nőtt. A terület 250.000 hold helyett most 1,500.000 hold. Gyorsan nőtt aa állatállomány és a gazdasági felsze­relés, valamint az épületek száma és értőké is. A szövetkezeti vagyon két év alatt 11-szeregére, a szö­vetkezeti «lap 27-sseresére, az üzemi alap 23 szorosára emel kedetf, összes termelőszövetkezeteinket te" kintve. de len lösen emelkedett, a ta­gok jövedelme is. Egy munkaegység értéke 1949-lben országos átlagban 17.50 forintt ^olt- 1951-ben 25.24 fiorint — és az idei jővedelemrésze- sedés nagyobbik fele természetbeni juttatás. Jón.hány milliomos sző- vetkeaetífink ie van. Termelőszövet­kezeteink terméseredményei jóval magasabbak az 19A9~estknél és sok­kol nagyobb aránkban haladják mteg az egyénileg gazdálkodók termésát­lagait. Az idei eredmények hatására újra megélénkült az érdeklődés a szövetkezetek iránt és novemberben, decetn!serben fokozatosan nőtt a belépők száma. Ma már több mint 300 tenrnrJőszövetke~eti községünk és városunk van. Erdei Ferenc ezután arról beszélt mi biztosítottéi ezt a nagyarányú fejlődést? Hangsúlyozta, hogy az egyik legdöntőbb tényező az o. se­gítség, amelyet a párt javaslatai és útmutatásai 1alapján az állaim nyújtott termelőszövetkezeteinknek. A legnasvolblb segítség a gépállomá­saik munkája. Míg 1950 januárja" ban a gépállomások keréken 3500 traktorral, 450 vontatóval, 3900 traktorekével, 4800 vetőgéppel és 1300 cséplőgéppel segítették a me­zőgazdaság tenmelését, addig mA 8500 traktor, több miül 1000 vont fó, 8.700 traktor­eke — köztük 2000 előhántós eke — a fogatos vetőgépek mellett 1200 íraktorvontatású vetőgép, 7600 kullivátor, 1200 «rajógép, 6100 cséplőgép és 50 kombájn áll rendelke­zésre. A nagyarányú gépi segítség mel­lett óriási összegű hosszúlejáratú üzemi hitelt — két év alatt össze­sen közel egymilliárd forintot top­tak a t e nmt'1 ös z ö ve tke z e t ok. Nagy *e»ítsé‘-'et jelentett a gazdálkodás fejlesztésében a tagosítás is, vala­mint a különböző szakiskolák és szaktanfolyamok megszervezése. Pártunk és államunk ilyen negy­irányú támogatása sem lett volna elegendő termelőszövetkezeti moz­galmunk eddigi eredményeinek el" éréséhez. Az országunkat a felszabadí­tó nagy Szovjetunió szocialis­ta mezőgazdaságának közvet­len példája és gyakorlati út­mutatása volt az a további ha­talmas segítség, amely lehető­vé jette, hogy ilyen hatalmas fejlődést értőik el. Ezután arról beszélt, milyen nagy értékű támogatást jelenteit szá- rnunióra az, hogy az első országos tanácskozás óta két porosét küldött' ségünk járt a Szovjetunióban, itt járt a kárpátukrajnai magyar kol­hoz panaszt delegáció és a Szovjet­unió mezőgazdasága élenjáró dol­gozóinak küldöttsége. Erek a látoga­tások a szocialista szovjet mezőgaz­daság élenjáró tapasztala tain ak át­adásával segítették a termelőszövet­kezeteink gazdálkodását, fejlődését és egyeben az egyéni gazdálkodók meggyőzését. — A Szovjetunió ál­landó segítségében — mondotta — közvetlenül érezhettük legfőbb ta­nítónknak, népünk nagy barátjának• Sztálin elviársnak személyes gon­doskodását és útmutatást. melőszövetkezfteink a nagyüzemi szocialista gazdálkodás elsajátításá­nak még a kezdetén vannak. Hang­súlyozta : továbbra is állandó, egyre növekvő segítséget kell nyújtanunk termelőszövetkezeteinknek, Ugyan­akkor elérkezett az 'ideje annak, is, hogy megkérdezzük termelőszövet­kezeteinket: hogy. n tettek eleget állami kö­telezettségeiknek, hogyan tel­jesít« tlék tervüket, milyen mértékben fizették vissza ese dékes kölcsöneiket, hogyan rótták le a gépáloheásoknak tartozásaikat. Termelőszövetkezeteink nagy több ségiikben eleget tettek kötelezettsé­geiknek, azonban akadnak olyanok, melyek úgy gondolják: kivonhatják magúkat! a kötelezettségeik teljesí­tése alól. Ez' a felfogás megenged­hetetlen és méltatlan a termelőszö­vetkezetekhez. Ezért 'az ilyen ter­melőszövetkezetek. ne lepődjenek még, ha kötelezettségeik teljesítésé­nek elmulasztása miatt büntetést kapnak, mint például a vaskúti Dózsa termelőszövetkezet. Erdei Ferenc ezután rámutatott, hogy az eredmények ellenére ter­A legfőbb feladói: megerősíteni meglévő termelőszövetkezeteinket Az eléri eredmények és a kezdeti nehézségeik figyelembevételével azt kell legfőbb feladatunknak tekinte­ni, amit Rákosi elvtárs a II. párt- kongresszuson mondott: ,,Az első és legfontosabb feladatunk megerő­síteni a már meglévő termelőszövet­kezeteket és gondoskodni róla, hogy jó példájukkal, jó eredményükkel vonzzák a dolgozó parasztságot.“ Éppen ezért a tanácskozás feladata, bogy a t e rm e 1 ős zik e tk eze t ek és gépállomások belső szervezeti meg­szilárdításának és gazdasági meg­erősítésének kérdését vitassa meg és segítse elő. Ez a legfőbb kérdés érdekli legjobban egyéni gazdálko­dást folytató dolgozó parasztságun­kat is. Amilyen sikerrel halad előre termelőszövetkezeteink gazdálkodá­sa, olyan mértékben ragadja magá­val a vonzó példa őket is. A földművelésügyi miniszter ez­után megállapította, hogy minden termelőszövetkezet si­keres gszdálkodásámk legelső feltétele a jól kidolgozott, he lyeren megállapított termelési terv. Ezért a most következő időszakban ezt kell a termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladatának te. leinteni. A bürokratizmust felszá­molva, a, tagság tevékeny részvéte­lével kell a tervet kidolgozni. A já rási tanácsok úgy adják meg a tér melés'i feladatokat, bogy azok al­kalma zik od ja nak a helyi körülmé­nyekhez. Az üzemíervet úgy kell készí­teni, hogy az a jóváhagyás után törvény, melynek teljesítése kötelező a termelőszövet keze­lőt fák le a gépállomásoknak egyaránt. Ezután rámutatott, hogy a nö­vénytermelési terv teljesítésének egyik fontos tényezője a gépi mun­ka alkalmazása. Ezért össze kell egyeztetni a termelőszövetkezetek •és gépállomások, terveit. Hangsú­lyozta- a jó agrotechnika jelentősé­gét, a keresztsaras vetés, a kukorica és napraforgó négyzetes vetése és pótbeporzáisa, a nyári ültetésű bur­gonya st'b- és a 'hazánkban ú j növé­nyek termelésének jelentöségét. Minden erővel fejleszteni kell a közös állattenyésztést Erdei Ferenc részletesen foglalko­zott termelőszövetkezeteink gazdál­kodásának leggyengébb részéivel. az állattenyésztéssel. Eddig az állatáE j lamány gyarapításának legfőbb esz­köze az volt, hogy az állam te- nyésztörzseket juttatott a/ termelő­szövetkezeteknek. Bizonyos keretek között ahol erre szükség 'van ilyen segítséget ezután is fogunk nyújtani — mondotta. — Megen­gedhetetlen azonban, hogy ez legyen o fő módja a közös állomány gya­rapításának. A szövetkezetek állat­állományát egyéb módon, elsősor­ban a belépő tagok állatállományá­nak bevételével kell növelni- Az e téren sok helyen mutatkozó nagy­fokú lazaságot, ,a háztáji keretet meghaladó állatállomány eladását meg kell szüntetni, mert annak ® szövetkezet és így az egész tagság látja kárát. Érvényesíteni (kell az alapszabályt. Aki jogtalanul, min­den meggyőző munka ellenére, el­adja állatait, attól meg kell köve­telni, hagy azok értékének 15 szá­zalékút •» szövetkezeti alapra be­fizesse. Nagyobb gondot kell fordí' szaporulatának felnevelésére és tó­it á bbtempésztés éré. A földművelésügyi miniszter ez­után az állattenyésztés különböző módszereivel, majd a takarmány- alap biztosításának rendkívül fon­tos kérdésével és a házi építkezés fejlesztésével foglalkozott, majd így folytatta:_ A szövetkezeti tagok közül sok helyen számosán nem vet­tek részt a közös munkában. Különösen nagy számban ki­maradlak a munkából a nők és családtagok. Az e (éren mutatkozó hibákat sürgősen meg kell szűntetni. A munkafegyelem megszilárdítá­sának módjai között az egyik leg­főbb, a végzett munkának munka­egységben történő< elszámolássá és pontos nyilvántartása. E téren még vannak hibák és ezért az eddigi, nem egészen világos munkaegység- táblázatot a Szovjetunióban bevált egyszerűbb rendszerbe foglalva át­dolgozták és a kifogásolt munkanor­mákat kiigazították. A munkaegy­séggel kapcsolatos szabály óikat ősz. legfontosabb úijí-tás Ibenne, hogy általános országos noinmákeretelket szab meg, amelyelvet a szövetkeze­tek vezetőinek kell a helyi körülmé­nyekre alkalmaz ni ok. Erdei Ferenc ezután a jó munka jutalmazásával és ia rossz munka büntetésével foglalkozott. Javasolta az országos tanácskozásnak, hogy vitassa meg a jutalmazás kiterjesz­téséi. Javasolta, hogy a gabonatermelésnél a terven felül termett mennyiség egy- negyediészét, 2 kapásoknál Lermérynerrek szerint felét, egynegyedét, vagy egyötödét kspják a jó eredményt elérő brigádok, ílleíve munkacsapa­tok tagjri. A fejöttök a tervet meghaladó lejhozam 15 százalékát kapják ter­mészetbeni jutalomként. A földmű­velésügyi miniszter azokkal szem­ben, akik kivonják magukat a mun­kából, és1 így bomlasztják a mun - tafegyelmet, büntetés alkalmazását javasolta- A javaslat szerint azt, aíki nagy munkák ideijén felszólítás után is távolmarad a munkától, minden nap után egy munkaegység levonásával büntessék. Aki a termelőszövetkezetet elhagyja és máshova megy dolgozni, a már megszerzett Gépállomásaink a női dolgozók segítségével, a munkafegyelem megszilárdításával javítsák munkájukat munkaegységeit vissza kell tartmi. A kötelezően teljesítendő munkaegy- ség-m'inimumot pedig ne Addigi Sá­rái emeljék 100'ra. Erdei Ferenc ezután a brigádok állandó területének és létszámának p'1 ( illőségéről, a briyáávezető sze­mélyes, egyéni felelősségéről beszélt, majd rámutatott, hogy a nők (bevo­nása körül nincs minden rendben termelőszövetkezeteinkben. Sóik he- . lycii még mindig nem vesznek, részt kellő számban a munkában, másutt pedig nem láthatóik a vezetők So­miban, pedig enélkül nem tud egészségesen, gyorsan fejlődni a szöveikezet. A nők <bevonáswml szinte megkétszereződik « szövet­kezet ereje és fejlödeképessége. Erdt'^ Ferenc a továbbiakban a szilárd és jó vezetés jelentőségével foglalkozott. A leggyakoribb hiba — állapította meg — a vezetők nem eléggé megfonilolt kiválasztás» és ennek következtében gyakori cse­rélgetésük. Javasolta, hogy aainde» tsz és tszcs válasszon állandó el­nökhelyettest, majd arra hív tu fel a figyelmet, hogy a jó vezetés el­engedhetetlen feltétele az állandó tanulás. A legjobbakat kell iskolára küldeni és gondoskodni kell az iskolán lévő tagok családjáról is. tani a meglévő közös állat állomány szafoglaló könyv már elkészült. A — Termelőszövetkezeteink meg szilárdulásának. gazdasági megerő­södésének legfőbb tényezője — folytatta ezután — a fermelőszö- vetkez\pt és gépállomás helyes együttműködése, szoros kapcsolata. Majd azokról a nagyjelentőségű szervezeti ^ntézkedésekről beszélt, amelyeket a párt és a kormány az dl óbbi időben ezzel kapcsolatban elhatározott: a gépállomás-ok, trak­torvezetőinek és munkagépkezelői­nek munkaegységben való részese' déséről; arról, hogy a gépállomá­sok beilleszkednek a megyei taná­csok szervezetébe; arról, hogy a gépállomások és termelős-zövt ikeze tek között kötött szerződéseket a jövő év februárjában -a termelöszö vetkezetek ütemtervei alapján újra meg kell kötni. Részletesen foglalkozott a gépál­lomások előtt álló legfontosabb feladatokkal, elsősorban w nők mun­kájával a gépállomásukon. Még mindig alacsony a nők száma a gépállomásokon) és sok helyen még mindig tűrhetetlen módon bánnak velük. Ezt a szégyenfoltot minden eiő megfeszítésével a lehető legsür­gősebben le kell mosni. A gépállomásvezefők megkü­lönböztetett figyelemmel gon­doskodjanak a gépállomások női dolgozóiról, segítsék őket munkájukban. A másik fontos kérdés: a munka­fegyelem megszilárdítása ‘érdekében javítani kell a munkaszervezést, ál­landósítani kell -a brigádokat, jobb politikai munkával, szigorúbb el­lenőrzéssel és ha kell, büntető rendszabályok alkalmazásával ki kell küszöbölni az e téren mutat­kozó hibákat. Érded Ferenc ezután arról beszélt, hogy gépállomásaink komoly erő­feszítéseket tettek munkájuk meg­javítására és számos olyan gépál- lamásvezetőnk, traktoristánk van, akik példát mutatnak -abban, mii­ként kell szocialista módon dol­gozni, mezőgazdaságunk szocialista építését előbbrevinni. Befejezésül rámutatott, hogy ter- melőszövútkezelőink megszilárdítá - iáért, gépállomásaink szocialista munkájának megteremtéséért min­dennapi harcot kell folytatni a né" givel szörpben az újért, a szocialista tervezésért és szervezésért, de leg­főképpen szocialista, építésünk fa­lusi ellenségeivel szemben, akik nem rí tká n termelőszöv etkezeteink. ben, gépállomásainkon belül pró­bálják aláaknázni mezőgazdaságunk szocialista építését. — ’Ennek a harcnak szakadatlan folytatására készen kell lennünk minden pilla­natban, amikor tenmelőszövetkeze­teink megszilárdítását, gépállomá­saink megjavítását akarjuk előbbre vinni- Eredményeink feljogosítanak minket arra, hogy biztosak legyünk •munkánk sikerében, harcunk győ­zelmében — mondatta. — Vezesse tehát tanácskozásunkat Rákosi Má­tyás elvtárs útmutatása: „Ha a ter­melőszövetkezetet győzelemre v-iszi­szük, akkor győzött a szocializmus városban és falun egyaránt Erdei Ferenc beszéde után az első felszólaló Kis Bertalan, a kész' nyéleni Szabadság tsz elnöke, ismer­tette, milyen utat tett meg szövetke­zetük. A kezdet nehézségeit sikere­sen leküzdötték, s ebben a gazdasági évben már búzából 15.40, rozsból 16 má­zsás terméseredményt ériek el. Megalakulásukkor egyet­lenegy állatuk sem volt, m* már 580 juh, 51 szarvasmarha, 37 fiaskoca, 12 ló a szővetke- zet állatállománya. Megkezdjék az építkezéseket is, az építőbrigád felépített egy 300 férő­helyes juhistállót. December 21-i.g befejezték egy sertésfiaztaió építé­sét. A munkafegyelem terén eleinte voltak bajok e szövetkezetben, de amikor az igazolatlanul távolmara­dókat szigorúan megbüntették, ja­vult v munkafegyelem és a mulasz­tók igen jó munkaerőkké váltak- Befejezésül hangsúlyozta, hogy he­lyesnek tartja a kötelező munka­egységek számának felemelését és javasolta, hogy legalább 120-ban állapítsák meg a teljesítendő mun­kaegység alsó határút. Rigó Antal, a mórabalmí gépál­lomás vezetőije szólalt fel ezután. Arról beszélt, hogy a gépállomás munkájának kezdetén a múlt év­ben a munka rossz megszervezése, a tsz«sk"kel való kapcsolat hiá­nyosságai miatt 1950. évi tervük teljesítésében elmaradtak. Rákosi elvtársnak a II- pártkongresszuson elmondott, beszéde óla nagy lendü­lettel fogtak a munkához és az ő útmutatása alapján hibáikat kijaví­tották: idei tervüket december 6-ra teljesítették. Elmondta, hogy a dol­gozók, akik látták, hogy a fegyel­mezetlen munkások nekik is kárt okoznak, maguk léptek fel a mun­kakerülője ellen-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents