Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302 szám

Vasárnap I 1952. december 28. SOMOGYI NÉPLAP 5 Vonják be a munkába az állandó-bizottságokat Siófokon Siófok községiben az állandó-bi zotttógcík közüli csupán a pénz- ügyi áfendóibizohisáig működik. Papíron ugyan kijelölték a bizott­ságok tagjait, de ennél tovább már nem jutották. Nem tartanaik áll'an- dó-íbizc't’teági értekezleteikéit, a bi- zottság ellniökei nem hívják össze az értelkezleitokeit, nem számolnak be a végzett, munkáról. Vianmalk a tanácstagok között olyanok is, akik nem tudnak arról, hogy va J-anielyilk bizottságinak tagijai. A begyűjtési állandó-bizottság tagjai neün kapcsolódták be a be­gyűjtésbe. Ebben az évlhien egyet len egyszer sem hívták össze az álkíndló-bizottságot gyűlésre. Javítsák ki a hibákat Már a tavasszal, a beadási kö telczettség megállapításaikor hi­bát. követeit el a tanáas. Több olywn gazdának, akik közöig ház­tartásban éllek, külön ibeladási könyvet állítottak ki. Kiás Gábor és János közös háztartásban él ■ özv. Kiss Jánosiiéval, Földijeikét közösen művelik, ennek ellenére két beadási könyveit adoltt nékik a tanács. Ezzel esökkemteittélk a beadási kötelezettséget, megkáro sítolták az államot. Közösen gaz­dálkodód Kiss János vejévél, Bor bély Lajossal, Borbély János pe­dig édesapjával, id. Borbély Jó­zsefiéi, mégis kíilön-ikül&n .adtak ki részükre beadási könyvet- A dol­gozó paraszitotk ezt látva jogosan szólaltak fel ;v tanács helytelen intézik«dóséi ellen. A begyűjtési állandó-bizottság tagjai minderre nem figyelitek fel. Súlyos mulasztást követtek el az­zal is, hogy a kulákokat nem iep- 1 érték le a dolgozó parasztok előtt. A község a mai napig glo­bálisan 102 százalékra teljesítette kukoricábeiadási kötelezettségét- A kintiévé) hátralék még több mint: négy vagon. A. kulákclkná! bárom vagon hátralék van. Vonják felelősségre a srabotálókat A kuláikok közül egy sem telje­sítette beadását. Özv, Csepeli Jó­zseffé kul-álkasiszony 103 mázsa kukoricával, napraforgóval, serfcés- beadásisial tartozik, a kivetett kár­térítés 37.200 forint. Tímár József Indák 25 mázsa kukorica beadását szabotálta el, tartozik ezenkívül 9000 forint kártérítéssel is. Az ál landó ibizclttság nem adott segítsé­get a tanács munkájához, a kulá- kok leleplezéséhez. A 102 százalékos tervíeljesítés nem jelenti azt, hogy a hátralékot T,náj; nem is kell behajtani, hisz ha figyelomlbevesisz-ök, hogy a köziség búzáiból csak 96 százalékra tett eleget kötelezettségének, ez azt mut-aitfa, hogy a hiányt kukoricá­val kell helyettesíteni, tehát a község terv teljesítése még alul van a 100 százalékon. Babból alig 30 százalékra telje­sítette a község begyűjtési tervét. A kulá'kok 8 mázsa hízottsertéssel vannak hátralékban a -negyedik negyedévi tervből. A kivetett kár­térítést a tanács még a- mai napig scan hajtotta be. Adjon segítséget a Járási Tanács Mindezekért a hiányosságokért nagymérteikben felelős a járási ta­nács. Hónapokon keresztül nem ellenőrzik a tanács munkaiját, bár ott van az orruk előtt. Nem figyel­meztetik a tanács vezetőit a hiá­ny osságokra. Két hónapja, hogy Szűcs elvtársiat fa nács elnökbe­!y éltesnek beállítottak, de azóta sem oktatták ki feladatára, pe dig ez nagyiban befolyásolja a köz­ség munkáját. Szűcs elv társ egy­szerű muníkásember volt, sok mindennel nincsen tisztában, pl. nemi tudja, hogy mi az állandó-bi­zottságok fejadata, nem tudja, hogy kell elintézni egyes ügyekeit és ezért Nagy elvtársinő, a tan,écstit-_ kár is felelős, mert elzárkózik az egyes dolgok megmagyarázása elől, sőt mi tölbb, ő alkarja irányí­tani a tanács elnököt is. Ő adja ki a tanács elnöknek elintézésre az ügydarabokait, nem volt hajlandó a t anácselnciklh ellye ttes 'élvtá,iismatk átadni az állandó-bizottságok név­sora!. A járási tanács mindezeket nem vette figyelembe, die ezt sem, hogy egyes községekben 'még jelentős vermélnyieklkeil tartoznak a Ikulá- kok, rgyiaiKikko.r a járás begyűj­tése alig emelik ed ik egy-egy hé­ten. Jó volnia, ha a járási tanács dolgozói szakiban árnak a megelé godettfiéggel, ami a 'begyűjtési nnnrlkát jellemzi és több gondot fordítanának a községek ellenőr­zésére, tclbb segítséget adnának a siófcki tanácsinak is. Adjafflalk a tanácsnak tölbib gya­korlati segítséget, állítsák munká­ba az álk.indó-ibizott'Ságokiat, köz­tük a begyűjtési állandó-ibizottis'á- got. Lássa el őket ä helyi tanács felaceatcikikial, havonként egyszer számoltassa be végzett munkájúk* i'ól. Mindez nagy segítséget ad ah­hoz, hogy a begyűjtési tervet ne ereik globálisain,, hanem részleté­ben is teljesítsék. Rosszul gazdálkodtak, saját magukat károsították meg a karádi Alkotmány tszcs tagjai 1951-ben alakult meg Karúdon az Alkotmány tszcs 32 családdal, -405 hold földdel. Az idei 'évben keveset fejlődött a csoport, mert a kulálkofc is beférkőztek és hosz- szú ideig bomlasztó munkát vé­geztek. Vucukó János kulák 18 hold földdel lépett a csoportba, a többit kívül hagyta. Dolgozó pa- -rasztnalk álcázta magát, Úgy be­szélt, mint a szövetkezeti gazdál­kodás őszinte híve. A tagok bi- z,almába férkőzött cs nemsokára megválasztották elnöknek. Bevit­te a csoportba kulák apósát is, az 50 holdas Berki Imrét. Gondolták, ketten tc'blb kárt tudnak okozni a ■csoportnak. Bogdán Imre csoporttag, az egykori kulákcseléd és a többiek, akik Vucsikó «is Berki kukkoknak dolgoztak a múltban, felismerték a kulá'kok Igazi arcát. Nem akar­taik olyanokkal együtt dolgozni a .szövetkezeiben, akik a múltban a dolgozók vérén élöslködt-elk. Le­leplezték a csoportba befurako­dott ellenséget, kiseprűzték ókét a szövetkezetből, de a kukkok aknamunkája. imóg továbbra is éreztette hatását. A csoporton be­lül rossz volt la munkafegyelem. A 37 csáliádból, 51 tagból mindössze 27—28 fő dolgozott rendszeresen, A területet felosztották ugyan ta­vasszal brigádokra, munkiaicsapa. tokra, de amikor munkáról volt szó, akkor ezt felborították, így hát csak papíron maradt meg. Mindenki akkor ment dolgozni, amikor ép pen 'akart, senki sem tudta* a csoporton belül, hogy mely területen kell dolgoznia, -ennek káros következményei Lelitek. A növényápolás! munkákat rendszerint határidő után végez­ték .el. Volt olyan terület, melyet -egyszer, vagy egyszer sem kapál­tak meg. így fcapásnövényeí'k a szárazság ideijén nem jutottak kellő neldlyes'Sié.gíhez, ami meglát­szik a terméseredményeiken is. A itszcs-tagolk saját magukat károsí­tották meg azzal, hogy neim tartot­ták be a munkafegyelmet, nem művelték meg kellően ,a földeket, A kukoricáit ha cs'ak kétszer ka­pálták volna meg, holdanként egy­két mázsa term és többletet érteik volna el. A tagok munlkaegységei- ,re több termény, több készpénz- osztalék jutott volnia a zárszám­adás után. Alkalmazzák az élenjáró módszereket! A tszcs vezetősége s tagsága j»eim tartotta be a működési sza­bályzatot, de elhanyagolta' a fej­lett lagrotechnjlkiai módszereik al­kalmazását is a növénytermesz­tésben. rej-mésük alacsony volt, bú iá­ból 6.50 mázsa, rozsból 3.50 má­zsa, burgonyából 50 mázsa, kuko­ricáiból 6.40 mázsa- termett holdan­ként. A tagúk természetbeni jö­vedelme jóval alacsonyabb, mint a Rákosi tszcs tagjaié, -akik harcol­tak a magasabb terméseredménye- kéirt, alkalmazták a fejlett mód­szereikéi. Egy munkaegységre eső jövede­lem az Alkotmány tszcs-lben J .23 kiló kenyérgabona, 35 dekia árpa, 1.5 kiló kukorica, 50 deka burgo­nya, 8 deka cukor, 2 kiló takar­mányrépa, 1 kiló széna. Nem sokait törőditek a tszcs tag­jai az állatállomány fejlesztésiével sem. Nem gondoskodtak baromfi- állományról, így a beadási kötele­zettséget úgy kelleti! megvásárol­ni, ez ts csökkentette a tszcs jö­vedelmét. A t'agolk p'énzbeni jö­Erre a célra az istállók körül az udvaron, esetleg- a takarmányelő- készítőben négy gödröt készítünk. Egy gödör nagysága olyan legyen, hogy belei ér jen ^az egy nap alatt etetendő mennyilég. Végezhetjük az erjesztést -nagyobb kádakban, hordókban is. Fontos, hagy ia gö­dör, vagy egyéb tartály offlala ne ■engedje át a vizet. A felszecskázott szalmát 30—35 centiméteres rétegekben kell a tar­tályba rakni, és az egyes rétegeket 25—30 . Celsius, fokú vízzel kell megöntözni. Minden réteget ala­posan döngöljük le. A tartály megtelte után az egészet fedjük be és nehéz súllyal terheljük meg. A ledöngölt szalma 3 napig * álljon így, a ledöngöit szalma hőmérsék­lete 30>—*3i5 Celsius fok fölé ne emelkedjék. Ha magasabbra emel­kednék, a fedőket -fel kell nyitni, míg a takarmány a kellő hőfokra le nem hül. Növeli a szalm-a.félék ízletességét és emészthetőségét az egyszerű fiillesztés is. Ez esetben a szalma-szecskát, tő­r-eket vagy pelyvát sós vízzel (1 q szalmára fél kiló sót számítva) le­öntjük, jól összekeverjük, hogy át­nedvesedjék és . utána 24 óráig áll­ni hagyjuk, ■ vedelnie munkaegységenként 1,60 forint volt. ^Tanuljanak az 1952-es év hibáiból A csoport tagjai ebben az év­ben saját karúkon okulnak. Meg kell tianulnicik a csoport tagjainak, hogy a jó gazdálkodás egyéni ér­deke minden tagnak. A csoport közös vagyona a tagok vagyona, trilláit iserlkír-ek sem szabad közöm­bösen viselkedni. Tanuljon az új vezetőség, de -a tagság is á hibák­ból, készüljenek fel alaposan a fö­vő gazdasági évre. A kívülálló dob gozó parasztok figyelik a csoport munkáját. A csoport eredlményei- tőíl teszik függővé, begy belépje­nek-e a csoportba. A nyár óta a rossz példamutatás miatt nem szaporodott a csoport. Ezért most úgy fogjanak munkához, hogy a jövő-évben a hiányosságdkiat ki­küszöbölve eredményesebb mun­kált végezzenek, gazdagabb zár­számadást biztosítsanak maguk­nak. A mé&sael és hamuval feltárt szalmaszecskát célszerű etetés előtt kevés korpával vagy répával ke­verni, Az erjesztett, vagy füllesz- tett szalma készítésekor a korpát, takarmánylisztet, vagy egyéb ize- sítöanyagot keverjük a szalma kö­zé. A felsorolt eljárásokkal előkészí­tett szalmaféléke.t az állatok elein­te esetleg nem szívesen eszik, ezért fokozatosan szoktassuk eket hozzá. Kis adagokkal kezdjük az etetést és keverjünk hozzá a-braiktf&léket, melaszt, répasz-eletet, stb-t. 1 vagon vasimllaűéíilJöl A szalmafélék erjesztése A fonyódi járás 102 százalékra teljesítette silózási tervét A silózás az elmúlt lő napban I erőteljes: ütemben haladt. A tszcs-k vállalták, hogy december 21-re ter­vüket 120' százalékra “teljesítik. Adott szavukat betartották, válla­lásuknak l'2i4.1 százalékra tettek eleget. A járások közül a fonyódi járás érte el a legjobb eredményt. Évi tervét 102 százalékra teljesí­tette' ezzel nagymértékben hozzá­járult az állatállomány áttelelteté- séhez. A járás termelőcsoportjai silózási tervüket 164 százalékra teljesítették. A második helyezést a barcsi já­rás érte el, 93.5 .százalékkal. Mar­cali járás 91.1 százalékkal a har­madik a járások közötti silózási versenyben. Meg kell javítani a munkát a sió-foki járásban, ahol a tervet 75.5 százalékra, a ta-bi járásban, ahol 69.7 százalékra teljesítették a ter­vet. Rosszul dolgozott a nagyatádi járás, ahal 45.6 százalékra teljesí­tették a tervet. Különösen a köz­ségi közös silózásnál van nagy le­maradás. A csurgói járásban ha­sonlóan rosszul megy a silózás. Ter­vüket 57.4 százalékra teljesítették. Nem gondoskodtak arról, hegy az egyéni dolgozó parasztok állatállo­mánya részére megfelelő silótakar­I mány legyen készítve. A járási ta* karmánygazdálkodási előadót, Mel­ler Sándort népnevelő munkával kell meggyőzni feladatának fon­tosságáról. így tett a járási tanács­elnök ahelyett, hogy szigorúan fe­lelősségre vonta volna hanyag munkájáért. Az attalai községi tanács nem vetette ki a gazdákra a adózásihoz szükséges kukoricaszár mennyisé­gét. A silótöltőgéphez nem bizto­sítottak elegendő anyagot és ezért a gépet má-sík községbe vitték el. Csak >a felsőbb hatóságok többszö­ri felszólítására kezdték meg a silózást. ■ A kaposvári járá.s kövesse a fo­nyódi járás példáját. Használják ki a járások a kedvező időjárást, vezessék bei a -két műszakot, hogy mielőbb teljesíthessék a tervet. Ez vonatkozik a fcafatonkiliti Dózsia, a jutái Petőfi, a szabadi Béke és a kürtöspusztai Latinka tszcs-re is, ahoi többszöri bírálat ellenére sem fogtak hozzá-a ,silózáshoz. Minden járásban és tsz-ben a legrövidebb időn belüj javítsák meg a munkát, mert a silózási tervet mindenütt teljesíteni -kell, hogy állatállomá­nyunk átteleltetése biztosítva le­gyen. A „Krasznaja Zvjezda" és a „Pravda" cikke a szocializmus építésének magyarországi sikereiről Moszkva (TASZSZ). A ..Krasz­naja Zvjszd-a,, Maljavin alezredes cikkét közli a Magyar Népköztár­saságnak a szocializmus építése te­rén elért nagy sikereiről. A cikk írója megállapítja, hogy Magyar- ország dolgozói sikerrel valósítják meg az 1950—54, évi ötéves ter­vet. Az ország iparosítása -— foly­tatja Maljavin — egyre szilárdabb alapot teremt a mezőgazdaság szo­cialista átalakítására és fellendíté­sére. A cikk írója ezután megjegyzi, hogy a szocialista építés egyik leg­fontosabb eredménye a dolgozók anyagi jólétének és kulturális szín­vonalának emelkedése. A Magyar Népköztársaságban állandóan emel­kedik a munkások és az alkalma-j zottak munkabére, a dolgozó pa­rasztság jövedelme. Rendkívül nagy szerepet játszik a szocializmus épí­tésében az az önzetlen segítség, amelyet a Szovjetunió nyújt a fia­tal népköztársaságnak. Ugyancsak a szocializmus ma­gyarországi építéséről ír a „Prav­dádban a lap budapesti tudósítója, Krusinszkij. A magyar nép történetében még nem volt korszak, amikor a nemzet alkotóerői olyan nagy lendülettel bontakoztak volna ki, mint most — állapítja meg Krusinszkij. A magyar nép vezetői rövid idő alatt lényegesen több államférfim bölcses'égről, szervezőképességről tettek tanúbizonyságot, mint az urak Magyarországának vezetői a ! hosszú évszázadok alatt. Javítsák iiieT a munkát a 5?a laton kel ifi gépállomás vehetői Rákosi -elvtárs december 15 éli a mező-gazdasági termelés alakulá­sáról, a gépállomások munkájának megjlavításáról szólva mondotta: ,,A gépállomások munkáját (sür­gősem m eg kell javítani, mert Í953-bau fokozott feladatokat bí­zunk rájuk". A balaitonlklilíti gép­állomásra.1 nagymértékben vonat­kozik ez, ihiisz az idei éves tervü­ket 96.8, őszi tervüket pedig mindössze 85 százalékra teljesítet­ték. Még mintegy 900 hold 'mélyszán­tás hiányzik aiz őszi terv teljesí­téséből. A gépjavítás mellett el kell végezni a mélyszántást is>, 'híiS'z ettől nagymértékben függ a jövő évi terméseredmény. Minden­ki tudja, boigy az ősszel mélyen megszántott talaj emeli a terméshozamot Tehát a gépállomásom moist külö­nösen ma.gy feladat van. Az /eddigi munkák azt mutatják, hogy a gép­állomáson .mind. a mélyszántás, mind a gépjavítás igein lassú 'ütem­ben halad, pedig az utóbbi napok­ban, az időjárás alkalmas, arra, hogv a mélyszántást teljes erővel folytiassúk. Ennek ellenére a.z utóbbi na­pokban kevés talajmunkát végez­tek, Kiss József traktoros arra hi­vatkozik, hogy adjon a gépállomás bakancsot, .majd akkor traktorra ül. Kiss József és a hozzá hason­lók könnyein felejtenek. Elfelejtik, hogyan kerültek a gépállomásra, hoigylam tanulták meg vezetni, irá­nyítani a gépet. Milyen életük van most és milyen vol-t 'a mult- ban. Kiss József édesapjával együtt dolgozik a gépállomáson, kettőjük keresete augusztus óta közel 8 ezer forint volt. Ha- ifjú Kiss Jó­zsef becsületesebben dolgozott volna az ősszel, ha teljesíti napi normálját, akkor keresetük ma meghaladja a 11 ezer forintot. A 3 ezer forintból —* .amí't rossz mun­kája következtében elvont magá­tól — 10 pár jómmős'éigű 'bakan­csot. vásárolhatott volna. Kiss Jó­zsef nem DlSZ-taghoz méltóan vi­selkedik, lamíkor hátrál (latja a g ép ál I oaniás m unik áj áí. A gépállomás pártszervezete és a vezetőség javítsa meg a munkafegyelmet, ne ttaje, hogy egyes hanyag trak­tor isták hátráltassák az egész gép­állomás íervtelijes'ítés'ét. Foglalkozz zanaik a traktorosokkal, neveljék tanítsák őket, ho.gy minden trakto­ros becsületbeli ügyének tekintse a. gépállomás tervtelljesítését. A, fegyelemlazítóklkal szemben eré­lyesen lépjenek fel, büntessék meg a hanyagokat. A vezetőség a mélyszántás! terv mellett biztosítsa a gépek folya­matos javítását. Úgy szervezze meg -a munkát, hagy mindig csak egy-egy traktor legyen javítás alatt a gépállomáson. Népszerű­sítsék az élenjárókat, segítsék a versenyt. A ikoinmiunásták járjanak élen. Bizonyítsák be, hogy méltók a párt, a dolgozó nép bíziatmána.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents