Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-24 / 301 szám
1 ♦ Szombat, 1952. december 27. SOMOGYI NÉPLAP A PÁRTOKTATAS ANYAGÁHOZ A mezőgazdaság fejlődése a Szovjetunióban A cári Oroszországban a parasztság a legnagyobb elnyomásban és nyomorban élt. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom azonban változást hozott életükbe, földet adott a nincstelen és szegény parasztoknak. Később a párt, Lenin és Sztálin vezetésével a Szovjetunió parasztsága rálépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A sztálini ötéves tervek folyamán & kolhozok véglegesen megerősödtek és megszilárdultak. A szocialista rendszer a mezőgazdaságban osztatlanul uralkodó rendszerré vált- 25 millió egyéni pa rasztgazdaság helyett megteremtették a világ legnagyobb és leggépesííettebb mezőgazdasági rendszerét, a Szovjetunió kclhozrendszerét. Az egyénileg gazdálkodó parasztság teljesen új osztállyá, szovjet parasztsággá alakult, amely munkáját és tulajdonát a kollektív munkára, a korszerű technikára alapozza. A kolhozrendszer győzelme megsemmisítette a falu régi tömény szerűségeit, a parasztság rétegeződéséf, az agrárlakosság túlnépesedését, az embernek em-, i bér által való kizsákmányolását, a jparasztság szövetségét. A háború -válságot és a nyomort, megerősí-1 alatt megmutatkozott a kolhozparasztság nagyfokú politikai érettsége és hazája iránti önfeláldozása. tette a mezőgazdaság fejlődésének új szocialista törvényszerűségeit. A szocialista mezőgazdaság alapján gyorsan fokozódott a mun ka termelékenysége, erősen emelkedett a mezőgazdaság összáru- termelése. A szocialista munka- szerivezéssel, g munkaegység bevezetésével a kolhoz-felszabadította a nőket a job bágysers tói és a kolhoz egyenjogú tagjává tette őket. Amíg a Szovjetunióban a parasztság egységes osztállyá szerveződött és életszínvonala állandóan emelkedik, addig a bőkés országokban a parasztság helyzete naponta rosszabbodik. Az Egye sült Államokban a háború után a farmerek 35 százaléka elzálogosította földjét, de nem jclbb a helyzet a többi tőkés országokban sen:. A fasiszta rablók elleni honvédő háború megmutatta a kolhozrendszer legyőzhetetlen erejét, életképességét, a kolkozparasztság hazafi ságáí. A háború még jobban összetör rasztot'a a munkásosztály és a nagy Bár a német fasiszta rablók az ország legfontosabb mezőgazdasági vidékeit szállták meg, a falu fiatul és legképzettebb munkaerői a frontra mentek, a szocialista mezőgazdaság mégis zavartalanul látja el az országot és a hadsereget élelmi, szerrel, az ipart pedig nyersanyaggal. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán ismertette azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket » Szovjetunió népgazdasága területén a mezőgazdaságiban értek el. A vetésterület növekedése mellett jelez' lsen nett a terméshozam is. Jelenleg a gabonafélékből a Szovjetunióban egy főre hat mázsa gabonatermés jut. Ezzel a gabonaprotléinát, mely egylkor a legkomolyabb probléma volt, visszavonhatatlanul sikeresen oldották meg. A háború ideiglenesen feltartóztatta » mezőgazdaság fejlődését és nagy kárt okozott a mezőgazdaságnak, különösen azokon a területeken, amelyek megszállás alatt voltak, amelyeken a hitlerista te. rületrablók feldúlták és kifosztották a kolhozokat, gépállomásokat és szovhozokat. A háború utáni években gyors ütemben helyreállt a gabonafélék, az ipari növények, takarmánynövények, konyhakerti és egyéb gazdasági növények vetésterülete. Már 1952. évben 5.3 millió hektárral nagycibb volt, mint a háború előtt. ^ A bálború utáni evekben nagy figyelmei fordított a párt a mező- gazdaság új technikával való felszerelésére. Ez idő alatt a gép. és traktorállcimány nagyszámú új, tökéletesebb lánctalpas traktorral és kombáinnal, szénakaszáló- és gyap-otszedögé pekkel gyai-apodotb A gép- és trak terűi! omlások, valamint a szovbozek traktorállamá- nyának együttes teljesítőképessége 59 százalékkal, a kombájnok teljesítőképessége pedig 51 százalékkal növekedett a háború előtti színvonalhoz viszonyítva. A földművelés fellendítése mellett komolyan erősödött az állattenyésztés is. 1945 júliusától 1952 júliusáig eltelj időszakiban a Szovjetunió szarvas - marhaállománya 13.4 millióval, juhállománya 41.8 milFóval, sertésállománya 21.2 .millióval és tó- állománya 5.6 milfidval növekedett A Szovjetunióban a munka a becsület és a dicsőség dolgává lett szektor, termelőszövetkezet és állami gazdaság az ország szántóterületének 33.4 százalékát teszi ki, ahol már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit megisímerté.k a dolgozó parasztok. A szocialista ipar megteremtése aiapján mezőgazdaságunk rendelkezik ma már korszerű gépekkel, tiaktoroklkal, kombájnokkal, ültető. ás betakarító-gépekkei, amelyek lényegesen növelik terméshozamainkat és leveszik az ember válláról a nehéz munkát. Néhány példát a sok közül: a Szovjetuniótól kapott és ennek ajajp-ján nálunk is gyártott arató- cséplőgép (kombájn) napi teljesítő- képessége mintegy 120 ember nehéz testi munkáját takarítja- meg. Vágy a burgonyaültetőgép, mely naponta mintegy 60 munkaerőt takarít meg. A Szovjetunió állandó segítsége nagyban megmutatkozik azokban a fejlett agro- és zoo technikai eljárásoknak a bevezetésében, amelyek a gépesí- té:: mellett lényegesen növelik r, terméshozamot. Ilyen a keresztsoros vetés, a nyári mélyszántás, a vetőmag jarovizá- iása, a napi háromszori fej és bevezetése, amiknek az eredményei már ebben az esztendőben is megmutatkoztak. A keresztsoros vetéseknél mindenütt 2—3 mázsával magasabb termésátlagot értek el állami gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink holdanként. A háromszori fejes bevezetésével a scmogytarnócai állami gazdaság tehenészei 4 literes fejési átlagukat 15 literre emelték. A hiba ott van, hogy ezeknek a módszereknek a bátrabb alkalmazása vontatottan megy. Egyes párt- és gaz- caságvezetőink még mindig keve. cet foglalkoznak ezek széleskörű elterjesztésével és bevezetésével. Amint Gerő élvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén mondotta, a főfeladat a mezőgazdaság termelésében a hozam növelése, az alapvető agrotechnikai rend szabályok bevezetése és a talajerő fokozása. Somogy megyéiben sem a kenyérg&fconavetést, sem a -mélyszántást határidőre nem teljesítették. Feladat, hogy Miért maradt le a tervteljesítéssel a Tanácsi Építő Vállalat? A Somogymegyei Tanácsi Építő Vállalat december 15-ig éves tervének mindössze 67.6 százalékát valósította meg. A lemaradást elsősorban a rossz tervezés okozta, mert anélkül, hogy az 1952. évi tervelőirányzat reális alapjait vizsgálat tárgyává tették volna, indokolatlanul magas terviszámot kapott a vállalat az építésügyi minisztériumtól. Ez már eleve lehetetlenné tette az éves terv teljesítését. A magas teriviszáim, a terv késői elkészítése hozta magával, hogy a vállalat az első negyedévben még nem tudta, mi lesz év végéig a feladata. A hibák feltárása ellenére sem kaptak tervmódosítást, viszont a vállalat csak a meglévő építési igényeknek megfelelően tudott munkásokat alkalmazni, a-me'y összhangban van az eddig végzett munkával. Az éves tervhez viszonyítva, a teljesítménynek megfelelően a munkáslétszám 67.8 százalékát, a ibér-alap 68.5 százalékát használták fel. A hibák forrásává vált az a tudat, hogy tervüket úgysem tudják teljesíteni. Közel ÍCO munkahelyen dolgoznák a megye különböző területén, ez igen megnehezíti az irányítást és az ellenőrzést. „Jó szakember“ — rossz munka Arra való hivatkozással, hogy „jó szakember“, ..nincs utánpótlás“, a legtöbb munkavezető volt építkezési vállalkozó, akinek nem érdeke, hogy jó munkát végezze nek az építkezéseken. Ligeti Lajos kirendeltségvezető pl. a felszabadulás előtt építési vállalkozó volt. A vállalativezetőség és általában a műszáki vezetők gyengeségét bizonyítja, hogy ilyen elemek még ma is vígan élnek a Tanácsi Építő Vállalatnál. Ennek elsősorban az az oka>, hogy két hónap is eltelik, mire a kisebb építési munkahelyekre eljutnak és akkor sem a dolgozók véleményét kérik ki, hanem több esetiben a megbízhatatlan, ellenséges kiren, deltséigvezetővel vagy munkave zetővel tárgyalnak. Az oktatás hiánya Komoly hiányosságok vannak a pártszervezet és az üzemi bizottság munkájában is. Még a mai napig sem. tudták megoldani a vidéki munkahelyeken lévő dolgozók nevelési problémáját. A közipontban szakmai továbbképző tanfolyam, első és második éves politikai iskola működik, de Kaposvár határánál tovább nem jut el munkájuk. A piárttitkár elvtárs például ’ nem tudja, hogy a vidéki munkahelyeken hány párttag dolgozik, így a munkában támaszkodni sem tud rájuk. A munkaverseny, agitáció sem kielégítő, mert a kirendel tségvezetők, munkavezetők nem foglalkoznak ezzel ai kérdéssel. Az üzemi bizottság feladata, hogy megoldást találjon ezen a területen. Biztosítsák, hogy állandóvá váljon az az eredmény, amit egy-egy nagyobb ünnep tiszteletére érnek el. Állandó munkaversenyt Megnézve a termelés alakulását, világos képet kapunk a munkaverseny jelentőségéről. Augusztusban a dolgozók 70 százaléka munkafelajánlással készült alkotmányunk évfordulójának ünnepére, 19.7 százalékkal nagyobb eredményt értek el, mint az előző hónapban. Októberben a dolgozók átlagteljesítménye 123.5 százalék volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszte, leiére tett munkafelajánJások ismét növelték a havi átlagteliesít ményt. Ez a verseny decemberiben tovább fokozódott és a második dekádban, Sztálin elvtárs 73. születésin apjának tiszteletére 125.9 százalékos dekáderedményt éltek el. Vonják be a dolgozókat a terv készítésébe A minisztertanács (határozata megszabja, hogy a terv készítésébe be kell vonni a dolgozókat. Ezt a rendeletet azonban nem hajtják végre a Tanácsi Építő Vállalatnál, elsősorban azért, mert még mindig nem tudják, mi lesz , az 1953. évi tervük, azt sem, hogy januárban az átmenő munkákon hívül mit építenek. Az építésügyi minisztérium már novemberben megkérte a vállalattól az előter- vet, de végleges tervet még mindig nem adott. Annak érdekében, hogy a Tanácsi Építő Vállalat is meg tudjon felelni feladatának, sokat kell javítania munkáján. Elsősorban a tervfelbontást kell elvégeznie — ha későn is —, hogy a dolgozók előre tudják, mik a követelmények. A munkavezetők felelősség- levonásával meg kell szervezni a munkahelyeken ^ rendszeres havi munkaversenyt. Távolítsák el az ellenséget A feladatot csak úgy tudják megoldani, ha eltávolítják a vezo- . téshen nagyszámmal fellelhető ellenséges, csztáfyídegen eleimeket. Olysrokat, mint Ligeti Lajos ki- rendeltséigvezető vagy Berzi Ferenc volt nyilas mérnök. Meg kell szilárdítani a műszaki vezetést fiatal, szakképzett káderekkel. A pártszervezet javítsa meg a nevelőmunkát olymódon hogy a munkaihelyek területi pártszervezeteivel együtt vonja be a párttagokat és a legjobb pártonkí- vülieket a politikai oktatásba és a vállaiatyezetőséggel együtt tá maszkodjon a dolgozók véleményére. A szovjet módszerek alkalmazásával az évi terv túlteljesítéséért A párt és a kormány fáradhatatlanul gondoskodik a munka termelékenységének fokozásáról, a kolhozokban a legjobban dolgozó kol- hozparäsztok serkentéséről, akik a megszabott feladatokat jól teljesítik ás a termelésben kiváló eredményeket érnek el. Ez többék között az eredményesség szerinti javadalmazás rendszerében is kifejezésre jut. Sztálin eLvtárs rámutatott arra, hogy a dolgozó ember a szovjet rendszeriben tiszteletben részesül. Itt a dolgozó nem a kizsákmányolok javára dolgozik, hanem saját maga, saját osztálya, a társadalom javára. Itt a dolgozó ember nem érezheti magát elhagyottnak és egyedülállónak. Ellenkezőleg: a dolgozó ember az ország szabad polgárának, társadalmi tényezőnek érzi magát. És aki jól dolgozik, megadja a társadalomnak azt, amit tud, a munka hőséneik számit és dicsőség övezi. A Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének rendelete ms- gas kormánykitüntetéseket irányoz elő az olyan kolihozparasz- tok, szakemberek, dolgozók számára, akik kiváló eredményeket érnek el a mezőgazdaság területén, A kolhozelnököt, zootecíhnikust, állategészségügyi dolgozót stb it aszerint tüntetik ki a „Szocialista Munka Hőse“ címével vagy a Szovjetunió érdemrendjeivel és érdemérmeivel, hogy milyen eredményt ért el a rendeletben megszabott munkaterületen. Sok állattenyésztő, kolhozpa- reszt kapta már meg a „Szocialista Munka Hőse“ címet, a Szovjetunió érdemrendjeit és érdemérmeit, A moszkvai terület ramenszko- jei körzetének Thalman kolhozában 1948-ban minden tehéntől átlag 4.190 liter tejet fejtek, vagyis egy év alatt átlag tehenenként 1.788 literrel növelték a fejési átlagot. Számos fejőnő tehenenként 5.000 liter tejnél is többet fej: A. N. Annanyeve és A. P. Annanye- ve, A. H. Bukotyina és Markacse- ve fejőnő a ,,Szocialista Munka Hőse“ címet és a telep 9 dolgozóját tüntették ki a Szovjetunió érdemrendjeivel és érdemérmeivel. A mi eredményeink legfőbb alapja a Szovjetunió barátsága A mi hazánkban is Rákosi elvtárs, pártunk vezetésével a mezőgazdaság a Szovjetunió állandó segítsége és tapasztalatai alapján sokat fejlődött. A háború okozta károkat helyreállítottuk. Termelésünk túlhaladta) a háború előtti színvonalat. Az állattenyésztés számbelileg és" minőségileg mégha ladta az 1938. évi színvonalat. A mezőgazdaságiban megkezdtük a szocializmus építését, minek eredményeként jelenleg a szocialista párt- és gazd?ságvezetőínk biztosítsák a tervek teljesítését, ez áll a silózási tervek teljesítésére is, amely biztosítéka állatállományunk sikeres átteleltetésének. Megyénkben a Balaton, a Rinya, a Kapos, a Sió és egyéb vizesárok rendszere található meg, amik azonban kcirántsincsenek kihasználva, termelésibe való állításuk nem történt meg. Feladat: termelőszövet, kezeteink és állami gazdaságaink területükön biztosítsák ezek tér- meléslbe vételét, ezzel is lényegesen növelhetik öntözött területüket, amellyel a termés hozama a 4—5-SiZ,örösére emelkedik. A mi feladatunk, hogy a Szovjetunió Kcimlmunista Pártja XIX. kongresszusának anyagát behatóan tanulmányozzuk, vizsgáljuk meg, hogy területünkön a hibák és hiányosságok milyen formában mutatkoznak meg és kommunista hozzáállással, bátor önbírálattal, bírálattal segítsük azok kijavítását. Ehhez nagy segítséget nyújtanak Rákosi elvtárs és Gerő elvtárs beszédei, melyeknek tanulmányozása minden vezetőkáder elsőrendű kötelessége. Penkász Fereuc. Komoly segítséget adott a SZOT üzemi bizottságainknak a Gazda , Loy- és Deák-mozgalomnak széleskörű alkalmazásánál és (elterjesztésénél. Megyénk üzemeinek dolgozói hatalmas lelkesedéssel fogadták Gazda Géza. Loy Árpád, Pozsonyi Zoltán és Panyi Ferencné sztahanovista elvtársak felhívását, átvették módszereiket, s a szovjet munkamódszerek helyes alkalmazásával indítottak harcot a régi és elavult technikai normák megdöntésére és gazdagabb jövőnk alapjának lerakásához. Megyénkben is naprói-napra szélesedik e mozgalom tábora. Olyan sztahanovistáink vannak, mint Erdős Márton kétszeresen kitüntetett sztahanovista főmolinár. a Kaposvári Nagymalom dolgozója, aki többszörös újításával lehetővé tette, hogy az eddigi őrlési mennyiséget napi egy vagonnal felemeljék. Megyénk építőipari vállalatai közül a Kaposvári Magasépítési Vállalat dolgozói alkalmazták a szovjet sztahanovista módszereket. Ennél a vállalatnál Fisli Lajos kőműves alkalmazta először munkájában a szovjet Makszi.menko-féle gyorsfalazási munkamódszert. Miután áttanulmányozta és kikísér- letezte a munkafogásokat, munka- módszerét átadta brigádjának. Azóta a brigád állandóan a Makszi- menko-féle gyorsfalazási módszerrel dolgozik. Teljesítménye átlagosan 200 százalék felett van. a brigád minden tagja elnyerte a sztahanovista kitüntetést. A Magasépítő Vállalat vezetősége nagy gondot fordít a sztahanovisták továbbfejlesztésére és az új sztahanovisták nevelé-ére. A vállalat dolgozói a jól bevált és fejlett szovjet sztahanovista munkamódszerekkel, a Makszimenko-féle gyorsfalazási módszerrel dolgoztak, ennek meg is lett az eredménye, mert a vállalat december 15 helyett hat nappal előbb, december 9-re befejezte évi tervét. Megyénk üzemei példásan kiveszik részüket- a Gazda-mozgalomból is. A Barcsi Fűrészüzem dolgozói félév alatt a hulladékanyagok fel- használásával 36.200 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. De ahhoz, hogy tovább fejlődjön iparunk, megyénk üzemeinek még lelkesebben, még odaadóbban kell harcolniuk a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. T
