Somogyi Néplap, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282 szám
I / ILA Q PROLETÁRJAI EG YESUL JETER/ Egy szeminárium tanulságai Nagyberkiben Munkai és egészségvédelmi intézkedések a 73/4. sz. Építőipari Vállalatnál A Megyei DISZ Bizottság {elhívása a DISZ fiaíalokhoz és úttörő • pajtásokhoz A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGYE I PÁRT BTZOTTS ÁGÁN Ä IX, évfolyam, 282. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1952, december 2.- .1 A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Ger© Ernő elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség* ülésén A párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatának egyesztendős mérlege Egy évvel ezelőtt, 1951 november SO-á», Központi Vezetőségünk ülésén Rákosi elvtárs egész népgazdaságunk és népi demokráciánk fejlődésére nagyiontosságú javallatokat tett, melyeket, a Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyott. A Központi Vezetőség történelmi 'jelentőségű határozata nyomán jött létre a párt és a minisztertanács 1951. december 2-i határozata. melynek értelmében országunkban teljesen megszűnt a jegy- rend z:r, megszűntek a forgalmi korlátozások a mezőgazdasági termékékre vonatkozóan, lehetővé vált, hogy a parasztság, a termelő- szövetkezetek, amennyiben teljesítették kötelezettségeiket az állammal szemben, teripékfeleslegeiket teljesen szabadon értékesíthessék. Ugyanakkor,, mint ismeretes, felemeltük a béreket és a fizetéseket, s rendeztük számos élelmiszer és iparcikk árát. Most, egy esztendővel az emlékezetes párt- és minisztertanácsi határozat után, felállíthatjuk ennek a fente s rendszabálynak a mérlegét. Mit hozott ez a nagyjelentőségű határozat? Az eredményeket nagyjában a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. A párt és a minisztertanács december 2-i határozata hatalmas mozgatóerőnek bizonyult az 1951. évi ipari termelési .terv sikeres ibefejazéséberf és az erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv megvalósításában. A december 2-i határozatnak döntő szerepe volt abban. hogy 1951 decemberében addig soha nem ismert mértékben emelkedett gyáriparunkban a munka termelékenysége. 1951 decemberében egész gyáriparunkban a termelékenység hét százalékkal múlta felül a'novemberi termelékenységet, míg egy évvel azelőtt, 1950 decemberében a termelékenység 5.2 százalékkal a novemberi színvonal alá csökkent. De az 1951 december 2-i rendszabály nemcsak a termelékenység, hanem a termelés nagyarányú növekedésében Í3 éreztette hatását, s nemcsak decemberben, hanem.az azt követő hónapokban is. 2. A rendszabály növelte a paraszti és’ szövetkezeti árufelhozatalt, növelte a parasztság termelési kedvét, s mindez nem kis szerepet játszott abban, hogy az idei aszály ellenére — melynek kihatásairól később még részletesen lesz szó —, sikerült és sikerül biztosítani a lakosság zavartalan élelmiszerellátását, s hogy a rendkívül íossz térim és dacára a mezőgazdasági fogyasztási cikkek piaci. ára a múlt év hasonló időszakához képest so.k árunál (szalonna, zsiradék, húsféleségek, baromfi stb.) jelentékeny mértékben esett, s csak viszonylag kevés árunál (főként 'főzelékféléknél) emelkedett. 3. A rendszabály emelte a dolgozók, s mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalát és általános bőséget hozott létre az' iparcikk-ellátásban, a többi között olyan iparcikkeknél is, amelyekben megelőzően viszonylagos hiány mutatkozott. A dolgozók életszínvonalának emelkedését érzékelteti — a többi'között — az egy főre jutó fogyasztás növekedése a legf pirosabb élelmiszerekből. így 1052. január—október hónapokban, vagyis ez év első tíz hónapjában a városokban az egy főre eső lisztfogyasztás 31.8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.9 százalékkal, a cukorfogyasztás 24.5 százalékkal, a jhúsfogyaszt'ás 4.6 .százaléksai, a 'zsírfogyasztás 46 százalékkal, a tojásfogyasztás 21.6 százalékkal, a vajfogyasztás 49.3 százalékkal emelkedett. De emelkedés mutatkozik az élelmiszerirgyaszíákfca.n a falun is. Az él’^lmiszerfogyasztás növekedésében, " persze szerepet játszott bizonyos mértékű tartalékolás is, Továbbá szerepet játszott az, hogy a lakosság vásárlása az iparcikkek felől jelentős mértékben magaséi'- tékű élelmiszerek felé tolódott el. Ezért, báj; az élelmiszerfogyasztás növekedése az életszínvonal emel' kedését mutatja, ezt az emelkedést nem lehet csak pozitiv oldaláról értékelni. 4. A december 2-i határozat hozzájárult a tőkés elemek gyorsabb kiszorításához & termeléshői, az áruforgalomból és a közlekedésből. Míg 1951-beni a tőkés szektor részesedése a nemz;ti jövedelemből kereken 5 százalék volt, addig 1952:ben a tőkés szektor részesedése 2—2.5 százalékra zsugorodik ösisze. Az emlékezetes 1951 december 2-i párt- és minisztertanácsi határozat jelentős mértékben, erősítette tehát népgazdaságunk szocialista alapjait. Hozzájárult a> munkás- paraszt szövetség megszilárdításához és ezen belül'növelte a munkásosztály vezető szerepét, öregbítette tekintélyét. A párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozata megvalósításának egyesztendős mérlege kézzelfoghatóan igazolja a mi viszonyaink közepette is annak a zseniális lenini-sztálini tételnek a helyességét, amelyet Sztálin elvtárs, „A szocializmus közgazdasági problémái ia Szovjetunióban” című müvében formulázott meg, hogy tudniillik: „A város és a falu az ipar és a mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést (az adás-vétel útján történő cserét), mint ia várossal való gazdasági kapcsolatoknak a paraszt számára egyedül elfogadható formáját és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állalmi és szövetkezeti kolhozk; res- kedelmet, kiszorítva az áruforgalomból mindén rendű és rangú kapitalistát.” Az eredmények arról tanúskodnak, hegy a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatát egészében helyesen hajtottuk végre. Itt-,ott azonban előfórdultak kcvetkezetlenség&k, részben maguknál az intézkedéseknél, részben pedig ezek gyakorlati végrehajtásánál. Ilyen következetlenség volt pl. az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész termés kötelező beadását rendeltük el. vagyis nem hagytuk meg a feleslegét a parasztság- teái és ezzel fékeztük a parasztság termelési kedvét ezeken a területeken. Aligha lehet véletlennek tekinteni, hogy a tervezett vetésterülethez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány az összes termények közül, s a hozam is, az egyéb növényekhez képest, nagyabb mértékben csökkent itt. S az sem lehet véletlen, hogy a rizs aratása ebben az évben rendkívül vontatott volt, s az átlagosnál sokkal nagyobb szemveszteséggel valósult meg. A feladat most az, hogy biztosítsuk az 1961 december 2-i1 pártós minisztertanácsi határozat eddig elért rendkívül jelentős eredményeit; hogy kiküszöböljük a határozat megvalósítása kapcsán elkövetett egyes hibákat és felmerült hiányosságokat; hogy átgondolt tervszerű intézkedésekkel nem csak megtai’tsuk, de kibővítsiik, továbbfejlesszük az elért eredményeket. Jelentősen emelkedett a vaskohászatban a munka term-elékenysé- ,ge 1952 folyamán. Az egy műn. kásra eső teljes termelés értékének emelkedése 1952 első tíz hónapjában az előző év ugyanezen időszakához képest 13.6 százalék. Ez. nem rossz eredmény, da még mindig igen nagy tartalékok ván- na.k kohászati- üzemeinkben. Pl. Diósgyőrben a martinikemenicék ki- használásánál van1 ugyan javulás ez évben, az előző évhez képest, de még mindig a kemencék kapacitásának 20 százaléka esik ki a termelésből, s ezt mindenekelőtt szerve- zési hiányosságok - okozzák. Javult valamit a hengerművek kihasználása ez évben az előző évhez képest, de itt is igen nagyok még a lehetőségek. A hengerművek kapacitásának rossz kihasználásához nagymértékben hozzájárul a karbantartás tervszer^tlens-ége. Erősen kifogásolható a kohászatban a termékek minősége; Egyes üzemekben, elsősorban a Borsodnádasdi Lemezgyárban és a Lőrinci Hengerműben a hengerelt- acél selejtjénelc mértéke egyenesen tűrhetetlen. Nem kielégítő még a vaskohászatban a programmsze- rűssg alakulása, bár ezen a téren van javulás. Különösen magas a kohászati üzemekben a munkásvándcrlás, ugyaniakkor, amikor az egész iparunk átlagában bizonyos eredményt a munkásvándorlás csökkentése terén elértünk. A magas munkásvándorláshoz a kohászati üzérnek igazgatóinak liberalizmusa is hozzájárul. Mindez arra vall, hogy kohászati üzemeink vezetésében még igen komoly hiányosságok mutatkoznak, amelyeket 1953 folyamán alapjában ki kell küszöbölnünk. Az utóbbi években és 1952 első tíz hónapjában iá komoly fejlődést mutat építőiparunk. Építőiparunk egészében teljesíti tervét, de egyrészt túlságosan drágán építünk, másrészt az építésügyi minisztérium az építőipar teljesítményét a legutóbbi időkig- csak aszerint mérte, hogy ő maga mennyit számított fel az elvégzett munkáért. Ennek alapján a minisztérium nagyobb teljesítményt mutatott ki, mint amekkorát ténylegesen meg. valósított. Építésügyi miniszterünknek, Szíjártó elvtársnak, vannak érdemei nagyipari jellegű építőiparunk megteremtésében, de Szíjártó elvtárs nemcsak nem segítette a pártot abban, hogy az építkezések költségét & párt- és a minisztertanács határozatainak megfelelően, leszállítsuk, hanem megnehezítette a rendcsinálást az építésügy terén. Az építésügyi minisztérium ellenére kellett bebizonyítani, hogy az építkezések költsége az elmúlt egy év alatt nem csökkent, hanem emelkedett. Minisztereinktől és alárendeltjeiktől meg kell követelnünk, hogy a párttal szemben őszinték legyenek, a párt határozatait és utas?, tásait következetesen hajtsák végre, s a pártnak segítsenek felfedni és kijavítani a hibákat. Az ipar fejlődésének egészében kedvező képe azt sem fedheti el, hogy a termelékenység, az önköltség, a béralap, a létszám terén távolról sincsen nálunk minden rendben. Ami a termelékenységet illeti, igen jelentős nálunk a fejlődés, de a tervhez képest van némi lemaradás is. A termelékenység (Folytatása A 2. oldalon,) Az ipari termelés alakulása 1952 első tíz hónapjában és az 1952 évi terv várható teljesítése A minisztériumi ipar 1952 . első tíz hónapjában befejezett termékekben 25.2 százalékkal, a teljes termelés terén pedig 24 százalékkal termelt többet, mint 1951 első tíz hónapjában. Az iparon belül a befejezett termelés terén a nehézipar 32.5 százalékkal, a teljes termelés terén pedig 29.9 százalékkal termeit többet, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésünkre álló adatok alapján körülbelül kiszámíthatjuk, hogy iparunk, termelése ez évben — az élelmiszeripar idényszerűségét,' az élelmiszeripar nyersanyagainak csekélyebb voltát is számítva — kereken. 22. százalékkal lesz -magasabb, mint 1951 -ben volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ez évben a súlyos aszálykár miatt módosítottuk a könnyűipar és az élelmiszeripar tervét, megállapíthatjuk, hogy iparunk egészében a várakozásnak megfelel, termelési tervét teljesíti és igen gyors ütemben fejlődik. De természetesen, hátra van még az utolsó hónap, amelyben erőnk teljes megfeszítésével kell küzde- nün-k az 1952. évi ipari termelési terv teljesítéséért' túlteljesítéséért. A nehézipar gyors fejlődése. azt mutatja, hogy iparunk fejlődése megfelel annak a lenini-sztálini törvénynek, amely megkövetel, hogy a termelőeszközök fejlődésének üteme állandóan túlszárnyalja a fogyasztási cikkek termelésének ütemét. Jelentős fejlődést mutat az ösz- szes iparágak termelése (az iparágak termelési adatai a melléktermékeket és a kiegészítő ipari- termelést is magukba foglalják). így -a szénbányászat 1962 első tíz hónapjában 25.3 százalékkal, az ásványolajipar 29.4 százalékkal, a vaskohászat 20.8 százalékkal, a viilaimosen-ergiaipar 19.7 százalékkal, a gépgyártás 37.9 százalékkal, a vegyipar 31.4 százalékkal, a textilipar 10.9 százalékkal termelt többet, mint a1 megelőző év -azonos időszakában. 1952 első tíz hónap-, jában 23 százalékkal több szenet, 60 százalékkal több bauxitot, 17.6 százalékkal több nyersolajat, (9,4 százalékkal több nyei’svasat, 15.4 százalékkal több martinacélt, 12,6 százalékkal több elektroaeélt, 19.5 százalékkal' több hengereltacélt, 15.3 százalékkal több alumíniumot, 22 százalékkal több tehergépkocsit, 450 százalékkal több aratócséplőgépet,' 19.6 "százalékkal több villa- magenergiát, 33.4 százalékkal több téglát, 10.9 százalékkal több cementet, 6.3 százalékkal több pamutszövetet, 17.3 százalékkal több bőrcipőt, 26.9 százalékkal több sört, 60.4 százalékkal több zsirt és zsírszalonnát, 84 százalékkal több vajat, 187 százalékkal több sajtot, 26 százalékkal több cigarettát termelt állami iparunk, mint 1951 azonos időszakában. Ezek a számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Egyúttal azonban felhívják a figyelmet iparunk fejlődésének egyes gyengeségeire is, például arra. hogy bár vaskohászatunk igen jelentős mértékben fejlődik, fejlődésének üteme elmarad egész iparunk fejlődésének üteme mögött. Továbbá felhívják ia figyelmet például arra, hogy cementtermelésünk üteme nyilvánvalóan elmarad!, nemcsak: iparunk fejlődésének üteme, hanem építkezéseink szükséglétéi- mögött is. Egészében kedvezően fejlődő ipari termelésünkben azonban igen jelentős fogyatékosságok és hiányosságok is vannak, amelyek közül itt csak a legfontosahbafcra akarjuk ráirányítani a figyelmet. Pártunk II. kongresszusa közel két évvel ezelőtt rendkívüli erővel vetette fel az alapanyag-ipar s mindenekelőtt a széntermelés -és a vaskohászat, valamint a. villamos- energia-ipar gyorsabb fejlesztésének követelményét, az alapanyagipar elmaradásának felszámolását, mint az, ország gyors iparosításának, s népgazdaságunk gyors f !- emelkedésének alapvető feltételét. Kétségtelen, hogy pártunk II. kongresszusa óta az alapanyag-ipar fejlesztésének meggyorsítása terén tettünk lépéseket előre. Például szén-bányászatunk igen gyorsan fejlődik, mert 23 százalékos termelés-emelkedés egy esztendő alatt igen gyors fejlődést jelenít szénbányászatunk ez ' év első kilenc hónapjában termelési tár- vét egészében teljesítette, októberben azonban már 112.0-00 tonna szénnel adósa maradt a népgazdaságnak, s novemberben ez az adósság jelentős mértékben tovább növekedett. A bányászatban rossz a gépkihasználás. Ennek fő oka, hogy még nem számoltuk fel bányászatunkban a giépesítesellenes Irányzatot. A gépek rossz kihasználásának egyik fontos oka azonban- a nagyfokú alkatrészhiány is. A bánya- és energiaügyi minisztérium nem hajtotta végre a párt- és a kormány -határozatát, mely szerint a szénbányászatban a szendők ará-nyszámát az öaszlétszámhoz képest jelentősen fel kell emelni. A túlórák száma az egész népgazdaság területén a szénbányászatban a legmagasabb. A ibánya- és energiaügyi minisztérium vezetői nem hajtották végre a Központi Vezetőség határozatát a. túlóráztatás csökkentéséről, a munkavédelemről, a vasárnapi munka csökkentéséről. Jóllehet a hóvégi -rohammunka még egész iparunkban megvan, ez a- legáltalánosabban a szénbányászatban terjedt -el, A szénbányászat mellett, másik döntő .alap-iparágunk a vaskohászat. Mint említettük, vaskohászatunk termelése ebben az évben jelentős mértékben fejlődött. Vaskohászatunk azonban- az alapvető termékekben tei’vét nem teljesíti- 100 százalékra, így 1-9-52 első 10 hónapjában a -nyersvast-ermelésben a tervet 94.9 százalékra, a martin- acéltermelésben 97.5 százalékra, az elektroacéltermelésben 93.3 száza- lékrai, a íhengereltacéltermelésberl) 97.8 százalékra teljesítettük -csupán. I T I
