Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-28 / 279. szám

Péntek, 1952. november 28. SOMOGYI NÉPLAP 31 Állami gazdaságaink sürgősen fejezzék be az őszi munkát Mc,gyánk állami gazdaságaiban az őszi vetések befejezése után mindenütt megkezdődött az őszi mélyszántás. Nagy lendületet adott a munkának a november 7-re in­dított versenyszakasz. Azóta is több állami gazdaságban erősödik a verseny. A traktorosok egymás­sal versenyezve harcolnak a mély. szántás határidőre való teljesíté­séért. November 11-től november 26-ig a legjobb eredményt a vései gazda­ság érte e!, amely 15 százalékról 100 százalékra növelte teljesítmé­nyét. A vései gazdaság a 26-i ér tékelés alapján a mélyszántásban a második helyre került. A három- fai állami gazdaság nemcsak a ve­tési. munkáknál, de a mélyszántás­nál is megszerezte az első heyet- Jól halad az őszi trágyázás is, me. lyet eddig 80 százalékra végeztek el Mind a burgonya, mind a kuko­rica betakarítását elsőnek végezte •el. Nem mondható kielégítőnek a silózásí munka a báromíai állami gazdaságban, amelynél a tervet mindössze 51 százalékra teljesítet­ték, méig több mint 2200 köbméter vár s'ilózásra. A háromfai gazda­ságban minden feltétel megvan a silózási terv gyors teljesítéséhez. Fel kell számolni az önelégültsé­get, mely a legutóbbi időben nagy­mértékben tapasztalható a gazda­ságban. Az őszi mélyszántásí terv telje­sítése megyénk állami gazdaságai­nak többségében nem kielégítő. Megyénk állami gazdaságai a mély­szántási tervet mindössze 57 szá­zalékra teljesítették, ami azt je- enti, hogy országos viszonylatban az utolsó közt haladnak a Somogy- megyei Tröszthöz tartozó gazdasá. gok Nagy a lemaradás a marcali gaz­daságban, amely mindössze 31 szá­zalékra végezte el a mélyszántást. Itt a gazdaság vezetői ahe­lyett, hogy teljes lendülettel fog­nának hozzá a szántás megszerve­zéséhez, azzá, nyugtatják magukat, hogy nagy volt a terület, kevés volt a traktor, közbejött az eső, sróval mindent kitalálnak, csak­hogy maigukat mentegessék és ki­bújjanak a felelősségrevcnás alól. De nem jobb a helyzet a ten­gődi gazdaságban sem. Pasztusics elvtárs is különböző okokra hivat­kozva igyekszik magát mentegetni. A si‘ ózási terveit eddig mindössze 32 százalékra teljesítették, pedig jelentős állatállománnyal rendel­kezik a gazdaság. Nem dicsekedhet eredményeivel az alsóbogát! gazdaság sem, amely mé'yszántási tervét a mai napig 41, s’ilózási tervét 22, trágyázást tervét 51 százalékra teljesítette. Az alsóhogáti gazdaság az utolsó helyet foglalja el a gazdaságok kő. zetti versenyben. So!k a. javítani való a kutasi és a ladi gazdaságok­ban is, amelyek szintén az utolsók közt kü lógnak a -versenyben.' Az eszi mezőgazdasági munkák összesített eredménye alapján a gazdaságok versenyállása a no­vember 26-i állapotnak .megfele­lően az alábbi: 1. báromíai 87.8, .2 nagybaráti 80, 3. vései 77.4, 4. balatonboglári 74, 5. somogytarnócai 73, 6. lá- ibodi 72.8, 7. kutasi 70.4, 8. tengődi 68.4, 9. ladi 66,2, 10. marcali 66, 11. ásóhogáti 53.5 százalék. Gondoskodjanak termelőszövetkezeteink az 1953. évi építési térvfeladatok megvalósításáról A Zamárdi Erdőgazdaság dolgozói megfogadták: december 21-re befejezik évi tervüket A fejlett állattenyésztés megva^ ■lósításának elengedhetetlen feltéte­le, hogy megfelelő tágas világos, télen meleg férőhelyek álljanak az állatállomány rendelkezésére. A mezőgazdasági munka a földe­ken mindinkább csökken. Lesz idő és mód arra, hogy a mezőgazda- sági munkákból felszabadult tag­sággal az építési brigádokat meg­erősítsük, a még kívülálló kisipa­rosok tagként való bevonásával felfrissítsük. Az így megerősített építési brigádokkal már most a tél folyamán kell biztosítani ;;z 1953 évi építési tervfeladatok teljesíté­sét, illetve túlteljesítését. Milyen módon tudjuk ezt biztosítani a té­len?'Úgy, hogy a jövő évben meg­építendő épületek terveit, költség- vetéseit már most elkészítjük, ki­jelöljük azok helyeit, megállapít­juk miből, mennyi anyagra van .szükség. Ezzel egyidejűleg mindjárt mérje fel a termelőszövetkezet, hogy az anyagszükségletből, miből mennyit tud saját maga biztosí­tani. s mit .kelt majd központi ki­utalásból megszerezni. A legkönnyebb anyagbiztosítási mód az. ha a tsz-ek a romos épü­leteket felkutatják és azokat az építési brigádok lebontják. Bontás­nál vigyázzanak arra, hogy mi.nél kevesebb anyag menjen veszendő­be, a téglát a habarcstól tisztítsák meg, a cserepet csúszdán eresszék le a. tetőről, a faanyagot válogas­sák szét, lehetőleg méreteik sze­rint fedett helyen tárolják. Bon­tani csak olyan épületeket szabad, amelyre a járási tanács a bontási engedélyt megadta. Olyan romos épületeket, melyek kisebb átalakí­tásokkal, vagy tatarozással üzsmel- tothetővé válhatnak, nem szabad el­bontani, mert sokkal olcsóbba kerül annak helyreállítása, mint annak anyagából egy űj létesítmény . fel­építése. Ha bontási anyaggal a, termelő- szövetkezet nem rendelkezik, vagy a terv megvalósításához nem lenne e'egendö, akkor a termelőszövetke­zetinek saját magának kell olyan építési anyagokról gondoskodni me­lyet a tagság saját maga erejéből könyen előállíthat. így előállítható: tégla, cserép, nádlemez, szalmale­mez,, mész. A téglagyártás előkészítéséhez levióbb időszak a tél Az építési brigád é§ a csoport más tagjai is sürgősen fogjanak hozzá a föld kitermeléséhez, s az anyagból készít­senek sárkenyeret. A tél folyamain a sárkenyerek jól megfagynak, az erősen hantos szerkezetű föld mór. zsa'ékos szerkezetűvé válik, s ta­vasszal már fele munkát sem ige­nyel. A földkitermelési munkálatok elvégzése utáni elkészítik a munka- padot, talicskát, vetősa-blont, szá­rító-színeket. Ha a termelőszövetkezet téglát éget, rengeteg pénzt takarít meg, s egyúttal bevételi forrása is, mert a felesleges mennyiségét más tsz. nél értékesítheti. A TÜZÉP a tég­lát 800 forintért adja a tsz- eknek, ezzel szemben a házilagosan előállított tégla csak 250-—®00 fo­rintba kerül 1000 darabonként. » A téglaégetéssel egyidőben éget­hetünk cserepet és meszet. Bcvebí; szakmai felvilágosításért az építé­si brigádok írásban, vagy szemé, lyesen bármikor bizalommal for­dulhatnak a járási vagy a megyei építési apparátushoz. A Zamárdi) Állami Erdőgazda­ság dolgozói teljesítették pártunk­nak és kormányunknak adott sza­vukat. Becsülettel harcolnak a gaz­daság tervének teljesítéséért. Az erdőgazdaság dolgozói évi tervüket eddig 78 százalékra, a szállítási tervüket 97 százalékra, erdősítési tervüket 93 százalékra, a makkbe- gyüjtési tervüket 230 százalékra teljesítették. Az erdőgazdaság dol­gozói a harmadik negyedévi tervü­ket 106 százalékra teljesítették. A gazdaság dolgozóinak 8-1 százalé­ka tett szocialista kötelezettségvál­lalást nagy tanítónk és vezérünk, •Sztálin/ elvtárs 73. születésnapjá­nak, december 21-nek méltó meg­ünneplésére. Megfogadták, hogy évi tervüket a határidő előtt 10 nap­pal: december 21-re befejezik. Ez­zel az erdőgazdaság dolgozói-31.000 forintot takarítanak meg népgaz­daságunknak. A gazdaság dolgozói tervük ha­táridő előtti teljesítésének sikeré­ért párosversenyre hívták a Kapos­vár és vidék' állami erdőgazdaság dolgozóit és Karodnak, hogy az el­ső helyet a zamárdi állami erdő- gazdaság dolgozói érjék el. Ebből a harcból a (gazdaság dolgozói be­csülettel kiveszik részüket. Az er­dőgazdaság dolgozói versenyt indí­tottak a megye legjobb fakiter­melő munkacsapata címért és ki­magasló eredményeket érnek el. Papp János, a kereki munkacsa­pat vezetője, munkacsapatával a legutóbbi értékelésnél 207 százalé­kos normateljesítést ért el és Sztá­lin elvtárs 73. születésnapjára meg­fogadta, hogy ezt az eredményt túlszárnyalva 210 százalékra telje­síti normáját. Horváth Ferenc fa­kitermelő munkacsapata felajánlá­sát túlszárnyalva, 164 százalékra teljesítette normáját. Az erdősítés­ben a legjobb eredményt Bartók József né munkacsapata érte el 183 százalékos teljesítményével. Volf Margit munkacsapata 120 százalék­ra teljesítette normáját. Az üzemi pártszervezet titkára segíti a gazdaság dolgozóit a terv teljesítésében. Rendszeresen foglal­kozik a gazdaságban mutatkozó problémákkal, hiányosságokkal. Pártnapokon és taggyűléseken fel­veti a dolgozók előtt a hiányossá­gokat. A pártszervezet jó agitá- dós murikája következtében a gaz- daságban kialakult a szocialista- munkaverseny. Az üzemi bizet-ág elnöke azon­ban hibát követ el, nem foglal­kozik kellőképpen a dolgozókkal, habár a pártszervezet napról-napra segíti, útmutatásokkal és hasznos croiácsokkal látja el Nem megy ki a- dolgozók közé a verseny megszer­vezése érdekében, ezek után nem véletlen, hogy a gazdaság dolgozói, nak mindössze százaléka tett felajánlást. Az üzemi bizottság el­nöke a legrövidebb időn belül vál­toztasson magatartásán. Fogadja el a pártszervezet utasításait, taná­csait és a legmesszebbmenőkig se­gítsen a pártszervezetnek a mun­kaverseny megszervezésében, hogy a gazdaság rövid időn belül az élen­járó állami gazdaságok soraiba ke­rülhessen. Gottvald Lajos kőművesbrigádja 172 százalékos átlagteljesítményt ért el A Soimogymégyéi Tanácsi Építő Vállalat dolgozóinak 73.1 százalé­ka munkaversenyben van. A ver­senyben november első dekádjá- ban a nagyatádi építkezésen dol­gozó Gottvaid Lajos kc-művesbri- gádja 172 százalékos teljesítmé­ny évei érte el a legjobb ered­ményt. Neon sokkal maradt el a lengyeltóti építkezésen dolgozó Horvátlh-ácsíbrigád, ,amely 162 szá zalékira teljesítette normáját. Ugyanezen az építkezésen dói gozó Szalai-kőművesbrigád 15í százalékra, a Dunies-segédimunkás MUNKAÉRDEMÉREMMEL KITÜNTETETT TSZCS-ELNÖK Valter Imre elvtárs szorgalmas ember volt örök életében. Már kicsi gyermekkora óta földműve­léssel foglalkozik. Visszaemlék szik iskoláskorára, amikor 12 en laktak egy szobában. Vászonnad­rágban jártak, mert a dolgozó pa­raszt gyermekének nem jutott más. Sóik nélkülözés, szenvedés várt rá az életben. Családjától a falatot vonta meg, ruhát keveset tudott venni, takarítgatta kis pén. zéí, hogy kevés földet vegyen meglévő mellé. -— Nagyon sóikat koplaltam — mondja Valter elvtárs — amíg három hold földet tudtam venni. Az 1930-as évek, a gazda sági válság, a magas adók, a ku fák és .a bankuzsora tette tönkre a kis- és középparasztságot. Híá ba termeltek többet, a termények­nek nem volt értéke, ami keveset kaptak, azt is oda kellet fizetni az adóba. A háború még jobban tönkretette a dolgozó parasztsá­got. Valter Imre számára is a felsza­badulás biztosította az emberibb életet. Gazdasági felszerelést, lo­vakat vásárolt, földjeit gondosan művelte. 10 holdja mellé még Bé­relt is pár hold földet. Ne.m rabja többé, .hanem igazi gazdája lett a földnek: Szakmai tudását is állandóan emelte. Gazdatársai elismeréssel, beszél, gettek róla. Valter elvtárs szereti a pártot, népi demokráciánkat, amely a szebb életet hozta szá­mára, beadását teljesítette, adó­ját mindig becsülettel rendezte. Rákosi elvtárs kecskeméti beszé­de után Ráksiban is sokat gondo1- koztak, vitatkoztak a dolgozó pa ra,sztok a termelőcsoportról, ;; nagyüzemi gazdálkodásról. Valter elvtárs 'látta: maga előtt, hogy mi­lyen szép lesz a nagy táblákon, korszerű gépekkel dolgozni, meny­nyivé1. könnyebb lesz majd a mun ka. Nagyobb lesz a termés, a Pa rasztság jövedelme. Valter Imre és családja azonban sokat töprengett, amíg belépésre határozta el magát. Az ellenség, a kulákok arról ágál tak, hogy „nem érdemes belépni, mert ott cselédek lesznek*''; csaj ‘kamcsével ijesztgették- a dolgo­zó parasztokat. Valter Imre azon­ban hallgatott a pártra. Hitt a pártnak. 1951. januáriban a ráksi dolgozó parasztok megalakították az I. típusú csoportot. Ö is belé patt a csoportba. Végképp szakí­tott aggodalmával. Aztán j többen beszélgettek arról, hogy a III. tí­pusú csoport sokkal előnyösebb. Valter Imre úgy érezte, hogy ne­ki, mint jól do gozó parasztnak példát kell mutatni itt is. A párt felvilágosító, nevelőmunkája kö­vetkeztében elhatározták, hogy III. típusú csoportot alakítanak. 1952, januárban 20 családdal át is tértek a III. típusú termelőcsoporti gaz­dálkodásra. A csoport megalakulása után az ellenség újra azt hireszfelte, hogy „semmi sem lesz belőlük, nem fognak eredményt elérni.“ Valter Imrét jó munkája eredményekép­pen a csoport tagsaga elnökké választotta. A csoport tagjai bízták munká­jában. Ezt a bizalmat ő .megtisztel tetősnek vette minden tudását, ügyességét latbavetette, hogy be bizonvítsa: méltó a tagság bizal mára. Minden igyekezetté: azon volt, hogy minél szelbb eredmé nyekkel büszkélkedhessen a cső port. Valter Imre bízott! a tagság ban. A tavaszi munkákat megszer­vezték, időben elvetettek, pedig sok gond volt a munkaerő bizto sítása. 29-en dolgoztak. Segített a gépállomás. A csoporttagok a géptől kezdet ben idegenkedtek. Valter elvtárs megmagyarázta, milyen nagy je .entősége van a gépek helyes al klímázásának. A tavasszal 20 hold kukoricát négyzetesen vetettek, azt traktoros kultivátorral kapál­ták. A nyáron 12 hold gabonát aratógéppel aratták. Ez meggyőz­te a csoport tagságát. Az aratás­sal hat nap alatt végeztek. Min­dig összetartottak a tagok, szeret­ték vezetőjüket, hallgatltak szlavá- ra és betartották tanácsait. A tszcs-elnök a munkacsapatok vezetőivel miniden nap .megbeszé - le a tennivalókért, meghallgatták egymás javaslatait. A jó munka gyümölcse: bőséges termés. Búzából 12.20 mázsa, ősziárpábóí 13, tavaszi árpából 9, zabból 9 mázisás termésátlagot takarítottak be. De jól fizettek a kapások is. a négyzetesen vetett kukoricából 26, cukorrépából 103, takarmány­répából 250 mázsa volt a holdan­ként! termésátlag. Szép eredmé nyék ezek. A csoport jó munkáját dicsérik a számok. Valter elvtárs büszke ezekre az eredményekre. Ö és valamennyi tag megelégedetten néznek a zár számadás elé. Szép jövedelmük lesz. Nincs 'kenyérgond, bőven ter ■mettt a csoportnak. Németh Gyula édesanyjával együtt 318 munka­egységet teljesített. Jövedelmük: 12.13 mázsa búza, 300 kiló árpa, 11.16 mázsa burgonya, 25.44 má­zsa takarmányrépa, 88 kiló cukor 10 liter étolaj, 3 kilogramm szap­pan. Már eddig felvettek 500 fo­rint előlegeit, s még a zárszámadás után kapnak kukoricából kb. 25 — 26 mázsát. Saját háztáji gazdaságukban is termett kb. 10—12 mázsa kukori­ca, jut a szabadpiacra is. Hízott- sértést is nevettek. Ekkora jöve­delemre eddig soha nem tudtak szert tenni, pedig mindig dolgoz­tak Némethék is. Valter Imre elvtársat új megtiszteltetés érte. Népköztársaságunk kormánya jó munkájának megbecsüléséül és el ismeréseképpen Valter elvtársat a Magyar Munkaérdeméremmel tün­tette ikí. Valter elvtársat ez rnég jebb munkára kötelezi. A jövő év­ben még szebb, gazdagabb ered­ményeket akar elérni. Tudja, hogy a megnövekedett csoport, amely ma már több mint 800 hold földön gazdálkodik, még nagyoFb mun­Napraforgóbói 10, burgonyából 90, kát, szorgalmat követel. brigád 142 százalékra teljesítette normáját. Jó eredményt ért el a siófoki építkezésen do1 gozó Volf Sándor festőbrigádja, amely normáját 150 százalék -a teljesítette és a Rigó-kcművesibrigád, amely nor­máját 145 százalékra teljesítette. A pusztakovácsi építkezésen dclgozó Horonics Viktor kőműves- brigádja is 141 százalékos teljesít­ményével, a többi élenjáró brigád­dal együtt bizonyítja be, hogy ter­vük túlteljesítésével1 harcolnak a döntő itervév sikeres teljesítéséért as napról-napra egyre szépülő és épülő szocialista hazánkért. A ki' magasló eredményekhez nagymér­tékben hozzájárul az, hogy az épí­tésvezető elvtársak kellő időben kellő mennyiségű anyagot biztosí­tanak do! gozóik rendelkezésére és a dolgozók még a munka megkez­dése előtt megkapják a munka­utalványokat. Ez ép eredményeket kozott azi bogy a munkavezetők közűi is kilenc elvtárs versenyben van. A vállalat vezetősége, a párt- szervezet és az üzemi bizottság se­gítse még jobban a vállalat dolgo­zóit a terv túlteljesítésében. Szüntessék meg az igazolatlan mulasztást. A vállalattól önkénye­sen kilépő dolgozók számát csök­kentsék. A vállalat párt- szervezete és üzemi bizottsága szervezze meg úgy a munkaver­senyt, hogy a közeljövőben a vál­lalat minden dolgozója versenyez­zen. Az építkezések egymásközt, brigádok brigádokkal lépjenek pá­rosversenybe, mert ezzel elősegí­tik a terv határidő előtti teljesíté­sét, erősítik hazánkat és a bé'ke- tábort. Sztrájkok Nyugaí-Némeíországban Nvugat-Németország bányaipari munkásai sztrájkszavazást tartot­tak, amelynek eddigi eredményei azt mutatják, hogy a szavazásra jogosult bányászok több mint 90 százaléka a sztrájk megindítása mellett döntött. A nyugatnémet bányászok egy­re nagyobb tömegekben követelik a jelenlegi béregyezmény haladékta­lan felmondását és a bérek feleme­lését. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents