Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-27 / 278. szám

SOMOGYI NÉPLAP »mkwms<w«shis*b«*ct Csütörtök, Í952. november 27, n terhel Ferenc nagy kor társai, Liszt Ferenc és Moeonyi Mihály mellett a magyar zenetörté, nelem legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik. Nevével három legna­gyobb zenei intézményünk neve for­rott össze; a Nemzeti Színház és az abból kifejlődött Állami Ope­raház, a Filharmóniai Társaság és a Zeneakadémia, a mai Zenemű­vészeti Főiskola, Egyik alapítója volt a Filharmóniai Társaságnak, életének története elválaszthatatlan az Operaház és a Zeneművészeti Főiskola történetétől. Oroszlánrésze volt ezeknek az intézményeknek a megteremtésében, munkájuk meg­indításában Kolozsvárott kezdődött zenei pá­lyafutása. Mint ö maga írja: „Ami vagyok, azt mind, Kolozsváron töl­tött éveimnek köszönhetőm. Ott műveltem ki magam zongoramű­vésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, ott ■kötötték telkem­re a magyar zene felvirágoztatásá­nak ügyét és ott telt meg szívem a szebbnél szebb magyar és szé­kely népdalok áriájával, amelyek, töl nem tudtam többé szabadulni, s nem is nyugodtam addig, amíg ki ném önthettem telkemből, amit már akkor éreztem, hogy ki kell öntenem Jj<S3i-ben Pestre utazik, ahol a német színház másodkar­mesterének szerződtetik. A három év múlva megnyíló Nemzeti Szín­háznak pedig már a megnyitást kö­vető évben karmestere és zenei vezetője lesz, A kolozsvári hagyo­mányokon nevelkedett mester Pes. ten magába szívja a város harcos, forradalmi légkörét, amelyben a 48-as márciusi ifjak nevelkedtek. Ebben a légkörben írja meg első operáját, a Báthory Máriát, amit tomboló lelkesedés mellett mutat be a Nemzeti Színház operatársulata. Nem sokkal később pályázatot hir­detnek Kölcsey Ferenc Himnuszá­nak megzenésítésére. A pályázat titkos volt, de Pest minden zene- kedvelője tudta, hogy. a pályázaton Erkel muzsikája fog győzni. Ami­kor a bíráló bizottság jelenlétében a Nemzeti Színház színpadán fel­bontották a jeligés borítékot és ab­ból valóban Erkel Ferenc neve. ke­rült elő, a magyar közönség lelke, sedése nem ismert' határt, öröm­mel és szeretettel ölelte magához a győztest a bíráló bizottság egyik tagja is: Vörösmarty Mihály. Wgy évvel később fejezi be Erkel Ferenc első nagy for­radalmi operáját, a Hunyadi Lász­lót, Mind ez, mind a jóval később előadott Bánkbán, ma is állandó műsorszáma az Állami Operaház. na'k, A maguk idejében ezeknek az operáknak nemcsak a zenéje, de po­litikai jelentősége is rendkívüli volt. Mindenki tudta, hogy bár Erkel a témát a magyar történel­mi múltból meríti, a valóságban sa­ját korának hitszegő királyát, talp- nyaló udvaroncait, saját népének nyomorúságát ábrázolja. A „Meg. halt a cselszövő” című kórusból pedig Metternich-ellenes dal lett] a pesti ifjúság ajkán. A nagy zeneszerző nem áll meg a megkezdett úton. Megírja a Dózsa György című operát, amelyben a népet már nem a liétségbeesett Tiborc, hanem for­radalmi tömegek képviselik. Ezt követi a Brankovics, majd a Név­telen hősök. Nem csoda, hogy az uralkodó körök a kiegyezés han­gulatában mindent elkövetnek, hogy ezeket a müveket ne engedjék ér- vényesülni, hogy Erkelt, a forra­dalmárt, elszigeteljék közönségétől, a néptől. Végül még a Nemzeti Színháztól is távoznia kdj és már úgy érzi, mindenki magára hagyta, amikor fia tanácsára a munkás. Sághoz fordul. Ekkor a magyar murikásdalárdák főpatrőnusa lesz. Wj'rkel Ferencet semmiféle ha- tojom, sem,ilyen erőszak nem tudta kitörölni a nép szívé­ből. Forradalmi művészetének állít most emléket a nemzetközi film- versenyen első díjat nyert Erkel című film, melynek címszereplője Pécsi Sándor, Kossuth-díjjal kitün­tetett színművész. A, nagysikerű filmé': a kaposvári Vörös Csillag filmszínház tűzte műsorára. Fordítsanak nagyobb gondot a faliújságra a Kaposvári Vasöntödében A faliújság egyes alapszerveze- tek, üzemek dolgozóinak a sajtója, a helyi közvélemény, E'Z alulról jö­vő bírálat és kezdeményezés szó­csöve, a legszélesebbkörű demo­krácia kifejezője. Minden más új­ságnál közvetlenebb, személyhez szóló agítációt folytat a dolgozók között, mert az üzem dolgozói sa­ját maguk készítik e[ és saját pro­blémáikkal, vagy eredményeikkel foglalkoznak. A faliújság csak ak­kor vállhat valójában a dolgozók saját újságjává, ha a dolgozók egy­re szélesebb körben kapcsolódnak be a faliújság munkájába. A fali­újság az üzem tükre, ame.y 'ha jól van szerkesztve, állandóan friss cikkekkel van ellátva, komoly mértékben hozzájárul az üzemben a munKafegyelem megszilárdításá­hoz, a munkafegyelem kiszélesíté­séhez és a termelés fokozásához. A faliújság csak akkor tudja eredményesen betölteni fe adatát, ha munkájának politikai irányítá­sát és ellenőrzését a helyi párt- szervezet vezetősége és titkára személyesen segíti, irányítja, el­lenőrzi a faliújság szerkesztőbi­zottságának munkáját. Hiányosság tapasztalható ezen a téren megyénk üzemi pártszerve­zeteinél. Nem. tekintik fontos fel­adatuknak a faliújság irányítását és el enőrzését. Legtöbb üzemben még szerkesztőbizottsága sincs a faliújságnak, ahol pedig van, ott a szerkesztőbizottság a párttitkár elvtárs irányításának és ellenőrzé­sének hiánya miatt teljesen elha­nyagolja a faliújság, szerkesztését. Ezzel a komoly hiányossággal ta­lálkozunk a Kaposvári Vasöntödé­ben is. Miért nem tölti be feladatát az üzem faliújságja ? A szerkesztőbizottság megvan ugyan, csak elhanyagolja a faliúj­ság szerkesztését. Kovács Sándor elvtárs, a faliújság felelőse nem gondoskodik arról, hogy a faGúj- ságon állandóan friss, eleven, sze­mélyhez szó ó, dicsérő, vagy bí­ráló cikkek legyenek. Ugyanígy elhanyagolja! a pártszervezet is a szerkesztőbizottság munkájának irányítását és ellenőrzését, a párt. titkár elvtárs nem nyújt segítsé­get ^ szerkesztőbizottságnak a hi­bák felszámolásához, kiküszöbölé­séhez. A faliújságon van ugyan most három cikk: az (egyik már régen elavult, a másik kettőnek — bár témájuknál fogva, időszerűek, helvese-n foglalkoznak egyes pro­blémákkal — az a hiányosságuk, hogy bírálatuk nem személyhez szóló, hanem általános. A faliújság egyik cikke például arról szól, hogy az üzemben van olyan dolgozó, aki csak felülete­sen végzi a gép karbantartását. A cikk nem hozott semmi eredményt, miért a' cikk írója nem nevezte meg személy szerint azt a dolgozót, aki hanyagul kezeli a gépét. Ha a cikk írója n'évszerínt bírálta vol­na ezt a dolgozót, Lakatos Tibort, akkor egész biztos, hogy Lakatos kijavította volna hibáját a bírálat után. Ugyanilyen a faliújság má­sik cikke is, amely a munkafegye­lem kérdésével foglalkozik általá­nosságban. Ha névszerint megbí­rálja a cikkíró a későnjövőkét, ak­kor egészen biztos, már nem len­ne olvan dolgozó az üzemben,, aki ne jelenne m/eg a munkaidő kezde­tén pontosan munkaihelyéin. .Nem fog alkozik a munkaver­seny terén mutatkozó hiányossá­gokkal sem a faliújság. Nem talá­lunk munkaversennyel foglalkozó cikket, pedig itt is komoly hiányos­ság van, a dolgozók 37.5 százalé­ka van mindössze munkaverseny­ben. Ugyanígy neon foglalkozik a faliújság a Sztálin elvtárs születés­napjára történő felajánlásokkal sem. A hiányosságok feltárásának az elhanyagolása mellett nem foglal­kozik a faliújság a jól teljesítő dől. g'ozók népszerűsítésével, munka­módszereivel sem. Nem szabadna elhallgatni Verdősi László formá­zó 158 százalékos teljesítését, aki mát 1953. augusztusi tervén dolgo­zik. Vagy Magyar László szép eredményét, aki ugyancsak 1953. március havi tervén dolgozik. Ezeknek az eredményeknek is­mertetése egész biztos, hogy ser­kentőleg hatna a rosszu teljesítők­re és a termelés emelkedését elő­segítené. Hogyan tegyék jobbá a faliújságot ? A pártszervezet a legrövidebb időn belül vizsgálja meg a szer­kesztőbizottság munkáját, nyújt­son több segítséget a munkájához. Alapszervezet'i gyűlésen tűzzék időnként napirendre a faliújság munkájának megtárgyalását, jelöl­jék meg a ía iú;ság előtt álló leg­fontosabb feladatokat. A szerkesz­tőbizottság irányítsa a faliújság munkáját, hogy mindig a legfonto­sabb, leglényegesebb dolgokkal foglalkozzanak a cikkek. A szer­kesztőbizottság tagjai közé vonják be a helyi tömegszervezet erre al­kalmas tagjait, legjobb népneve­lőket, munkásokat és műszakiakat is. A dolgozók használják bátran a bírálat és önbírábt fegyverét, tárják fel a hibákat és okaikat, •névszerint bírálják a hanyagokat, rosszul dolgozókat és nyújtsanak segítséget a hibák kijavításához, hody a faliújság valóban az üzem tükörképe legyen és a dolgozók valóban saját újságuknak érezzék. Érezzék azt, hogy kői ektív mun­kájuk eredménye, saját problémá­ikkal, eredményeikkel foglalkozik. 1 ® SPORT® a ni. negyedévi tervteíjesítés értékelése Mint a termelés területén, a sport területén is munkavisrseny folyik. Versenyben dolgoznak a já­rási TSB-k, hogy minél előbb tel­jesítsék 1952. évi sportfejlesztési tervüket. A fejlesztési terv egyik főrésze az MILK terv. Ezen- a te­rületen a megye ma már globáli­san 143.7 százalékra teljesítette tervét. Egyetlen járásunk sincs az idei évben, amelyik 100 százalékon alul maradt volna. Míg ta­valy három járásunk a 90 száza^ lékot sem érte el. A terv másik főrésze a sportágak fejlesztése: a 'káderképzés é.3 a minő ütés. Ha eze­ket a tervteljesítéseket megnézzük, itt már nem olyan kedvező a me­gye állása, de a járásoké sem. Kü­lönösen a káderfejlesztésben és a minősítésben súlyos a lemaradás. A járási TSB-kre vár igen komoly, alapos munka, hogy ezt a hiányos­ságot pótolják. Ä még hátralévő időben mindezt pótolni lehet, mert a tervszámok reálisak, csak hozzá kell fogni a munkához. Teljesen megengedhetetlen dolog az, hogy pl. a íonyódi járás, marcali járás és <a nagyatádi járás is alig vég­zett valami munkát ezen a- terü­leten. A TSB elnökök a katonai szolgálatra és egyéb nehézségekre hivatkoznak, de nem ez a hiba. A hiba ott van, hogy kiküldik sport­köreik felé a felhívást bizonyos káderképző tanfolyamokra és úgy gondolják, hogy ezzel eleget is tet­tek hivatásuknak. Ez pedig nem helyes. A sport területén is osztály- harc folyik és ezt fel kell ismerni TSB-inknek is. Meg kell magyarázni a' sportkö­röknek, hogy mennyire fontos az, hogy jólképzett sportvezetők legye­nek. Nem szabad a kényelmesebb oldalát választani a dolognak, be­lenyugodni abba, hogy nem jelent­keztek a tanfolyamra. Ahol ilyesmi előfordul, ott az ellenség keze varr a dologban, A TSB-knek egyik dömtő feladata, hogy az ellenséget leleplezze, eltávolítsa és így nyom­ban megváltozik a munka. Hiba hogy TSB-ink nem veszik kellően igénybe a helyi pártszervezetek,, valamint a tanácsok segítségét, pe­dig ez nagyon fontos teendő, mert ők ismerik helyileg legjobban az embereket és így komoly segítsé­get tudnak adni. . _ A minősítés terén ugyancsak a járási TSB-knek fel kell hívni a sportkörök figyelmét e fontos mun­kára. A nagyatádi járás, amely egyébként elég .jó eredményt ért el, alig tett valamit a minősítés érde­kében. Figyelemmel kell kísérni a sportköröket és ahol tudják, hogy a sportoló elérte valamelyik sport­ágban! a minősítési szintet, azonnal hívja fel a sportkör figyelmét, hogy a minősítést végezze el. ^ Az értékelésnél kitűnik, hol a súlyos lemaradás, ezt alaposan néz­zék meg a TSB-k a saját területü­kön és sürgősen javítsanak mun­kájukon, hogy a hiányosságukat a> hátralévő időben ki tudják küszö­bölni. A legjobb munkát a kapos­vári városi T'SB végezte, de még itt is sok munka van, ha teljesí­teni akarják az évi tervet. A já­rások közül a kaposvári és a sió­foki járás vezet a versenyben, itt dolgoztak a legjobban, de ezt a munkát most fokozatosan erősíteni kell, hogy jó helyezéseiket tartani tudják. A verseny állása a követ­kező : 1. Kaposvár város 603, 2. Kapos­vári járás 578. 3. Nagyatádi járás 494. 4. Siófoki járás 462. 5. Tabi járás 452. 6. Barcsi járás 419. 7. Csurgói járás 382. 8. F>0nyódi já­rás 354. 9. Marcali járás 263. Sporthírek TORNA A középiskolai tanulók férfi és női ifjúsági részvevői megyei ter- nabajnokságot bonyolítanak le szombaton délután 2 órai kezdettel. A versenyeken szép számmal vesz­nek részt a középiskolás tanulók, vidékről a csurgóiak, valószínűleg a siófokiak is részfcvesznek. Igen szép és látványos tornaversenyt rendez­nek. A tornaversenyek helyei; a női bajnokságokat a Leánygimná­zium tornatermében, míg a férfi- bajnokságokat a Közgazdasági Technikum tornatermében bonyo­lítják le. BIRKÓZÁS A K. Dózsa ifjúsági birkózó bajnokságot írt ki, melyre 60 neve­zés érkezett. Ez az ifjúsági bajnok­ság a Dózsának nagyon szép kezde­ményezése’ ugyanis a birkózó sport az utóbbi időben kissé hanyatlott és ez a verseny azt van hivatva előmozdítani, hogy módot és lehe­tőséget adjunk az ifjúsági birkó­zóinknak, hogy tudásukat ki tud­ják fejteni. A birkózó-versenyre a pécsi Dózsa, pécsi Kinizsi, pécsi MTH, pécsi Lokomotív, dombóvári Lokomotiv, szigetvári Kinizsi és a kaposvári Dózsa nevezte be ifjúsági versenyzőiket. A versenyt a nagy­számú indulóra való tekintettel két szőnyegen bonyolítják le. A ver­seny folyamán sok tehetséges ifjú­sági versenyző indulása várható és így az szép sportot igér. A ver­senyt vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartják a Dózsa Sztálim- úti sportcsarnokában. A belépődí­jat is olyan árban állapították meg, hogy ’mindenkinek lehetősége le­gyen a verseny megtekintésére. A legmagasabb helyár 5 forint lesz. RÖPLABDATANFOLYAM Az MTSB egyhetes bentlakásos röplabda-tamifolyamot indított hét­főn. A röplabda edzői és játékve­zetői tanfolyamon) 17 vidéki hallga­tó vesz részt, hogy elsajátítsák e népszerű sportág edzői és játékve­zetői teendőit és ők lesznek hivat­va arra, hogy visszatérve a tan­folyamról, falujukban megszervez­zék és létrehozzák a röplabda- szakosztályokat, valamint segítsé­get nyújtsanak a szomszédos köz­ségeknek is. A tanfolyam hallgatói dolgozó parasztfiatalokból' és leá­nyokból tevődnek össze. A tanlfolya­mot az M'TSB elnöke ünnepélyeserr nyitetta meg és kérte a hallgató­kat, hogy igyekezzenek 'elsajátíta­ni mindazt, amit hallanak és eze­ket, hazatérve, a sportköreiknél használják fel a röplabdasport ki- szélesítése érdekében. LABDARÚGÁS A K. Vasas csapata vasárnap a Fehérvári Építők ellen játszik sorsdöntő mérkőzés. Amennyiben a: Vasas ezen a mérkőzésen győzel­met harcol: ki, úgy bebiztosíthatja, magának az NB. Il-ben való bent- maradását. A K. Kinizsi' csapata vasárnap) a Szekszárdi Dózsával mérkőzik osztályozó mérkőzést. A K. Kinizsi részéről ez a mérkőzés már nem jelenít a bejutás tekintetében sem­mi különösebbet, mert a K. Kini­zsi az eddig elszenvedett veresé­gek után nem kerülhet be az NB. Il-be. Szép' játékot várunk a K. Kinizsi csapatától. %á(yíac$ü &éskü(r\ SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkí Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség • Kaposvár, Latinka Sándor-u. 1 Telefon: 901, 463, 468 Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u, 16. Telefon : 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. fi. Telefon 828. Nyomdáért felel Hidas János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents