Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

SOMOGYI KÉPLAP í&smjMBm*** «rwpiffir ——— Szerda, 1952, november 26­A csehszlovák államéi lenes összeesküvő-központ bűaperének tárgyalása Prága (MTI), Slánsky és összeesküvő társai bünpere első tárgyalási napján több tanú után kihallgatták Mór. decbaj Orent, Izrael állam cionista politikusát, aki kémkedés miatt Csehszlovákiában őrizetben van. Orcn elmondotta, hogy 1945 óta aktiv kémtevékenységet folytatott a népi demokratikus országokban, közöttük Magyarországon is és kü­lönösen a cionisták soraiban igyeke­zett segítőtársakat szerezni. Oran a továbbiakban 'Zilliacus kémtevékenységéről vallott. A tár­gyalás második napján megkezdő­dött Bedrich Geminder másodren­dű vádlott kihallgatása, akit 1946- ban vont be Slánsky összeesküvő csoportjába. „A Slánskytól kapott feladatok alapján — vallotta Geminder — összekötő voltam közötte és Zillia- cus angol kém között, akinek vi­szont közvetítő szerepe volt az ösz- szeesküvők és a nyugati kormány­körök között. Az elnök kérdésére Geminder el­mondta, hogy mindenütt, ahol a mmkáso.sztály sorait egyesítette, vagy sorainak egyesítésére készült, megjelent Zilliacns és igyekezett az ország belügyeibe avatkozni, s men­teni a nyugati imperialisták befo­lyását. Geminder a továbbiakban arról vallolt. hogy a Tito-ügynökségek- ke! Slánsky tartott kapcsolatot. A jugoszláv kémtevékenység egyik fő képviselője Novoszel volt. A továbbiakban Vladimir de­mentis, volt csehszlovák külügymi­nisztert hallgatták ki. dementis elmondta, hogy 1939-ben a „fíureté Nationale” francia kémszervezet szolgálatába lépett és kötelezte ma­gát, hogy rendszeres kémtevékeny­séget fog folytatni. Kémtevékeny­sége során kémkapcsolatai voltak Djean csehszlovákiai francia, Stein­hardt csehszlovákiai amerikai kö­vettel és másokkal. 1948 óta szoros kapcsolatai voltak Slánskyval. dementis a továbbiakban el­mondta, hogy a felszabadulás után <x csehszlovák katonai misszió^ se­gítségével kémhálózatot létesített Budapesten, amelyet Dastych tá­bornok vezetett. A kém jelentéseket' az amerikai követséghez továbbí­tottálí. Clementis vallomásának további részében elmondta, hogy Slánsky és Geminder utasítására a cseh­szlovák külügyminisztériumban el­lenséges elemeket helyezett el ve­zető tisztségekbe, dementis ezután arról vallott, hegy Zilliacus gyak­ran jött Csehszlovákiába és Slánsky utasítására ő maga is fogadta Zilliacust. Az ügyész ekkor több dokumen­tumot nyújtott át a bíróságnak; dementis, Zilliacushoz küldött in. formációit Csehszlovákia politikai terveiről. Clementis vallomása után,- több tanút hallgattak ki. A többi között kihallgatták az őrizetbe® lévő dr. Ivan Horvath, volt budapesti csehszlovák követet. Ivan Horvath elmondta, hogy búr. zsoú-nacionalista tevékenységet folytatott és Budapesten kémháló­zatot szervezett. A tanúvallomások után a tárgya­lás második napja véget ért. Slánsky és összeesküvő bandája bűnperének tárgyalása szombaton Artur London, volt külügyminisz- terhelyettes kihallgatásával folyta­tódott. Az elnök kérdésére London foe- vallotta. hogy ellenséges kémtevé­kenységet fejtett ki, majd az ügyész kérdésére elmondta: „Slán­sky informálva volt franciaországi trockista tevékenységemről, ezért amikor 1946-ban Prágában tartóz­kodtam, felajánlotta, hogy térjek vissza Prágába és vegyem át a pártban a kádermunka vezetését. Prágában Geminder javaslatára külügyminiszterhelyettes lett, a ká- derügyek intézője. London ezután részletesen ismertette, hogyan tel­jesítette Slánsky utasításait. ömaga, összekötő volt 'Slánsky és Zilliacus között. És körülbelül 10 kémjelentéseket tartalmazó le­velét közvetített Slánskytól Zillia- eus'hoz Londonba. London után Vavro Hajdú, volt csehszlovák külügyminiszterhelyet­test hallgatták ki. Hajdú vallomá­sában beismerte, hogy 1911 óta az angol kémszervezet szolgálatában állott és kémjelentéseket adott an­nak. A'továbbiakban Hajdú elmondot­ta, hogy 1646-ban, amikor a kül- ügymini zterhelyettesi tisztségbe került, szoros kapcsolatba lépett az angolokkal, 1946 és 1950 között szorosan együttműködött különböző angol kémekkel, akik jelentős tiszt­ségeket töltöttek be az angol diplo­máciai szolgálatiban és akiknek ada­tokat szolgáltatott ki a csehszlo­vák kormány nemzetközi kérdések­kel kapcsolatos határozatairól. I-v Jebbnek, az angol külügyminiszté­rium magasrangú tisztviselőjének adott rendszeres kémjelentést. Clementis közreműködésével 1947-.bera résztvett Hajdúi a; kül­ügyminiszterek tanácsa londoni ülé­sén. Ez alkalommal felkereste Macldeant, az anrol külügyminisz­térium német szekciójának vezető­jét. Dean akkor közölte Hajdúval: Jetob utasítása az, hogy lépjen ve­le kapcsolatba. Hajdú kémjelentése­ket adott át 'Deannek a csehszlo­vák kormány előkészületeiről és az értekezleten megvitatandó kérdé­sekben hozott határozatairól. Esry hónappal később, az értekezlet vé­gén ugyancsak jelentést ad.ott át Deannek a csehszlovák kormány vé­leményéről. Hajdú a továbbiakban Chmpntis- nek, a csehszlovák külügyminisz­tériumban folytatott ellenséges te­vékenységéről vallott. Az ügyész Hajdú vádlott bűnös tevékenységét bizonyító számos do­kumentumot nyújtott át a bíróság­nak. A bíróság a továbbiakban And­rea Simone angol, francia és ame­rikai nemzetközi kém kihallgatását kezdte meg. Andree Simone vallomása során nyomatékosan hangsúlyozta, hogy imperialista megbízóinak rendszere­sen- adott rágalmazó jelentéseket Magyarországról és Clementissel együtt éles magyarellenes vonalat képviselt, Andree Simone kihallga­tása után Josef Just tanút hall­gatták ki, aki a békekonferenciá­jának a' csehszlovák küldöttség rejtjtlzője volt és elárulta Andree Simone-nak a rejtjeles táviratok tartalmát. A magyar kormány jegyzéke a jugoszláv emberrablók ügyében A bűntettekben részes jugoszláv ügyvivő visszahívását követeli a magyar kormány A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kül ügysKÍnísztériuma november 25-én az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez: „A budapesti megyei bíróság 1952. november 15- és 17-én Bá­lint László és társai bűnperében lefolytatott nyilvános tárgyalásán az elhangzott tanúvallomások, ok jrati és egyéb tárgyi bizonyítékok alapján kétséget kizárólag bebizo­nyítást nyert: 1. hogy a jugoszláv kormány hi­vatalos szervei, nevezetesen az UDB vezetői, csavargókból, bűn­tettesekből és hasonló elemekből intézményesen kém- és terrorista csoportokat szerveznek, azokat amerikai eredie tű fegyverekkel, gyorsanölő méreggel, hamis ma­gyar igazolványokkal és pénzzel látják el, majd erős tűzfegyverfe­dezet mellett Magyarország terü­letére dobják azzal a megbízatás­sal, hogy itt kémkedjenek, gyil­kosságokat és terrorcselekménye­ket kövessenek el, hidakat rob bántsanak, jugoszláv emigránso­kat raboljanak el, 2. hogy a Bálint László és társai által elkövetett és tervezett bűn. tetteket nemcsak a jugoszláv kor­mány hivatalos szervei sugalmaz­ták és készítették elő, hanem a bűncselekmények végrehajtása is hivatalos jugoszláv szervek utasí­tásai szerint, azok közreműködése és támogatása mellett történt, hogy nevezetesen az UDB szolgálatában álló emberrablóknak a magyar ha­táron való átdobását, illetve a fel­adatukul kitűzött bűncselekmé­nyek elkövetése után Jugoszláviá­ba való visszatérésüket a jugoszláv határőrizeti szervek fegyveres ha­tármenti támadások és provokáci­ók szervezésével biztosították, 3. hogy a budapesti jugoszláv kövesség, kormánya utasítására, a magyar népi demokrácia által szá­mára biztosított diplomáciai elő­jogokkal durván visszaélve, a Ma­gyar Népköztársaság ellen irányuló kém- és diverzáns tevékenységhez nyújtott segédkezet azzal, togy Bálint László és cinkosai orgyilkos kémbandájának tagjait kémtevé­kenységük végrehajtásában támo­gatta és biztosította számukra a kapcsolatot az UDB belgrádi köz­pontjával, A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma fentiek alapján megállapítja, hogy a budapesti me­gyei bíróság 1952. november 15— lí?-í tárgyalásán felderített büntet tekért a jugoszláv kormányt teljes felelősség terheli.' A jugoszláv kormány, hogv ezt a súlyos felelősséget magáról el­hárítsa, 1952. november 20-án a jugoszláv külügyminisztérium út­ján jegyzéket nyújtott át a belgrá­di matfvar követségnek, amelyben — minthogy a kétséget kizáró mó dón bebizonyított tényeket cáfolni nem lehet — a bírósági tárgyalást egyrészt üres szólamokkal, más­részt olyan légbőlkapott állítások­kal próbálja díszkredítálni, mint például az, hogy Vidovity Dusán, akit a jugoszláv kormány ügynö­kei még ez év elején elraboltak, ez év október 23 án a budapesti rá­dió délutáni, 16 óra 30 perces szerb horvát nyelvű adásában a Szerémségnek a Vörös Hadsereg által történt felszabadításáról be­szélt volna. Ebből egy szó sem igaz. A budapesti rádiónak ez év október 23-án ilyen tárgyú adása nem volt, az említett időpontban egyáltalán semmiféle szerb-horvát nyelvű adás nincs és nem is volt és a Jugoszláviába hurcolt Vido- víty^Dnsán nem léphetett és , nem lépett fel Budapesten. A jugoszláv kormány iehát a per bizonyítékai­val nem tud mást szembeállítani, mint légbolkspott koholmányokat. A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma kormánya meg­bízásából a legélesebb tiltakozását fejezi ki a jugoszláv kormány kö­zegeinek a nemzetközi kapcsolatok történetében példátlan módszerei és eljárása, ellen. Minthogy a JSZNK budapesti követségének ügyvivője, Mii ián Komatina a vezetése alatt álló bu­dapesti jugoszláv követséget kém- és diverzáns központ céljaira, em­berrabló banditák bűncselekmé­nyeiben való közreműködésre használta fel, a Magyar Népköz- társaság kormánya őt persona non graía-nak tekinti és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy Koma- tina ügyvivőt azonnal hívja visz szn“. Az ENSZ politikai bizottságának november 21-í délutáni ülése Az ENSZ politikai bizottságának november 21i délutáni ülésén folytatták a koreai kérdés vitáját. Az ausztráliai küldött támogat­ta Edennek az indiai határozati ja­vaslathoz előterjesztett módosítá­sát. Costarica képviselője az ame­rikai határozati javaslat mellett szólalt fel. Az indonéz küldöttség vezetője hangoztatta, hogy a szov. jet határozati javaslat a koreai ikéidés egészének megoldását szol­gálja. Tartalmas beszédet mondott Csehszlovákia képviselője. Bírál­ta az amerikai, a mexikói és perui határozati javaslatokat, majd hang­súlyozta: „Küldöttségünk támogat­ja a Szovjetunió küldöttsége ál­tal előterjesztett határozati ja­vaslatot". Az újonnan megválasztott Országos BélietanácS'tagjai Aczél Tamás Sztáiin-díjjal ki­tüntetett Kossuth-díjas író, Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, a Béke Világtanács tagja, Ancsán Miíhályné jsz.tag, Hajdu- dorog, Andriska Jánosné dolgozó parasztasszony, Kiskőrös, Arany Bálintné, a derekegyházi gépállo­más igazgatója, Bárczi Lajosné há­ziasszony, Budapest, Benke Valé­ria országgyű ési képviselő, Be- reczky Albert református püspök, Beresztóczy Miklós vikárius, érse­ki helynök, Berki Mibályné, a tol­namegyei tanács elnöke, Bogdányi Albertné sztahanovista munkás, Magyar Optikai Művek, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Boldizsár Iván újságíró, a „Magyar Nemzet“ és a „Béke és Szabad­ság" főszerkesztője, Bulla Elma, a Néphadsereg Színházának művé­sze, Czeyda Pommershelm Ferenc sebészfőorvos, a Magyar Népköz- társaság kiváló orvosa, Csermák József o impiai bajnok, Cseterki Lajos, a Pediagógus Szakszervezet főtitkára, Csorba István Kossuth- díjas kazánfűtő, Bánhida, Darvas Józseíf közoktatásügyi miniszter, az írószövetség elnöke, Dánieiné György Ágnejs főiskolai tanárse­géd, Deák János Kossuth-díjas művezető, MÁVAG, Deák Ferenc- né, ,a KISTEXT sztahanovista szö­vőnője, Dénes István, a Dolgozó Ifjúság . Szövetségének főtitkára, Déry Tibor Kossuth-díjas író, De- zséry László evangélikus püspök, Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, Egyed Lajosné középparaszt, Sárbogárd, Farkas Ferenc Kos­suth-díjas zeneszerző, Fischer An­nie Kossuth-díjas zongoraművész­nő, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, Gazda Gáza Kos­suth-díjas, a Rákosi Mátyás Mű­vek acéibengermű üzemvezetőhe­lyettese, Gillemot László Kossuth- díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Herustyák József, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának elnöke, Hámos György Kossuth-díjas író, Horváth Béla sztáhanovista bá­nyász, Oroszlány-bánya, Horváth Ferenc színművész, a Néphadsereg Színházának igazgatója, Horváth Lajosné tszcs-tag, Makó Horváth Richard protonotárius kanonok, a Katolikus Papok Békebizottságá­nak aldnöke, Horváth Vince, a Budanesti Békebizottság titkára, Hosnyánszky János Kossuth-díjas tszcs-elnök, Tengelíc, Illés Béla Kossuth-díjas író, Illés György Kossuth-díjas fílmoperatőr, Illés Gyula Kossuth-díjas író, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Kakuk Józsefné, a Magyar-Szov­jet Társaság országos titkára, Kal­már László Kossuth-díjas filmren­dező, Kardos György, az Építőipa­ri Műegyetem rektora, Kardos Ve­ra orvos, Kaszapovics András Kos­suth-díjas délszláv tsz elnök, Ka­tona Sándor tsz-tag, Csongrád me­gye, Kálecz Júlia kombájnvezető, Somogy megye, Kelen Béla, a Ma- rf-mir-Szovjet Társaság főtitkára, Keleti Ágnes olimpiai bajnok, Ke- szerice Ferencné, a Somogymegyeí Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Kis Ilona, a Geor- gihiu-Dej Hajógvár munkása, Ko­dály Zoltán kétszeres Kossuth-dí­jas zeneszerző, Koloz&i Sámuel dol­gozó ^araszt, mintagazda, Gödöllő, Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az írószövetség főtitkára, Kristóf István, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Lukács Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja, Lukács Pál mélyhegedűművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, lőcsei János Kossuth-díjas főmoz­donyvezető, Magna Andrásné dol­gozó parasztasszony, Szabo’cs me­gye, Majlát Jolán, a Kultúrkapcso- latok Intézetének főtitkára, Man- ninger Rezső Kossuth-díjas fvkadé- mikus, Marits Gyuláné Kipilla Ka­talin általános iskolai tanítónő, Budapest, Mekis József, a Vasas Szakszervezet elnöke, Méray Ti­bor újságíró, Mészáros Ági Kos­suth-díjas,. a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Mihályfi Ernő újságíró, népművelési mi- riszterhe'yettes, Mihail ich Győző Kossuth-díjas akadémikus, Nagy Sándor Sztáiin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író, Nánási László, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese, Ni­zsaiovszky Endre egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémiai levelező tagja, Ormai Árpádné Kossuth-díjas szövőnő, Ördögh Já­nosné női fehérnemű KTSZ-tag, sztahanovista, Pafkovics Katalin gyapotszedő mester, Baranya me­gye, Palló Imre Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, Parragi György Kossuth- díjas újságíró, Pálinkás Elemérné sztalh anovista főművezető, Pásztor P-I.'ii a KIŐSZ é nőké, Pádzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész, Petrák Lajos, a DISZ Központi Ve­zetőségének titkára, Péter János református püspök, a Béke Világ- tanács tagja, Polinszky Károly egyetemi tanár, a Veszprémi Ne­ll ezvegyípari Kutató Intézet igaz­gatója, Pólyák János hadnagy, Pór Bertalan kétszeres Kossuth-díjas festőművész, Puskás Ferenc olim­piái bajnok, Ratkó Anna egészség­ügyi miniszter, Rácz Endréné épí­tészmérnök, Rásó Zsófia tsz-tag, Hajdú megye, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Sándor Judit operaénekesnő, Se­bestyén Gyula egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, Sere- gélyi József, az Elnöki Tanács tag* ja, Sőtér István író, az irodalom­tudományok kandidátusa, Sudár Ferenc sztahanovista bányász, Pécs, Szabó Imre katolikus püspök, Szabó István altábornagy, mi­niszterhelyettes, Szabó Pál Kos­suth-díjas író, Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós, Széchy Károly Kossuth-díjas főmérnök, Szentirmay Jánosné, a Pedagógiai Főiskola tanára, Szőczei Sándor Kossuth-díjas kovács, ,MÁVAG, Szőnyi István Kossuth-díjas festő­művész, Sztankovits István közép- paraszt, Nógrád megye, Tajkov András Munkaérdemrendes, szta­hanovista bányász, Tatabánya, Teknős Péíerné, az MNDSZ osz­tályvezetője, Tolnai Klári kétsze­res Kossuth díjas, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Tóth Aladár Kossuth-díias, a Ma­gyar Állami Operaiház igazgatója, Tóth Mihály sztahanovista építő­munkás, Budapest, Urbám Ernő Kossuth-díjas író, Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadé­mikus, Vajda Lajosné, az MNDSZ budapesti titkára, Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára, Vedres Márk Kossuth-díjas szobrász, Veres Pé­ter kétszeres Kossuth-díjas író, Vető Lajos evangé ikus püspök, Vértes Andor római katolikus plé­bános, a Katolikus Papok Orszá­gos Békebizottságának titkára, Vé_ kony Róza traktoros, Szolnok me­gye, Wolf Johanna főmérnök, Sztá- íinváros, Zrínyi Ferencné tsz-tag, Somogy megye. A népek békekongresszusára utazó magyar küldöttség tagjai: Andics Erzsébet akadémikus, a Béke Világtanács tagja, Babócsa Endre budapesti provikár.ius, bel­városi plébános, Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Be- reczky Albert református püspök, Egri Albert sztahanovista gyalus, Budapesti Szerszámgépgyár, Já­nossy Lajos akadémikus, Józsa Ferencné tanítónő, Kőrösi-úti ta­nyai ,-iskola, Cegléd, Juhász Fe­renc író, Karinthy Ferenc író, Kiss Zoltán munkás, az Országos Béke­tanács munkatársa, Kormos Bótsi Józsefné egyénileg dolgozó pa­rasztasszony, Heves megye, Lu­kács György akadémikus, a Béke Vílágtanács tagja, Máté János veszprémi helynök, vikárius, Mé­ray Tihor újságíró, a „Szabad Nép" munkatársa, Nagy Mária munkásnő, Budapesti PB, Péter Jánes református püspök, a Béke Világtanács tagja. Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Ráicz Erzsébet sztahanovista kubikos, Sztálinvá- ros, Szádeczky Kardoss Elemér akadémikus, Teknős Rétemé mun­kásnő, az MNDSZ osztályvezetője, Tollas Sándorné tszcs-tag, Debre­cen, Vető Lajos evangélikus püspök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents