Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Csütörtök, 1952, november 20.

Országos Munkavédelmi Konferencia

delkezések írják ölő az új dolgoA SZOT nagytermében szerdán reggel 9 órakor összeült az Országos Munkavédelmi Konferencia, hogy megvizsgálja: hogyan hajtották végre üzemeinkben, bányáinkban és építkezéseinken a minisztertanács és a SZOT határozatait a ba!eseteíhárításróI, a munkavédelem megjavításáról.

A konferencián megjelent Ko-1 vács István elvtárs,az Elnöki Tanács elnökhelyettesével az élen a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több tagja, valamint a szakszervezetek vezetői, az üzemek, bányák, építkezések igazgatói, üb. elnökei, élenjáró dolgozói, munkavédelmi aktívái.

Kristóf István, a SZOT főtitkárának megnyitó szavai után Martin Ferenc, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját a munkavédelem időszerű kérdéseiről.

Bevezetőül rámutatott arra, hogy a párt fontos célkitűzésének tekinti a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását és hangsúlyozta: a Szovjetunió ötéves tervében komoly szerep jut a munkavédelem továbbfejlesztésének.

Pártunk megköveteli minden gazdasági és mozgalmi vezetőtől — folytatta —, hogy elsőrangú feladatként kezelje a dolgozók mindennapi érdekvédelmét, ezen belül az egészséges és veszélytelen munkakörülmények biztosítását. Nép- köztársaságunk rendeletek, törvények egész sorával szabályozta a munkavédelem intézményes megszervezését. Ezek a rendelkezések leszögezik, hogy a munkavédelmi intézkedések megtétele a termelés kiszélesítése mellett az állami szervek alapvető feladata.

Martin Ferenc a továbbiakban rámutatott, hogy pártunk és kormányunk hatalmas anyagi alapot teremt a munkafeltételek szakadatlan javítására, s az ötéves terv során már eddig is többszázmillió forintot ruháztunk be balesetelhárítási, szellőző- és más üzem- egészségügyi berendezések létesítésére. Többek között megemlítette, hogy rövid időn belül befejeződik az ország valamennyi szövőgépjének teljes biztonságot nyújtó szovjet-típusú vetélőfogóval való ellátása. Rendeleteink az ártalmaknak kitett, dolgozók részére különféle egyéni védőfelszereléseket, védőruhákat biztosítanak. Egy kohász például évente mintegy 3500 forint értékű munkavédelmi juttatásban részesül.

Ezután arról beszélt, hogy az elért eredmények ellenére még mindig nem történt meg a fordulat a munkabiztonság fokozása terén. Az igazgatók, műszaki vezetők, sőt a minisztériumok egyes vezetői az elmúlt év folyamán elhanyagolták és lebecsülték a dolgozók testi épségének, egészségének megvédését.

A minisztériumok is számos ígéretet tettek a problémák megoldására, azonban nem jutottak el még addig sem, hogy azokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik munkavédelmi kötelezettségüket elhanyagolják, keményen fellépjenek. Mindehhez nem kis mértékben járult hozzá ,a szakszervezeti ellenőrzés gyengesége. A SZOT elnökségének 1950 október 6-i határozatát a munkavédelem társadalmi ellenőrzéséről mind a mai napig csak részben hajtották végre.

Beszámolt arról, hogy a párt idevonatkozó figyelmeztetése és határozata után a minisztériumok átszervezték és megerősítették munkavédelmi szervezetüket, a javulás azonban még nem kielégítő. A munkavédelem még mindig jelentősen el van maradva népi demokráciánk általános fejlődése mögött.

Igen súlyos mulasztások vannak a munkavédelmi beruházások terén — folytatta. A munkavédelemre biztosított anyagi alap felhasználásában nagyfokú lazaság és felelőtlenség mutatkozik. A beruházási terveket 40—50 százalékban valósították meg, sőt számos olyan üzemben, ahol rendkívül nagyszámú munkavédelmi hiányosság található, mint például a diósgyőri kohászati üzemben, az R. M. kovácsológyárban, a várpalotai szénbányáknál a biztosított összeg igen kis hányadát használták fel és ezzel a dolgozókat a munkafeltételek javításának fontos eszközeitől megr fosztották.

A munkavédelmi rendelkezések megszegése üzemeinkben még mindig napirenden van. Szigorú renzók balesetelhárítási oktatását, mégis számos esetben oktatás nélkül állítják őket munkába.

A biztonsági meghízottak sorozatos önkényes leváltása — különösen a bányászatban — arra mutat, hogy egyes igazgatók zaklatásnak veszik, ha a munkavédelmi rendelkezések betartására hívják fe: őket és igyekeznek a>z ilyen ,,kellemetlen“ emberektől mielőbb szabadulni.

Martin Ferenc ezután arról beszélt, hogy az újonnan felépült üzemeinknél gyakran igen súlyos —- a termelést is akadályozó munkavédelmi hiányosságok tapasztalhatók.

A balesetelhárítás terén jelentkező,' helyenként tűrhetetlen hanyagságnak az az oka, hogy az állami szervek vezetői még mindig nem élnek a felelősségrevonással. Az esetek túlnyomó részében Igyekszenek a felelősséget a sérült dolgozókra hárítani. Jellemző példa erre a Szolnoki Járműjavító és a DlMÁVAG Gépgyár. Ez utóbbi helyen a balesetekkel kapcsolatban hozott fegyelmi határozatok 90 százaléka a dolgozókat teszi felelőssé.

A vállalatok igazgatóinak meg kell érteniük, hogy elsősorban ők felelősek a dolgozók testi épségéért, egészségéért. Az állami és szakszervezeti funkcionáriusoknak tudniok kell, hogy ai termelési terveket csak megfelelő munkafeltételek biztosításával lehet teljesíteni.

Fel kell számolni — különösen a bányászatban — azokat a törek. véseket, amelyek rövidlátó módon a dolgozók egészségének rovására túlóráztatással vagy a pihenőnap jogta an megvonásával akarnak pillanatnyi termelési sikereket elérni. Az állami szervek vezetőinek szakítaniok kell a munkavédelemmel szemben kialakult opportunista állásponttal és pártunk politikájának szellemében, az emberről való gondoskodást munkájuk középpontjába kell állí- taniok.

A technika fejlesztése a szocialista társadalomban neun utolsó sorban azért is szükséges — hangsúlyozta a továbbiakban — hogy a legfőbb értéknek, az embernek munkáját megkönnyítse, szebbé, vidámabbá tegye életét.

Gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, hogy a szakszerveze. ti funkcionáriusok ahelyett, hogy megkövetelnék népköztársaságunk munkavédelmi rendelkezéseinek maradékta'an végrehajtását, opportunista módon elfogadják a gazdasági vezetők objektív nehézségekre való hivatkozását, mint pl. a munkavédelmi beruházás, vagy a kollektív szerződések végrehajtásának kérdésében, sőt nem egyszer maguk indítanak mentőakciót a rendelkezések megszegésében bűnösök tisztára mosására.

Az üzemi munkavédelmi szervekkel való hiányos foglalkozás azt eredményezi, hogy az üzemek legnagyobb részében a munkavédelmi bizottság és az aktívahátö- zat csak papíron van meg, a valóságban nem működik. „

Az ellenőrző és szervező munka mellett a szakszervezeteknél nem kielégítő a felyílágosító munka sem.

A felvilágosító munka hiánya az üzemekben jelentkezik abban, hogy a dolgozók egyrésze nem használja a biztonsági berendezéseket és nem tartja be a biztonsági előírásokat.

A munkavédelmi munka elemzéséből világosan kitűnik, hogy ezen a területen igen sok a tennivaló. Pártunk a leghatározottabban megköveteli, hogy minden erőfeszítéssel azon legyünk, hogy a jelenlegi helyzetet a legrövidebb időn belül megjavítsuk.

Az állami szervek feladata, hogy egyrészt gondoskodjanak a határozat maradéktalan végrehajtásáról, másrészt biztosítsák ennek anyagi és szervezeti feltételeit. Gondoskodjanak a baleseti veszélyforrások felderítéséről és megszüntetéséről. Biztosítsák a munkavédelem kérdésének kellő súlyát és éljenek a felelősségrevo- nás eszközeivel a hanyag és mulasztó gazdasági vezetőkkel szemben. Az állami szervek vezetői követeljék meg minden irányításuk alá tartozó dolgozótól népköztársaságunk munkavédelmi rendelkezéseinek szigorú betartását.

A szakszervezetek ellenőrizzék fokozott mértékben a rendelkezések végrehajtását, ugyanakkor erősítsék a munkavédelem társadalmi ellenőrzését, javítsák az ellenőrző munka színvonaát. Fordítsanak több gondot a nevelő- és felvilágosító munkára és vegyék kezükbe a munkavédelem továbbfejlesztését. Nincs hálásabb, nemesebb feladat, mint a dolgozók egészségének megvédése.

Vas Zoltán elvtárs felszólalása

A beszámoló után Vas Zoltán elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott beszédet.

A párt és a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít a munkavédelem kérdésének — mondotta. A megfelelő munkafeltételek megteremtése. a dolgozók egészségvédelme, a biztonságos munka, a balesetek elhárítása — egyik alapvető eleme a szocializmus építésének. Pártunk útmutatásának, a minisztertanács és a SZOT együttes ha. tározatainak fel kell számolni a műit hibáit, s erélyes intézkedésekkel keli fokozni a munkavédelmet. Állami és gazdasági funkcionáriusaink egy része azonban még mindig nem látja világosan, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések és beruházások mennyire döntő politikai kérdései' a szocializmus építésének, az emberről való gondoskodásnak. Ezek az intézkedések egyben előmozdítják a termelékenység emelését is. A munkavédelemre fordított összegek sokszorosan visszatérülnek népgazdaságunknak, egész dolgozó népünk javára.

A továbbiakban elmondotta Vas Zoltán elvtárs, hogy az ötéves terv hár0mszázötven millió forintot irányoz elő munkavédelmi berendezésekre. 1960-ben és 1952 első felében azonban nem teljes mértékben használták fel az előirányzott ösz- szfget. A kohó- és gépipar vállalatai például munkavédelmi beruházási keretüket ez év augusztus végéig mindössze 45.5 százalékban használták fel. Rámutatott, hogy a könnyűipar területén jobb eredményekről lehet beszámolni. A vállalatok zöme teljesíti munkavédelmi beruházási tervét. A beruházás azonban nem az. egyetlent és nem is a legdöntőbb eszköze f> munkavédelemnek — folytatta Vas Zoltán elvtárs. — Megfelelő szervezet alakításával, az óvórendszabályokra való oktatással, a dolgozók balesetvédelmi ismereteinek és öntudatának emelésével eredményeden fel lehet venni a harcot a balesetek ellen.

Ezután azoknak a bürokratáknak felelősségéről beszélt az országos tervhivatal elnöke, akik nem lát jatt meg a balesetek statisztikai számai mögött az embert, akik nem veszik észre, hogy sok esetben éppen az ő mulasztásuk miatt, a munkavédelmi intézkedések elhanyagolása miatt kerülnek veszélybe emberéletek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ma már egészen másként foglalnak állást a minisztériumoknál1 és vállalatoknál a munkavédelem kérdésében, mint egy évvel ezelőtt.

Az 1953 évi tervek készítése során már komoly erőfeszítéseket tettek a munkavédelmi beruházási keretek jobb biztosításáért. Ennek eredményeként az 1953 évi munka- védelmi beruházási terv a minisztériumok kezdeményezése és javaslatai alapján az idei összegnek több minit kétszeresét biztosítja.

Felszólalások

Az Országos Tervhivatal elnökének szavai után megkezdődött a vita, amelynek során felszólaltak a párt és a szakszervezetek vezetői, a miniszterek és az üzemek küldöttei.

Kossá István kohó- és gépipari miniszter felszólalásában hangsúlyozta :

Az elhangzott kemény kritika arra ösztönzi a kohó- és gépipari minisztériumot, hogy folytassa megkezdett intézkedéseit a munkavédelem hiányosságainak kiküszöbölésére.

Nyitraí István sztahanovista vájár bírálta a Középdunántúli Szénibányászati Tröszt vezetőségét, mert az megnyirbálta a bányák szempontjából rendkívül fontos munkavédelmi beruházások összegét, nevezetesen azt az ősz szeget, amely a pusztavámi bánya levegőjének tisztaságát lett volna hivatva biztosítani.

Mekís József, a Vasas Szákszervezet elnöke így foglalta össze a szakszervezet teendőjét;

Neím szabad megtűrnünk az üzemekben olyrn gazdasági funkcionáriusokat, akiknek vétkes könnyelműsége a dolgozók egészségét, testi épségét veszélyezteti. Az üzemek igazgatóinak és az ÜB-elnököknek vállvetve keli küzideniök a munkavédelmi határozatok végrehajtásáért, a dolgozók jó munkakörülményeinek kí- clákításáért.

Czottner Sándor, bánya- és energiaügyi miniszter többek között kijelentette:

A bányarendészet terén nagy részt még a régi módszereket alkalmaztuk, s nem adtunk ki megfelelő utasításokat a rendészeti szabályok betartására. Most megszerveztük a munkavédelmi osztályt. Folyamaiban van a bánya- rendészet átszervezése is. Tízhó- napos tanío yamon képezzük ki a bányarendészet új dolgozóit, akik nem fogják megtűrni a munkavédelem lazaságát. Ezekkel az intézkedésekkel, a szakszervezet és a párt segítségével törekszünk a bányák szebb., egészségesebb, biztonságosabb munkahelyekké való átalakítására.

Kovács István elvtárs felszólalása

Kovács István elvtárs, az MDF Politikai Bizottságának tagja mondott ezután beszédet.

A párt és népköztársaságunk eddig is rendkívül nagy erőfeszítéseket tett dolgozó népünk helyzetének á.Iandó javítására. Ennek eredménye., Hogy hazánk felszabadulása óta, különösen az elmúlt években, évről-évre, hónapról-hónapra jelentősen javult a dolgozó nép helyzete. Ugyanakkor a munkavédelmi intézkedések terén történt súlyos mulasztások keresztezik, aláássák és akadályozzák pártunk és kormányunk elgondolásait, a dolgozók helyzetének javítását,

A ma tárgyalt kérdés nem akármilyen kérdés, hanem döntő jelentőségű politikai kérdés. E kérdés a pártnak, az államnak, a szakszervezeteknek a dolgozó tömegekhez való viszonyának kérdése. Emőgött a kérdés mögött az van, hogyan viszonyulnak az igazgatók, hogyan viszonyulnak a főosztá'yvezetők, a miniszterek, hogyan viszonyulnak a szakszervezet és hogyan viszonyulnak a helyi pártszervezetek a dolgozó tömegek érdekeihez.

Pártunk a munkásosztály élcsapata, a munkásosztály a dolgozó nép érdekeit védi. Megtűrni azokat a hiányosságokat, amelyekről ma itt beszámoltak, súlyos politikai hibát jelentene. Minden kommunistának központi és állandó feladata: törődni a dolgozók érdekeivel. Pártunk Szervezeti Szabályzatában külön elvként van aláhúzva, hogy a kommunista kötelessége törődni a dolgozók érdekeivel és ha ebből a szempont" iDoi nézzük a kérdést, e’ég komoly következtetéseket kell levonnunk,

Sztálin elvtárs legújabb művében aláhúzza, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye a társadalom gazdasági é,s kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Nem valami öncélért építjük a szocializmust, hanem azért, hogy hazánkban a dolgozó nép helyzete gazdasági és kulturális szempontból, minden szempontból évről-évre, hónaipróMiónapra jelentősen megjavuljon. És ha ebből a szempontból nézzük a kérdést, nem vitás, hogy Sztálin elvtársnak és pártunknak a tanítását igazgatók, szakszervezeti és pártfunkcionáriusok nem jól értelmezik. Nem tesznek meg mindent annak az alapvető elvnek tudatosítására, és saját üzemeikben való megvalósítására.

Meg kell mondanom, hogy sok munkavezető rosszul viszonyul a munkásosztályhoz. Vagy hogy úgy néz ki a dojog, hogy megint megvalósul — rossz értelemben — az a régi magyar közmondás, hogy „zsiványból lesz a legjobb pandúr". Amíg a munkás a műhelyiben dolgozik, érzi a munkavédelem minden hiányát, de amikor előlép művezetővé, vagy a minisztériumba kerül felelős posztra, bizonyos idő után megfeledkezik arról az osztályról, ahonnan jött, ame y megbízta a nagy funkcióval és feladattal és elfeledkezik alapvető kötelességéről, a dolgozókkal való törődésről. Sokan elvesztik osztályérzéküket.

Ezek olyan hibák, amelyek visz- szaiiükrözik, hogy egyes káderek elszakadnak a tömegektől, s nem veszik észre, milyen súlyos hibát követnek el azáltal, hogy nem törődnek a munkavédelmi intézkedésekkel.

Pártunk Központi Vezetősége, a minisztertanács és a SZOT kitűnő határozatot hozott a munkavédelem megjavítására. A hiba az, hogy szé es tömegek nem ismerik ezt a határozatot és még nagyobb hiba, hogy az illetékesek, akik ismerik, nem hajtják végre. Kérdezem a miniszter elvtársinktól, igaz. gatóktól, szakszervezeti és párt- funkcionáríusoktól, meddig szándékoznak tűrni ezt az ákapotol, hogy elhanyagolják a munkásvédelmet, nem biztosítják Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs idevágó helyes és alapvető, jói kidolgozott útmutatásait. Azt várjuk ettől az értekezlettől, hogy változtasson a helyzeten és hogy ezen a téren a Regrövidebb időn belül ’változás álljon be.

A Párt Központi Vezetősége és Gerő elvtárs az aktívaértekez eten központi feladatként állította a párt és a szakszervezet elé az egyenletes termelés biztosítását. Amiatt, hogy nem biztosítjuk az egyenletes termelést, előfordult, hogy az első dekádban sokszor nem tudjuk foglalkoztatni a munkásokat. Számtalan üzem hazakül- di a munkásokat kényszerszabadságra. A harmadik dekádban aztán elkezdődik a hajrá, a rohammunka. Sok munkást dolgoztainak nemcsak vasárnap, de sokszor 24, vhgy 36 órán keresztül. A szak- szervezetnek és a szakszervezeti funkcionáriusoknak az idevonatkozó rendelkezést is be kell tarta- niok. Nem véletlenül mondta ki a minisztertanács legutóbbi rendeleté, hogy januártól kezdve a fizikai munkások és általában ai dolgozók 8 óránál többet egy hónapiban nem tű-'órázhatnak. Itt van a nemes feladat . a szakszervezet előtt; biztosítani, hogy ott, ahol nem indokolt, semmi körülmények között ne lépjék túl a 8 órás túlórát.

Meg kell javítani a felvilágosító munkát is. Az esetek többségében a vizsgálat rendszerint azt állapítja meg, hogy a dolgozó a hibás. Nekem itt fülembs csengenek a kapitalizmus idejében elhangzott megállapítások, amikor .,mindig a proli volt a hibás”. Ez kapitalista maradvány, mert ha a dolgozó nem tartotta, be az utasítást, akkor is a vezető a felelős', miért nem ellenőrizte, hogy betartsák a szabályokat. Vannak tényleg esetek, hogy különösen szakmunkások elhízzák magukat és ezzel idéznék elő súlyos baleseteket. De biztosítani kell, hogy mindenki betartsa a munkavédelmi előírásokat és a írkor jelentékenyen csökkenni fognak a balesetek. Ne hagyják a szakszervezeti- és pártfunkcionáriusok, hogy a szakvezetőség ne hajtsa végre a kormány és párt által aláírt határozatokat. És ha balesetek előfordulnak, követeljék a vizsgálatot és tekintet nélkül a személyekre, vonják felelősségre a: mulasztókat. És ne 10—50 forintos büntetéseket hozzanak, hanem olyan büntetést kapjon, a felelős, hogy azt jó darabig el ne felejtse, súlyosabb esetben pedig az illetőt feltétlenül bíróság elé kell állítani.

Meg kell érteni, hogy amint a Szovjetunióban Sztálin elvtárs és nálunk Rákosi elvtárs tanítja; a .legfőbb érték az ember.

Az Országos Munkavédelmi Kom ferencián elhangzottakat Kristóf István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára foglalta. össze.

Az elhangzott felszólalásokból kiderült, hogy bár a munkavédelem terén értünk el bizonyos eredményeket, igen sok még a tennivaló. Ezért volt szükség arra, hogy élesen és bírúlóan vessük fel a hibákat. Ezért van szükség arra, hogy az itt elhangzottak alapján az eddiginél sokkal nagyobb lendülettel fogjunk hozzá a feladatok teljesítéséhez. Ez az értekezlet akkor válik eredményessé, ha az a hang, amely pártunk és kormányzatunk' részéről itt megnyilvánult, eljut a dolgozókhoz, ha a széles tömegek megtudják, mi a párt nézete a munkavédelem kérdésében és milyen intézkedéseket vár pártunk a dolgozó tömegek egészségének megvédése érdekében.

A konferencia részvevői ezután külön, munkabizotságokra oszolva tárgyalták meg az egyes iparágak munkavédelmének hiányosságait, s azok felszámolásának módját.