Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-18 / 270. szám
/ VUÁ 0 PROLETÁRJA!£G A jugoszláv emberrafalók bűnpere tárgyalásának második napja * Nemzetközi szemle Jogos követelés m rCr1 Kedd, 1952. november 18. 3*1»/i ÁRA 50 FILLÉR IÁ. éviolyam, 270. szám. GYILKOSOK, KÉMEK A BÍRÓSÁG ELŐTT Gyilkosok, kémeik mind. nre elvetemült bandája ál: a budap«3ti megyei bíróság előtt. A bűnjelekként lefoglalt tárgyak, géppisztolyok, revolverek, kézigránátok, tölténytárak, kábítószerek és mérgek, különleges, emberölésre gyártott kések fekszenek a bírósági asztalon. A' banda tagjai rovottmultú bűnözök; rablók, betörők, zsarolók, árdrágítók, uzsorások. D: korábbi gaztetteik elhalványulnak a mostaniak mellett. Emberbőrből kivetkőz rött ícnevadakká váltak, amióta Jugoszlávia lelt a bűntanyájuk, a belgrádi kormány a banidaifönö- kük és a budapesti jugoszláv kö- veteég a cinkosuk. A kémbanda tagjai pokóli bűneikről vallanak a bíróság előtt és vallomásuk nyomán fény derül aljas terveikre. Becsületes hazafiakat raboltak el, s akartak a hóhéroknak kiszolgáltatni, budapesti luxusvillában terrorista központot szervezni, ahol veszélytelenül gyilkolhatták volna a belgrádi UDB utasítására a jugoszláv emigránsokat és a legjobb magyarokat. Gyilkosságot terveztek az ország vezetői ellen; hídjainkat, nagyszerű munkánk gyümölcsét akarták elpusztítani. A bírósági asztalon hangtalanul heverő fegyvereknek az UDB és amerikai gazdáik parancsára gyilkolniuk, robbanniok, pusztítaniuk kellett volna Magyar- országon. S ezeknek a gazságoknak elválaszthatatlan részeként az UDB-legónyck, a jugosz'áv határőrök provokációk, fegyveres határáértések sorozatát követték el, gyilkos »őrtüzeket adtak le a magyar határőrökre. A magyar nép nem ezen a tárgyaláson ismerte meg a Tito-r.-nd- szer igazi miivoltát, egész fasiszta lényét. Ebihez nem kellettek az em- berrablő, terroristák bűnperének leleplezérei. Leleplezte és mindennap újra leleplezi a belgrádi pribékeket ?; jugoszláv nép rettenetes nyomora és szenvedése. Leleplezte őket egyebek között az újvidéki „emigráns-gyűlésük” ás, ahn.elyről most kitűnt, hogy a részvevők többsége UDB-tiszt és ügynök vett, vagy az UDB fogságából kivezényelt fogoly, s hogy a felszólalásokat az UDB írta meg, a „bizottság” tagjait is az UDB jelölte ki. Ismeri a világ Titót, a kémvezért, a jugoszláv nép véreskezű gyilkosát, — ismeri egész bandáját. Nem ezen' a tárgyaláson ismeri meg a magyar nép T Hónak, és kormányának háborús politikáját, de ez a per, Bálint UDB-őrnagy és cinkostársainak bűnpere nyomatékosam hívja fel figyelmünket: miit jelent számunkra az a tény, hogy hazánk határán banditaközpont van, hogy Jugoszláviában az uralom a kémek és gyilkosok kezében van. Ez a bandita központ hatalmas vonzóerőt gyakorol mindazokra, akik a magyar nép előtt gyűlöletesek: bűnözőkre, a társadalom salakjára, söpredékére, kizsák- mányoiókra. Jugoszlávia a népek kegyetlen börtöne lett, de mindenkor menedéke, búvóhelye a szökött fegyer.ceknek, gonosztevőknek, kapitalistáknak. S bűnük minél nagyobb, annál becsesebbek a Titó- ista gazemberek előtt, annál alkalmasabbnak tartják őket a tiló- isfa programm szolgálatára, gyilkolásra, rombolásra, kémkedésre, hazaárulásra. A per napnál világosabban bizonyítja, milyen célt szolgál a jugoszláviai követség hazánkban. Azt, hogy a szennyet, mocbret, melyet a tiitóista kormány a belgrádi UDB-n keresztül felszedett, összefogja és irányítsa. Homlokzatáról csak a felírás hiányzik, hogy: kémközpont. Az -emberrablók bűnperének tárgyalása egyben felhívja figyelmünket arra is, hogy a jugoszláv diplomácia nemcsak Budapesten végzi ilyen módon aljas munkáját, hanem szerte a világon. Az ENSZ titóista képviselője ép- p. n abban az időben szavalt a magyar „határsértésekről”, amikor hosszú időn keresztül hiába várta a megerősített fegyveres alakulat a határon Bálintnak és társainak megérkezését az új zsákmánnyal. Ahogy Bálinték rejtjeles hírközlése eljutott a belgrádi UDB központba, eljut a világ minden tájára és gombnyomásra megindul az előre megrendelt szövegű rágalomhadjárat, amellyel el akarják terelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi e=eményelcről. Tervük azonban itt. is csődöt mondott. A magyar né,, -’beisége, békénk bátor védelmezőjének hősi magatartása megakadályozta Bálintékat tervük valóraváltásában, ugyanúgy a világ népei is átlátnak hazúg rágalmaikén és gyilkos, romboló terveiket fedő hazugságaikon l eresztől felismerik a titóista ban- d’lák ;gazi szándékait. A mi népünk a világ valamennyi békeszerető népeivel együtt egyértelmű választ ad az elvetemült gyilkos oknak. Töretlen harcot folytatnak Tito és a világot újra láng- baborítan i akaró gazdái, az amerikai imperialisták ellen. Még sokkal keményebben harcolnak a béke megvédéséért. Különösen nagy feladatok hárulnak ébben a harcban a mi megyénk dolgozóira, akik közvetlen szomszédságban vann'ak a Tito Jugoszláviával. Határmenti dolgozóink saját szemükkel győződnek meg a jugoszláv nép szomorú sorsáról, elnyomott helyzetükről. Nálunk győzelmesen valósítjuk meg lépésről-lépésre az ötéves tervet, épül a szocializmus alapja hazánkban. A terv nyomán egymásután gyűl ki a határmenti délszláv községekben is a villany, épülnek a kultúrotthonok, jóvízű kutakkal látjuk el a falu lakosságát. Megyénkben épül az öteves terv legnagyobb könnyűipari beruházása; a Kaposvári Textilmű, amely többezer munkásnak ad nyugodt megélhetési forrást. A mi megyénk dolgozói ökölbeszorított kézzel vették tudomásul a Tito-banda újabb provokációját üzemeink munkásai a tervek részleteiben való túlteljesítésével, dolgozó parasztjaink pedig az állam iránti kötelezettségeik maradéktalan teljesítésiével válaszolnak az amerikai imperializmus vérebeinek, a gyilkos Tito-baindának. Még jobban eggyéforr határaink, békeí.k biztosítékának bátor őrével, népünk hadseregével és éber szemekkel vigyáz határainkra, szocialista hazánk, békénk sérthetetlenségére. 1000 forintot nyert Nyakas József, a zeneiskola igazgatója Nyakas József, az állami zeneiskola igazgatója. « múltban tanulmányait csak úgy tudta elvégezni, hogy a nyári szünidőkben ‘elment dolgozni cséplőgéphez és egyéb munkát végzett, így kereste meg tandíjának legalább egy részét. 19U5 fordulatot hozott Nyakus József igazgató életében is, « múlt egyszerű falusi tanítójából gimnáziumi tanár, majd pár hónappal ezelőtt pedig fiz állami zeneiskola igazgatója lett. Nagy lendülettel kezdte meg új munkáját. A l:apos- vári KIOSZ énekkara az ö fáradhatatlan, lelkes munkája nyomán, a nyáron megnyerte a KIOSZ or. szagos küldöttgyűlés tiszteletére rendezett hangversenyen az 53 énekkar közül az első díjat. — Szívesen jegyzek békekölcsönt — mondja — mert tudom, hogy az államunknak adott kölcsön többszörösen visszatérül, bizonyíték n re a sok-sok építkezés, a sok gyönyörű alkotás, örülök, hogy a forintjaimmal én is -hozzájárulhatok mindehhez. Közvetlen az isko. Iánkban is tapasztalható, hegy államunk mire fordítja a néptől kölcsönkapott pénzt. Ezelőtt az iskolánknak csak négy tanterme volt, és most az átalakítással nyolc meg felelő tantermünk van, amelyek nagyban megkönnyítik a munkát. Nagy örömmel dolgozik Nyakas igazgató az újonnan átalakított iskolában. de az öröme most kétszeres. mert az első békekölcsön harmadik húzásában 1000 forintot nyert. — - örülök a nyereménynek — mondja — mert a nyert összeget hozzáteszem megtakarított pénzemhez. amelyet azért gyűjtögettem, hogy hízót vegyek rajta. Mindazt, amit az államunktól Ikaptunk — mondja — azzal a ka I rom visszahálálni, hogy még fokozottabban harcolok a kultúra front. I ján a szocializmus felépítéséért. Sújtsák méltó büntetéssel a gyilkos emherrahlé kém,ehet! bűnözök a haláron túl is rabol" Mi, Potony község délszláv dolgozó parasztjai a községi tanácsnál hallgattuk a rádión keresztü. ,a jugoszláv emberrsíblók bűnperének tárgyalását. Mindannyian nagyon iiiegbo Irán koz tunk azon, hogy ismét békés életünkre törtek a gyilkosok. Az amerikai irányítás és parancsszó mellett működő UDB nycunorgatja a tőlünlk néhány kilométerre élő jugoszláv dói gozó népet, a legkegyetlenebb módon kínozzák a kommunistákat. Több Lékdhiarcos szökött onnan át a mi országunkba, itt emigrációban élnek. A vérszomjasok ezeket a becsületes fcékeliare o sokat akarták elratiolna, hogy ott meggyilkolhassák őket. Emellett a mi hazánk legfőbb hékemüveit szándékoztak tönkretenni, arra „tökéletesítették tudományukat”, hogy a felszabadulás óta felépített új hídjainkat Budapesten hogyan tudnák egyszerre felrobbantani. Jellemző az emberrablókra, hogy hazánk legjobb fiainak életére is törtek. Ezek a megrögzött nak, gyilkolnak, fosztogatnak, nyomor, gatják a dolgozó népet, itteni terrormunkájuk is erre irányult. Szerették volna, hogy itt is vér, jajszó kísér;« „munkájukat”. A jugosz'áv parasztok szájától elvett terményért bilincset, különleges emberölőkést, géppuskái Szállítanak az amerikaiak Jugo- Ez'láviába az UDB számára, erről is meggyőződhettünk a periből. Magyarországon és Jugoszláviában elkövetett gaztetteikért és sötét gengszter-cselekedeteikért mélyen elítéljük a bíróság előtt álló (provokátorokat, de azokat is, akik még nem kerültek a néip törvénye elé. Sújtson le rájuk a Magyar Nép- köztársaság törvénye, szabja ki rájuk azt a büntetést, amelyet aljas tetteikért megérdemelnek. Ez a véleményünk nekünk, Potony délszláv község dolgoz óinak. A rádiólközvetítést közösen hallgató dolgozó parasztok nevében: Kátai András levelező és Vertkovczi József. A háromfai állami gazdaság példát mutat A háromiai állami gazdaság egész éven át jól dolgozott, az eszi munkák elvégzésében is az első helyen, halad. Ebben a gazdaságban jól szervezték a munkát, megszilárdították az állami fegyelmet, s a dolgozókat bevonták a versenybe, őszi búza-, rozs. és takarmány keverék vetésüket már október 7-én befejezték. Őszi mélyszántási tervük is befejezés hez közeledik. A silózás is folyik a többi munkával együtt. Felhasználtak silózásra minden arra alkalmas növényt, temgeriszárat, j falevelet. Összegyűjtöttek már ed- 1 dig kib. 30 mázsát, amit már le is sílóztak. Igyekeznek ezzel is, mert a gazdaság igazgatója, Csóra Margit elvtársira megértette, hogy a jószág etetéséről most kell gondoskodni, amíg olcsón, gondos elkészítés mellett ;ó és ízletes takarmányt készíthetnek, ezzel egyrészt biztosítják állataik téli takarmányozását, másrészt emelik a tejtermelést. A pártszervezet Dávid Jenő elvtárs irányításával sok segítséget ad vezetőségnek, elért eredményeiket nagyrészt erj- nek köszönhetik. j Rövid idő glatt a Lendület tszcs mellett hat új termelőcsoport alakult Göllén 1951 őszén Gölle községben is szó esett, a dolgozó parasz. tok között a nagyüzemi társasgaz., dálkodásról. Sokan tűnődtek azon, hogy mitévők legyenek. Nehéz volt a régi, megszokottal szakítani és az újat, az ismeretlent elkezdeni. Kesztyűs Ferenc és néhány dolgozó paraszttársa sokszor meg hányta-vetette magéiban a kérdést. Igen? Vagy nem! Végül is az el. sőt választották. 1952 február 2-án 25 családdal, 29 taggal. 185 hold földdel megalakult a Lendület 111. típusú termelőcsoport. A kezdet nem ment simán. Sokszor gördültek akadályok a kezdők elé. A jövőbe v- tett hit és a párt segítsége erőt öntött a csoporttagokba. Keményen harcoltak azért, hogy győzelemre vigyék azt, amit elkezdtek. Erős elhatározásuk volt, hogy eredményeikkel bebizonyítsák a társasgaz- dálkcdás fölényét, a kisparcellás egyéni gazdálkodással szemben. Minden munkát időben, a minisztertanács határozata szerint végeztek. A számításuk egyik része már a csépléskor teljesült. A táblás művelés és a gépi munka elő- nyét kézzelfoghatóan bizonyította be a csoport. Átlagtermése búzából 931 kiló, rozsból 1U mázsa, árpából 955 kiló, zabból 10.80 mázsa termett holdanként. Az egyénileg dolgozó parasztok termésátlaga közül gabonából 6—7 mázsa volt a legkiemelkedőbb eredmény. \z ősziekből is jóval túlhalad, ta a csoport termésátlaga az egyéniekét. Az ájulom iránti kötelezettséget példamutatóan teljesíti a csoport. De a tagoknak is jut mit hazavinni munkaegységük után. Kesztyűs Ferenc karmadma- gávai U36 munkaegységet szerzett. Előleglánt kapott 8H láló búzát, 191 küó árpáit, 8 mázsa szénát, több mint 1300 forint készpénzt. Kukoricából 13 mázsa, cukorból 150 kiló jut. A zárszámadás után pedig még sok mindent kapnak, A terményfeleslegek mellett szép jövedelmet biztosít a csoportnak az egyre inkább fejlődő állatállomány. 30 darab süldő van hízóban. Emellett 20 darab anyakoca, 22 darab szarvasmarha, 15 ló képezi a csoport jószágállományát. A csoport erőteljes fejlődése vonzza az egyénileg dolgozókat. Egyre többen vetettek számot a saját és a csoport tagjainak jövedelme között. Jfózsás György 9 holddal lepett a Lendület tszcszbe, most azt mondja: — Én már 20 éve' hogy 9 holdamat művelem, de soha nem tudtam úgy termelni, mint ahogy most a csoport. Igaz, hogy selcszor fogatom sem volt és más szántotta meg. Ilyenkor aztán alig győztem a fuvarért robotolni. De az egy lovammal sem, tudtam rendes szántást adni a földnek, így a termés is gyenge volt. Állandóan figyeltem a csoport munkáját és ■sokat megfordult a fejemben az a i gondolat, hogy felhagyok c. maradi- sággal. A nyár végén aztán mikor összehasonlítottam az én 7 és fél mázsás termésem a csoport 10 rná- I zsás termésével, végleg elhatározta ' 1 tarn. hogy belépek. Miután az állam iréfiiti tartozásomat rendeztem, be is léptem a csoportba. így már én is biztosabban tekintek a jövőbe így beszélnek már igen sokan előliében. jyipontu lépnek a régi csoportba vagy alakítanak új csoportokat a dolgozó parasztok. Olyan a község, mint a megbolygatott méhkas Az utcán, a tanácsháznál, ■mindenütt csak a nagyüzemi gazdálkodásról esik a legtöbb szó. Már eddig 7 termelőcsoport van Göllé- ben, ezek közül négy kapta, meg a működési engedélyt. A Lendületen kívül alakult az Uj Élet, 67 családdal, a Szabadság 21 család, dal, az Uj Barázda UU családdal, a XIX. Pártkongresszus 31 családdal. a Petőfi 18 családdal, a II. Pártkongresszus tszcs pedig 12 családdal. A község dolgozó parasztságának i5 százaléka szövetkezetbe tömörült, a község földterületének 50 százaléka került közös művelés alá. helyi pártszervezet tagjai nem rejtették véka a;á <» csoport eredményeit, hanem konkrétan özekkel támasztják alá a nagyüzemi társasgazdálkodás jelentőségét. A pártszerve: etek felada-ta, hogy továbbra is helyesen irányítsák és segítsék ezt a gyorsütemü fejlődést a Icőzségben. hogy mielőbb felsorakozzon Gölle is a tér- melőszövetkezeti községek mögé.
