Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

Szombat, 1952. november 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács vándorzásslaja a sérsekszolIősi Ujgazda termelőesoporté leit 1950. januárjában alakult meg Sérsekszőilősön az Ujgazda nevet viselő III. típusú termelőcsoport. A termelőcsoportnak kezdetben sok nehézséggel kellett megküzde­nie, mire olyan alapot teremtett a nagyüzemi gazda kodásra, mint amilyen van ma. 17 családdal in­dultak, 198 kát. hold földterülettel rendelkeztek, alig volt jószágál.o. mányuk. Ma azonban egészen más a sérsekszől ősi termelőcsoportnak a képe, de más az egész községé is. E ső esztendőben még nem tudtak olyan eredményt felmutatni, ami­lyent szerettek volna és ami az egyéni gazdákat meggyőzte volna a szocialista nagyüzemi gazdálko­dás előnyéről. Az 1951—52-es gazdasági évben azonban, mint mindenütt, itt is be­bizonyította fölényét a nagyüzemi gazdálkodás. Míg az egyéni gaz­dák 7—8 métermázsás átlagter­mést értek el árpából, addig a íermelőcsoport 15.30 métermázsa átlagot takarított be kát. holdankint. A kenyérgabonatermésük is 2.50 mázsával több volt kát. hol­danként, mint az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoké. A nyár folyamán már 50 drrab szarvasmarhájuk és 200 darab ser­tésük vollt, jelenleg is 23 darab .anyakoca van a mak cozóban, ami. nek a hozama mintegy 100 darab malac lesz. Ezek a tények meggyőzték a sérsekszö'lősi dolgozó parasztsá­got úgy, hogy szeptember 10-re a község dolgozó parasztjai kivétel nélkül a termelőcsoport tagjai let­tek. A vetési munkálatokat már közösen végezték, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére befejez­ték a vetést. Nem maradtak adósak sem a nép államának. A nyári begyűjtés folyamán is nagyon jó! állta meg a helyét a termelőcsoport. Kötele­zettségének mindig a rendeleték­ben megszabott határidőre eleget tett, a tervet jóval túl is teljesítet­te. Maradt máig felesleges ter­mény is. A munkaegységekre ki­osztott terményekre sem volt szüksége a tagságnak, hanem a fe­leslegét szabadpiacra szállította értékesíteni. Sok pénzt kaptak ér­te, tudnak ruházkodni, közszük­ségleti cikket vásárolni. Az őszi begyűjtés alkalmával is példamutatóan teljesítették * köte­lezettségeiket. A kukoricát, bur­gonyát 100 százalékon felül telje sítették és a járásban legelsőként kapták meg a szabadpiaci jogot. A község egyéni dolgozó parasztjai sem maradtak le a nyári begyüj tésben, a tervek végrehajtásában mert kötelezettségét a község 11S százalékra teljesítette. Erre az évre előirányzott tervüket is még egyénileg teljesítik, amely már szintén ICO százalékon felül van. A hízottsertés- és baromfibeadási kötelezettségüknek is a beüteme zés szerint tesznek eleget, sőt a legtöbben a határidő előtt lead­ják. Nem maradt el a jutalom: Nagy megtiszteltetés érte a termeloQsoportot, a község dolgozó parasztságát a Nagy Októberi Szocialista- Forra­dalom 35. évfordulójára rendezett ünnepségen. Községünk kapta meg a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács vándorzászlaját az egész évi jó be­gyűjtésért és a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséért. Nagy megtiszteltetés ért bennünket •— mondotta Kovács Jáno,s, a termelő­csoport üzemi titkára. ígéretet tett a többi tszcs-tag nevében, hogy méginkább fokozzák a mun­kát, méginkább megái ják helyü­ket az á lami tervek teljesítésében. Köszönetét mondott ugyanakkor pártunknak és Rákosi elvtársnak a nagy megtiszteltetésért. Lelovics Lénárd, a termelőcso­port elnöke ezt mondotta: — Eze­ket a zászlókat úgy kell megőriz­nünk, hogy községünkből soha többé ki ne vigyék. Sohasem mer­tem volna arra gondolni, hogy a megve első termelőcsopórtja le­szünk. Most azonban új lendületet kaptunk és minden igyekezetünk­kel azon kell lennünk, hagy az or­szág vándorzászlaja is községünk­be kerüljön. Megfogadta a termelőszövefke. zef vezetősége és tagsága, hogy ezekután az állami tervek teljesí­tésében méginkább megállják a helyüket és tettekkel bizonyítják be, hogy hűek a nép a lámához, hűek a párthoz és annak vezéré­hez: Rákosi elvtárshoz. Van. azonban egy panaszuk is, melynek elintézésére itt, a „Nép lapon“ keresztül hívjuk fel az ii letékesek figyelmét. Adjanak több segítséget a községnek A községben nincs pékség, szövetkezet pedig a tabi földmű vesszővetkezettel fuzionált, így ők a hivatottak arra, hogy a község szükségletét biztosítsák. A járási tanács kereskedelmi osztálya a községi részére napi 50 kg kenyeret utalt ki. A tahi föld művesszövetkezet — mint ahogy egyéb kérdésekben, ebben is mostohagyermekként kezeli Sér- sekszőllöst. Előfordult, hogy a köz. ségben 10 napig nem volt petró ieum és akinek petróleumra volt szüksége, annak az 5 km-re lévő Tabra kellett elmennie egy fél li­ter petróleumért. Kenyeret sem kapnak rendesen. A kiszállításon akadnak fenn, azt mondják, hogy* ha ők szál lítják ki, akkor ráfizetnek. A községi tanács megígérte hogy a kenyér kiszállítását vál­lalja. A megálapodás óta azonban mindössze talán 2—3 alkalommal kapott a község kenyeret és azóta sem. Ha reggel megy be a termelő­szövetkezet kocsija, akkor azt mondják — miért nem délután jött. Ha délután megy, akkor mindig reggel lett volna jó, vagyis min­dig igyekeznek valami kifogást ta lá'ni. Vizsgálják ki a tab.i földműves szövetkezetnél, ki követi el ezt bűnös mulasztást, mert nagyon valószínű, hogy az ellenség keze van bent és az illetőt a legszigo rúbban vonják felelősségre. Nem engedhető meg az, hogy a járás sőt a megye legjobban, teljesítő községének a kenyérellátása ne le­gyen biztosítva. Ferertczí József levelező, Sérsekszőllős. Miért maradt le a versenyben Lengyeltóti község? Az erdőgazdaságok közötti versenyben továbbra is az iharosberényi erdőgazdaság az első Kacs Lajos. Tóth János szállító- nrulnkások állandóan túlteljesítik napi tervüket. Az iharosi erdőgazdaság dolgozói becsülettel harcolnak az ötéves terv sikeréért Jó munkájuk eredményeként az iharosberényi erdőgazdaság tovább­ra is megtartotta az első helyet. A gazdaság jelenleg az éves tervét fakitermelésből 88 százalékra tel­jesítette, ebből az ipari fát 81, a tű­zifát 92 százalékra, szállítási1 é3 ér­tékesítési tervüket iparifából 101. tűzifából 106 .százalékra, erdősítési tervükből a talajelőkészítést 156, ültetést 66.6 százalékra teljesítet­ték. Ezenkívül a gazdaság vállal­ta, hogy ebben a negyedévben 08 ezer forint megtakarítást ér el. A gazdaság dolgozói most harcot j indítottak, hogy ezt a vállalást is‘ teljesítsék. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. Az ellenség igyekszik aláásni a munkafegyelmet, akadályozni a munkaversenyt. a dolgozók közt elégedetlenséget kelteni. Az iharosberényi erdőgazda­ságban a pártszervezet és a szakvezetés ébertelenségét kihasz­nálva Ernyei István, volt horthysta főjegyző, hosszú ideig végezhette romboló munkáját. Ez az eset is legyen figyelmeztetés a pártszer­vezet számára. Az elkövetkezendő időben Sokkal éberebben őrködjön a gazdaság munkája felett, ne en­gedje, hogy az ellenséges elemek bármily módon is akadályozzák a gazdaság munkáját. A pártszerve­zetnek biztosítani kell, hogy az iharosberényi erdőgazdaság tovább­ra is az első helyen haladjon az erdőgazdaságok közötti versenyben. Lengyeltóti községet szeptember végén az őszi termények begyűjté­sére versenyre hívta Öreglak köz­ség dolgozó parasztsága. Lengyel­tóti dolgozó parasztsága ncm tar­totta be adott szavát, mert Öreg­lak már jóval túlhaladta őszi ter­vét, míg Lengyeltóti csak 73 szá­zalékra teljesítette kukoricabeadá­si kötelezettségét. Kezdetben jól indultak a versenyben. A burgo- nyabegyüjtést 120 százalékra telje­sítették, s már rég megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát. Nap­raforgóból 107, hízottsertésből U december 31-ig szóló tervet 115 szá­zalékra teljesítették. Ezek az 'ered. ményeJc elbizalcodottá tették a dol­gozó parasztokat és a vezetőket, úgy gondolták, hogy a1 kukorica begyűjtése majd magától megy s az eredmény: Öreglak az élre ke­rült, megszerezte a szabadpiacot, Lengyeltóti pedig lemaradt a ver­senyben és hátul kullog a kukorica-! beadásban. A tanács is hibát követett el, mert nem vonta be a munkába az állandóbizottságokat. Az utóbbi időben nem szervezték a versenyt, nem népszerűsítették az olyan élen­járó dolgozó parasztokat, mint Me- ricki Lajos 13 holdas, Kutor Fe­renc 13 holdas, Kajtár Lajop 12 holdas középparasztokat, akik min­denből eleget tettek beadási köte­lezettségeiknek. A tanácstagok lcö- zott is van olyan, aki nem teljesí­tette még beadását, nem mutatott példát a parasztságnak. Szován József tanácstag. 5 má­zsa kukoricával tartozik, pedig vol­na miből teljesítenie, ifj. Maka- rész László tanácstag 4 máz^a ku­korica beadását mulasztotta el és az­zal a hazugsággal akarja elintézni, hogy „nem termett meg”, pedig elsősorban nekik kellene élenjárni. A tanács mulasztását mutatja az is, hogy nem szereztek érvényt a törvénynek, nem biztosították, hogy a hanyagokat, akik a jóltelje- sítők rovására spekulálnak, meg­büntessék és a büntetést be is hajt­sák tőlük. Az élenjárókat vonja be a ta- néics' a munkába, szerezzenek nekik megbecsülést a dolgozó parasztok előtt- a hanyag gazdákat pedig pellengérezzék ki és ha kell, bün­tessék meg őket. A pártszervezet minden erejét mozgósítsa, hogy a község dolgozó parasztjai vissza­szerezhessék becsületüket, s rövid- időn belül 100 százalékon feiül tel­jesítsék kukoricából is a tervet. Ahogy nem szabad „takarékoskodni“ T ermeiőesoportja.ink mindenütt az őszi mezőgazdasági munkák be fedezéséért harcolnak. Ebben a munkában nagy segítséget nyújta­nak a gépállomások traktoristái, akik a munkaidő minden percét ki­használva igyekeznek minél több és jobb munkát végezni. Az ist- vándi termelőcsoportban azonban sú.yos hibát követ el a vezetőség, mert nem veszi igénybe a darányi gépállomás segítségét. A csoport vezetősége például a műtrágyázás, nál nem vette igénybe a gépet, mondva, hogy kézzel szórják ki a műtrágyát, ezzel is „spórolnak“. Nem kell fizetni majd a munkáért a gépállomásnak, így több lesz majd a tagok jövedelme. Azonban hioo történt. Ez a he.yte'len, káros felfogás megbosszulta magát. A „spórolás" helyett pazarolt a cso­port vezetősége és tagsága. El­maradtak az őszi munkákkal, ki* hordták a műtrágyát a földekre, de otthagyták, a kiszórásra már nem került sor. Egyik nap aztán megeredt az eső, a prpírzsák szét­ázott s az öt mázsa pétisó és szu­perfoszfát hasznavehetetlenné lett. Az öt mázsa műtrágya ára 400 fo­rint. Ezzel és mintegy 10 mázsa terményveszteséggel károsult a csoport. A gépá lomás 26 kiló bú­záért végzi el egy holdon a műtrá­gyázást, öt holdon ez a munka 130 kiló búzába került volna. Rosszul „spóroltak" az istvándi termelő­csoportban. .. Ebbe» az országban minden a miénk: a »épé44 A traktorosiskolán szerető gondoskodásban részesülünk és most eszembe jut, hogy milyen sorom is volt nekem a múltban. Kislány korom óta dolgozom. Titóék szüleimmel és testvéreimmel együtt, egyszál ruhában tettel; át a határon, náluk nem jártam iskolába, sem ind, sem olvasni nem tudtam, míg ide nem kerültem. Gondos­kodtak Titóék arról, hogy a jólétben úszó burzsujok mögött a dol­gozók gyermekeinek még a betűvetés se jusson. Ebben az országban mcís az élet, amerre nézek, azt látom, itt minden a népé, a miénk. A férjem a csurgói gépállomáson dolgozik, traktoros. () szerettette meg velem a gépet, így kerültem ide a szakiskolám. Férjemmel együtt fogok dolgozni, harcolni a jobb eredményekért. Mindig jobb és jobb muükát fogok végezni, mert a tanulást nem hagyom abba. Mindent el akarok sajátítani, ami a munkámhoz szükséges, mert én nagyon jó munkával akarok harcolni a békéért. Tudom, milyen élet van odaát, s ez a tudat megkétszerezi a békéért vívott harcban az erőmet. Flórián Istvánná. Kössünk szerződést süldőn "verésre T ermeieszövetkezeteink tagjai és dolgozó parasztságunk az cí­műit évben is meggyőződött arról, hogy érdemes szerződést kötni á'I- t- és te.rményféleség2kre álla­munkkal. A szerződéskötés sokféle előnnyel jár. Ezért minden terme­lőnek egyéni érdeke a szerződés­kötés Megkezdődött az 1953. évi süldőnevelési akció, amely ugyan­csak hatalmas előnyt biztosít a ter­me őszövetkezetek, tszcs-k és az egyéni termelők részére. A terme­lőszövetkezetek a szerződésileg le­kötött kocák után darabonként 200 forintos kamatmentes előleget, a szerződéskötéskor 2 mázsa ab­raktakarmányra szóló utalványt kapnak. Amikor a koca leellik, újabb két mázsa takarmányról szóó utalványt. Egy koca után két darab 60 kilogrammos süldőt kell a termelőnek átadni. Az egyéni termelők kocánként 200 forintos kamatmentes előleget, szerződéskor 1 mázsa korpára szóló utalványt kapnak. Egy ko­ca után két darab 50 kilós süldőt tartoznak leadni. Szerződni lehet minden vemhes, vagy fjas kocára. Az átadásra kije ölt süldőt csak együttesen lehet átadni a szerződő fél által előre meghatározott hó­napban, a szerződéskötéstől szá­mított 9 hónapon belül. A határ­időre átadott süldő hivatalos ára 9 forint. Szerződést lelhet kötni a községi tanácsnál, az Állatbegyüjtö Vá lalat járási kirendeltségeinél, a Megyeközpontnál Május l u. 23. szám alatt. Állat- és Zsírbegyüjtő Vál­lalat szerződéses csoportja. Első Békekölcsön III. sorsolása Debrecenben, az Arany Bika-szálló nagytermében. November 15-én d. u. 3 órától sorsolás, November 16-án d. e. 9 órától sorsolás. A sorsolás nyilvános! Szabad belépés! Az erdőgazdaságok szerepe döntő jelentőségű népgazdaságunk életé­ben, különösen az ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósítása igen je­lentős szerepet juttat erdőgazdasá­gainknak. Fejlődő iparunk, bányá­szatunk, a hatalmas arányú építke­zés, a vonatok, isko’ák, kultúrpalo­ták, orvosi rendelők, gépállomások, stb. építése hatalmas mennyiségű faanvavot igényel. Ez a gyorsüte­mű fejlődés megköveteli erdőgazda­ságaink dolgozóitól, hogy a szocia­lista építés rájuk eső szakaszán az eddiginél sokkal nagyobb len- dülettrl, az új módszerek felhasz­nálásával segítsék elő ötéves ter­vünk sikeres végrehajtását. Az er­dőgazdaságok nautikája elengedhe­tetlen szocialista építésünkben. Me­gyénk erdőgazdaságai már eddig is igen komoly eredményeket ér­tek el, mind a fakitermelés, szállí­tás, mind az erdősítés terén. Erdőgazdaságaink közt élénk ver­seny folyik a terv határidő előtti teljesítéséért. Az erdőgazdaságok közötti versenyben már hosszú idő óta az ihárosberényi erdőgazdaság halad az élen. Különösen előretört! a Nagy Októberi Szocialista For-!: radalom évfordulójának tiszteletére ' indított verseny során. A gazda­ság dolgozóinak nagyrásze, mind a , fakitermelők, mind a szállítók, va-j: famint az erdősítésnél dolgozók j • nagyrésze vállalást tett november r 7 re. •Szira József, a kaszópusztai, ] üzemegység legjobb fakitermelő. < szakmunkása öttagú munkacsapaté- ] val vállalta, hogy napi normáját, , ami 1 köbméter, 1.4 köbméterre j emeli. | í A munkacsapat beváltotta ígéretét, napi tervét állandóan 165 szá­zalékra teljesítette és ezt novem­ber 7 után is megtartotta. Napi keresetük meghaladja a 45—00 fo­rintot. Kuti István 13 tagú mun­kacsapata 156 százalékra teljesíti állandóan napi fakitermelési ter­vét. A sejjgsdi üzemegységben Stel­ler Ferenc négytagú munkacsapata győztesként került ki a november 7-re indított versenyből, napi ter­vüket a felajánlástól kezdve állan­dóan 167 százalékra teljesítették. Kiváló eredményeket értek el az iharosberényi erdőgazdaság faki­termelői közül Rusics Imre 151 százalékos napi teljesítéssel, Fülöp József 144, Vucskics József 146 százalékkal. Az erdősítéssel foglalkozó Kesz- ler Lászlóné 24 tagú munkacsapa­ta 115 százalékra teljesítette ter­vét. Jó eredményt ért el Putnoki Margit 143 százalékos tervteljesítés­sel, Putnoki Imréné 105;. Török Já­nosáé 135, Molnár Júlia 161, Tóth Istvánná 168 százalékos tervtelje­sítéssel. A gazdaság fogatos dolgo­zói sem maradtak ki a Versenyből, ők a negyedik negyedévi terv ha­táridő előtti teljesítéséért indítottak versenyt, vállalták, hogy a negye­dik negyedéves tervükbe beüteme­zett 4000 köbméter fa-elszállítást november 30-ra, határidő előtt egy hónappal! befejezik. A pártnak adott szavukat betartották. A szál­lítás jó megszervezésével, a szál­lítóeszközök teljes kihasználásával elérték, hogy jelenleg 90 százalék­nál tartanak, tervük teljesítésével. Negyedik negyedéves tervüket no­vember 20-ra teljesítik. A fegat- gazdaság ezzel az éves tervét 156 j százalékra teljesíti Focsany József.

Next

/
Thumbnails
Contents