Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-15 / 268. szám
Péntek, 1952. november 14. SOMOGYI NÉPLAP 3 Értekezleten vitatták meg az iskoláztatás és az oktatás kérdését csotata és a nevelők felszámolták!,kéziek. A hozzászólók többsége az iskoláztatás kérdésével foglalBÉKEHARC HÍREI LELKESEN KÉSZÜLNEK A III. MAGYAR BÉKE o KONGRESSZUSRA ÖREGLAK DOLGOZÓI Az öreglaki dolgozó parasztok már eddig in nagyon sokszor bebizonyították, hogy békénk igazi harcosai. most is nagy lelkesedéssel készülnek a magyar békekongresszusra. A községben 11 békebizottság működik, a falu minden részé!)1 n, utcájában van edy békebizottság. A bélcebizottság tagjai rendszeresen tartanak értekezleteket, ahol nagyon sok szó esett már a bécsi és a magyar békekongresz- szusról. A falu dolgozó parasztjai békeküldöttválasztó gyűlésen tettek vállalást a békekongresszusra, úgy gondolták egyöntetűen a dolgozó pata ztok, hogy úgy tudják leg méltóbbképpen < megünnepelni azt a nagy napot, úgy tudnak legjobban hitet tenni békeakar-atükrőt, ha az állami fegyelem betartásával, a beadás teljesítésével készülnek a kongresszusra. Vállalták, hogy egész évi hízottsertésbeudásuk 't a 111. magyar békekongresszus napjára 100 százalékra teljesítik. Vál- lalták továbbá, hogy november 22-ig hízóttbarv.mfibcaáá "kát is egész évre teljesítik. A hízottsertésbeadásnál történt vállalásukat már 90 százalékra, teljesítették is. míg a hízottbaromfibeadásukp.uk 95 százalékra tettek eleget. KJSGYŰLÉSEKEN TETTEK FOGADALMAKAT A CSERIÚTI TEJÜZEM SÉKEHARCOSAí A kaposvári cseriúti tejüzem békeharcosai is nagy lelkesedéssel készülnek ? magyar békeharcosok nagy novemberi seregszemléjére. A 15 tagú békebizottság tagjai tudják, hogy mi a kötelességük a békemozg-iom további erősítésében és kiszélesítésében, teimelési er edményeik íovábbfokorásával, a negyedik negyedéves tervük si" keres befejezésével tudják legméltóbban kifejezni helytállásukat és béke akaratukat, A békebizottság tagjai békékísgyűlésen tettek vállalást és annak határidő előtti teljesítésével akarják keszönieni a III, magyar békekongre sszusí. A dolgozók egységesen felajánlották: a munkafegyelem megszilárdításával, a minőségi munka emelésével tesznek hitet és tanúságot fcékeszeretcfükről. A munkaverseny lendülete is új erőre kapott most a békekongresszus tiszteletére indított versenyben, Tóth Júlia ifjúmunkás versenyre hívta ki Háminger Katalin kannamosót, aki ez ország tejüzemeinek legjobb kannamosói között van. A verseny a minőségi munka emelését segíti elő, A fölözök vállalták, hogy a fölözés élességét fokozzák, A kannafelőntők azt a felajánlást tették, hogy tejelpocsékolást, vagy elfoíyást p legminimálisabbra csökkentik, valamint termelésüket a megállapított normájukat 2 százalékkal emelik. I gyékényest Győzelem tszcs tagjai becsületes munkával erősítik az er szádot A megye összes általános és középiskoláinak igazga tói, vezető tanítói november 10-én értekezletre gyűltek ősze, hogy megvitassák az iskolák időszerű és fontos kérdéseit, meghatározzák a soronkövet- kezö feladíatokat. Megtárgyalták a lemorzsolódás,- tanulmányi színvonal, az órák tartalmi kérdéseit, valamint ezzel az értekezlettel indult be az Í953—54. évi továbbtanulási, iskoláztatási munka. Az igazgatói értekezleten két referátum hangzott é-. Az elsőt Tóth Mihály elVtárs, a Megyei Tanács Oktatási Osztályának vezetője tartotta. Előadásában foglalkozott az iskolák éveleji munkájával. Megállapította, hogy bár történi javulás, mégis hiba volt a tervezés területén. A zavart eg- inkább az okozta, hogy a gya- korlcéves tanító- és tanárjelöltek egyrésze nem jelent meg munkahelyén. Hangsúlyozta, hogy szigorúan kell ezeket a hibákat elbírálni, mert ellenkező esetben jövőre is megmaradnak. A beindítás tárgyi feltételei a legtöbb iskolánál megvoltak. Voltak azonban iskolák, ahol nem történt meg a nyári tatarozás időben, mert a pedagógusok nem mozgósították a társadalmi szerveket és a helyi tanáccsal sem volt meg a jó kapcsolat. Sok helyen társadalmi munkával hozták helyre az iskolát. Uj tantermeket építettek ilyen módon Mezőcsokonyán, So- mogybükkösdön, Somogyacsán, K apclyon. Megállapította, hogy ahol jó az iskola és a szülők között a kapcsolat, ott eredményes -az áldozatkész segítés. Tóth élvtárs a továbbiak folyamán az éveleji értekezletek értékelésével foglalkozott. Megállapított», hogv voltak színvonalas értekezletek, ajhol a nevelők a nyár folyamán tanfolyamokon voltak, fejlődtek politikai- ag, szakmailag. Az éveleji munkák íjrfék élése után a feladatok ismertetésére tért át Tóth elvtárs. Foglalkozott az iskolai (s osztályfőnöki munkatervekkel, havi ütemtervekkel, majd rátért a lemorzsolódás e leni harc kérdésére. Megállapította, 'hogy az idén kevesebb tanuló mulaszt, mint tavaly Tyenkor. Ez annak a következménye, hogy mélyült a nevelők és a szülők kapAndocs község kukoricából alig 70, napraforgóból pedig 44 százalékra teljesítette begyűjtési tervét. Hízottsertésből a harmadik negyedévi előirányzat 82 százalékát teljesítették, baromfiból pedig 65 százalékot adtak be. Mindez a súlyos lemaradás onnan ered. hogy a községi tanács felelőtlenül, hanyagul végzi a begyűjtést. Amíg sok becsületes dolgozó paraszt teljesítette beadását, a tanács opportunista politikájának következményeként, a kulákok közül egy sem teljesítette beadási kötelezettségét. Vagonszámra rúg az a kukorica és egyéb terménymennyiség, amivel a kulákok tartoznak; Ténta Ferenc kulák 22.95 mázsa kukoricával, 20 mázsa napraforgóval van vissza, de nem teljesítette még -kenyérgabona- beadását sem. Huszár József 17.91 mázsa kukorica, 10.07 mázsa napraforgóbeadását szabotálta, A községi tanács kivetette ugyani a kártérítést, de ezen túl már nem tett semmit. Elhitte, sőt támogatta- is azt a kulákál-lítást, hogy „nem termett több”. A hátralék-kimutatás mintegy vádirat tanúskodik a tanács hanyag munkájáról. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a ku- iákok eddig büntetlenül szabotálták a beadási kötelezettségük teljesítését. A kulákok pártfogója Sipos Lajos tanácselnök, volt főjegyző, akinek apósa téglagyáros kulák, a múltban cipészüzeme is volt, ahol állandóan alkalmazottakat tartott, háza államosítás alá került, nyilván, hogy apósa társaival szemben nem alkalmazta a törvényt, sőt maga is hoz|a hiányzások liberális kezelést. A nevelő-oktató munka taglalá- | sánál feladatként szabta meg, hogy ! nagyobb gondot kell fordítani az órákra való felkészülésre, az óravázlatok minőségére, a szemléltetésre, a felelteté-sekre, az osztályzásokra. Megállapította, hogy ezen a területen a lazaság egyenlő ,a terv kijátszásával. Ez pedig csa- ás, nermaiazítás, mégpedig a legdrágább: az ember rovására. Feladataink közé tartozik a szülők nevelése is, ezt is tervbe kell venni. A továbbiakban az erköles-i-politikai nevelésről, korrepetálásról, az osztályfőnökök munkájáról beszélt, majd rátért a ! fegyelem kérdésére. — Ez napjainkban iskoláink egyik legégetőbb kérdése — mondotta Tóth elvtárs. — Még mindig vannak nevelők, akik testi - fenyítéket alkalmaznak, pedig szocialista embert nem nevelhetünk burzsoá módszerrel A szocialista ember neveléséihez olyan nevelők kellenek., »kik nemcsak mondják, nemcsak érzik, hanem élik is azt, amit oktató-nevelő munkájukban hirdetnek. Bai’a Zoltán elvtárs, az iskolai csoport vezetője a jövő évi iskolázta! ás munkáiról beszélt.- — Sikerült biztosítani a szociális megoszlás tervszámait. Ezzel elértük, hegy iskoláinkban már csak azok tanulnak, akik ezt megérdemlik, akik a múltban el vo'tak zárva a tanulás lehetőségétől: a- munkás, paraszt tanulók. Ezek arányszáma globálisan 74 százalék. A jövő évi tervvel kapcsolatban jsmertette, hogy általános gimnázium létesül Tabán és Nagyatádon. A jövő évben mintegy 1200 tanulót kell bevonnunk a középis- ko ákba. Ezen belül biztosítani kel! a 75 százalékos munkás-paraszt arányt, ugyanakkor az értelmiségi szülők jó előmenetelü gyermekét is be kell vonni. Az egyetemi iskoláztatásban a munkás- paraszt tanulók arányát 70 százalékra kell biztosítani. Az értekez:et további részében az igazgatók hozzászólásai követzájárult ahhoz, hogy a kulákok kibújjanak a közteherviselés alól. Kulákmentő politikájából eredt az is, hogy a tanácstitkárnő hosszú ideig Ténta Ferenc kulákkal lakott egy lakásban, közös konyhán „lakáshiány” miatt, ugyanakkor ő maga 5—6 szobás lakéiban lakik még ma is, mint a múlt rendszerben a főjegyzők. A tanácselnök pártunk parasztpolitikáját súlyosan megsértette, amikor az elszámoltatást igen helytelenül a dolgozó parasztoknál kezdte, ugyanakkor elmulasztotta: a kulákok elszámoltatását. Megsérti a kormányhatározatokat a sertésvágási engedélyek jogtalan kiadásával is. Vágási engedélyt adtak ki olyanoknak, akik még hí- zottsertéstoeadási kötelezettségüket nem teljesítették. Az is előfordul, hogy hamis vágási engedélyt állítanak ki. Rajczi László harmadmagával él egy háztartásban, ennek ellenére a tanács a vágási engedélyt 4 főre adta ki — egy vágási engedélyt két sertésre — ami még súlyosabb, 65 kilós süldőre engedélyezték a vágást, zsírbeadást pedig egyáltalán nem írtak elő. Ezekután ,nem lehet csodálkozni, hogy a községben lassan halad az őszi munka, a szántás-vetés. Az ősziek vetésénél még mindig csak 75 százaléknál tartanak, holott a határidő már rég lejárt. Eltűrték, hogy a kulák befolyására még a dolgozó parasztok közül is néhányon a „vetőmagbiányról” beszéljenek, húzzák-halásszák a vetést. Dávid István 13 holdas középpakezott. A 'középiskolai igazgatók kérték az általános iskolák nevelőit, hogy úgy készítsék elő a tanulókat. a továbbtanulásra, hogy ott meg is állják a helyüket! az érdemjegyek mögött megfelelő tartalom is legyen. A hozzászólások közül kiemelkedett Kincses Ferenc csurgói gimnáziumi igazgató hozzászólása. Elmondotta, hogy a tanulmányi színvonalat illetően jó Ihatássai volt a vizsgák bevezetése. Fontos feladatként állapította meg a határsávi iskolák benépesítését. Felhívta a figyelmet »z ellenség hangjára, amely azt hangoztatja: „közel van a háború, ne engedjék a szülök gyermekeiket Csufgóra". Ezeket az ellenséges megnyilvánulásokat határozottan vissza kel! verni. A középiskolák feladata az is, hogy a beiskolázott tanulókat megtartsuk az iskolában. Elmondotta, hogy a lemorzsolódást a csurgói gimnáziumban azzal tudták megakadályozni, hogy nagyobb gondot fordítottak a korrepetálásokra, a DISZ-szervezet munkájára, a szülőkkel való kapcsolat kiépítésére, a tanulók politikai meggyőződésének emelésére. A gimnázium kollégiumában a tanulók valóban otthonra találtak. A Szülői Munkaközösség még a foltozás és gombvarrás munkáját is elvég- zi. Az értekezlet tanulságait figye- kíxbevéve megá lapíthatjuk, hogy az értekezlet komoly segítségei jelentett az igazgatók munkájához. Hiányosság volt, hogy a hozzászólók főleg csak az iskoláztatás kérdéséhez kapcsolódtak. Nem foglalkoztak az iskolai munkával, az ezen a területen lévő problémákkal. Nem alkalmazták a kritikát egymás és a felettes hatóságok felé, nem tárták fel őszintén a hiányosságokat Nem a1 ka!mázták az önkritikát sem, eveikül pedig nem tudnak jó munkát végezni. Nem volt szó a pedagógusok neveléséről sem, pedig ez az igazgatók egyik legfontosabb feladata. Ugyancsak kevés szó esett az ifjúsági szervezetek munkájáról is. Várkonyi Imre, raszt az ellenség szavára hallgatva, 3 hold búzát nem vetett el. Vissza van még. 5 hold vetéssel Ruzsits Gábor 17 holdas középparaszt is. Mindezekért a hibákért a párt- szervezetet is terheli a felelősség-, amiért eltűrte, hogy a tanácsban az opportunista tanácselnök lábbal tiporja a párt- ás kormányhatározatokat. A járási tanács is elősegítette, hogy ilyen sokáig bomlasztómunkát fejtsen ki a kulák-barát tanácselnök. Nem figyeltek fel arra sem, hogy éppen ebben a községben „csodálatos” módon. a kulákok leadogatták földjeiket csak azért, hogy a korlátozó-rendeletek alól mentesüljenek. Nem vették észre, hogy durván bánik a dolgozókkal, hogy még ma is „főjegyző úrnak“ szólítják az irodában. A járási tanácsot megtévesztette a tanácselnök látszólagos „jó” munkája, nem vette figyelembe, -hogy az ellenség igyekszik magát takargatni, álarc mögé bújni. A járási pártbizottság is mulasztást követett el, amikor tudott az andocsi tanácselnök származásáról, de nem követette meg a járási tanácstól, hogy távolítsa el. A járási pártbizottság teremtsen rendet An- docs községben, távolítsák el az ellenséget, hogy utána a pártszervezet vezetésével az élenjáró községek közé kerüljön Andocs is. Nem messze, a titóisfa jugoszláv határtól innen fekszik a gyékénye- si Győzelem tszcs földterülete. A tszcs tagjai saját szemükkel győződhetnek meg a jugoszláv dolgozó parasztok nyomorúságáról. Nap mint nap látják, hogy a határon túl szomorú, öregedő parasztok és asszonyok, görnyedthátú, sokat szenvedett, sanyargatott öregek robotolnak a kulákok földjén. Plata okai alig leíiet látni a mezőn. A dől,gozó parasztok rongyosan, éhesen dolgoznak. A termés nagyrészét a kulákok rakják el, a parasztoké csak a munka. A határon innen felszabadult emberek, öntudatosább dolgozó parasztok, szövetkezetbe tömörült dolgozók élnek, akik különbséget tudnak tenni saját és a jugoszláv parasztok helyzete között. Hatalmas fejlődésen ment keresztül a csoport Tavaly decemberben alakult át a csoport Ili. típusú szövetkezetté. Nehéz volt az út, amit idáig megtettek a csoport tagjai. Az ellenség, a kulákok megpróbálták a kis csoport fejlődését akadályozni. Arról beszéltek, hogy „nem érdemes belépni, mert úgysem kapnak semmit a dolgozók". Bezzeg tudták ők ennek az ellenkezőjét, tudták, hogy ha megakadályozzák a csoport megalakulását, azzal a dolgozó parasztoknak a szebb éle. tét akadályozzák. A dolgozó parasztok a kommunisták felvilágosító munkája nyomán, a kommunistákra hallgatva több mint húszán szövetkezetbe tömörültek. Ma már 42 család gazdálkodik közösen 390 ího'd földön. A megalakulástól kezdve mindig összefogtak, egy nagy családdá ko- vácsolódtak az emberek, mindig összetartottak, egész évben jól dolgoztak. Földjüket mindig meg lehetett különböztetni az egyénileg dolgozókétól, sokkal jobban megműve ték azt. Úgy beszélnek a falúban a csoporttagokról, mint a munka igazi hőseiről. Terméseredményeik felülmúlták az egyénileg dolgozó parasztokét. Búzájuk a tagosított táblában 13, a tagosítatlanban pedig 10—12 mázsái volt, az egyéni gazdák 8- 9 mázsás átlagával szemben. Oszi- árpájuk 14 mázsa holdankénti termést adott. Kukoricájuk is a legszebb volt a határban. Állatát ományuk is sokat fejlődött. 50 szarvasmarha-, 19 ló, 96 sertés, 200 'baromfi a tszcs közős állatállománya. Ezeknek az állatoknak nagyrészét saját erejükből vásárolták. Sokat építettek ebben az évben » tszcs tagjai. Nem volt állataik számára elegendő istálló, ezt mind saját erejükből építették. Ebben az éviben építettek egy ser- tésfialtatót, 3000 férőhelyes ba- romfiszáilást, istállókat alakítottak át teheneik részére. A tagok részére szépen jut jövedelem majd a zárszámadás után. Becsiületteil teljesítették beadásukat. A példamutató munka, a csoport gazdagodása az ősszel már inagáravonta a kívülállók figyelmét. Ennek eredményeképpen 7 család lépett be a csoportba. Az őszi munkákban is élenjár a csoport Vetéstervüket befejezték. Folyik a silózás is. Nagy kupacokban vár a tengeriszár, sás, répafej, répa- szelet lesilózásra, hogy a bőséges takarmányt biztosítsák állataiknak. A nők is dolgoznak mindennap a csoportban. Ritecz József örömmel újságolja, hogy ők a jó munkával, -az eddigi eredmények fokozásával válaszolnak Tito aljas terveire. — Tudjuk — mondotta — ha a titóisták nem látnák, hogy mi erősek vagyunk, hogy határőreink éberen vigyáznak ránk és mi szeretjük hazánkat, már megtámadtak volna bennünket, hogy elvegyék szabadságunkat és olyan nyomorba döntsenek bennünket, amelyben a jugoszláv nép él. Mi, csoport-tagok ió munkával válaszo-unk az ellenségnek, ezzel bizonyítjuk be, hogy készek vagyunk védeni a békét. Távolítsák el a kulákbarát tanácselnököt az andocsi tanács éléről
