Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

Csütörtök, 1952. november 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 Miért megy rosszul a begyűjtés Gyékényesen? Gyékényes községben az ősziek begyűjtése vontatottan megy. Burgonyából 95, napraforgóból 45, kukoricából pedig 40 százalékra teljesítették az előirányzatot. A lemaradást a rossz időjárással, a gyenge terméssel, a szárazsággal és a faggyal igyekeznek magyaráz­ni a község vezetői. A valóság vi­szont az, hogy gyenge a pártszer­vezet, hosszú idő óta nem végez­nek népnév élőmunkái, hiányzik a kommunisták példamutatás:*;. A község kommunistái között vannak olyanok, mint Csordás Jó­zsef, aki az elmúlt évben sem tett éleget beadási kötelezettségének, ebben az évben is 38 mázsa ku­koricával, 324 kg napraforgóval 196 kg szénával és több mint 500 forint adóval tartozik államunk­nak. Kele István elvtárs 152 kg kukoricával, 135 kg burgonyával és egy mázsa szénával adós. Maga az ak'.oszervi párttitkár, Szép Kál­mán elvtárs sem teljesítette határ­időre az állam iránti köte­lezettségét és vissza van 800 négy­szögöd! vetéssel is. Az ilyen kom­munisták és az ilyen vezetők, akik maguk is tartoznak, halogatják az őszi vetést, nem tudnak jó mun­kát végezni a községben. Az ilye­neknek nincs erkölcsi alapjuk agitációs munkát végezni, mert hamar szemükbe mondják, hogy ..bort isznak és vizet prédikálnak". Szép elvtárs hetek óta feléje sem néz a pártszervezetnek, mert fél a bírálattól attól, hogy a köteles­ségtudó párttagok megmondják véleményüket, szemébe mondják az Igazságot- A tanácsnál ugyan­csak hetek óta nem volt, nehogy ott is előhozakodjanak tartozásá­val. Mutassanak példát A pártszervezet laza munkája rányomja bélyegét az egész köz­ség munkájára, A tanácsvezetők, látva a párttitkár hanyag, felelőt­len munkáját, rossz viszonyát a begyűjtéshez, szintén könnyen fog­ják fel a dolgot. Nem mozgósítják az állandó-bizottságokat a felada­tok végrehajtására. Nem követe­lik meg az állami fegyelem betar­tását sem a kuláko'któl, sem a dol­gozó parasztoktól. ?0 olyan ta­nácstag van a községben, akj ki- sebb-nagyobb mennviségű ter­ménnyé! tartozik népi államunknak. Mester György, a végrehajtó\ bi­zottság tagja több mint 12 mázsa kukoricával, 1(40 kg napraforgó­val és 36 kg burgonyával tartozik. A begyűjtési állandó-bizottság tagjai közül Pókec József, Száraz Lajos nagyobb mennyiségű ter­ménnyel tartozik, de Tóth János, az állandó-bizottság elnöke is adó­sa államunknak. Leplezzék le az ellenséget A pártszervezet és a tanács ve­zetőinek opportunista munkája olyan légkört teremtett a község­ben, amelyben nyugodtan szabo­tálhatnak, ’ázíthatnak a népi de­mokrácia ellen a kulákok, hiszen semmi bántódás nem éri őket- A községben lévő 14 kulák közű; 12 nem. teljesítette beadási kötele­zettségét. A kulákok közel 300 mázsa kukoricával, több mint 34 mázsa burgonyával és 24 mázsa napraforgóval tartoznak. Kiss András ku ák egyedül 68 mázsa kukoricával, 25 mázsa burgonyá­val, több mint 2000 forint adóval és 10.000 forint kártérítéssel tar­tozik. iAz ilyen tűrhetetlen állapot, a kulákokkal szembeni békülékeny- ség, a község vezetőinek tehetet­lensége, a rothadt kispolgári tes- psdés jogos felháborodást vá.t ki a becsületes dolgozókból. Az olyan dolgozó parasztok, mint Éva József, Aracsi István, Vida István, Makár János és a többiek, akik becsülettel, batáriidőre rendezték tartozásukat, több esetben köve­telték, hogv teremtsenek rendet, vonják felelősségre a mulasztókat. A tanács a látszat kedvéért ki­vetette ugyan a kártérítést, de annak behajtásáról nem gondos­kodnak, mert népszerűt'ennek tartják ezt a feladatot. A község vezetői különféle elméleteket gyártanak, igyekeznek egymásra áthárítani a felelősséget. A párt­szervezet a tanácsra, a tanács a pártszervezetre hivatkozik, ho­lott mind •* kettő felelős az élkö­vetett hibákért, a község lemara­dásáén. Mozgósítsák a népnevelőket A pártszervezet nem mozgósí­totta idejében a népnevelőket, nem vonta be a becsületes do go- zó parasztokat a népnevelőmunká­iba, nem nyújtott elvi támogatást a tanács munkájához. Nem ellenőriz­ték a ta nácsot, nem leplezték le az ellenséget a becsületes dolgo­zó parasztok előtt. Nem bírálták a emaradókat, de nem dicsérték meg az élenjárókat sem. A tanács vezetői pedig nem követelik meg | az állami fegyelem betartását, meg- ! tűrik a lazaságot a tanácsappará­tuson belül is. A járási tanács és a járási párt- bizottság tud arról az állapotról, ami Gyékényesen uralkodik. De nem nyújtanak segítséget a munka megjavításához. Régóta halogatják az új párttitkár beá llásának kér­dését, egyszerűen tudomásul ve­szik a hibákat, mondva, hogy ,,a járásnak nem ez az egyetlen köz­sége van“, nem tesznek gyors in­tézkedést. Gyökeres változást kel; terem­teni a község begyűjtési munká­jában, s ennek egyik feltétele a pártszervezet megerősítése. Vált­sák le az olyan párttitkárt, aki mindent fontosabbnak tart, mint a párt ügyeivel törődni, a párthatá­rozatok végrehajtásáért harcolni s az egyéni érdekét fö éje helyezi a közösség érdekeinek. Az, aki a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában nem tudja megállni a helyét, ingadozik, kritikusabb időkben teljesen csődöt mond, ezért olyan vezetőt keil választa­ni, aki az egyre növekvő feladato­kat becsülettel, maradéktalanul végrehajtja. Aki példát mutat a munkában, a beadási kötelezett­ség teljesítésében, s meg tudja kö­vetelni a pártszervezet minden egyes tagjától a kommunista pél­damutatást. Építsenek ki iólműkö- dő népnevelő,gárdát, vonják be az élenjáró dolgozó parasztokat a felvilágosító munkába. A pártszer­vezet teremtsen, szoros kapcsolatot a tömegsz er vezet ékkel. A pártszervezet vezetősége • ellenőrizze és segítse a tanács munkáját Éberen ügyeljenek minden el­lenséges megnyilvánulásra, lep­lezzék le azokat. Nem elég ad­minisztratív harcot folytatná az osztályellenséggel szemben, ha­nem ideológiai téren is fel kell venni a harcot, meg kell törni az ellenség ellenállását. A pártszervezet feladata nevel­ni a dolgozókat az állami fegye­tem betartására, a párt, a haza iránti szeretetre,, az ellenség gyű­lő'etére, helytállásra, akiív béka- harcra. A pártbizottság éis a já­rásé tanács tűzze napirendre Gyé- feénves község munkáját, hozzon surges intézkedést a munka meg­javítására, hogy az elkövetkezen­dő időben Gyékényes község jóvá- tehesse az elkövetett hibát, kikö- szörülheisse a község becsületén esett csorbát és győzelemre vi- hesse a kukorica, napraforgó és a burgonya begyűjtését is. PART ÉS PARTÉPITES A PÁRTCSOPORTOK ÉS PÁftTBIZALMIAK FELADATAIRÓL NC EL ETE Wf'lszorv’ó szívvel csórna,golta ‘ össze mészf oltókkal tarkí. lőtt ládájában az ütött-lcopott szer­számokat Szabó Ferenc. Hát itt is kitelt... A ház kész, nincs szükség tovább kőművesre. Szóra nyitotta a száját, úgy érezte, beszélnie kell, mert menten megfullad. Társa csak kezével legyintett, hogy hagyja. ö is csomagolt. Az utcán sétáló 'emberek, siető munkások haj­szolták a mindennapi kenyeret. Szeptember vége felé közeledett. Mire hazavonszolta fáradt testét, beesteledett. Felesége sem szólt egy szót sem, mikor látta gondterhelt arcát és a szerszámosládát. Meg­értette, hogy holnap újra kezdődik a bizonytalanság. Gyorsan összeszá­molta, mennyi liszt van még a kam­rában, tud-e a tarisznyába tenni annyit, ami elég lesz férjének, mire munkát kap valahol. Hosszú hetek múlva kapott csak levelet Salgótarjánból. Az állt ben­ne, hogy újesztendőre hazajön, mert akkorra elfogy a munka, A gyű­rött kis levelet csak nagyritkán követte pár sor írás, vagy néhány pengő. Ebből tengette életét a~ Szabó-család. Szabó Ferenc kőmű­ves Salgótarjánban, felesége és négy gyermeke Kaposváron. Mire hazajött, hosszú sorokban álltak az emberek a Városháza előtt. Re­ménykedve lesték, lesz-e sok hó, kel- lenek-e mindnyájan havat lapátol­ni §zabó Ferenc gyalogszerrel tette meg az utat Salgótar­jánból Kaposvárra, de csak egy na­pot pihent. Másnap kora hajnal, ban ő is beállt a sorba Ha sze. rencséje volt, két hétig megint volt munkája, de mire ismét megszán­ták volna a „tekintetes urak”, ki­tavaszodott. Az Ínség-munkát felvál­totta a kőművesség. Három-négy hónapig vígan élt a család. Elég volt a „boldogsághoz” annyi is hogy minden nap munkába mehe­tett. Néha még a gyermekeknek egy használt ruhadarabra is ju­tott. Lassan, ólomlábakon járt az idő. A sok nélkülözés, vándorlás •egyre több barázdát szövögetett a Sza­bó-család arcára. Nőttek a gyere­kek és az élet gondja mind nehe­zebb lett. Vészes fellegek gyüle­keztek Európa felett. Szabó bácsi lábai elnehezültek a sok gyaloglás­ban és a kiváló kőműves ősztől ta­vaszig’ falusi lakodalmakban mu­zsikált, miközben otthon a család éhezett... A hitleri-hordák eszeveszett há­borúja két Szabó-fiút ragadott el a családtól. Egyikük életét adta azoknak érdekeiért, akik miatt so­ha nem volt játéka, nem volt egy új ruhája, Másik fiúk hazakerüli, de a. fronton szerzett betegség kö­vetkeztében rövidesen meghalt A súlyos csapás nem törte még Sza. bő bácsit. Érezte, valami új van keletkezőben. Megváltozott vala­hogy minden. A negyvenes éltekben már nem akartak munkát adni neki, mert öreg, I91t5-ben hívták dolgozni. Azt mondták, szükség van a tapasztalt munkásokra. Munká­jáért becsületes bért kap. Jut pénz ruhára, élelemre bőven. Rádiót is vettek. szánná Építőipari Vállalat. Szabó Ferenc ide került dolgozni. A mun­káját megbecsülik és ez a megbe­csülés évröl-évre fiatalította Szabó. M egalakidt Kaposváron a 73H bácsit. Jó munkájával hamarosan kitűnt. Ezt érezve mindig többet, jobbat akart nyújtani annak az ál. Iámnak, amely a lehetőségek kapur ját tárta szélesre Szabó bácsi és sokmillió becsületes dolgozótársa előtt. Elkezdett gondolkodni, mi­képpen tudná megkönnyíteni a munkát, gyorsabbá, olcsóbbá tenni szakmá ján belül az építést. És ami a múltban soha eszébe sem jutott volna.- papirt, ceruzát vett elő és számolt. így született meg az első újítása, melyet számszerint még ketfö és több észszerűsítés követett. J951 április 19-én érte a leg. nagyobb-kitüntetés, A dolgozók lel­kes ünneplése közben átvette a sztahanovista oklevelet. Szabó bácsi sok bajjal küzdött meg életében, de mindig talált szavakat érzései kifejezésére, MQst azonban csak egy magányos könnycsepp ült a 70 esztendős kis öregember vidám sze. me sarkában. Azóta egy percre sem hagyja el jókedve és kétízben, — amikor Hévizén üdült — számta­lanszor elmesélte társainak azt a pillanatot, amikor átvette a szta­hanovista oklevelet. B vigadja attól kezdve még jobban dolgozott. Még ab­ban az évben megkapta a sztahano- vista jelvényt is. — Ez a kitünte­tés nemcsak a múltra vonatkozik — mondja Szabó bácsi — hanem kötelez a jövőre is. Száváit iga­zolják az azóta elért eredmények. Brigádja átlagos teljesítménye nem marad a 110—ISO százalékon alul. Elsők között voltak a november 7-i felajánlások teljesítésében is. 11.2 százalékra teljesítették fogadalmu­kat. Munkájukat tovább fokozzák. Tudják, hogy munkájukon is múlik a béke ügye. Újítanak, ószszerüsítenek, túlteljesítik a nor­mát, mert minden méter határidő előtt felhúzott fal, a béke bástyá­ját erősíti. Pártszervezeteink többsége vég­rehajtotta a Politikai Bizottságnak a pár'tcsoportok átszervezéséről és a pártbizalmiak újraválasztá­sáról szóló határozatát. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának példája nyomán alapszervezetcink vezetőségei termelési egységen­ként, brigádonként, műhelyenként, hivatali oszt a yonként szervezték meg a páríicsoportokat. A párt- csoportok élére a termelésben, a társadalmi munkában kiváló ered­ményeket élérő kommunistákat választották, A Vasöntödében pl. olyan pár't- bizalmit választottak, mint Mik­lós Ferenc elvtárs, aki a legutóbbi dekádban 154 százalékra teljesí­tette normáját, ugyanakkor elér­te azt, hogy pártcsoportján belül .minden dolgozó 100 százalékon fe­lül termel. A Textilműveknél párt-bizalminak választották meg Lőczi Aranka elvtársnőt, aki ter­vét TOO százalékon főül teljesíti, ugyanakkor állandóan segíti az el­maradókat, Az állandó nappalos műszak pártszervezetében megvá­lasztották pártbizalminak Kiss Irén elvtársnőt, aki a pártmunka és a propagandamunka terén ki­váló eredményeket ért el. Általános tapasztalat mégis az, hogy a pártbizalmiak jelentős ré­sze még nem látja világosan fel­adatát« jó munkájuknak még csak a kezdetén vannak. A pártvezető­ségeknek feladata abban áll, hogy a péélcsoportokkal és pártbizal­miakkal megismertessék az SZKP (párftosóporfjainak munkáját és a .városban jól dolgozó pártcscpor- to'k tapasztalatait. A pártcsoportok legfőbb feladata, j .«hogy szívós küzdelmet íolytassa- jnak a termelési tervek., a heg.yüj- j.tési tervek maradéktalan teljesí­téséért. Ennek érdekében elsősor­ban. a pártcsoportok tag'ainak, a kommunistáknak kell példamuta­tóan teljesíteni tervüket, eleget tenni ál1 ampolgári kötelességük­nek, A pártcsoportoknak el kell émiők, hogy a pártcsoport min­den tagja példamutató legyen a munkafegyelem, illetve az állam­polgári fegyelem betartásában. A pártcsoporfok, a pártbízalmíak munkájának döntő szerepe van a párttagokkal’ való rendszeres tö­rődés, a párttagok megismerése, nevelése és aktivizálása terén. A Politikai Bizottság április ICH ha­tározata rámutat, hogy a pártbi­zottságoknak, alapszervi vezetősé­geknek arra kell törekedni, hogy ne csak a tagság túlnyomó többsé­ge, de minden párttag teljesítse kötelességét és aktívan kivegye részét a pártmunkából. Általános tapasztalat, hogy párttagságunk egyrésze — bár aktívan résztvesz «*. taggyűlésen, pártcsoportértekez- leteken — nem végez pártmunkát. A pártosoportoknak 'jelentős fel­adata van a párttagság pártmun- káfca való bevonása terén. A párt- csoport a tömegek között él, is­meri az üzemrészben, brigádban dolgozó minden egyes munkás ké­pességét,, magatartását és azonna reagál minden eseményre, amely £ részlegénél történik. A pártcsoportok feladata, hogy az üzemrészben, brigádban min­den dolgozó megismerje a terme­lésben elért eredményét. Ezért a pártcsoportbizalminak meg kell szervezni, hogy a faliújságon raj­zok, grafikonok, kimutatások je­lenjenek meg a termelésben elért eredményekről, a munkaihelyen pedig villámok, kisebb röplapok. A jó pártcsoportbizaimi ebbe a munkába bevonja a DISZ- és a szakszervezeti tagokat is. A párt­bizalmi a szakszervezeti bizalmi­akkal egvütt azon dolgozik, hogy a jó politikai tömegmunka ered­ményeként lehetőleg ai részlegé­nek minden dolgozója állandóan resztvegyen a munkaversenyben. A, pártbizalminak, a pártcsopor- tOsknak jelentős feladata van a pártoktatás eszmei színvonalának emelésében, a tanulmányi fegye­lem megszilárdításában. A pártbi- zalmíiak állandóan segítsék a hall­gatókat a tanulásban. A pártve­zetőségek ágit. prop. felelősei pe­dig állandóan tájékoztassák a párt. bizamiakat, hogy milyen ered­ménnyel1 vettek részt csoportjuk tagjai a politikai foglalkozásokon. A pártcsoportértekezleten rend­szeresen meg kell vitatni a tanulás kérdését. {Dicsérjék meg azokat, akik lelki* i ismeretesen tanulnak, résztvesz- -nek a szemináriumi vitákban, ugyanakkor bírálják meg azokat, akik elhanyagolják tanulásukat, el­maradnak a foglalkozásokról. A pártcsoportok jó munkája lé­nyegében a pártbizalmiak jó mun­káján múlik. A pártbizalmi.aknák meg keil osztaniok a pártcsoport tagjaival a munkákat. Pártmegbi- zatásokat kell adni a ■rártesoport tagjainak. A legképzettebb kom­munistákat bízzák meg népnevelő- munkával, akik rendszeresen foglakoznak a pártcsoportbin dolgozó kommunistákkal és a pár- tonkívüli dolgozókkal. Foglalkoz­zanak az üzemrészben az írásos és szemléltető agitáció megszervezé­sével. A legjobb szakmunkások közül egyeseket bízzon meg a pártbizalmi a munkában elmara­dók segítésével. A pártcsoport tagjai között legyen olyan eivtárs is. aki állandóan foglalkozik a pártsajtó terjesztésével. A páribizahni az állandó meg­bízatások mehett adjon megbízatást egy-egy feladat megoldására, pl. a termelés terén mutatkozó egyes akadályok leküzdésére és állandóan tartsa számon és ellen­őrizze a párímegbizatásek végre­hajtását. A pártbizalmi rendszere­sen tartson értekezletet a pártcso­port tagjainak. Ezen az értekezle­ten számoljanak be a pártcsoport tagjai, hogyan hajtották végre a reájuk bízott feladatot, ugyanak­kor a biza mi számoljon be a te­vékenységéről. Ezekre az értekez­letekre hívjanak meg egyes mű­szaki vezetőket is, akikkel be­széljék meg a műszaki problémá­kat. Ezeket az értekezleteket két­hetenként tartsák meg a párícso- portbizalmiak, de ez nem jelenti azt, hogy egy-egy nagyobb terme­lési győzelem, vagy jelentősebb le­maradás esetén nem lehet rendkí­vüli pártcsopor'tértekezi’e'iet tarta­ni. A párfcsoportértekezletekre egy-eíy esetben meg lehet hívni a pártonkívüii dolgozók egyrészőt, bizonyos alkalmakkor valamennyi pártonkívüii dolgozót is. Ezek nyilvános párfcsoportértekezletek. A pártcsoportok, pártbizalmiak jó munkájának alapvető feltétele, hogy az alapszervezet vezetősége és titkára megfelelően irányítsák a pártcHoportofeat. A párthiz,almiak részére a titkár elvtárs rendszeresen tartson érte­kezletet, tájékoztassa a pártbizal- míakaí az alapszervezet vezetősé­ge által hozott határozatokról, a pártbizalmiakat pedig számoltassa be munkájukról, a pártcsoportja te­vékenységéről. A pártvazetőség rendszeresen hívjon meg ü éseire egy-egy pártcsoportbizalmit, aki be­számol munkájáról. A pártcsopor­tok jó munkájának nagy elvi és gyakorlati jelentősége van. A já­rási titkárok országos értekezlete feladatul tűzte pártunk elé a párt­munka színvonalának emelését. Ezt elsősorban a párttagság akti­vizálásává1', nevelésével lehet el­érni. A jói dolgozó pártbizalmi eb­ben a munkában hatalmas segítsé­get jelent. A pártcsoport jó mun­kájával növeli a kommunisták ál­dozatkészségét, helvtállásáf, szi­lárdságát. Mindez azt jelenti, hogy a pártcsoport lie'yes munkája nagy erőforrás pártunk szervezeti és ideológiai egységének további megszilárdításában. Vörös József a Városi Pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztá­lyának vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents