Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-12 / 265. szám
A, Szerda, 1952. november 12. ■isz^ySOMOGYI NÉPLAP Whüledezö, szegényes vályogvis- kók sora jellemezte Potony községet az 1920-as, 1930-as évek. Ben. A szegényes viskókban mindenütt a legnagyobb nyomor, nélkülözés urallcodott. Legtöbb családnak betevő falatja is alig volt. fía- hójukat az asszonyok maguk szöt. ték, venni nem tudtak, arra -már nem tellett a kevés Ins napszámból. A falu határának háromnegyed részén a zselicszentjakabi apátság hatalmas birtoka húzódott. Ide jártak a falu lakói dolgozni hónapszámba, napszámba, A potonyialc így tengették életüket, 3J)0 hold fold volt mindössze dolgozó parasztok tulajdonában, egy-két holdas kis parcellákban. 1 Nem egy gazda volt Potony köz. ség ben, akinek az 1929—33-as gazdasági válság áradata elsodorta feje fölül kis viskóját, vagy kevés kis földjét. Nap mint nap megperdi'dt a dob egy-egy szegényes portán és a gazdája hajlék nélkül maradt. — Jól emlékszik erre a borzalmas időre Szilovecz Pál (75. házszám), akinek kevés kis birtokát a magas uzsorakamat és bankkamat vitt3 el. Vagy Szilovecz Vendel (61. hsz.). akinek kevés kis földjét ugyancsak dobraverték, az uraknak szüksége volt az ö szegényes kis házára, földjére. De lehetne még így sorolni tovább azoknak a parasztoknak neveit, aliik fedél nélkül, mindenükből kifosztva maradtak azért, mert nem tudták az adót fizetni. B Tgyanilyen szomorú élete ^ volt annak a sokszáz nincs, télén délszláv dolgozónak, akinek egyáltalán nem volt földje, csak az uradalmi napszámokból tengette életét. Két mázsa búzáért és 30 pengőért dolgoztaik a férfiak, a nők ugyanazt a munkát végezték, de ők csak 1.5 mázsa búzát kaptak, Kosztjuk olyan volt, hogy az uraknál még a kutyák is különb kosztat kaptak, mint a cselédek. Kukacos húst. meg kv.Jcoricamálét főztek és amikor Kátai András fel merte emelni szavát emiatt, a csendőrök jól megverték, nem is mehetett többet dolgozni. De nem- ok a nyomorúságos élet- tel. a kevés keresettel sanyargatta n Horthy-rendszer a délszláv dolgozókat, hanem még anyanyelvűk használatát is megtiltotta. Az iskolában nem volt szabad horvátul beszélni, de még a faltéban sem. egymás között. Egy római katolikus iskola volt a községben, ide jártak az iskolaköteles gyermekek. A tanító és a pap gondoskodott ..nevelésükről”, igyekezett beléjük oltani a vattást, a sovinizmust, nacionalizmust. tkrvosa sem-volt a községnek, egészségvédelemről nem is hallottak akkor a potonyialc. Pedig elég súlyos járványok — tüdővész struma — pusztította a falu lakóit. TavasZonkint sok házban családfő, vagy édesanya nélkül maradtak, kis. gyermekek koporsója mellett is sokszor hangzottak el panaszos soha. jók: — meddig tart még ez a nyomorúságos élet, meddig kell még szenvedni. A Vörös Hadsereg a potonyiak- nak is meghozta az igazi szabad, ságot. Az uradalmi földeket felosztották a volt cselédek közölt. Vj házak épültek, pirosfedelű, egészséges téglo.házak. Gorinacz Pál, az uradalom egykori kanásza, 9 hold földön gazdálkodik, új házban lakik. Mezöfi Györgyiek, Vörös Ferencnek és még sok-sok gazdának hasítottak ki 5—6 holdat az uradalmi birtokból. Sajátjában dolgozik már valamennyi. Szorgalmasan, becsülettel megmunkálják földjeiket, leadásukat is becsülettel teljesítik a potonyi délszláv dolgozó paraszt k. Ronta András minőimből téliesítetté már évi beadását. Szekeres Yendel ugyancsak 100 százalékra eleget tett beadási kötelezettségének. Iskolát is kapott a község a tervtől. a kis délszkív tanulók már szabadon használhatják anyanyelvűket, külön horvát-nyelvü oktatás van az iskoláiban és sok tehetséges kis délszláv tanuló került már felsőbb iskolába. Szinyákcvics Pál képzőművészeti főiskolára jár Budapesten. Édesanyja valamikor hónapszámba járt dolgozni, sohaskm gondolta, hogy fia majd felsőbb iskolán tanul. Simon Józ;\ef fiából politikai tiszt lett. alhadnagy. Partinka András ugyancsak néphadse- regünk tisztje. <S-ép orvosi rendelő épült a községben, népi demokráciánkban legfőbb érték az ember, gondoskodik pártunk, államunk a dolgozók egészségvédelméről, A telefont is beszerelték, kultúr otthont, könyvtárat kapott a község. Most szerelik a villanyt, pénteken már a potonyi dolgozók lakásaiban js kigyullad a villanyfény. Vezetékes rádiót szerelnek majd minden ház. ba. milcrofont, gramofonos rádiót kap a község. Gondoskodik államunk u dolgozók és a fiatalok szórakozási lehetőségeiről is. 1919-ben megalakult a községben a Micsurin termelöcsoport. Először csak 12 család választotta a nagyüzemi gazdálkodást, később egyre többen léptek az új útin. Ma már 28 család dolgozik a tszci-ben békésen, egyetértésben. Az idén különösen szép terméseredményeket értek el. Szép jövedelemre számítanak a csoport tagjai. Igyekeznek is jó munkát végezni, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak. Nem úgy, mint nem messze tőlük a Ti- to-banda Jugoszláviájában, ahol a dolgozók nagy nyomorban és elnyomásban élnek. Ismerik az ottani dolgozók életét a potony iák, nem egy 'epelet kaptak ottélö rokonaiktól, akik megírták a levélben nehéz életüket, hogy ott is ,.szövetkezetben" dolgoznak, de a kidákok vezetik a ..szövetkezeteket” és övéké a jövedelem is. A dolgozók csak robotolnak, látástól-valndásig, megélhető, süket mégsem tudják biztosítani. Az egyik levélben azt írták, hogy nincs ruhájuk, hárman dolgoznak a .szövetkezetben”, de nem keres nck annyit, hogy ruhát tudnának venni maguknak. Jövőre még rosszabb sors vár rájuk. Ilyen életük van a Tito-rabigában szenvedő jugoszláv dolgozó parasztoknak. Azt akarják a háborús gyújtogatok, hogy nálunk is ilyen le- gyen, liogy a potonyi délszláv dolgozók is így éljenek. /ű potonyi dolgozók azonban éberen örködnek a határszélen. helytállásukkal. az állami fegyelem betartásával válaszolnak a Tito.baiidánák, jó munkájukkal bi- zoiiyítják be, hogy békét akarnak, boldogan akarnak továbbra is élni. Hozzászólások az állami gazdaságok aktívaértekezletén Fordítsanak nagyobb goodot a dolgozók nevelésére az iharosberényi gépállomáson Az iharosberényi gépállomásnak döntő szerepe van abban, hogy a körzetéhez tartozó termelőcsopor tok és az egyénileg dolgozó parasztok az őszi szántást, vetést időben és jó minőségben elvégezzék, ezzel elősegítsék a jövő évi magasabb terméseredményeket. A gépimunkát ma már az egyé ni leg dolgozó parasztok is nagyra becsülik és szívesen veszik igénybe a gépállomás munkáját. A termelőcsoportok pedig a növénytermesztésben előforduló munkák magyrészét a gépállomás gépeivel végeztetik. így tehát az iharosberényi gépállomásy nak is kemény feladatokat keU, megoldani most. az őszi kam. pány idején. A gépállomás dolgozóinak többsége érzi a feladata fontosságát és keményen Í3 harcolnak azok végrehajtásáért, a terv teljesítéséért. Jó- néhányani vannak az iharosberényi gépállomáson olyan kiváló traktorosok, mint Mészáros Ferenc, aki a dek'ádtervét 257 százalékra, az évi tervét pedig 120 százalékra teljesítette már eddig. Jó munkájáért 160 forint prémiumot is kapott. Kovács István az évi tervét 150 százalékon felül teljesítette, a legutóbbi hónapban is több mint 110O forintot keresett és november 7-én 172 forint prémiumban részesült. Ezek a dolgozók most még, na. gyobb lendülettel harcolnak, hogy tervük minél nagyobb százalékban való túlteljesítésével bebizonyítsák: méltóak népi demokráciánk megbecsülésére — amit már eddig is kiérdemeltek. Vannak azonban néhányan olyan dolgozók is, akik a fegyelmezetlenségükből eredő rossz teljesítésükkel visszahúzzák az egész gépállomás eredményeinek növekedését. Simon Lajos több esetben igazolatlanul távolmaradt munkahelyétől és így az őszi tervét mindössze 29 százalékra teljesítette. A legutóbbi cjt- szakai ellenőrzéskor nem találták a gépnél Magyar Károly és Magyar László traktorosokat, akik később üzemanyaghiányra hivatkozva akarták igazolni magukat, amely állítás nem fedte a valóságot, így nem véletlen, hogy ezek a traktorosok is csak 29, illetve. 31 százalékra teljesítették őszi tervüket. Lehetne több ilyen rossz példát felhozni, amely rányomja bélyegét a gépállomás tervének teljesítésére. Az ilyen hiányosságok abból fakadnak, hogy a gépállomás vezetősége, a pártszervezet nem foglalkozik kellően a dolgozókkal. Nem nevelik őket a fegyelmezett, harcos munkára. A fegyelmezetleneket, a mulasztókat nem vonják felelősségre minden esetben é3 ha felelősségre is vonják, nem járnak el velük szemben kellő eréllyel. Nem népszerűsítik megfelelően a kiváló dolgozókat és elmulasztják a hanyagok kipel- lengérezését is. Előidézi a munkafegyelem megla- zulását az is. hogy Honenvald elvtárs, a gépállomás igazgatója felületességből aláír egyes dolgozóknak el nem végzett munkáért való bérkifizetést. így aztán a munkaverseny is teljesen elhalt a gépállomásom, egyes rossz teljesítők sincsenek másként kezelve, mint a jólteljesítök, egyszóval nem törődnek a versennyel. Ezt bizonyítja még az is, hogy a november 7-re tett vállalások teljesítését egyszer sem értékelték. A gépállomás mindennek következtében csak 66 százalékra ei tudta teljesíteni az őszi kampánytervét, az évi tervét pedig 81 Százalékra. A legsürgősebben javítsák ki a gépállomáson ezeket a fennálló hibákat, A gépállomás vezetősége, különösen a pártvezetőség fordítson nagyobb gondot a dolgozók nevelésére. Állandóan szervezzék a versenyt a dolgozók között, minél szélesebb körben fejlesszék ki a párosversenyt. Népszerűsítsék és jutalmazzák az élenjárókat, de vonják szigorúan felelősségre a mun, kafegyelem lazított. Dolgozzanak úgy. hogy az iharosberényi gépállomás is az élenjáró gépállomások között teljesítse mind az őszi, mind az -egész évi tervét. Lapunk tegnapi számában közlést adtunk állami gazdaságaink, akti'vaértekezletének első napjáról, valamint. Nemes János elvtárs beszámolójából, amelyet az értekezlet második napján tartott. Nemes elvtárs beszámolója után az értekezlet részvevőinek, hozzászólása következett. Elsőnek STRITECHKI JÁNOS elvtárs, a bárdibükkj állami gazdaság személyzeti felelőse szólalt fel és rámutatott, hogy a termelékenység növelésének a munkaversenynek legfőbb feltétele a dolyo- zók marxista-leninista nevelése. Továbbá rámutatott, hogy nálunk öntudatos fegyelemre van szükség, melynek kialakítása szívós nevelőmunkát igényel. Ezután Stritechki elvtárs foglalkozott a szakkörök munkájával, ami- szintén egyik feltétele a szakkáderek nevelésének, El kell érni ezeken a szakkörökön, hogy dolgozóink valóban szakemberekké váljanak saját munkatérül - tűkön — mondotta. KIS DÉNES •elvtárs, a nagybaráti állami gazdaság agronómusa rámutatott, hogy gazdaságuk nem teljesítette minden területen a termelési tervet. Ennek egyik oka, hogy már tavaly elhanyagolták a trágvá- zási terv teljesítését, keresztsoros vetést is csak a terület 3 százalékán alkalmaztak. Továbbiakban rámutatott, hogy gazdaságukban, -komo y hiány van a szakkáderck nevelésében, a dolgozók, akik a gyakorlatban hajtják végre az agrotechnikai eljárásokat, nem rendelkeznek megfelelő szaktudással, ami ®ok esetben hátráltatja a terv teljesítését. Hozzászólásában megemlítette, hogy a rossz munkaszervezés következtében a rendelkezésükre áló 4 traktor nincs kellően kihasználva. Rámutatott továbbá, hogy gazdaságukban magas a termelési költség, pl. egy mázsa szalma, amíg az állatok alá kerül, 46 forintba kerül. Javasolta Kis elvtárs, hogy a 34 termelési egység helyett hármat szervezzenek a gazdaságukban. DOMONKOS JÓZSEF ' elVtárs, a balatonboglári állami gazdaság igazgatója hozzászólásában kifejtette, hogy ez a kétnapos értekezlet igen hasznos útmutatást nvujtott számára. Domonkos elv- társ elmondotta, hogy náluk a pártszervezet hiányosságait is az igazgatóra akarják hárítani, ha rossz a munkaifegyelm, akkor csak az igazgatót bírálják, ami helyes, die azt is meg kell nézni, hogy mit tett a pártszervezet a munka- fegyelem magjavítása érdekében. Ezután bírálta a fonyódi járási pártbizottságot és elmondotta, hogy jönnek ugyan ellenőrizni, de az csak felületes, nem ad segítse get a pártszervezetnek. BOGNÁR JÓZSEF elvtárs, a marcali állami gazdaság párttitkára elmondotta hozzászólásában,, hogy ő még csak három hónapja a gazdaság párttítkára, segítséget keveset kapott. A bírálat, amit feléje gyakorolnak, a legtöbb esetben nem építő, — Megemlítette továbbá, hogy a gazdaságukban 8.5 kiló volt a malacok választási súlya. Ennek nem a takarmányhiány az oka, hanem a vezetők gyenge munkája, a tervszerűtlen ellenőrzés. A brigádvezetők sem tudják ellátni feladataikat, alacsony szakmai képzettséggel rendelkeznek. NAGY JÁNOS elvtárs, a somogytarnócai állami gazdaság növénytermesztési agronómusa a takErmánykészlet helyes felhasználásáról beszélt. Elő. fordult mondotta többek kő zott -- hogy a nyáron, amikor bő ven volt takarmány, akkor a lucernát, a csalamádét egyszerre etették, minden mérlegelés nélkül. A brigádszervezés kérdésével foglalkozva rámutatott, hogy az állandó terülhet', az állandó brigád, igen nagy mértékben befolyásolja a termésátlag növeléséi, mert a brigád tagjai megismerik a területet, a föld minőségét és tudják, bogy milyen talajmunkát kell véHírek Nyugat-Németországból g-ezni, milyen műtrágyát kell adni a lő dnek. FARKAS IMRE elvtárs, az üzemi bizottság titkára elmondotta, hogy a someoyternó- cai gazdaság eredménves munkájának egyik legfőbb feltét-ele íz, hogy a pártszervezet és az üzemi bizottság állandóan foglalkozik a dolgozókkal, jó a kapcsolata a szakvezetéssel. OSVÁTH ELVTÁRS, a ladi állami gazdaság agronómusai hozzászólásában rámutatott, hogy amíg időbérben dolgoztak a gazdaságban, mindig késtek a munkával, nem volt verseny, melyemre lendítette, volna -a munkát. Az új bérezés megváltoztatta a munkához vaó viszonyt, serkentette a dolgozóikat a jó munkára, a minőségi munkára-. Igen jól bevált az is tavaly, hogy - -.óv ni -dolgozó parasztokat is bevonták ezek'oe a szakkörökbe, akik bírálatukkal segítették a gazdaság munkáját, a vezetést. Másrészt azért -'s hasznos ez, mert megismertetjük velük a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Különösen aláhúzta Osváth eivtárs a politikai neve és kérdését. A politikai nevelés, ez'új embertípus kialakítása, hatalmas erőforrás ma mar, munkájukban nemcsak egyéni érdekük vezeti őket, hanem a ragv ügy, a szocialista építés ügye. Mutatják ezt a verseny vállalások, a munkaverseny. Ennek köszönnöd ük, ho-gy1 gazdaságunk határidőre tudta elvégezni a munkát. Ezután felhívta a ge-zdaságok figyelmét a női munkaerő jelentősegére, az állattenyésztés terű étén és arra, h-ogy segítséget kell adni a női dolgozóknak, hogy megszeressék ezt a munkát, tapasztalt dolgozók mellé k-ell beosztani őket. VARGA ELVTÁRSNÖ Kutasról a munkaverseny jelentőségéről beszé t hozzászólásában. A munkaverseny az a terület, ahol a dolgozók legszélesebb rétegét lehet nevelni, anol leginkább kibontakoznak képességeik. A tervtei- jesités — mondotta — elválasztha. tatl-an ai munkaversenytö. — Hozzászólását an bírálta a kutasi állami gazdaság vezetőit, akik ho aszú idő óta eltűrik, hogy az jrodától 100 méterre lévő ícovács- műhe.ybe még mindig nincs bevezetve a villany és így már estefelé nem tudnak dolgozni. FEKÉCS ELVTÁRS, íi háromfai gazdaság agronómusa a pártszervezet munkájának jelentőségével foglalkozott, rámutatott, hogy a dolgozók bevonása a terv készítésébe, az egyes tervfeladatok megtárgyalásába igen fontos, mert így növelik a dolgozók felelősségét „ önállóságát, mindjobban magukénak érzik az állami gazdaságot Ezután még számos hozzászólás volt, melyek mind a’áíámasztottá.k a két beszámolóban felvetett eredményeket és hiányosságokat, amit saját gazdaságukból vett példákkal bizonyítottak. A kétnapos értekezlet legnagyobb eredménye, hogy sok hasznos módszert, vetett fel, ami hozzájárul a további munkák sikeréhez. A hozzászólások nagyrésze helyesen gyakorolt bírálatot a Tröszt felé. Hiányosság, volt, hogy saját hibájukat a hozzászólók kevésbbé vetették fel. A násik hiányosság a párttitkárok, ÜB-titkárok hozzászólásaiban volt. Egyrészt kevesen szóltak hozzá közülük, másrészt nem merték nyiltan feltárni a gazdaság hiányosságait, nem bírálták a gazdaság vezetőségét, ami azt mutatja, hogy a gazdaságokban ez még inkább így van. A kétnapos megyei értekezlet után gazdaságonként üzemi értekezleten tárgyalják meg a gazdaság eddig «'végzett munkáját é* a jövő év feladatait Ezeken e.a értekezleteken a gazdaság igazgatóinak a megyei értekezlethez hason, ló kérdéseket kell felvetni és megtárgyalni a gazdaság dolgozóivaL T Berlin. Nyugat-'Németország hárem tartományában, Északrajna- We.stfáiiában, Rajna-Plfalzban és Alsó-Szászoirszágban vasárnap községi választások voltak. A választások nem végleges ada. tóból kitűnik, hogy Adenauer pártja, a keresztény demokrata unió mindenütt kevesebb szavazatot kapott, mint 1948-ban, a legutóbbi községi választásokon. A Német Kommunista Párt az ellene folytatott féktelen terrorhadjárat el enérte megvédte állásait és az ipari területeken, főleg a Ruhr-vi-. déken növelte szavazatainak számát. A fasiszta német ifjúsági szövetség északrajna-westfáliai szer. vezete kivette részét a koalíciós pártok választási előkészületeiből. A fasiszta banditák főfeladata a Némiet Kommunista Párt választási gyűléseinek megzavarása és a falragaszok eltávolítása volt. POTONY rés és most
