Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-06 / 261. szám
cÁ szov jet eg,ésjziéq,ü^ a jlép szaLq^dLatAkan 3 Úsűiöriok, 1952. november 6. SOMOGY)! NÉPLAP Batik a József mozdonyvezető, kétszeres sztahanovista hogy at kali •ietbe. te*t1AJ ehóz volt a magyar munkás- osztály sorsa, a fefozabadu- -rf^dőtt. A gyárosok és a bankárok mi^'^laiselhetetlenebbül zsákmányolták Fi Jl^jMjjo^bat. — A ma- •yyar vasutasoknak ik-neh/~ volt < ,isorsa a felszabadulás előtt — mondja Batika József • sztahanovista mcedonyv Valahogy nehéz visszaérni hrrjn a múltra, mert a nvtigyar munkás,, k megvan az a jótulajdonság •a régit, a múltat és a re mar elfelejti és könnyen magát az új és szebb .Elmondja, hogy többen volt 1 vérek és szeretett volna az eknni úskola elvégzése vMn tovább tamd- ni, de erre nem volt módja, mert- az urak Magyarországában a mun kasnak nem adtak módot s lehető őségét a tanulásra. Wíatika elvtárs moz< ** szeretett volna le ■szú heteken keresztül esőbe' ban járta az országot, míg Bátaszéken felvették az cgyh donyra segcdfűtönek. Évekig ( dolgozott mint segédfütö, majd azután fűtő lett. Mindig az volt a vá'giya. hogy mozdonyvezető lehessen, dc\’ - .-urak Magyarországában ez nekn valósidt, meg. A hős szovjet hadséx reg felszabadította hazánkat, elsöpörte a kizsákmányoló nagyurahi t és a, magyar dolgozó nép kezébe -vette a párt és Rákosi Mátyás elv- társ vezetésével a hatalmat, az ország irányítását. Erről az időről, ■mint egy új, a szebb és boldogabb élet kezdetéről örömmel és boldogan beszél, Wfatika elvtárs mozdonyvezető lett a Kaposvári Fűtőház- -nál, azóta jó munkájával erősíti hazánkat, harcol a kocsifordvlók megrövidítéséért, a széntakarékosságért. Jó munkájáért legutóbb ■agyszerre 800 forint pénzjutalmat kapott. Batika elvtárs harcol a terv teljesítéséért és jó munkájának nem maradt el a jutalma sem: kitüntetéseket és dicséreteket kapott: két"ezetö Hosz- n, sári gre inazszeres sztahanovista lett. Az ország legszebb üdülőjében, Galyatetőn üdült két hétig. A múltban, az átkos úri rendszerben a munkás még csak nem is gondolhatott arm, hogy üdülni menjen. Most Batika. elvtársnak az a legnagyobb vágya, hogy kimehessen a Szovjetunióba és a hős szovjet vasutasodtól tanulva, tapasztalatait a magyar'vasútnál felhasználva, még jobb és limagaslóbb eredményeket értu en el. vömmel beszel a családjáról. Elmondja, hogy ö nem tanulhatott, de a f ia, ma a néphadseregünk politikai tisztje, már tanulhatott. mert pártunk és kormányunk minden dolgozó részére biz- toyéfyga tanulás lehetőségét. 0 magamÓV van a negyven éven, o de tanul: fejleszti tudását mind politikailag, mind szakmailag, hogy másokat is taníthasson. Minden tudásával segíti, tanítja a fiatal, kevesebb szaktudással rendelkező dolgozókat. Munkamódszereit és tapasztalatait átadja munkatársainak, hogy ők is jó harcosai lehessenek pártunknak. lefagy örömmel mondja végül Batika elvtárs: — Büszke vagyak orra, hogy a feleségemmel együtt meghívót kaptam a béke- kongresszusra, ahol a békeharc leg- öntudatosabb dolgozói számolnak be munkájukról, elért eredményeikről és az ott nyert tapasztalataimat is felhasználva, segítem munkatársaimat a tervük teljesítésében, segítem és erősítem hazámat, a pártot és a béketábort. Boldog vagyok, k O ify/»/* 1/* 4-r* o 1 Tj ry é f yya y u(U'i/f Its* l^iLsZlsl s jó munkámért felvettek a pártba 1933 július 16-án születtem Marcaliban Azokról az évekről, amelyben gyermekkor,,mat éltem, semmi jót nem tudok mondani. Iskoláim 7 elemi, azért mert dolgozni kellett, ha azt akartam, hogy szüleimmel együtt meglegyen a napi betevő falatunk. Az apám 1913 őszén meghalt, nagyon szomorú napok köszöntöttek reánk, ha ruhát nirírtam venni, akkor nem lett volna mit ennünk, A ókhoz jártam dolgozni. Édesanyám beteg volt, testvéreim ],nyn- v)ltak, egyedül voltam kenyér kereső. %^5-beu nagy változás történt életemben. A dicsőséges Szovjet Haaseyeg^fgszabadította hazánkat. Nem kellett a leulákhoz mennem robotol A^fgda'! űrhöz jártdm dolgozni, rövid idő alatt házat építettünk 19í9-beu^Jt ‘ ’ nz n vav- amelyre most is boldogan gondolok- traktoros lehetmbj0 munkámért felvettek'a pártba■ tagjelölt lettem. Voltam isk februárban brigádvezetö lettem. Á. brigádom a h v«szimt6t&t 11% százalékra teljesítette: elsők voltunk. A nyári tervet 100 s^fcalébra teljesítettük: másodikak lettünk. Most azért harcolunk, hogüAj " tervteljesítésnél elérjük a 130 százalékot. November 7-re väUctfä^- 3V munkánkat a legnagyobb fegyelemmel, öntudattal végezzük^ megszerezzük újra az első helyet. Nagyon boldog vagyok, tudom, ho%V ezt a boldogságot, az új életet, a dicsőséges Szovjetuniónak s a pártig köszönhetem. ígérem, hogy ezentúl még jobban és önfad<itosabban dolgozom, hogy ezzel segítsem az elnyomott népeket az ifffyerialistáJc elleni harc . ban. \ ■ Mikiby Teréz iá marcali gépállomás bmgádvezetöje. Az állami gazdaságok női dolgozóinak értekezlete Megyénk állami gazdaságainak a növénytermelésben és állattenyésztésben élenjáró női dolgozói értekezletre jöttek össze az állami gazdaságok megyei trösztjénél, melyen beszámoltak arról, hogy milyen a dolgozó nők helyzete megyénk állami gazdaságaiban. Számos olyan eredményt értek «1, mellyel felülmúlják sokéves tapasztalattal rendelkező férfi dolgozóinkat. Ez az egészséges fejlődés tapasztalható ott, ahol a női dolgozóink példamutató eredményekkel dicsekedhetnek. A kutasi állami gazdáságiban Palovícs József né a mesterséges borjúnevelésinél ért el kiváló eredményt. Nagy Jolán, a vései állami gazdaság állattenyésztői brigádvezetője példamutatóan szervezi meg a munkát és közvetlen ad segítséget az állattenyésztésben dolgozóknak. Számos női dolgozónk vám állami gazdaságainkban, akik élve áz alkotmányadta joggal, sikeresen sajátították el az állattenyésztés számukra eddig ismeretlen módszereit. Mindez azt bizonyítja, hogy helyes pártunknak és kormányzatunknak az a határozata, melyben a népgazdaság rtiinden ágába a nők fokozott bevonását tűzi ki célul. De ezt a célt szolgálja az állami mezők ás erdők minisztériumának határozata is, mely feladatul tűzi ki állami gazdaságaink elé, hogy az elkövetkezendő időben az állattenyésztési dolgozóknak mintegy fele nő legyen. Megyénkben ez még csak kezdeti állapotban van. Állat- tenyésztésünkben mindössze 60 nő dolgozik, ami azt jelenti, hogy komoly feladat vár ezen a területen állami gazdaságainkra. Bognár elvtársnő az értekezleten rámutatott arra, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére' el keli érni, hogy az * állattenyésztési dolgozóknak mintegy 40 százaléka nő legyen, legyen. Komoly feladatok előtt állanak állami gazdaságaink igazgatói, de nagy szerep vár itt az állattenyésztésben dolgozó nőkre, akiknek elsősorban kell harcolniok a nők bevonásáért, saját példájukon keresztül kell bebizonyítanak, hogy milyen fontos a nők bevonása az állattenyésztés munkájába. Az állat- tenyésztés, a bopjúnevelés, a fejes, a baromfitenyésztés, malacnevelés sajátos női munka, ahol a mők már eddig is kiváló képességekről tettek tanúbizonyságot. Bognár elvtársnő beszámolóját élénk vita követte, melyben a női dolgozókkal való törődést illetően elsőnek Nagy Jolán, a vései állami gazdaság állattenyésztési brigádvezetője kért szót. Felszólalásában igen helyesen mondotta el, hogy náluk az állattenyésztésben azért kevés a nő, mert az állattenyésztési agronómus, Popovics Zoltán, valósággal üldözi a nőket, olyan munkával bízza meg őket, ami nem rájuk tartozik. Mindig a legnehezebb munkába állítja őket. „Engem is a legnagyobb esőben küldött el a is kilométerre lévő telepre, gyalog, de ő a legjobb időben is fogattal jár. Többször kapott méír bírálatöt az igazgatótól, amiért rossz a viszonya a női dolgozókhoz, de még a mai napig sem változtatott magatartásán, segítséget nem ad a dolgozóknak, de még a brigádvezetőnek sem. Mi női dolgozók, nem adjuk fel a harcot, mert tudjuk, hogy a női dolgozók bevonása az állattenyésztésbe, most az egyik legfontosabb feladat. Mi nők bebizonyítottuk munkánkon keresztül, hogy méltók vagyunk erre a bizalomra; igaz. nem bővelkedünk a takarmánnyal. de helyes és szakszerű etetéssel, így is jó eredményt értünk el”. Laklia Vincéné, a somogytarnó- cai állami gazdaság mesterséges borjúnevelője elmondotta, hogy amikor az állattenyésztéshez került, gyakori volt az elhullás felfúvódás és" hasmenés következtében, azóta ez egyre csökkent. PoloviSs Józsefné, a kutasi állami gazdaság mesterséges borjúneve- lője elmondotta, hogy náluk a gazdaság vezetői nagy segítséget adnak a női dolgozóknak. ..Én .most is 110 százalékra teljesítettem tervemet. Fizetésem állandóan 750— 800 forint, de az (állattenyésztésben dolgozó többi nők is hasonló keresethez jutnak. Mi női dolgozók, igen sokat tanulunk a szovjet szakkönyvekből, javaslom, hogy minden állattenyésztő bátran nyúljon a szovjet szakkönyvekhez, mert ez igen' sok segítséget ad « helyes állattartáshoz. Én vállalom, hogy még két női dolgozót szervezek be november 7-re, annál is inkább, mert gazdaságunkban a női dolgozók nagy érdeklődéssel vannak az állattenyésztés iránt.” Ábrahám Ferenicné, a tengődi állami gazdaság tehenésze, élesen bírálta a vezetőséget, amiért nem törődik a nőkkel. Gyakran nem biztosítja a takarmányt a gazdaság igazgatója; még mindig megtűri, hogy a baromfiaknál két életerős, más munkára is alkalmas férfi dolgozzon holott a baromfitenyésztés kizárólag a nők feladata. Raizer Teréz, a kutasi nagytoldi- pusztai üzemegység baromiig <ndo- zója arról beszélt, hogy milyen sok függ attól, ha az állattenyésztés terén dóin ózó nők erélyesen fellépnek és kiharcolják a maguk számára a megbecsülést. Ezt természetesen úgy lehet elérni, ha becsületesen végzik a rájuk bízott feladatot. Moizer Teréz, a lábodi állami gazdaság csikónevelője elmondotta, hogy az állattenyésztési ágban nemigen találnak nőt, sokan lekicsinylőén beszélnek erről, de ő ügy érzi. hogy nagy szolgálatot tesz ezzel a hazának, mert ehhez is különös szakértelem, bátorság kell. Rons Lászlóné, a nagybajomi állami gazdaság fejőnője elmondta, hogy az elmúlt hónapban is 106 százalékra teljesítette tervét, naponta 140—160 liter tejet fej ki, egyedül. Megfogadta, hogy november 15-re még két női dolgozót szervez be az állattenyésztés munkájába. Bizvurm Margit Alsóbogéiról a gépi fejés előnyéről beszélt; amíg a kézi fejesnél több aíbraktakarmány- nyal 8.5 liter volt a fejési állag, addig ma kevesebb abraktakannány mellett 9.5 literre emelkedett. Gépi fejésnél különösen fontos a melegvizes tőgymasszázs, majd fejés után a csepegtetés. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 35 év alatt felismerhetetlenül megváltozott a cári Oroszország. Az egykor elmaradt agrárországból a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező ipari hatalom lett. A szocialista Szovjetunióban gyökeresen megváltozott a lakosság egészségügyi ellátása is. Lenin elvtárs még a forradalom előtt meghatározta a szocialista egészségügy programmját. Ennek a programmnak alapelve a betegségek megelőzése volt. A Szovfet- un’óhan a nagy Lénián?k ezt. a célkitűzését is sikerrel valósították meg. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a legfőbb érték az ember. Ezeken a bölcs, szavakon nyugszik a szovjet állam egész rendszere és politikája. Az ember jólétéről és egészségéről való gondoskodás a párt és a kormány figyelmének középpontjában áll. Az állam óriási, cvről- évre emelkedő összegeket fordít az egészségügyre. Az e célra fordított állami kiadások összege például 1951-ben az 19UO évi 11.2 milliárd rubelről 26.J midiidrdra emelkedett. ^ forradalom után az orvosi intézmények hálózata különösen rohamos ütemben fejlődött a cári Oroszország egykor elmaradott nemzetiségi Jv» tárterületein. így például a Kirgiz SZSZK-ban a kórházi ágyak száma 1913-hoz képest a városokban több mint 50-szeresé- re, faluin pedig több mint 120-szo- rosára emelkedett. Hasonló a helyzet Turkméniában, üzbekisztánban és Kazahsztánban. 1913-hoz képest az egész ország területén több mint 20-szorosára emelkedett a kórházi ágyak száma. A Szovjetunióban állandóan új gyógyintézeteket építenek. Ebben az évben csupán Ukrajnában több mint 2150 új épület készül kórházak, klinikák, szülőotthonok. orvosi rendelők céljára. A párt és a kormány a legkorszerűbb gyógyászati eszközöket bocsátja a szovjet egészségügyi dolgozók rendelkezésére'. 1949-től 1950-ig csupán a falusi kórházakban háiojmz'uiüsáia nőtt a röntgen- -készülékek száma. A nép jólétének fokozódása és a szovjet egészségügy sikeres munkája eredményeként a Szovjetunióban már régen nem fordulnak e'ő olyan betegségek, mint a himlő, kolera és pestis, amelyek pedig a fr.rradalomelőtti Oroszországban igen elterjedtek voltak. Állandóan csökken a halandóság és jelentősen emelkedik a születések száma. A gyermekihalandóság például 1940- hez képest több mint a felére csökkent. A lakosság szaporulata az utóbbi három évben: 9 millió 500 ezer ember. A Szovjetunióban minden egyes dolgozó számára biztosították a díjtalan orvosi kezelést. Az egészségügy rendszerében jelentős szerepet tölt be a munkások közvetlen orvosi ellátása a gyárakban és üzemekben. A szovjet A tahi járásbíróság büntetőtanácsa most tárgyalta Szalai Péter 28 holdas bálványost kulák ügyét, aki hét hold búzát, két hold rozsot, két hold árpát és egy hold takarmánykeveréket nem vetett el. A dolgozó nép a szabotáló kulák aljas tettét leleplezte, bíróság elé állította, hogy ott feleljen' szabotázsáért. Két év és hathónapi börtönre. 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Nemes József büntetett előéletű 29 holdas somogyaracsi kulákot felelősségre vonta a barcsi járásbíróság. mert nem vetett el négy hold búzát. A beszolgáltatási elől elvont 4685* darab tojást, 11 kilogramm baromfit és 260 kilogramm hízott sertést. A megátalkodott kulákot a bíróság három évi börtön- büntetésre, 3000 forint pénzbüntetésre és 4000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A kulákok rávették Szabados Sándor gazdálkodót, tengődi lakost arra, hogy a kukoricáját rejtse el, országban szerető gondoskodással veszik körül az anyákat és gyermekeket. Az üzemekben dolgozó nőket ' terhességük idején könnyebb munkára osztják be és emellett megkapják korábbi munkabérüket. A szülés előtt és után az anyák fizetett szabadságot élveznek. A Szovjetunióban körülbelül 2 ezer városi szülőotthon működik, a szülész-nőgyógyász orvosok száma pedig majdnem elérte a forradalom- e’őtti Oroszország összes orvosainak számát. Hatalmas méretekben folyik az crvcA .káderek képzése. A Szovjet- unió/74 orvostudományi főiskolája év^fite 20 ezer belgyógyászt, se- bészt és más szakorvost ad az országnak. Az orvosok száma 1951- ben, 1910-hez viszo7iyítva 80 százalékkal emelkedett. Ä felsőfokú képesítéssel rendelkező orvosok számának ilyen méretű gyarapodása a világ egyetlen más államában sem lehetséges. szovjet hatalom évei alatt számos olyan egészségügyi intézmény létesült, amely a cári Oroszországban ismeretlen volt. Ilyenek például a mentőállomások, egészségügyi repülőállomások, stb. Az egészségügyi repüliőállomások segítségével a szakorvosok a távolfekvő kerületekbe is eljutnak. A repülő írépek. ha szükséges, elszállítják azokat a betegeket, akiknek a helyszínen nem nyújtható orvosi beavatkozásra van szükségük. A Szovjetunióban az orvostudomány, ugyanúgy, mint minden más tudomány, a népet szolgálja. A dolgozók egészségvédelme azonban memesupán az orrosi intézkedésekre szorítkozik. Hatalmas összegeket fordítanak például a szociális biztosítás céljaira. Sztálin elvtárs 1927-'oen az első amerikai munkásküldöttséggej folytatott beszélgetés során a többi között ezt mondta: ......Nálunk a munkáso k minden iparágban a szokásos pénzben fizetett munkabéren kh'iil. pótlólag még körülbelül a munkabér egy harmadának megfelelő összeget kapnak biztosítás, mindennapi éleLkoi ülnienycik javítása, kulturális szükségleteik ki* elegítése, stb formájában". (Sztálin Művei 10. kötet. 152. old. Szikra kiadás.) Az állami szociális biztosítási alap jelentős részét az üdülők és szanatóriumok ellátására fordítják. Csuprán 1951-ben mintegy 4 és fél millió dolgozó üdült és gvógykezeltette magát az ország legszebb helyein. A kongresszus által elfogadott új ötéves terv nagy figyelmet fordít az egészségügy további fejlesztésére, — a kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok, üdülők, napközi otthonok, óvodák hálózatának kiszélesítésére. Az ötéves terv során 25 százalékkal emelkedik majd az orvosok, száma. 1955-re, 1959-hez képest, 2.5-szeresére emelkedik a gyógyszerek, az orvosi műszerek és berendezések gyártása. beadását ne teljesítse. Szabados Sándor hallgatott a kulákok szavára, 346 kilogramm csövestengerit a padlásán elrejtett, a beadását nem teljesítette. A nép bírósága a kulákok szavára hallgató, beadást nem teljesítő, terményrejtegető Szabadost hathónapi börtönre, 800 forint pénzbüntetésre és Í000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A kaposvári járásbíróság büntető tanácsa 2 évi és 4 hónapi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre, valamint 5000 forint vagyonelkobzásra ítélte Hetényi József 28 holdas somogyszili kulákot, mart nyolc hold búzát, egy hold rozsot és egy hold ősziárpát nem Vetett el. Nyolöhónapi börtönbüntetésre, 800 forint pénzbüntetésre ítélte Takács Ferenc balatonszemesi lakost, mert nem teljesítette beadási kötelezettségét, ugyanakkor 5 mázsa csövestengerit és 120 kilogramm napraforgót adott el. Vetést és a beadási kötelezettséget szabotáló kulákokat, spekulánsokat ítélt el a bíróság
