Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1952. november 30. ■BW Javítsa meg munkáját a kutast állami gazdaság vezetősége A kutas! állami gazdaságban a háromnegyedévi gazdasági beszá­moló szerint a növénytermesztés­ben és az álattenyész'tésben sú­lyos lemaradás mutatkozik. A gazdaság nem teljesítette hízott­sertés- és tajáslbeadási tervéit sem. Mindezek a hiányosságok: onnan erednek, hotgy a vezetőség nem törődött a tervek teljesítésével, el­hanyagolta a versenyt. A dolgo­zók november 7-re és más ünne­pek alkalmával tettek ugyan fo­gadalmakat, de a vezetőség, Bóla igazgató elvtárs és a többiek már nem törődtek azzal, hogy a dolgo­zók a válla’ásokiat hogyan telje­sítik. Nem nyújtottak segítséget a dolgozóknak, így a fogadalom ,papíron, maradt. Helytelenül, az irodából t-zervezíék a versenyt. Adrián Jenő személyzeti felelős volt megbízva a verseny szervezé­sével, azonban ő is a dolog ,köny- nyeíbblk oldalát választva, vajmi keveset törődött azzal, hegy a verseny é’énlk legyen és betöltse feladatát. A vezetőkön kívül senki se#i tudott u versenyről. A párttitkár elvtársat ha valaki megkérdezte, hagy van-e a gazdaságban verseny, azt felelte, hogy van, de azt már nem tudta megmondani, kik és ho­gyan versenyeznek. Bóla József igazgató élvtárs pedig egyáltalán nem törődött a dolgozók válla.á- saíval, xígy gondolta, élég, ha a személyzeti felelős papíron elké­szíti, azt már nem kell ellenőriz­ni és segíteni. Természetesen az ilyen „versenynek" —- áhol maguk a vezetőik sem érzik hatalmas je- ienitőséigét — nem sok baszna van. Nem véfetlen jelenség tékáit, hogy a növénytermesztés vonalán a gazdaság nem teljesítette tervét, a béralapot túllépték. Nem véletlen az sem, hogy a gazdaság nem tel" jctsítehte még* a mai napig sem a ollózási tervét. Még több mint 3000 köbméter si ótakarmányt keli ké­szíteni. A sjózást (akadályozza, hogy a vezetőség nem biztosít ele­gen elő anyagot, arra hilviatkoznak, hogy „nem tudják beszerezni1'. Az állatok áttek hetese és helyes takarmányozása megköveteli, hogy minden si!óz­ható anyagot felhasználjanak. Súlyos felelősség terheli az őszi mélyszántás! terv teljesítésiében nu itaijkozó lemaradásokért a veze­tőséget. A fö dművelésűgyi mi­niszter határozata szerint novem­ber 20-ig be kellett volna fejezni a mélyszántást; még mindig 500 hold föld vár szántásra. A gazda­ság vezetőinek tanulniok kell az eddigi hiányosságokból és meg kell javítaniuk a munkát. A jövő évi bőséges termés nagy feladatokat ró a vezetőségre. Szükséges az, hogy a vezetők mindent megtegyenek a jó előké­szítés érdekében. A most követ­kező té i időszakban különösen fontos, hogy a vezetők tanuljanak, képezzék magukat, tanulmányoz­zák a szovjet szovhozok példáit és azokat használják fel saját ,ga zda s á guklbam. A pártszervezetre különösen nagy feladat hárul. Be kell vonni a dolgozókat a téli szakoktatásba- Nagyobb gondot kell fordítani a versenyre, a dolgozók vállalásai­ra. Számoltassa be a gazdaság ve­zetőit munkájáról és az elköve­tett hibákért vonja felelősségre. Most, a hátralévő időben adjanak meg minden segítséget a traktoro­soknak, neveljék őket, használják ki az időt, s a gépeket, hogy a gazdaság rövid időn belü. teljesít­se silózási és mélyszántási tervét. A legrövidebb időn belül ki kei. hordani az érett is'tállótrálgyát és 9 négyszögölként egy-egy kupacot lerakni. Ha módunkban van, né- hány szekérrel mérjünk le, mert így a kupacok nagyságával szabá­lyozhatjuk a kh-kánt adandó meny nyiséget. Ha pl. 200 mázsa a ter­vezett mennyiség, akkor 1 kát. holdra 178 kupacot ke l készítem, mindegyikben 112 kg trágya le­gyen, Az istállótrágya legyén jól érett, jól kezelt, barnás színű, melyben a szalmaszálak még felismerhetők, A lekup.aoolt 'trágyát naponta e kell teregetni és alá ke'l szán­tani, ne tegyük ki a szárító sze­lek ha'ásának. A leszántatilan trá­gya. különösen^ sóik .nitrogént (am­móniái' ) veszít, ezt pedig mint a 3 fő tápanyag (káli, foszfor) egyi­két, minden körülmények között meg kell menteni növényünk szá­mára. A hosszabb ideig kupacban hagyott trágya helyén „bujafoltok" keletkeznek, aimeíy a helyes táp- anyiegdlosztás miatt nőm kívána­tos. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az ősszel1 kiszórt szuperfosz­fát sóikkal magasabb termésered. ményt biztosít, mint a tavaszi. A szuperfoszfát hatóanyaga a vízben oldható foszforsav. Ha ősszel szór­juk ki a szuperfoszfátot, akkor a foszrforsav feloldására bőségesen áll rendelkezésre nedvesség a téii csapadékból és a tavaszig eltelő idő is elegendő. Ki úgozástál nem j kell félni, » talaj leköti a foszfor- sava!. A néhány éve csaknem tör­vényszerűen Ismétlődő tavaszi szárazság a hatóanyag - feloldását teszi lehetővé, fontos tehát az őszi szántás előtt a szuperfosz­fátot kiszórni. Az őszi szántást a legnagyobb gonddal, lehetőleg traktorral, leg alább 25 cm mélyen végezzük el. A melyen lazított talaj több csa padékot képes elnyelni, mint a sekélyebben szántott. A tai'ajbak- tériu.moknak vastagabb földréteg­ben biztosítjuk az élet élhetőséget és a mélyen szántott talaj adja a hosszvgyökerű, formás cukorré­pát. Sekély szántás mellett a ré­pa sokágú, „talpas" lesz, ami a gazda számára nem nyomja a mér­leget, nem ad cukrot. 200 mázsa istállótrágya, 1 má­zsa szvperfcszíáit kiszórása, 25 cm-es mélyszántás a cukorrépa őszi agrotechnikája. Ha ezt a gaz­da elvégzi, jó répa-termést ér él. A jő cukorív patermés feltétele a jó talaj előkészítés nem Á kadarkúti tszcs ne rejtse véka alá eredményeit, ne zárkózzon el a dolgozó parasztoktól 1949 őszén 15 kadarkuti család indult el a nagyüzemi gazdálkodás útján. Az állam a csoport segít­ségére sietett, állatokat és egyéb gazdasági felszerelést adott hitel­re. Évről-évre erősebb lett a cso­port. A csoport gazdaságában nagy változás történt, megnőtt a földte- rü'etük és állatállományuk. 1951- ben újra több család kérte a fel­vételét. Ahogy erősödött, fejlődött a tszcs, a tagok jövedelme is emel­kedett. Már tavaly szép jövedelme volt a csopcrttagoknak. Salamon János, Fűzi Mihály, de a többi ta­gok sem panaszkodtak, megtelt a padlás és kamra terménnyel. Sala­mon Jánosok u '1 több mint 30 mázsa terményt vittek haza,^ ‘ még az idén is van belőle. Ebben az évben azonban a tszcs fejlődé­sében bizonyos törés állott be. Ke­veset fejlődött a csoport. Mind­össze hét család lépett be. A cso­port fejlődését akadályozta az ön­elégültség. Megelégedtek az elért eredményekkel. úgy gondolták, hogy az idén minden „magától megy”, nem kell harcolni az ered­mények eléréséért. A tavasszal nem szervezték meg kellően a munkát, nem alkalmaz­ták a szovjet agrotechnikát. A munkákkal lemaradtak, mert nem gondoskodtak .időben a családtagok bevárásáról a munkákba. 39 csa­ládja van a tsz-nek, mégis csak 56 tag dolgozik rendszeresen. A tszcs elnöke szerint azért nem lép­nek be a dolgozó parasztok a cso­portba, mert a fagykár és aszály csökkentette á terméseredményei­ket. A fagy és aszály okozott ká­rokat, de ezt gondosabb növény- ápolással, a fejlett agrotechnika alkalmazásával ki lehetett volna ja­vítani. A hiba ott van. hogy a cso­port nem mutatott példát a kívül­állóknak. A rossz példa pedig nem vonzza a dolgozó parasztokat. A tszcs-tagok között , a pártszer. vezet és a vezetőség hibájából hely­telen nézetek terjedtek el. Néhány tag. különösen azok, akik nem von­ták be a családtagokat a munkába, kevesebb munkaegységet teleltet­tek — most elégedetlenkednek. Ki hogyan dolgozott, olyan a részesedése A pártszervezet rém magyarázta meg a tagoknak, hogy a szövetke­zetben mindenki a végzett munká­ja szerint részesül a jövedelemből. A felvilágosító munka helyett a ve­zetőség kérvényeket küld a minisz­tériumba, hogy biztosítsanak gabo­nát számukra. Szalái elvtárs, a tszcs elnöke, a pártszervezet segít­ségének hiányában a nehézségek láttára le akar mondani. Ez nem kommunista viselkedés. A nehézsé­gek elől való meghátrálás. Azok­nak a termelőszövetkezeti tagok­nak. akik becsülettel kivették ré­szüket a munkából, jól dolgoztak, jövedelmük is szép. Szabó József liarmaídmagával; feleségével és ve­iével dolgozik a csoportban. Eddig tíz mázéin felül kaptak kenyérga­bonát. közel 300 kg. árpát. Kész- pénzelőleget mintegy 2800 forin­tot. A zárszámadás utám kapnák burgonyát, cukrot, állataiknak ta­karmányt. Évi jövedelmük jóval fe'ül lesz a 10.000 forinton. Az egyénileg dolgozó parasztok nőm tudtak ekkora jövedelmet elérni. Hiányosság, hogy a csoport 'tag­sága elszakadt a kívülálló dolgozó parasztoktól, véka alá rejtették ed­digi eredményeiket. A csoport ve­zetősége, igen helytelenül, lebecsüli saját eredményeit és ez fékezi a további fejlődést. Nem tudatták a dolgozó parasztokkal, h*cgv meny­nyivel -erősödött, gazdagodott a csoport. Pedig volna mivel agitálni. Terméseredményeik az idei aszá­lyos év ellenére is nagyobbak, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Burgonyájuk 80 mázsát termett holdamként, cukorrépájuk, kukoricá­juk is szép volt Allatállom'nyuk jelentősen növekedett Nyolc lóvá1, 22 szarvasmarhával, közel 100 darab sertéssel és 120 darab baromfival lettek gazdagab­bak. Állatállományuk számára is több takarmány áll rendelkezésre, mint az egyénieknek. Mindezt csak meg kellene magyarázni a dolgozó parasztoknak és akkor sokkal töb­ben lépnének a szövetkezetbe. A pártszervezet az eddigieknél sokkal több segítséget kell hogy adjen a vezetőségnek, a tagságnak a ver­senyhez és a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazáséihoz. Adjon több segítséget az elnök­inek, segítse őt a nehézségek leküz désében. Nevelje a tagságot. Ahhoz, hogy a csoport új tagok­ká!, becsületes dolgozó parasztok­kal erősödjön, elengedhetetlen feltétel az, hegy a pártszervezet verje -vissza az eredményeket le­becsülő hangot—az ellenség hang­ját — és foglalkozzcm többet a dolgozó parasztokkal. A pártszerve­zet tagjai járjanak el az egyénileg dolgozó parasztokhoz, beszélgesse­nek velük a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és kérjék fel őket arra. hogy látogassák meg a csoportot, saját szemükkel győződjenek meg az eredményekről. A vezetőség fordítson több gon­dot a szervezésre, a jövő gazda­sági év előkészítésére, a/ verseny­re, hogy jó munkájuk a jövőben vonzza a kívülállókat. A jó munka jutalma: nagy jövedelem a nagyberki tszcs-ben 1951 augusztus 8. A forró nyári iiap szinte perzseli az ember bőrét. Oszkai Imre kiért a dűlőre és a kasza nyelére támaszkodott. ,,Talán mégis jó volna a tszcs” — állandóan ezen rágódott. Nem ment a munka úgy, mint máskor. Hosszú tűnődés után vállára vette kaszáját s nyúj­tott léptekkel igyekezett hazafelé. A nap már lemenőben volt, mire a faluba ért. Más irány, bél is hazafelé tartottak az embe­rek. Oszkai Imre mindenkinek, aki­vel csak találkozott, a tszcs.ről ho­zakodott elő. Az egyik ház előtt na­gyobb csoportban beszélgettek az emberek. Ezek is a termelőcsoport­ról vitatkoztak. Ifj. Havasi József, a szövetkezet fontosságát, előnyeit erősítigette. Oszkai Imre is ide csat­lakozóit. Sokan ellene beszéltek. Az ellenség igyekezett érvényesíteni hangjelt, A szövetkezést gondolat azonban mindjobban fűtötte az embereket. Egy este aztán 17 csa­lád végkép elhatározta magát. Meg­alakították a csoportot, A „Gyö- . ző’‘ nevet adták a csoportnak. Va. lóban győzelem volt. 186 hold föl­dön kezdték meg a 'közös munkát. Nem ment minden simán az első időben, szokatlan volt a közösben. Jószágállományuk csupán 9 ló és 13 szarvasmarha volt. A fiatal csoport azonban nem maradt egyedül. Segítségükre sie­tett a párt és az állam. Az őszi munkákban már sokat segített a Janói gépállomás. Igyekeztek min. dent az alapszabály szerint végez­ni. Brigádban és munkacsapatokban dolgoztak. Az őszi vetéseknél kí­sérletként alkalmazták az új agro. technikai módszert. Búzából 10 holdat és néhány hold őszi árpát vetettek keresztsor osan. December­ben kaptak az államtól 20 darab .sertést.. Télen pontos ütemtervet 'készítettek és tavasszal már asze­rint kezdtek a munkához. Brigá­dokat és munkacsapatokat alakí­tottak. Ezeken belül minden egyes tag külön megkapta a földterületet, A jói szervezett munka meghozta eredményét A tavaszi, a nyári munkákat a minisztertanács határozata szerint végezték. A csépléskor már a kí­vülállók is egyre nagyobb érdeklő- déssel figyelték a csoportot. A ke­resztsorosan vetett búza 14.68 má­zsát adott holdanként, az egyéni gazdák 6—7 mázsás átlagtermésé­vel szemben. A keresztsorosan vetett ősziárpa 14.50 mázsát adott egy-egy hold­ról. Az új agrotechnika nagy je- lentöségéröl meggyőződtek a cso- perttagok. A két holdon termelt anyarozs több mint 5200 forint jövedelmet hozott a csoportnak. Ebben az évben az őszi munká­kat p, nagyberki Becsület tszcs-vel párosversenyben végezték. A tszcs traktorosa éjjel-nappal üzemeltette a gépet. Varga Sándor a gép fele­lős vezetője tudja, hogy az ö jó munkájától is függ a csoport és a sa­ját jövedelme. A vetéseket határ­idő előtt elvégezték. Búzából 36 holdon, ősziárpából 16 holdon vetet­tek keresztsorosan. A betakarítást is befejezték. Az állam iránti kötelezettségnek mindenből eleget tettek. Bőven ju­tott a tagoknak mit hazavinni, Á zárszámadásra alaposan felké­szültek. Egy brigádot alakítottak, amelyik pontosan leltárba vette a csoport összes vagyonát. A jövedelemből jócskán jutott egy-egy munkaegységre Búzából 3.70 kg, árpából HO dk, kukoricából 2 kiló. zab 50 deka, bur'gc<nya 1 kiló, takarmányrépa 1 kiló, széna 3 kiló, cukor 15 deka. A jó munka gazdagon gyümölcsö­zött. Oszkai Imre boldogan bizony­gatja a nagyüzemi gazdálkodás elő. nyét. Büszke rá, hogy ő is kezde­ményezője volt a szövetkezésnek. Olyan jövedelme lett az idén, ami­lyenről azelőtt még gondolni gcm mert. Mikor cseléd volt, egész évi bére a 16 mázsa kenyérgabona és 80 pengő volt. Népi jutott min­den nap kenyér az asztalra Most •687 munkaegysége után 25.39 má­zsa búzát, 9.61 mázsa árpát, 6.19 mázsa burgonyát, 16 mázsa kuko­ricát kapott . Szénából 20.58 mázsa takarmányrépából 6.87 mázsa, cu­korból 103 kiló volt a részesedés. Készpénzből 564 forintot vett fel előlegbe, még 3450 forintot kap. Ez mellett a háztáji gazdaságban 21 zsák csöveskukorica és 20 zsák burgonya termett. A szabadpiacon több mint 4300 forintot kapott fe­lesleges terményeiért. A gazdag jö­vedelemből sok mindenre telik a családnak. Most vett egy kerékpárt 800 forintért és magának meleg ruhát 1000 forintért, egy pár csiz­mát 650 forintért, egy bundasap­kát 120 forintért. A gyermekeknek ruhát, több mint 1000 forintért. Lesz zsír, liús is Oszkaiéknál, telik a négy darab gyönyörű hízóból. Van még otthon a háztáji gazda­ságban 1 tehén, 1 borjú. 4 darab birka, 30 darab baromfi. — Soha sem hittem volna, hogy én még ilyen gazdag leszek, mint most. De ezt csak a pártnak kö­szönhetem, mert rávezetett a jobb élet útjára — mondja a boldogság­tól kipirult arccal Oszkai elvtárs, — De ugyanilyen megelégedéssel beszélnek a többi tagok is. Hisz mindannyian szép jövedelemre tet­tek szert. Több mint 95.000 forinttal gyarapodott a csoport vagyona A Győző tszcs példája kézzelfog­hatóan bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A kívül­álló parasztok előtt is mindinkább elosztanak a kételyek a szövetke­zéssel szemben, Most a Győző tszcp családlétszá­ma 30, a tagok száma 83, a föld­területe pedig .305 hold. Sokat fejlődött egy év alatt az állatállomány is. 15 ló, 2 csikó, 30 darab szarvasmarha, 96 darab ser­tés, 325 darab *baromfi képezi a csoport dl latállomány át. Az állat- állomány további fejlesztése érde­kében mindig időben gondoskodnak jóníinöségű és kellő mennyiségű takarmányról. A 300 mázsa széna, 500 mázsa takarmányszalma, 40 mázsa árpa, 210 mázsa kukorica és 50 mázsa zab mellett nagy mennyiségű silótakarmányt is ké­szítettek. Mint Havasi elvtárs, a csoport’ elnöke mondja, ők már a nyáron gondoskodtak a silótakar­mány biztosításáról, A szarvasmar­hák részére zöldkukoricából és nap­raforgóból 200 köbmétert, kukori­caszárból, tarlórépából és répasze- letböl 100 köbméter silót készítet­tek. A sertések részére 50 köb­méter silótakarmányt készítettek zöldkukorica, zöldlőher és zöldlucer- na keverékből. A téli időkben is nagyszerű munkákat végez a csoport Most kezdtek építeni egy 100 férőhelyes süldönevelöt és 20 férő­helyes fiaztatót. Épülőfélben van egy 17 férőhelyes lóistálló és 2000 férőhelyes baromfiéi.—A tavaszra ezeket mind elkészítjük, hogy ami­re a kinti munkák megkezdődnek minden mvwka&rőt mozgósítani tudjunk a tavaszi munkákhoz, — mondja Havasi elvtárs. A csoport vezetőségének helyes irányítását és a tagság Iddismeretes munkáját di­cséri az, hogy már 520.000 forint értékű vagyona van a Győző iszcs- nek. Az eddigi eredményeken lelke­sülve, egységesen harcol a csoport tagsága a még nagyobb eredmé­nyekért. Azt akarják, hogy az újat győzelemre vigyék. Tudják, hogy az az út, amelyen a párt vezetésé­vel haladnak, a boldogabb, virágzó élethez vezet. Szűcs Ferenc. 1 vagoimsM^Kfcól =1 trastor Készül

Next

/
Thumbnails
Contents