Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-22 / 248. szám

Szerda, 1952 október 22, SOMOGYI NÉPLAP 3 A kutast állami gazdaság dolgozói a sáribesenyóiek felhívása óta 192.233 forint megtakarítást értek el A kutasi állami gazdaság dolgo­zói csatlakoztak a sáribesenyői ál­lami gazdaság dolgozóinak felhí­vásához, szocialista fogadalmat tettek, A tehenészet dolgozói be­csülettel ímegállták a helyüket a fogadalom valóraváltásáért vívott kardban.. Vállalásuk volt, hogy a fejési átlagot 0.3 literrel emelik és •október 1-íg 0.7 literre emelkedett a fejési átlag. Ez az eredmény 242 tehénnél 2900 liter tejet tesz ki, amely literenként 80 fillérjével szá­mítva forintértékben 2320 forint többletjövedelmet jelent az álla­mi gazdaságnak. A tehenészek lel­kiismeretes munkája és az élenjá­ró szovjet munkamódszerek alkal­mazása nyomán született ez az eredmény. A teheneket egyeden­ként takarmányozzák, naponta há­romszor itatják és fejik. A fejés előtt mindig meleg vízzel mossák a tőgyet és alkalmazzák a tőgy- maisszázást. A tehenészetben ki­tűnnek jó munkájukkal .Gelencsér Ic-tván Kutason és Kovács István a ■nagybajomi üzemegységben. A sertéstenyésztésben állandóan növekednek az eredmények. A 29 anyakoca után 188 malac­cal többet választottak 'le, mely­nek értéke 11.280 forint. A sertés- hizlalásnál 2 százalékkal maga­sabb daraértékesítést értek el, mint azt a minisztertanács hatá­rozata előírja. Az 59.570 forint ér­tékű abrakmennyiségnél 5957 fo­rintot takarítottak meg. Jelentős többletjövedelmet hozott az álla­mi gazdaságnak a növénytermesz­tésben jól megszervezett munka és az élenjáró szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazása. Az idén 80 holdon alkalmazták a kacs- dohánytermesztést. A dohányleve­lek leszedése után visszavágták a dohányszárakat és így nagymeny­nyiségű kacslevél fejlődött ki a tö­veken. A 80 holdról 240 mázsával több dohányt takarítottak be, mely mázsánkint 350 forinttal számítva 8400 forint jövedelmet jelent. Az őszi vetés elvégzésénél a gé­pek helyes összekapcsolásával 146 fogatnapot takarítottak meg, mely pénzértékben 8176 forintot tesz ki. Az állatok jó minőségű takar­mánnyal való ellátása érdekében szakszerűen összeállított silóta- karmányí készítettek. Minden olyan növényi anyagot felhasznál­tak, amelyből olcsón jó takar­mányt tudtak előállítani. A napra- forgótányérból 100 köbméter silót készítettek 7000 forint megtakarí­tással. Édescsillagfürtből, pelyvából és töre'kből készített 50 köbméter si­ló előállításánál 2000 forint meg­takarítást értek el. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben jó eredményeket értek el az észszerűsítésekkel és jó munka- szervezéssel. Az építkezések­nél is egyre inkább nőnek az ered­mények. A gazdaság saját tégla­vetőjében előállított 300.000 da­rab téglát, amelynél a gyári árhoz viszonyítva a megtakarításuk 50 ezer 500 forint. A 300.000 tégla be- fuvarozásánál 12.000 forintot ta­karítottak meg. Az építkezésnél a 10 köbméter hulladék faanyag felhasználásával elért megtakarítás 5000 forint. A nádpadlót házilag készítik és ed­dig az 500 köbméter nádpadló elő­állítási költségénél 3000 (forint megtakarítást ért el a gazdaság. A kutasi állami gazdaság a sá- ribesenyői felhívásra 489.713 fo­rint értékű felajánlást tett, mely­ből október 1-ig összesen 192.233 forint értéket teljesítettek. Az ed­dig elért nagyszerű eredmények bizonyítják, hogy az állami gazda­ság dolgozói becsülettel hozzájá­rulnak egész népgazdaságunk erő­sítéséhez és a dolgozók életszínvo­nalának növekedéséhez. Az álla­mi gazdaság dolgozóit a vezetők állandóan segítik. Most épült egy korszerű munkásszállás, amely szép vaságyakkal, lepedőkkel, új- paplanokkai van ellátva. A dolgo­zók egészséges, világos, fűtött he­lyiségben pihenhetik ki napi mun­kájuk után fáradságukat. Az étke­zés is megfelelően biztosítva van a dolgozók részére. Mindig tiszta, egészséges helyiségben fogyaszt­ják éli ebédjeiket. Most indult be a gazdaságban három különböző politikai oktatási forma, amelyen a párttagok, DISZ-tagok és az élenjáró dolgozók vesznek részt. A gazdaság pártve?etőságe a gaz­daság vezetőségével egyetértve biztosítsák, hogy a dolgozók hiány­talanul résztvegyene-k a politikai foglalkozásokon. A jó politikai felkészültség az alapja a jó munkának. A politikai neveléssel válnak őntudátosatlbá a dolgozók. A poli­tikai foglalkozások sikeres végre­hajtása lemérhető lesz a termelő munka további eredményein. Ál­landóan foglalkozzanak munkaköz­ben is a dolgozókkal és adjanak még több segítséget a felmerülő problémák megoldásához. A veze­tőség dicsérje és jutalmazza az élenjárókat, de járjanak el szigo­rúan a munkafegyelem lazítóival szemben. Mozgósítsák a dolgozó­kat a versenyben, hogy az eddigi eredményeiket még jobban növel­hessék és a sáríbesenyői felhívás­ra tstt ígéretüket ezután is mara­déktalanul valóra váltsák, Javítsa meg munkáját a szabadi pártszervezet és tanács vezetősége Szabadi községben burgonyából 100 százalék felett teljesítették a beadási tervet. A kukoricabegyüj- tés arányos a szedéssel, a talaj- munkákat időben elvégezték. A vetéssel azonban megtorpantak, a pártszervezet és a tanács 'elha­nyagolta ennek a munkának a szorgalmazását. A pártszervezet és a tanács vezetőinek munkáján az önelégültség lett úrrá, elhanya­golták a felvilágosító munkát, nem harcoltak az ellenség ellen. Kis József 29 holdas kulák ki­használta a pártszervezet és ta­nács tétlenségét, hol itt, hol ott -szította a tüzet, igyekezett le­beszélni a dolgozó parasztokat a vetésről. Hamarosan szárnyra is kapott a vetőmaighiányról szóló mese és még azok is halogatták a vetést, akiknek annyi volt a ve­tőmagjuk, hogy mákodnak is tud­tak volna kölcsönözni. Kis József kulák szabotálta a begyűjtést, nem vetett, azzal próbálta „lebeszélni a dolgozókat; ,,ne vessenek, majd ha az állam azt akarja, hogy ne maradjon üresen a föld, akkor ad vetőmagot“. Leplezzék le az ellenséget Az őszi munkák kezdetén a dol­gozó parasztok között kibontako­zóban volt a versenymozgalom. A pártszervezet és a tanács nem for­dított gondot a versenyre, így egyik napról a másikra Kis József és a többi kulák lebeszélte az em­bereket, „Minek versenyezni, rá­érünk a vetéssel, máskor sem ve­tettünk ilyen korán, mégis termett a föld." Amikor a nap sütőit, ak­kor így agitáltak: „Meg kell várni az esőt, gyorsabbal! kel, fejlődik, bokrosodik a gabona." Amikor megjött az eső, akkor pedig arról beszéltek a falu kulákjai, hogy várni kell a vetéssel, „sáros a föld, nem lehet vetni, mert több kárt csinálnának, mint hasznot". Sem a pártszervezet, sem a tanács nem vettg észre hosszú időn keresztül, hogy Kis József kulák hangja ér­vényesül a községben és a lema­radás abból adódik, hogy amíg ők habáraikon pihennek, addig az el­lenség nyugodtan dolgozik. Számolják fel az opportunizmust A tanács munkáját az opportu­nizmus jellemzi. — „Nem sok vi­zet zavar a kulák" — ez a véle­ménye Kiss Sándor elvtársnak, a községi tanács elnökének, aki At- talai Kornél volt horthysta alez­redest éjjeliőrnek fogadta fel a községben. Attalai Kornél az éjjeli­őrséget nagyon jól felhasználja ar­ra, hogy ellenséges rémhíreket terjesszen, segítse Kis József és a többi kulák munkáját. Az ellenséges propaganda, a ma- radíság még a termerbesoport egyes tagjai között is talajra ta­lált. 82 hold búzából eddig még egy szemet sem vetettek. —- „Sá­ros a föld, nem lehet rávinni a fraktori, mert lenyomja." —- Ez volt a csoport vezetőségének vé­leménye mindaddig, amíg egészen körmükre nem égett a munka. Most kapkodnak, mert rájöttek ar­ra, ha nem vetnek el idejében, ak­kor a jövőben majd csak a csö- kött kalászokat, az üres gabonafe­jeket morzsolgathatják. A becsületes dolgozó parasztok, mint Bőzsöny Imre, Bőzsöny Fe­renc, Szálai József, Orbán Péter, Major Vendel elítélik a tanács megalkuvó munkáját. Nem egy­szer beszéltek arról, hogy a ve­téssel nem lehet késlekedni, a Pa- tó Pál-féle módszer az ellenség módszere. Hiába, mindez süket fü­lekre talált a tanács vezetőinél. Bezzeg, prbán Ferenc tanácstag nem hallgatott Kiss József kulák- ra, Attalai alezredesre és a töb­biekre, hanem a szabadpiacon megvásárolta a hiányzó vetőma­got és elvetette azt, mert mint mondja, aki korán vet, az bőséges termést takarít majd be. . Teremtsenek rendet a községben A pártszervezet tagjai, a tanács­tagok végezzenek széleskörű po­litikai feivi'ágosító munkát a dol­gozó parasztok között. Napról- napra győzzék meg őket a párt és ■a kormány határozatainak helyes­ségéről, ismertessék meg velük az újat, teremtsenek olyan légkört, amelyben az élenjáró dolgozó pa­rasztok maguk ítélik el a hanyago­kat, azokat, akik az ellenségre hallgatva gátolják a község, a me­gye, az ország munkáját. A tanács vezetői számolják fel az opportu­nizmust, éljenek a törvényadta jo­gokkal, vonják felelősségre a sza­botáló, rémhírterjesztő kulákokat. Váltsák le Aitalai Kornél volt horthysta alezredest és dolgozza­nak úgy, amint azt pártunk, dol­gozó népünk elvárja funkcioná­riusainktól. Nincs késlekedni való idő. Aki késlekedik, az saiát ma­gának, családjának [ellensége, a kuLálkok 'Szekerét tolja. 177 hold vár még a községben vetésre. Szá­moljanak a község vezetői. Ha a késlekedésből haádankint 2 mázsa szemveszteség lesz, az 354 mázsa szemveszteséget jelent, ezzel pe­dig több mint 100 ember egész évi kenyerét vonják el. A pártszerve­zet felelős azért, ami a községben történik. Ellenőrizze a tanács mun­káját. Dolgozzanak úgy, hogy ‘ki­érdemeljék a falu dolgozóinak el­ismerését, tekintélyt szerezzenek maguknak, bizalommal forduljanak hozzájuk a dolgozó parasztok problémáikkal. Ezt pedig csak ab­ban az esetben érik el, ha asze­rint mérik a dicsérő szót és alkal­mazzák a törvényt, ki, hogyan ér­demli. Ä lagjáriilékfizetés jelentőségéről A párt szervezeti szabályzata a párttag egyik alapvető kötelessé­gévé teszi a tagsági járulék fize­tését. A rendszeres tagsági díj fi­zetés nem egyszerűen anyagi kér­dés, a tagdíjfizetés a párttag párt­hoz való tartozásának egyik kife­jezője. ,M. I. Kalinin elvfárs a moszkvai pártszervezetek titkárainak érte­kezletén azt mondotta: „Ha nem fizetitek pontosan a tagsági díjat, eláruljátok, hogy nem törődtök a párttal, hogy közönyösen fogjátok fel a pártkötelességeket. Az, aki ilyen lanyhán fogja fel a pártköte- lességeít, hozzá még az olyan egy­szerű, tisztán adminisztratív köte­lességet, mint a tagsági díj befize­tése, annak nem szívügye a párt. Aki törődik a párttal, szívesen fi­zet tagsági díjat, mert ezzel szin­te anyagi kapcsolatot létesít párt­jával, szorosabban belekapcsoló­dik . .. Ha a tagsági díj kérdését a fenti módon állítjuk be, politi­kai kérdéssé válik." ’ Vannak pártszervezetek, ahol t párttagok a tagdíjfizetést egysze rűen gazdasági kérdésnek tekintik, ahol nem látják az összefüggést a pártélet egyéb eseményeivel. Ezek­nél a pártszervezeteknél fordul elő, hogy a párttagok közül töb­ben hónapokig elhanyagolják a tagsági díj fizetését, mint Toponá- ron is, ahol több párttag nem tart­ja be a szervezeti szabályzatnak ezt a ponját, megsértik a pártfe­gyelmet. Vincze János elvtárs pb 14 hónapig nem fizetett tagsági dí­jat, Pártszervezeteinknek fokozot­tabban és állandóan tudatosítani kell a párt tagjaival, hogy a tag­sági díj fizetésének elhanyagolásá­val kétessé teszik párttagságukat, megmutatják, hogy nem becsülik tagsági könyvüket, nem szeretik eléggé a pártot­A párttá» alapvető kötelessége A tagjárulék rendszeres fizeté­se visszatükrözi a párttag öntuda­tát, fegyelmezettségét, a párthoz való v-’szonyát. Ott, ahol a párt­vezetőség figyelemmel kíséri azt, hogy a párttagok’”hogyan rendezik tagjárulékukat, ahol felhívja a fi­gyelmet az elmaradás súlyosságá­ra, ahol a pártcsoportbízalmiak állandóan ellenőrzik a hozzájuk beosztott párttagok könyvét, ott a párttagok megértik, hogy alap­vető kötelességük rendben tartani tagsági könyvüket, fizetni a tagsá­gi járulékot. Kaposvár városban az Arany-utcai Téglagyár, a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Szövőüzem, a Tejért és .még sok más üzem pártvezetősége rendsze­resen figyelemmel kíséri a párt­tagok tagsági díj fizetését és az eredmény nem is maradt el, ezek­ben az üzemekben minden párttag havonta, pontosan eleget tesz a tagjárulék-fizetésének. Elhanyagolják azonban a párt­tagok nevelését ilyen irányban a város területén a körzeti pártszer­vezetek vezetőségei. A Központ I. alapszervezetben például augusz­tusban mindössze a párttagság 80 százaléka fizetett tagsági díjat, A Központ Il-ben pedig csak 82 százaléka. Az ilyen párttagok, akik nem tartják kötelességüknek, hogy minden hónap első napjai­ban felkeressék a párítesoportbi- zalmi elvtársat, hogy átvegyék tag­sági bélyegüket, — megmutatják, hogy nem törődnek a párttal és az ilyen párttagok a munkában sem ■tudják becsülettel megállni a he­lyüket. Munkájukban, tevékeny­ségükben nem tükröződik vissza az egész dolgozó nép, a) párt irán­ti odaadás, szeretet. 1 Minden párttag rendezze tagsági járulékát. A közeljövőben lezajló párttag­sági könyvcsere megköveteli minden párttagtól, — aki a tag- díjfizetéssel el van maradva —. ho-fiv maradéktalanul hozza rend­be tagsági könyvét, pótolja az el­mulasztott bélyegek beragasztá­sát. A pártbizalmiak, — .ahol nin­csenek — a pártvezetőségi tagok beszélgessenek külön-kü'lön min­den párttaggal a tagjárulék fize­tésének jelentőségéről. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy a párttag­sági könyvét veszélyezteti az a párttag, aki a legsürgősebben nem rendezi tagjárulékát. Bírálják meg azokat ,a párttagokat, akik meg­sértették a pártfegyelmet, akik hosszabb ideig elhanyagolták a párttag legelemibb kötelességének teljesítését, a tagsági díj' fizetését. Ha pedig a beszélgetés, a bírálat után sem rendezi valaki elmaradt tagjárulékát, a pártvezetőség vi­gye ügyét a taggyűlés elé. A feladat az, hogy a még vissza- lévő napokban pártvezetőságeink, pártcsoportbizalmíjaink politikai felvilágosító munkával magyaráz­zák meg az elmaradóknak, hogy komoly hibát követtek el, amikor megfeledkeztek a pártfegyelem be­tartásáról a párt iránti kö­telezettségükről. A jó felvilágosító munkával érjék el, hogy ne le­gyen egyetlen párttag, aki a párt­tagsági könyvcserére, pártéletünk e nagy eseményére ne pótolná el­maradt tagi árulókat. rr Őszi munka a böfiönyei Szabadság tsz-ben A böhönyei Szabadság tsz tag­jai valamennyien becsületesen, ki­veszik a részüket az őszi vetési és betakarítási munkákból. A tsz veze­tősége jól megszervezte a munkát. Egy brigádban, egyénekre feloszt,, va végzik a munkát. A talajt a ve­tés alá időben elkészítették. A gép­állomás traktorosai is becsületes munkát végeztek. Jól felszántott és alaposan előkészített talajba került a mag. Tudták a tsz tagjai, hogy a bő termés alapja az idejében, jól megművelt földbe vetett mag. Ötven hold ősziárpát keresztso- rosan vetettek. Meggyőződtek a tsz tagjai arról, hogy a fejlett agro­technika alkalmazásával jelentős termésemelkedést érhetnek el, emel­ni tudják földjeik termőképességét, több jövedelmet biztosítanak saját maguknak is. 60 hold kenyérgabonát vetettek el eddig, ezenkívül 10 hold őszi takarmány- keveréket, 10 hold bíbort, 15 hold repcét. így biztosították jövő évi kenyerüket és állataik számára a takarmányt is. A vetési munkák mellett az őszi kapásnövények betakarításánál is jó munkát végeztek. Kukoricáju­kat még nem tudták szedni, mivel eddig zöld volt, éretlen. De a na­pokban annak a törését is elkezdik. A burgonyaszedést 15 hold földön elvégezték. A cukorrépa szedését 25-én kezdik, mivel a Cukorgyár akkor veszi át tőlük. Szép termés Ígérkezik úgy a kukoricánál, mint a cukorrépánál. A gondosan meg­művelt föld bőségesen fizet, jó ter­mésükkel bebizonyították ismét a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparcellás gazdálkodással szem­ben. Szép állatállománnyal rendelkezik a Szabadság tsz, 700 darab állatot számlálnak, ami­nek takarmányozására nagy gondot fordított a tsz, vezetősége és tag­sága. Időben gondoskodtak állataik számára a téli takarmányról. Szé­nájuk van bőven, lóherét is bizto­sítottak takarmánynak. Ezenkívül készítettek két silót. Az egyik siló­gödröt már tele is silózták répa- f ej jel, nyers szelettel. A másik si­lóba majd a kukoricaszárat, a cu­korrépafejet és levelét silózzák le. A tsz tagjainak becsületes, szor­galmas munkája ismét bebizonyí­totta, hogy a kollektiv mezőgazda­ság termelése jóval felülmúlja az egyéni' gazdaságokét.

Next

/
Thumbnails
Contents