Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
± Vasárnap, 1952 október 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Üj módszerek termelőesoportjaiiiknál Miért halad rosszul az őszi munka és a begyűjtés Belegen? A darányi gépállomás körzetében felfejlődött csoportjaink, dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelkedése, valamint a többtermelés érdeke nagyban megkívánta, hogy a Szovjetunió fejlett mezőgazdasága nyomán nálunk is bevezessük az új módszerek alkalmazását. Tavasszal még vonakodtak csoportjaink a korai talajelőkészítéstől, mert az újonnan belépők nagyobb területet vittek be és olyant, amelyen nem végezték el az őszi mélyszántást. Mikor a koratavaszí talajelőkészítésre hívtuk fel csoportjaink figyelmét, például a darányi Árpád tszcs növénytermelő brigádja még azt hajtogatta, hogy nem szántanak-e korán, mert kigyomosodik a föld a vetés idejére. Ha megnézték ezek a barcsi Vörös Csillag gondos talajelőkészítés után vetett burgonyáját, mely a mostoha időjárás ellenére is jó termést adott, akkor könnyen felmérhetik, hogy legalább 80 mázsa az a kár, amit az elmulasztott munkájuk miatt okoztak nemcsak saját csoportjuknak, hanem egész népgazdaságunknak is. Ugyanez vonatkozik a darányi Győzelem tszcs 5 holdas fajta- heterózis kukoricájára is, ahol még a gondos növényápolást is elmulasztották. A gépállomás agronómusai a nem teljes siker után is fáradhatatlanul végezték felvilágosító szakmai tanácsadásukat a nyári és az őszi idényre, hogy minél nagyobb területen alkalmazzák az új módszereket csoportjainknál. Ennek eredményeként már 70 kát. holdon végeztünk kukorica- pótbeporzást, ami különösen az idei meleg, száraz időben mutatta meg nagy jelentőségét. Azokon a területeken, ahol a pótbeporzást végeztük, az idei évben is 4—5 mázsa kukoricával termett több. Vagy nézzük a kastélyosdombói Fe'szabadulás tsz keresztsorosan vetett búzáját, — amely az egyirányú vetéssel elért 7.5 mázsás holdanként! terméseredménnyel szemben 10,5 mázsa termést adott. Ezeknek a meggyőző eredményeknek hatása, valamint az állandó felvilágosító munka nyomán csoportjaink szívesen alkalmazzák az új módszereket, melyek a jövő évi nagyobb termés alapjai. Eddig vetőszániásból 400 kát. holdon végeztünk talajelőkészítést előhán- tóval, 20 centiméter mélyre, a bevetett területeink 7q százalékát keresztsorosan vetettük be, kiszórtunk 180 mázsa műtrágyái. A gépállomás segítségével csoportjaink mindenhol túlteljesítették trágyázási tervüket. Gyönyörűség nézni ma a kastélyosdombói Felszabadulás tsz, a barcsi Vörös Csillag tsz keresztsorosan vetett őszi árpáit, vagy a többi csoportjaink keresztsoros gabonatábláit. Ezekből a jövő évre 500 kát. holdat készítettünk elő kombájn- aratásra és további 300 kát. holdat gépi aratásra. A rendelkezésre álló ekéinkkel mindenhol elchántóval végezzük az őszi mélyszántást és nem marad egy talpalatnyi föld sem, ahol ne végeznénk el az őszi mély szántást. Az új módszerek bevezetését tovább kívánjuk fokozni. Az ál Iandó felvilágosító munka, a téli oktatáson kívül kísérleti bemutató telepeket állítunk fel, az istvándi Petőfi tszcs, kastélyosdombói Felszabadulás tsz-nél, aihol A balatonkiliti gépállomás dolgozói termelési értekezletet tar tettak, ahol értékelték az őszi mezőgazdasági munkákban eddig elért eredményeiket, hiányosságaikat. Az értekezleten a dolgozók a munkák megjavítása érdekében elhatározták, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére újabb vállalásokat tesznek, hogy ezzel is tanujelét adják a nagy Szovjetunió iránt érzett szeretőtöknek. A balatonkiliti gépállomás dobozéi őszi tervüket 44 százalékra, éves tervüket pedig 87.7 százalékra teljesítették, így kerültek a Í0. helyre a gépállomások között folyó versenyben. Ezzel az eredménnyel nincsenek megelégedve, mert enné" jobb helyezést is értek már el. Most, amikor az ország jövő évi kenyeréről van szó, még inkább átérzik munkájuk eddigi hiányosságait. Nem is hivatkoznak semilyen természeti körülményre, tudják, hogy ők a hibásak és ők a felelősek az eddigi mulasztásokért. Az értekezleten elhatározták, hogy sürgősen behozzák eddigi gyakorlatban is bemutatjuk az agrotechnikának helyes alkalmazását különböző növényeknél, műtrágyázási bemutatónknál külön a szemcsés szuperfoszfát helyes alkalmazását és készítését- Ugyanezeken a terhieteken végzünk különböző növényeken fajta- kísérleteket is. Mivel az egyre fejlődő iparunknak mindig több ipari növényre van szüksége, amit csoportjainknak a jövő évben nagyobb területeken kell termelni. Ennek érdekében apró mikroparcellákon mutatjuk be az új növényeket és azok helyes termelését. . A darányi gépállomás nemcsak az őszi munkákban kíván eiőljár- ni, hanem az új módszerek helyes alkalmazásában is, hogy ezzel biztosítsuk csoportjaink magasabb terméseredményeit és dolgozó parasztságunk boldog jövőjét. Kovács János, a darányi gépállomás vezető agronómusa. mulasztásaikat és kiküszöbölik a gépállomáson esett csorbát. Tícz Károly eÍvtárs, a gépállomás egyik legjobb dolgozója elsőnek tette meg vállalását, vállalta, bogy november 7-re 120 százalékra teljesíti őszi tervét. Tícz elvtársat követték a többi dolgozók, Vadas István, Farkas Ferenc, Nyúl Sándor, mindannyian őszi tervük 110 százalékos teljesítését vállalták. Hajmás János 105, Császár János, Szabó József, Batiz Antal 100 százalékos tervteljesítést vállaltak november 7-re. Az egyéni vállalásokat követték a versenykihívások. Görcsöny János, a Dózsa brigád vezetője vá'lalta, hogy őszi tervét 110 százalékra teljesíti. versenyre hívta ki a gépállomás valamennyi brigádját. Vállalta a Dózsa-brigád, hogy november első és utolsó dekádjában békeműszakot tart, mely műszak alatt 120 százalékra teljesíti de- kádtervét és beindítja a napi 8 normálholdas mozgalmat. Ezt úgy kívánja megszervezni, hogy biztosítja a brigádnál az erőgépek éj- jel-n'appali üzemeltetését, A balatonkilíti gépállomás do gozóinak vállalása biztosíték arra, hogy .a gépállomás az őszi mező- gazdasági munkák végrehajtásánál az elsők közé kerüljön a gépállomások között folyó versenyben. A minisztertanács a búza vetési határidejét Somogy megye részére október 20-ban állapította meg. A dolgozó parasztság túlnyomó része ezt a határidőt be is tartotta. Tudja, hogy a jó, időben elvégzett vetés dúskalászú termést igéi-. Ahol ezt pártszervezeteink és tanácsaink a dolgozó parasztságnak megmagyarázták, ott sikeresen el is végezték a vetést. Nem így van ez Beleg községben, ahol a &06 hold őszi vetéstervből eddig mindössze 30 hold búzát, 15 hold rozsot, 20 hold árpát vetettek el, tehát a tervnek csupán 10 százalékát. Ezért szégyen- teljesen utolsó helyen van a községek között. Miért van a rendkívüli nagy i lemaradás ? Nem sokáig kell keresni a hibák okát. A pártszervezet és a tanács gyenge munkája következtében a kulákok és egyéb ellenséges elemek valósággal úgy élnek, mint hal a vízben. Amellett, hogy saját maguk nem vetnek, állandóan uszítanak a dolgozó parasztság körében a vetés ellen, azt hiresztelik. hogy „nincs .vetőmag”. Kiktől ered ez az ellenséges megnyilvánulás? Szálai János (Loczi) 26 holdas" kuláktól. akinek cséplő gépe volt. a múltban hitelszövetkezeti pénztáros volt, ilymódon is sok dolgozó parasztot uzsorázott ki kölcsönökkel, magas kamatoztatás útján. Sajnálja ezeket a számára „jó” időket, amikor dologtalanul a dolgozók kizsákmányolásával és becsapásával uraskodhatott a községben. Ez a kulák befurakodott a tanácsba, majd a mezőgazdasági állandó, bizottság elnöke lett. s magát , középparasztnak” álcázva, végezte romboló munkáját. A dolgozó parasztokat igyekezett rábeszélni ar- ra, hogy ne vessenek. A gyűléseken állandóan ő volt a hangadó, ahol csak tehette, mindenütt igyekezett ártani. A szombati tanácsülésen is ő kiabálta, hogy addig nem vet, míg az állam nem ad vetőmagot! Ugyan így szabotálta el a vetést Pusztai Nagy János kulák is, akinek 15 hold földje, nagy háza van. cséplőgépe volt. apjának. Pusztai Nagy Sándornak 9 hold földje és háza van. A felszabadulás után szétosztották maguk között a^ földeket. így „átvediettek” középparaszttá. Ahol az osztályellenség dolgozik, nem csoda, hogy ilyen szégyenteljes 'lemaradás van a vetésnél. De hasonlóan súlyos lemaradás van a begyűjtésben is. A község eddig kukoricából alig 10 százalékra, burgonyából 50 százalékra, napraforgóból 27 százalékra teljesítetté a tervet. Itt is a kulákok szabotálnak. Szálai János kulák 10 mázsa búzával, 21.98 mázsa rozzsal, hat mázsa árpával és más nagymennyiségű terménnyel van hátralékban. Pusztai Nagy János 10 mázsa búzával. Pálffi József másfél mázsa gabonával tartozik népünk áliamá- nak. A szárazságra, fagykárra hivatkozva nem teljesítik kötelezettségeiket. Hízottsertésbeadásból még az első félévi tervet sem teljesítették, mégis a tanácselnökhelyettes -azt állítja, hogy ..jól haladnak” a beadással. A községi tanács súlyos mulasztásokat követett el. Nem gazdája a községnek. Elsősorban a tanács a felelős a lemaradásokért. Annak ellenére hogy a községben a vetőmag biztosítva volt. a tanács mégsem gondoskodott arról hogy az el legyen vetve. Nem tanulmányozták a minisztertanács idevonatkozó határozatát ás nem is hajtották végre. Azt sem tudják a tanácsnál, hogy ki vetett el eddig, mert nincs nyilvántartás vezetve róla. A kulákokat mint „középparasztokat” kezelték, holott jól tudják azt. hogy kik a kulákok. így történhetett meg, hogy' Szálai' János kulák. „középpas'aszt” álarca alatt ilyen hosszú ideig végezhette romboló munkáját. A tanács megalkuvó politikájának eredménye, hogy Beleg közs ég ilyen csúfosan lemaradt a vetéssel, begyűjtéssel. Azt. hogy a kulákok- kal szemben békülékenyságet tanúsítanak. mutatja az is, hogy a tanácstitkár elvtárs „János bácsinak becézi a kiíákot és -hogy Pusztai Nagy János kuláknál étke- zik. Szabó József tanácselnök-helyettes arra, hogy hogyan gondolja a vetés meggyorsítását biztosi, tani. azt felelte: „kidoboitattuk, aki 20-ig el nem vet, megbüntetjük”, Az ősziek begyűjtését szerinte nem is tudják biztosítani, mert — ahogy ő állítja — „nagy kárt tett a fagy és a jég”. ! ‘ FeleTőssiég terheli a pártszervezetet A szocialista munkaversertyfokozásával készül november 7-re a balatonkiliti gépállomás Jól dolgoznak a csokonyavisontai Haladás tszcs-ben 1952 TAVASZÁN új tszcs alakult Csokomyavisontán. 35 család választotta a nagyüzemi gazdálko. * dúst. Az alsó faluvég kis- és középparasztjai egyemberként hatá. rozták el magukat. A községi párt- szervezet, a gépállomás és a ta. nács segítette őket. A megalakuláshoz segítségre volt szükségük. — Nehezen születik meg -nálunk az elhatározás — mondja az öreg Pados János. Pados János és sok más paraszttársa ma már jó kedvvel. fiatalos lendülettel teljes megelégedéssel dolgozik a Haladás tszcs-ben. Ha valaki megkérdezi Pados Jánost sorsa felől, azt válaszolja: — Én nagyon meg vagyok elégedve a sorsommal, itt a tszcs.ben nyu- gadtabban, boldogabban élek, mint amíg egyéni gazda voltam. Igaz. a munlcából mindig becsületesen kiveszem a részemet. Ha munka közben, kint a mezőn keressük fel a szorgalmasan vete- gető tszcs tagokat. Pados Jánost mindig ott találjuk közöttük. Örömmel újságolja, hogy egy tagban van már a földjük, 599 hold föld gazdái. Itt már öröm dolgozni. A Haladás termelőcsoport alig 7 hónapos múltra tekint vissza, de meg lehet állapítani, hogy a tagság szorgalmas munkájával méltán rászolgált a Haladás névre. A tszcs alakulásakor a tagok által bevitt föld 150 parcellából állt. Kemény,' kitartó munkára volt szükség, hogy a szétszórt területen jó eredményeket érjenek el. A fagy és a szárazság sem vette el a tszcs dolgozóinak a mmkakedvét. A sok szétszórt parcellán is mindig szerve, zetten végezték a munkát. A brigá- dók. munkacsapatok kezdettől fogva megvoltak. Öröm volt nézni aratáskor a munkacsapatokat, amint ha-nnonikaszóval, dalolva mentek a mezőre. AMIKOR A TAGOSÍTÁS meg. történt és lehetővé tette a gépi mun. ka. alkalmazáséit, még sokkal nagyobb lelkesedéssel dolgoztak, őszi vetési tervüket eddig 95 százalékra teljesítették. A hiányzó 5 százalék elvégzését azok az egyéni gazdái: akadályozzák, akiknek földjük beleesett a tagosításba, és még mindig késlekednek a kapások betakarításával. A Haladás tszcs a betakarításban is jó példát mutat a falu egyénileg dolgozó parasztjai felé, rövidesen befejezik a kukorica és a burgonya szedését. A tagosítás és a gépesítés egyik alapja a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének. Most már lehetséges a korszerű vetésforgók valamelyikének a bevezetése is. A tszcs vezetősége a Vüjamsz.féle füves vetésforgó bevezetését vette tervbe, mert ez biztosítja legjobban az állattenyésztés fejlesztését és bőségesen a szervestrágyázást. Az állatállomány a megalakulás óta szépen szaporodott, a Haladás tszcs-ben, de ez a fejlődés csak elenyésző ahhoz a fejlődési lehetőség, hez képest, amit a füves vetésforgó bevezetése rejt magában, A tszcs megalakulásakor 7 da. rab sertést számlált, ma 80-at és az állattenyésztési terv szerint a következő év második felére 120 lesz a sertésállomány. A jövő évi abraktakarmányt 80 kataszteri négyzetesen vetett kukoricával, 50 hold burgonyával és 25 hold őszi- árpával biztosítják. A szarvasmar. haállomány 11 darabról 20 darabra szaporodott, de a következői év második negyedére 10 darabra szapo. rodik fel. A FÜVES VETÉSFORGÓ bevezetése a 20 hold őszi takarmányke. verek, 8 hold biborhere, 16 hold muhar, 5 hold silókukorica, köles és csalamádé biztosíték lesz arra, hogy az állatok bőségesen el lesznek látva takarmánnyal. Az idei takarmányhiány pótlását is sikerrel vég. zik a. tszcs dolgozói. Az összes zöld napraforgószárat lesüózzák. Ebből és a 20 mázsa összegyűjtött falombból lett 80 köbméter melasszal íze. sített silótakarmány. Még ezután silózzák le a kukoricaszárat és a leveles cukorrépafejet. A silózási tervet, amely 200 köbméter, november 7 tiszteletére 150 százalékra akarják teljesíteni. A makkszedési tervüket. amely 20 mázsa, 100 szá. zalékra teljesítették. Szép, és minden bizonnyal nagy hasznot hozó terve van a termelő- csoportnak a baromfiállomány fej. lesztése terén is. Jelenleg 328 darab tyúkja, 62 darab kacsája, 10 darab pulykája van a tszcs-nek, A fejlesztési terv szerint a jövő év tavaszán 1000 darab csirkét keltetnek, a kacsa és a libaállományt 500 darabra, a pujkákat 100 darabra darabra, .« pulykákat 100 darabra szaporítják fel. A CSOKONYAVISONTAI Hala. dós tszcs ki akar Ijasználni minden lehetőséget, amivel eredmé. nyesebbé, jövedelmezőbbé teheti a gazdálkodást és szebbé az életet. A Haladás dolgozói eddigi jó munkájuknak köszönhetik, hogy földjük és tagságuk jelentős mértékben gyarapodott. Jó munkájúi: által bőven biztosítottál: a kenyeret is. Most osztanak gabonát másodízben a tagok között. Egy.egy család 5—15 mázsa Ixnyérgabonát kap eddig szerzett munkaegysége arányában. Pados János másodmagával 522 kilót, Deák István 3 tagú családjával 591 kilót, Bódi Sándor 1 tagú családjával 16 mázsa kenyérgabo. nát lopott munkaegysége után. A Haladás tszcs dolgozói már az új útnak e nehezén túl vannak. Nem félnek a jövőtől. Képzeletükben már kirajzolódott a jövő, egy gazdag nagyüzem, amelynek ők lesznek a boldog tulajdonosai és fiaik áldják majd őket, boldog, gondtalan életük alapjainak lerakóit. Nem kisebb felelősség terheli a pártszervezetet sem, amiért elnézte ezeket a hosszú idő óta fennálló hiányosságokat. Legelsősorban felelős azért, hogy a kulákok befolyása így érvényesült a Községben, de súlyos mulasztást követtek el akkor is, amikor megengedték, h< gy Szálai János kulák beférkőzzön a tanácsba. Nem szervezte meg a népnevelő munkát, a tanácsnak nem adott segítséget. Eltűrte azt. hogy a tanács nem követelte meg a kulákoktól a be. adás teljesítését, a vetés elvégzését. A párttitkár, Németh Andor elvtárs. maga is kulákbefolyás alatt áll, Pusztai Nagy János eséplőgé- pes, futurás kuláknál dolgozik, hogy a fogatta] saját földjét is megművelhesse. Az ilyen opportunista. megalkuvó politika icövetkoz. tében Beleg község rossz munkája nem véletlen. A községi pártszervezet és tanács előtt hatalmas feladatok álla. nak, mégpedig az, hogy a kvláko- kat vegyék nyilvántartásba és alkalmazzák velük szemben a törvényt. Számolják fel a megalkuvó politikát. A pártszervezet szívós népnevelő munkával segítse a ve- tés meggyorsítását, leplezze le a dolgozók előtt a kulákokat, akik a dolgozó parasztság legnagyobb ellenségei. i
