Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-15 / 242. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP . Szerda, 1952 október 15. itiroiewaHFM/KaeMMíairaeKBSíeHEsezmssHMeESR^TOBt«» nn— in>«i<in— mtnmimni«m> 11■ i in i» wimwiimí i i i m «»mmn—i — ■iinMiwim i inn mwiiii'iiiiiiigiiiiii-^'»«-«<■ - tu « A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Médosftósoük. az SZM(b)l* szervezeti szabályzatábitn Részletek N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZK(b)P Központi Bizottsága titkárának beszámolójából Hruscsov elvtárs bevezetőben a többi között rámutatott arra, hogy a XVlII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeknek vissza Ikeil tükrözödníök a párt Szervezeti szabályzatában. Egyben azt a (körülményi is figyelembe kell vennünk, hogy a múlt kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak. Ezzel kapcsolatban ki ke'i egészíteni és módosítaná kell a párt szervezeti szabályzatát. A párt új elnevezéséről és a párt legfőbb feladatainak* meghatározásáról A Központi Bizottság szerint megérett annak szükségszerűsége, hogy pártunk elnevezését pontosabban határozzuk meg. Javasolja, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jövőben a Szovjetunió Kommunista Pártjának nevezzük. A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolások alapján célszerű: E'őször, a „Szovjetunió Kommunista Pártja“ pontosabb elnevezés. Ka így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt országunkban, ez jobban összhangban áll majd a Szovjetunió állami szerveinek elnevezésével. Másodszor, ma már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és bo'sevi- kot -—, mivel a „kommunista“ és „bolsevik“ szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben: „A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó érte - miség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földes- urak hatalmát, megszervezte a proletáriátus diktatúráját, felszámolta a kapitalizmust, megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus 'és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésélnék szellemében nevelje a társadalom tagjait, "állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelme ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.“ A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legtömörebben, de tartalmilag mélyen tükrözi a pártunk által megtett út hatalmas eredményeit, meghatározza a legfőbb feladatait a jövőben. Ki lehet a párt tagja? A kommunista párt óriási jelentőséget tulajdonít a párttagság kérdésének, amely a pártépítés alapkérdése. Hogy a kommunista párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét mag magasabbra emeljük, ja vaisóljuk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt a cikkelyét, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szerkesszük meg: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen részt vesz annak megvalósításában, dolgozik a párt valamelyik szervezetében, s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.“ Az az utalás a szervezeti szabályzatban, hogy a párt tagija lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár — megerősíti a párt elért vívmányait és visszatükrözi azt a helyzetet, hogy a Kommunista Párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaibói áll. A párttagok kötelességeiről. Mindenekelőtt javasoljuk beiktatni, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egy ségén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele. Pártunk hatalmának és niagy győzelmeinek forrása mindig a párt sorainak megbonthatatlan egysége és egyöntetűsége volt és lesz. Nem véletlen, hogy a párt ellenségei, a trockista-buharínista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarták megingatni a párt sorainak egységét. Pártunk a sztá- njni vezetés alatt porrázúzta a le- ninízmus ellenségeinek mindazokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani a párt sorainak egységét. A Kommunista Párt egyöntetűbben, tömörebben, egységesebben és hatalmasabban, mint bármikor azelőtt, szorosan egybeforrva a Központi Bizottság és zseniális vezére és tanítója, Sztálin elvtárs körül, érkezett el a XlX. koagresz- szuslhoz. A pártpolitikai munka színvonala azonban még mindig elmarad az élet kívánalmaitól, a párt által kitűzött feladatoktól. Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének közép- nontjába kell helyeznünk a pár- lünk politikáját megtestesítő párt- határozatok, valamint az állami határozatok és irányelvek teljesítéséért folyó kitartó harcot. Még lobban meg kell szilárdítanunk a párt- és az állami fegyelmet, még lobban meg kell javítanunk a szerkezeti munkát, fokoznunk kell a communisták aktivitását a párt- szervezetek életében és munkájában lévő hiányosságok elleni harcban. j Egyes pártszervezeti vezetők nem eléggé harcolnak azok ellen, •akik formális magatartásit tanúsítanak a párt utasításai iránt, gyenge munkát fejtenek ki annak .rdekében, hogy a káderéket a rájuk bízott ügy iránti miagasfokú felelősség szellemében neveljék. A másik hiba, ami előfordui pántunkban, az, hogy a kommunistáik egyrésze helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pádig a vezetők számára. Érthető, hogy a párt nem fcékelhet meg a fegyelemnek az ilyen uraskodó, pártellenes felfogásával. A párt és az állam érdekei minden kommunistától fokozott fele- 'ősségérzetet követelnek a reá bízott ügyért, bármilyen tisztséget Is töltsön be az illető, megkövetelik a párt és az állami fegyelem legszigorúbb megtartását. A szervezeti szabályzatban feltét.enül rá kell mutatni arra, hogy a párt és állami fegyelem megsértése nagy hiba, ami kárt okoz a pártnak és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Elvtársak! A párt mindig óriási jelentőséget tulajdonított a bírá.at és az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlesztésének, a hiányosságok feltárásának és a parádés megelégedettség, a münkasikerek- től való elbizakodottság elleni harcnak. Pártunk ereje épp abban áll, hogy nem fél a-bírálattól és hiányosságainak bírálatából energiát merít 'a további haladáshoz. Be kell azonban ismerni, a párt- szervezetekben még mindig előfordul, hogy a bírálatnak és az ön- bírálatmalk a párt és az állam életében játszott szerepét lebecsülik. A bírálat és az önbírálat nem ritkán makacs ellenállásra talál egyes „lakkozott“ kommunisták részéről. \ Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár vég nélkül han• f goztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő bíráatot. A leghatározottabb harcot kell folytatni azok ellen, akik akadályozzák a bírálat és az önbírálat fejlesztését. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az önbírálatra éppen olyan szükség van, mint a levegőre, mint a vízre, hogy nélküle, az önbírálat nélkül pártunk nem tudna előre haladni, nem tudná kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Az önbírálat pártunk alapvető tartozéka. A kommunista párt a szovjet társadalom irányító és szervező ereje, országunk vezető pártja. Sztálin elvtárs rámutat.* hogy saját magunknak kell feltárnunk és kijavítanunk hibáinkat, ha előre akarunk haladni, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat. Az önbírálatnak az egyik legkomolyabb, fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie. A szervezeti szabályzat védelme alá kell helyezni azokat a párttagokat. akik bírálják a munkában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni őket a bírálat elfojtói- val szemben. Aki akadályozza az önbírálat fejlesztését, elfojtja a bírálatot, s hivalkodással és magasztalával helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának megtisztelő címére. A szervezeti szabályzat kimondja, hogy a párt tagjának joga vani bármely nyilatkozattal, bármely pártfórumhoz fordulni, egészen a Központi Bizottságig. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel, egészen a Központi Bizottságig, a munkában mutatkozó hiányosságokat, a szervezeti szabályzatban le kell rögzíteni, hogy azokat pedig, akik akadályozzák a. párttagot e kötelessége teljesítésében, szigorú büntetéssel kelj sújtani. mint a párt akaratának megszegőit. Súlyos hiba — amely szintén elterjedt a kommunisták egyrésze körében — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a nem igaz, nem becsületes magatartás a párttal szemben. Egyes funkcionáriusok megpróbálják szépíteni az ügyek állását, szemfényvesztéssel, a terv teljesítéséről szóló jelentések kikerekítésével foglalkoznak. Akadnak vezetők, akik megszegik, vagy megkerülik a‘szovjet törvényeket és nem teljesértékű, rosszminőségű termékeket bocsátanak ki és azt kiváló minőségűnek tüntetik fel, amivel nagy kárt okoznak az államnak és a fogyasztók érdekeinek. A fentiek figyelembevételével javasoljuk beiktatni a 'szervezeti, szabályzatba, hogy a párttagnak kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne engedje meg az igazság eltitkolását és elfer, dítését és hogy az a kommunista, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el, s nem maradhat meg a párt soraiban. Azt is elő kell írnunk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagnak kötelessége megőrizni a párt- és . a? államtitkokat, hogy legyen politikailag éber és hogy a párt- és államtitkok kifecsegése bűntett, a párttal szemben és ősz- szeférhetetlen a párttagsággal. Mindig szemelőtt kell tartanunk a kapitalista környezetet, mindig arra kell gondolnunk, hogy a szocialista állam ellenségei országunkba próbálták és- próbálják majd küldeni ügynökeiket felforgató tevékenység kifejtésére. Az ellenséges elemek aljas célokból igyekeznek befurakodni különböző állásokba a párt-, ^z állami- és a gazdasági szervezeteknél és fel akarják hasz. nálni a könnyelmű, a párt- és az államtitkok megőrzésére alkalmatlan, fecsegő embereket. A pártszervezeteknek kötelességük, hogy határozottan felszámol, ják a politikai nemtörődömség jelenségeit, hogy a párt és államtitkok legszigorúbb megőrzésének szellemében neveljék a kommunistákat. A párt és az állami építőmunka minden- szakaszán, a politikai és gazdasági feladatok sikeres teljesítésének döntő feltétele a káderek helyes kiválasztása, elosztása és nevelése. A párt által kifejtett munka eredményeként a vezető káderek összetétele jelentősen megjavult. Hiba lenne azonban feltételezni, hogy ebben a fontos- munkában már nincs hiányosság. Be kell ismernünk, hogy sok párt-, szovjet- és gazdasági szervezetben a. legna- gyobb baj a káderek kiválasztásának hibás kezelése: amikor a káderek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hanem cimboraság, személyes ragaszkodás, egyvidékről való származás és családi kötelékek alapján történik. Egyes szervezeti vezetők ahelyett, hogy. szigorúan megtartanák a párt arra vonatkozó követelriié- nyeit, hogy politikai és szakmai képzettségük szerint helyesen válasszák ki a kádereket, arra törekszenek, hogy hajbókolókkal, talp- nyalókkal, alkalmatlan emberekkel vegyék körül magukat, a becsületes, az üggyel szívvel-lélekkel törődő, a hiányosságok ellen harcoló pártmunkásokat pedig kiüldözik. Az a feladatunk, hogy még magasabb színvonalra emeljük a káderek kiválasztásának munkáját, a párt-, az állami- és a gazdasági apparátus minden láncszemében, hogy fokozzuk a vállalatok, a szervezetek és az intézmények vezetőinek a pártmunkások helyes kiválasztásáért való felelősséget. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatnunk a párttagoknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a káderek helyes politikai és szákmai képzettségük szerinti1* kiválasztására vonatkozó utasításait. A szervezeti szabályzatba be kell iktatnunk, hogy ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválasztása, cimboraság, személyes ragaszkodás, egyvidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal. A továbbiakban foglalkoznunk kell az azzal kapcsolatos kiegéází. tésekkel, hogy miként történjék a pártból való kizárás kérdéseinek megvizsgálása, ha a párt választott vezetőszerveinek • tagjairól van szó. Javasoljuk annak kimondását, hogy a párt alapszervezete nem hozhat határozatot a Szovjetunió Kommunista Párt Központi Bizottsága, a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi, járási, városi vagy kerületi pártbizottságok valamely tagjának a pártból való kizárásáról. A szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a járási pártbizottság, a városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottságból, vagy a pártból való kizárásáról az illető bizottság plénumának kell döntenie, ha a plenum a szavazatok kétharmad többségével ezt szükségesnek ismeri el. Javasoljuk bevenni, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a Központi Bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével. A Központi Bizottságból kizárt tagot automatikusan a Központi Bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a Központi Bizottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik. A pártszervezetek pártbüntetésként egyes párttagokat tagjelöltekké minősítenek vissza, azonban ez a büntető intézkedés nincs lerögzítve a szervezeti szabályzatban. Javasoljuk bevenni a szervezeti szabályzatba, hogy szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egy évi időtartamra tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. A párttagok jogairól. Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és ma is nagy jelentőséget tulajdonít a párton belüli demokrácia következetes megvalósításának, a kommunista párt belső életében szigorúan összeegyezteti a centralizmus elvét az összes vezető pártszerv választhatóságával, beszámolási kötelezettségével és leválthatóságával. Javasoljuk a szervezeti szabályzatban a párttagok jogairól szóló paragrafus alábbi fogalmazását: „A párttag joga, hogy a) résztvegyen a taggyűléseken, vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a taggyűléseken bármely pártfunkcionáriust megbíráljon; c) résztvegyen a pártszervek megválasztásában, mint választó és választható; d) személyes részvételt követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről, vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és beadr vánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, egészen a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságáig.” A tagjelöltekről A szervezeti szabályzat értelmében mindenkinek, aki a pártba be kíván lépni, le kell töltenie a tag- jelöltségi időt. Ez abból a célból szükséges, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt programmjával, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezet meggyőződhessen a tagjelölt személyi tulajdonságairól. Egyes pártszervezeteiméi megfeledkeznek a tagjelöltekről. Nem vonják be őket tevékeny részvételre a társadalmi-politikai életbe, magukra hagyják a tagjelölteket, a gyakorlatban elhárítják magukról a felelősséget nevelésükért. A párt nem nyugodhat bele ezekbe a hiányosságokba. Meg kell javítani a pártszervezeteknek a tagjelöltek körében végzett munkáját és fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöltségi idejükért, hogy a tágjelöltség ideje valóban a pártnevelés és meg- edzés iskolája legyen a párt soraiba belépők számára. Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak a „tagjelöltekről” szóló fejezetébe fel kell venni, hogy a pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek ahhoz, hogy felkészüljenek a pártba való belépésre. A tagjelöltség idejének leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt felvételének kérdésével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelöltségi idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelöltségi idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a tagjelöltek közül való kizárására. Ezután Hruscsov elvtárs, a párt legfelsőbb szerveinek kérdéseiről beszélt. Javaslatot tett a párt kongresszusai és a párt Központi Bizottsága plénumái összehívásának időszakaira, a Politikai Irodának a párt Központi Bizottsága Elnökségévé való átalakítására és a Pártellenőrző bizottságnak a párt Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottsággá való átszervezésére. A helyi pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározásáról Elvtársak! A XVIII. kongresz- szus óta eltelt időszakot a helyi pártszervezetek további megerősödése, egész tevékenységük megja. vulása jellemzi. A kommunista társadalom építése új feladatainak .sikeres megoldása elszakíthatatlan kapcsolatban van az egész szervező-, párt- és politikai munka további emelésével, a párttagok eszmei edzettségének és elméleti felfegyverzettségének fokozásával és a dolgozóknak a ma- gasabbrendű kommunista öntudatosság szellemében való nevelésével. I (Folytatás a 3. oldalon.)
