Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

2 somogyi: néplap Szombat, 1952 október 11, A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról,) mentgyárak, óriási textil, és élel­miszeripari kombinátok és sok más ipari vállalat épült. Hogy a nemzeti köztársaságok ipara és különösen nagyipara. gyor­sabban fejlődött, mint egészben véve a Szovjetunióban, látható a keleti szovjet köztársaságok •— Üz- feekisztán, Kazahsztán, Kirgizia, Turkménia és Tádzsikisztán pél­dáján. E köztársaságok nagyipará­nak termelése 1928-tól 1951-ig 22- szeresére nőtt, ugyanakkor, amikor 'a Szovjetunió nagyipari termelése egészben véve ugyanez alatt az idő alatt 16-szorosára emelkedett. Ismeretes, hogy a közelmúltban a cári Oroszország keleti határvi­dékei az ipar fejlettségének szín­vonala tekintetében majdnem egyáltalán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán, Afganisztán. A szovjet hata­lom éveiben középázsiai köztársa­ságaink ipari fejlődésükben gyor­san túlszárnyalták a Szovjetunió­val határos keeti országokat és messze elhagyták azokat. Ha az említett köztársaságokat több keleti országgal az ipari fej­lettségnek olyan fontos mutatója tekintetében hasonlítjuk össze, mint a villamosenergia termelés, akkor azt látjuk, hogy öt. szovjet köztár­saságban — a közel 17 millió la­kost számláló üzbég. kazah, kirgiz, turkmén és tadzsik köztársaságok­ban —• háromszor annyi villamos­energiát termelnek, mint Törökőr- száglban, Iránban. Pakisztánban, •Egyiptomban. Irakban. Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pe­dig ezeknek az országoknak együt­tes lakossága 156 millió. (Taps.) Szovjet köztársaságaink sokkal megelőzték fejlődésükben Nyugat-Európa régi ipari országait is A kolhozrendszérnek a Szovjet­unióiban aratott győzelmével a szov­jet köztársaságok mezőgazdasága szilárdan az állandó fellendülés útjára lépett. A kolhozrendszer egyike a szovjet hatalom legna­gyobb vívmányainak, mert bevonta a paraszttömegeket a szocializmus építésébe, megnyitotta a mezőgaz­dasági termelés minden ágazata fejlődésének eddig nem ismert lehe­tőségeit és megteremtette a feltéte­leket a parasztok milliói anyagi és kulturális életszínvonalának állan­dó emelésére. Ennek eredményeképpen most va­lamennyi szovjet köztársaságban nagyüzemi, sok árut termelő szo­cialista mezőgazdaságunk van, amely széles körben alkalmazza az agronómia tudományának legújabb eredményeit és jobban van felsze­relve modern technikával, mint bármely más ország mezőgazda­sága. A ke'eti szovjet köztársaságok jelentősen jobban állnak a mező- gazdaság technikai felszereltsége tekintetében, mint Európa legfej­lettebb kapitalista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagymennyiségű géppel való felsze­relése gyökeresen megkönyítette a parasztok munkáját és a modern agrotechnikával, valamint az ön­tözés nagyarányú fejlesztésével együtt, biztosította a nagy termés­hozamot. Nézzük például a gyapotot. A gyapot a keleti szovjet köztársasá­gok fejlett, sokrétű mezőgazdasá­gának egyik legfontosabb ipari nö­vénye. A nyersgyapot terméshoza­ma 1951-ben ezekben a köztársasá­gokban hektáronként átlagosan 21 métermázsa volt. A világ egyetlen gyapotot ter­melő országában sem értek el olyan terméshozamot, mint amilyet a szovjet gyapottermelők. íme néhány tény a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köztár­saságok gazdasági fejlődéséről. Ezek arról tanúskodnak, hogy e köztársaságok gazdasági élete sza­kadatlanul nő és fejlődik, nem is­mer válságot és hanyatlást. Ezek a tények végül arról tanúskodnak, milyen sokat tudnak elérni azok a népek, amelyek szakítottak az im­perializmussal, megszabadultak a földesurak és tőkések uralmától. (Viharos taps.) A lenini-sztálini nemzetiségi po­litika következetes megvalósítása eredményeképpen a szovjet ország népei valóságos kulturális forradal­mat hajtottak végre. Most minden szovjet köztársaság­nak tízezerszámra vannak főiskolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fejlettsége tekin. tétében a szovjet köztársaságok nemcsak a kelet külföldi országait, hanem a nyugateuróipai országokat is sokkal megelőzték. A szovjet hatalom éveiben 48 nemzetiség alkotta meg írásrend­szerét, anyanyelvén ad ki tan­könyveket, könyveket, napilapo­kat. A Szovjetunió köztársaságai­ban az elmúlt harminc esztendő­ben körülbelül 90.000 jól berende­zett és felszerelt iskola épült, ezeknek majdnem kétharmada a nemzeti szövetséges és autonóm köztársaságokban. A szocialista gazdálkodás fejlő­désével évtről-évre magasabbra emelkedik a Szovjetunió lakossá­gának jóléte. Valamennyi szov­jet köztársaságban jelentékenyen emelkedett a munkások és alkal­mazottak reálbére és a parasztok jövedelme. Az 1940—1951. idő­szakban a munkások és alkalma­zottak, valamint a parasztok jöve­delmének összege 78 százalékkal nőtt meg. Nagy gondot fordít a szovjet ál­lam országunk népeinek egészség- védelmére. A szocialista nemzetek fejlődé­se a szovjet társadalmi és állam- rendszer viszonyai között, a nem­zetek tényleges gazdasági és kul­turális egyenlőtlenségének meg­szüntetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet ál­lam megvédésében a külső ellen­séggel szemben, mind a szocialista építésben, országunkban a nemze­tek egyenjogúsága és a népek ba­rátsága ideológiájának teljes dia­dalát eredményezte. Országunk népeinek barátsága sok próbát állott ki A (hitleri koalíció elleni háború egyik legkomolyabb próbája volt e népek barátsága szilárdságá­nak. A Nagy Honvédő Háború után az országunk népei közti barátság új erővel mutatkozott meg az el­lenséges megszállást szenvedett területek szocialista gazdaságának újjáépítésében.' A megszállást szen­vedett köztársaságok és terüle­tek gazdasági életének újjáterem- tésében a leglelkesebben részt vett a Szovjetunió valamennyi népe, mert az újjáépítést saját, legben­sőbb ügyének és az egész állam halaszthatatlan feladatának tekin­tette. Hol, melyik burzsoá állam­ban láthatjuk, hogy a népek ilyen segítséget nyújtottak egymásnak? Most, midőn a Szovjetunióban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmus­ba, a Szovjetunió népeinek barát­sága fejlődésében új tartalommal gazdagszik. A gazdasági életnek és a kultúrának a szovjet köztársasá­gok áltál elért magas színvonala lehetővé tette, hogy még aktívab­ban részt vegyenek a legfonto­sabb, az egész Szovjetuniót érintő feladatok megoldásában. Az országunk népeinek barátság gát összeforrasztó erő az orosz nép, az orosz nemzet, a Szovjet­unióhoz tartozó nemzetek legki­válóbbika. (Viharos taps.) Az orosz munkásosztály Lenin- Sztálín pártjának vezetésével 1917 óktóberében hatalmas történelmi hőstettet vitt véghez: áttörte a y.ilágimpefiáljzmus frontját, meg­semmisítette a burzsoázia hatal­mát, a földkerekség egyhatodán szétzúzta a nemzeti-gyarmati el­nyomás láncait. Nem kétséges, hogy az orosz munkásosztály se­gítsége nélkül országunk népei nem tudták volna megvédeni ma­gukat a fehérgárdisták és az in­tervenciósok ellen, nem tudták volna felépíteni a szocializmust. Ami pedig azokat a népeket ille­ti, amelyek a múltban nem mentek át a kapitalista fejlődésen, azok az orosz munkásosztály tartós és rendszeres segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani az át­menetet a kaptaífzmus előttj gaz­dasági formákból a szocializmus­ba. A Nagy Honvédő Háború évei­ben — mint Sztálin elvtárs mon­dotta — különös erővel mutatko­zott meg az orosz népet jellemző világos értelem, szilárd jellem é.s türelem. Az orosz nép hősiességé­vel, bátorságával és vitézségével általános elismerést vívott ki, mint a Szovjetunió vezető ereje orszá­gunk. valamennyi népe között. (Hosszantartó taps.) Az orosz nép példáját követve, vele együtt vállvetve, önfeláldo- zóan harcolt az ellenség ellen or­szágunk valamennyi népe. Az orosz néppel együtt kovácsolták a hitleri Németország és az irnpe- j rialista Japán felett aratott győ­zelmüket. Országunk népei az egész világnak megmutatták, mi-' iyen hatalmas és szétzúzhatatlan ereje van a népek sztálini barát­ságán alapuló, soknemzetiségű szovjet államnak. Országunk népei barátságának alapja létérdekeik közössége. A Szovjetunió népeit az a törekvés és eltökéltség egyesíti, hogy a szovjet hatalom feltételei között iszerzett barátságukat, független­ségüket. boldog életüket minden­fajta ellenségtől megvédjék, vala­mint egyesíti őket a kommunista társadalom felépítéséért vívott I közös harc. Országunk népei jól tudják, hogy a megbonthatatlan sztálini barátság révén egységes szovjet államban — a köztársasá­gok szövetségében tömörülve — Icgyőzheteitlenék, sikeresen épít­hetik a kummunizmust és védelmez­hetik vívmányaikat bármely fe­nyegetéssel szemben. Pártunk és személyesen Sztálin elvtárs fáradhatatlanul gondosko­dik a szovjet nemzetiségi politi­ka helyes megvalósításáról. A párt a leninizmus ellenségeivel vívott harcban megvédelmezte a lenini- sztálini nemzetiségi politikát, biz­tosította a nagyhatalmi soviniz­mus, a burzsoá nacionalizmus és a burzsoá kozmopolitizmus teljes és Végérvényes szétzúzását. Sztálin elvtársnak, pártunk ve­zérének nagy érdeme az, hogy bölcs vezetésével biztosította or­szágunk valamennyi népe fizikai és szellemi erejének igazi újjászü­letését és egyedülálló fellendülé­sét (taps), megbonthatatlan testvé­ri barátságba tömörítette őket és erőfeszítéseiket a közös nagy cél félé, — hazánk hatalmának erő­sítése és a kommunizmus győzelme felé irányította. (Hosszantartó taps.) A szocialista nemzetek fejlődé­se terén a soknemzetiségű, egy­séges szovjet állam rendszerében elért sikerek nemzetközi jelentősége felmérhetetlen A kapitalista országok munkás- osztálya a mi példánkon látja azt az utat, amelyen megszabadulhat a kizsákmányolástól, a nyomortól és a munkanélküliségtől, a fasiz­mus egyre növekvő veszélyétől. A gyarmatok és függő országok népei a mi példánkon látják azt az utat, amely az elnyomástól és a jogfosztottságtól a szabadságihoz és függetlenséghez, a nemzetek közötti gyűlölködéstől és .ellensé­geskedéstől a népek testvéri ba­rátságához, az éhezéstől és nyo­mortól a jómódú élethez, az írás- tudatlanságtól és kulturális elma­radottságtól a kultúra, a tudomány és művészet virágzásához vezet. A történelem egész menete mind jobban megerősíti pártunk vezé­rének, Sztálin elvtársnak azokat a szavait, hogy: . .most úgy fejlőd­nek a dolgok, hogy a szocializmust leihet (és már kezd is lenni!) az imperializmus óriási kiterjedésű gyarmati államaiban élő sokmilliós néptömegek szabadságzászlaja.” A szabadság, a nemzeti függetlenség eszeiéi, a szocializmus eszméi be­hatoltak a rabságba döntött orszá­gok legeldugottabb zugába is. A felszabadulásért harcoló né­pek tudják, hogy oldalukon, van a béke és a demokrácia hatalmas tá­bora, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demo- kráeiák védelmezik a béke, a sza­badság, a függetlenség, valamennyi faj és nemzet igazi egyenjogúsága ügyét és hogy már ezeknek az álla­moknak puszta léte is megfékezi a reakció sötét erőit, megkönnyíti az elnyomott népek harcát. A népi demokratikus országok új életük építésében felhasználják a sok nemzetiségű szovjet állam építésének és megszilárdításának gazdag tapasztalatait. A demokratikus államok között a .kapcsolatoknak olyan új típusa ala­kult ki, amilyet nem ismert még az emberiség történelme. Ezeknek a kapcsolatoknak fő sajátossága, hogy: Valamennyi nép — nagy és ki­csiny — teljes és igazi egyenjogú­ságán. minden egyes állam vala­mennyi szuverén jogának és füg­getlenségének megőrzésén, a paran­csolgatásnak és a népek leigáza«á- mak politikájától eltérően, a másik állam belügyeibe való be nem avat­kozáson : A titkos egyezményeknek, intri­káknak. nyílt, vagy burkolt ellen- j ségeskedésnek az imperialista álla­mok által folytatott politikájával szemben a nemzeti érdekek kölcsö­nös tiszteletén, a népek közti bi­zalmon és barátságon: Az imperializmus táborában a nyersanyagforrásokért és felvevő­piacokért folyó vad versengéssel1 szemben a minden egyes ország nemzeti érdekeinek teljesen megfe­lelő gazdasági fejlődés előnyös fel­tételeit biztosító szoros gazdasági együttműködésén és kölcsönös se­gélynyújtáson : A gazdasági élet militarizálárá- nak, az új világháború előkészíté­sének és kirobbantásának, a dolgo­zók életszínvonala elleni támadás­nak imperialista politikájával szem­ben a demokratikus államoknak a béke biztosítására, a valamennyi ország közötti, — függetlenül azok gazdasági és szociális rendszeré­től _ a földkerekség valamennyi országában élő emfeermiiliók életé­nek megjavítását szolgáló gazdasági és kulturális kapcsolatok újjáterem- tését és fejlesztését elősegítő közös törekvésen alapulnak. Pártunk eszmei életének hatal­mas eseménye a marxi-lenini elmé­let továbbfejlesztése Sztálin elv- társnak: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” cirnü munkájában. Azok a tételek és következtetések, amelyeket Sztálin elvtárs állapított meg ebben a munkájában, különö­sen nagy jelentőségűek, mert új fe­jezetet nyitnak a marxista-leninista tudomány fejlődésében és elszakít­hatatlan kapcsolatban vannak a Szovjetunió kommunista építésének legfontosabb gyakorlati feladatai­val. Kétségtelen, hogy Sztálin elvtárs útmutatásait a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos át­menet megvalósításának feltételei­ről és útjairól kongresszusunk és egész pártunk a kommunizmus épí­téséért való harc programmjaként fogadja. (Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk és az egész szovjet nép a legnagyobb lelkesedéssel fogadta ezt a sztálini programmed. Ez a Programm szárnyat ad a szovjet emberek legjobb álmainak és újabb hőstettekre lelkesíti őket Lenin- Sztálin nagy eszméinek diadala ne­vében. (Taps.) Győzelmes haladásunk a kommu­nizmus felé vezető úton az ösztön, zés kimeríthetetlen forrása minden or=zág munkásosztálya és dolcozói számára a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért vívott for­radalmi harcukban. Az egységében erős szovjet nép a XIX. kongresszusnak ezekben a történelmi jelentőségű napjaiban, minden eddiginél szorosabban tö­mörül szeretett Kommunista Párt­ja köré és kész új munka győzelme­ket aratni hazája dicsőségére. (Taps.) Országunk népei meg lehetnek győződve arról, hogy a Kommunista Párt a marxizmus-leninizmus elmé­letével felfegyverkezve, Sztálin elvtárs vezetésével országunkat az óhajtott cél, a kommunizmus felé vezeti. (Viharos, hosszú ideig szűn­ni nem akaró taps. Mindenki fel­áll.) ' Az 1951-55. évi ötödik ötéves terv irányelveinek vitája Moszkva, (TASZSZ)' Az SzK(b)P XIX. kongresszusa október 8-án délelőtt folytatta munkáját. A dél­előtti ülés Andrian0v elnökletével nyílt meg. Az elnök Arisztovnak adott szót, hogy javaslatot tegyen az SzK(b)P Központi Revíziós Bizottsága be­számolójának tárgyában. Arisztov javasolta az SzK(b)P Központi Re­víziós Bizottsága beszámolójának elfogadását. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a javaslatot. t A Központi Revíziós Bizottság jelentésével kapcsolatos határozat elfogadása után a kongresszus át­tért a harmadik napirendi pont — „A XIX. pártkongresszus irányel­vei a Szovjetunió fejlesztését szol­gáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez” című pont — tárgyalásá­ra. Az előadó M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságá­nak elnöke ismertette az új ötéves terv célkitűzéseit. A kongresszus rövid szünet után áttért Szaburov előadói beszédének megvitatására. Bajbakov ásványolajipari minisz. Az október 8-i délelőtti ülés tér felszólalásában a többi között kijelentette; J. V. Sztálin útmutatása alapján a Volga és az Ural között létrejött egy olajipari bázis — a második Baku. Lényeges változások történ­tek az ország más kőolajvidékein is. Ma a Szovjetunió felderitett ipa­ri kőolajkészleteinek tekintetében világviszonylatban az egyik első helyet foglalja el, ami lehetővé te­szi, hogy jelentősen fokozzák a munkák ütemét és határidő előtt váltsák valóra J. V. Sztálinnak azt az útmutatását, hogy az évi kőolaj- termelést hatvan millió tonnára kell emelni. *A délelőtti ülés végén több kül­földi kommunista párt képviselői mondottak üdvözlő beszédet. Meleg ünneplés közepette jelent meg a szónoki emelvényen Liu, Sao-csi, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. A kínai kommunisták és az egész nagy kínai nép testvéri üdvözletét adta át a kongresszus­nak, majd felolvasta a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak J. V. Sztálinhoz és a kon­gresszus küldötteihez intézett üd­vözletét. amelyet Mao Ce-tung el­nök írt alá. Liu Sao-csi éltette a Szovjetunió Kommunista Pártját, a marxizmus- leninizmus győzelmeit, az .egész vi­lág dolgozóinak nagy vezérét és ta­nítóját, J. V. Sztálint, Kina és a Szovjetunió népeinek nagy barátsá­gát és szövetségét. A kongresszus küldötteinek me­leg ünneplése köziben szólalt fel Klement Gottwald, a Csehszlovák Kommunista Párt elnöke. — A csehszlovák kommunisták — mondotta Klement Gottwald — mindig a bolsevikoktól tanultak és tanulnak harcolni és győzni. Sztálin elvtárs; „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című új, alapvető munkája a tapasztala­tok kimeríthetetlen forrására Cseh­szlovák Kommunista Párt számára a szocialista rendszer építéséért és megerősítéséért, a béke megőrzésé­ért vívott harcában Klement Gottwald a Csehszlo­vák Kommunista Párt és egész Csehszlovákia mély, őszinte háláját (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents