Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

Szerda, 1952 október 8.

SOMOGYI NÉPLAP

3

Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója

(Folytatás a 2. oldalról.)

A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agress'zorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket'. Már a polgárháború idején megverte az agresszoro- kat, amikor pedig a szovjet állam még fiatal és viszonylag gyenge volt, megverte őket a második világháborúban: s a jövőben is megveri őket, ha hazánkra merészeinek támadni.

A múlt fényeivel feltétlenül számolni kell. Ezek a tények pedig arról beszélnek, hogy az első világháború következményeképpen kiszakadt a kapitalizmus rendszeréből Oroszország, a második világháború következményeképpen pedig egész sor aurópai és ázsiai ország. Minden alapja megvan an nak a feltevésnek, hogy a harmadik világháború a kapitalista világrendszer széthullására vezet. (Taps.)

Ez, hogy úgy mondjuk, a háborúnak és következményeinek perspektívája, ha a háborús gyújtogatok, az agresszorok háborút kényszerítenek a népekre.

De van egy másik perspektíva is; a béke megőrzésének perspektívája, a népek békéjének perspektívája. Ez a perspektíva az ENSZ. alapokmányának megfelelően a háborús propaganda eltiltását kö\|eteii, követeli továbbá az atom- és baktériumfegyver eltiltását a nagyhatalmak fegyveres erőinek következetes csökkentését, a hatalmak békeegyezményének megkötését, az egyes országok közti kereskedelem kiszélesítését, az egysé ges nemzetközi piac helyre- állítását, s más hasonló rendszabályokat a béke megsziíárdításáA Szovjetunió

Az ipar és mezőgazda-ág újjáépítésének sikerei lehetővé tettek, hogy már 1947^ben megszüntessük az élelmiszer és iparcikk eJJálás terén a jegyrendszert, megvalósítsuk a pénzre romot. Eztek a rendszabályok az élelmiszerek és _ az iparcikkek árának ötszöri leszállításával együtt fokozták a szovjet rubel vásárlóerejét és biztosították a dolgozók életszínvonalának emelkedését. 1950-ben a szovjet rubelt aranyalapra helyeztük és árfolyamát emeltük a külföldi valutákhoz képest.

A gazdaság újjáépítésé és fejlesztése terén elért eredmények lehetővé tették, hogy a szovjet állam hozzáfogjon újabb nagyfontosságú népgazdasági feladatok gyakorlati megoldásához. Ilyen feladatok: nagyszabású villamos vízierőművek építése a Volga és a Dnyeper folyón, hatalmas hajózható és öntöző csatornák létesítése, óriási területű mezővédő erdősávok telepítése.

A beszámolóban tárgyalt időszakban lezajlott történelmi jelentőségű

nak szellemében. (Lelkes taps.)

E rendszabályok érvényrejutta- tása megszilárdítja a békét és megszabadítja a népeket az új háború veszélyétől való félelemtől, véget vet annak, hogy hallatlan mennyiségű anyagi erőforrást fecséreljenek fegyverkezésre és pusztító háború elkészítésére, s lehetővé teszi, hogy mindezeket az anyagi erőforrásokat a népek javára fordítsák. (Hosszantartó taps.)

A Szovjetunió a rendszabályok megvalósítása és a népek békéjének perspektívája meilett foglal állást. (Taps.)

A párt külpolitikai feladatai: 1. További harc az új háború előkészítése és kirobbantása ellen, a hatalmas háborúellenes demokratikus front felzárkóztatása a béke megszilárdítására', a barátság és szolidaritás szálainak erősítése a béke híveivel világszerte az összes új háborús előkészületeknek a háborús gyújtogatok minden mesterkedésének ás cselszövényének állhatatos leleplezése; 2. a nemzetközi együttműködés és minden or szággal va ó kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére törekvő politika továbbfolytatása; 3. a megbonthatatlan barátság kapcs > italnak erősítése és fejlesztése a Kínai -Népköztársasággal, az európai népi demokratikus országokkal: —• Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyar- országgal, Bulgáriával, Albániával — a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal; 4. a szovjit állam védelmi erejének lankadatlan növelése, s ama képességünk fokozása, hogy bármely agresszort megsemmisítőén visszaverjünk (Viharos, hosszantartó taps.)

belső helyzete

események megmutatták, hogy a szovjet társadalmi és állami rend nemcsak a legjobb forma az ország gazdasági és kulturális fejlesztésének megszervezésére a békés építés éveiben, hanem háborús időben is a legjobb forma ahhoz, hogy a nép összes erőit mozgósítsuk az ellenség visszaverésére. Ezek az események egyúttal megmutatták azt is, hogy a szovjet dolgozók politikai aktivitása óriási méretekben fokozódott s tovább erősödött a szovjet nép erkölcsi és politikai egysége a szovjet nép még szorosabban tömörült kommunista pártja köré, még jobban megszilárdult a Szovjetunió népeinek testvéri együttműködése. tovább fejlődött a szovjet hazafiság.

Népünket az az eltökélt szándék hatja át, hogy továbbra is önfelál- dozóan dolgozzék szocialista hazája javára, s becsülettel teljesíteni fogja történelmi feladatát; a kommunista társadalom felépítését. (IIosz- szantartó viharos taps.)

I. A Szovjetunió népgazdaságának további sikerei

a) Ipar

A -háború előtti ötéves tervek éveiben megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar alapján országunk kifejlesztette egész népgazdaságát és felkészült az aktív önvédelemre. A hábo- tű évei rendkívüli erővel igazolták, hogy helyes volt pártunk vezérfonala ; az ország iparosítása. A Szovjetunió iparosítására irányuló politika megvalósításának döntő jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontjából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszolgasorsra jusson.

Az ipar háború utáni sikeres újjáépítése és fejlesztése eredményeképpen a Szovjetunióban az egy lélekre eső ipari termelés jelenleg felülmúlja a háború előtti szinvona. lat. így az egy lakosra jutó villamosenergia termelés 1951-ben több, mint kétszerese volt az 1940 évi színvonalnak, a nyers vasöntés 50 százalékkal, az acélöntés 70 százalékkal, a széntermelés 60 százalékkal, a cementgyártás több mint kétszeresen. a gyapotszövet termelés 20 százalékkal, a gyapjúszövet termelés több mint 60 százalékkal, a papirtermelés 70 százalékkal stb. múlta felül az 1940 évi egy 'lélekre jutó termelés színvonalát.

A beszámolóban ismertetett időszakban — különösen a háború utáni években — jelentősen kibővült és megerősödött iparunk termelési technikai alapja, mind új vállalatok építése, mind a meglévő válla iátok újjáalakítása révén.

A háború utáni években az ipar minden ágát új gépekkel és gépezetekkel látták el, tökéletesebb technológiai folyamatokat vezettek be, megvalósították a termelés észszerűbb szervezetét. Ebben az idő szakban a szerszámgépállomány — az új, termelékenyebb szerszámgépekkel való kiegészítés útján — 2.2-szeresére nőtt. A hazai gépgyártás csupán a legutóbbi három év alatt körülbelül 1600 új típusú gépet és gépezetet alkotott.

A további technikai haladásért vívott harcban nagy szerepe van tudományunknak, amely találmányaival segíti a szovjet népet a természet kincseinek és erejének teljesebb feltárásában/ és jobb kihasználásában. A háború utáni időszakban tudósaink sikeresen oldottak meg sok hatalmas népgazdasági jelentőségű tudományos problémát. Abban az időszakban igen fontos eredménye volt ^ szovjet tudománynak az atomenergiatermelés módszereinek felfedezése. Ezzel tudományunk és technikánk megszüntette az Egyesült Államok mon«- polisztikus helyzetét ezen a téren és komoly csapást mért a háborús gyujtogatókra, akik más népek megfélemlítésének és zsarolásának eszközeként próbálták felhasználni azt, hogy birtokában vannak az atomenergiatermelés titkának és az atomfegyvernek. A szovjet állam miután rendelkezik az atom.- energiatermelés reális lehetőségeivel i— nagy érdeke, hogy ezt az új energiafajtát békés célokra, a nép javára használják fel. mert az atomenergia ilyenirányú felhasználása határtalanul kiszélesíti az ember hatalmát a természet elemi erői felett, a termelőerők növekedésének, a technikai és kulturális haladásnak, a társadalmi gazdaság növekedésének óriási lehetőségeit tárja az emberiség elé. A szovjet tudomány és technika nagy sikereiről tanúskodik a Sztálin-díjiak évenkinti odaítélése kiváló tudományos munkákért, találmányokért és termelő munkamódszerek tökéletesítéséért. A tudomány az ipar a közlekedés és a mezőgazdaság 8470 dolgozóját tüntették ki a Sztál in-díjas megtisztelő címével.

Ezek a Szovjetunió ipari fejlődésének alapvető eredményei a beszá- milóban ismertetett időszak alatt. A legközelebbi évek feladatait iparunk fejlesztése terén a Szovjetunió fejlesztésére irányuló ötödik ötéves tervre vonatkozó előirányzatok tervezete fejti ki, amelyet a kongresszus elé terjesztenek. Ezek a feladatok abból állnak, hogy az ipari termelés színvonalát 1955-ben — 1950-hez képest— körülbelül 70 százalékkal emeljük úgy, hogy a termelési eszközök termelésének körülbelül 80 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelésének körülbelül 65 százalékkal kell emelkednie. Ez a feladat az ipari termelés növelésének terén azt jelenti, hogy 1955-ben — 1940-hez képest — háromszorosára emelkedik az ipar teljes termelése.

Az ötödik ötéves terv új nagy lépést jelent előre országunkat a szocializmusból a kommunizmusba való fejlődése útján. (Viharos taps.)

Malenkov elvtárs bírálja az iparban mutatkozó hiányosságokat és kiemeli a munka termelékenysége emelésének feladatát.

Pártunk a szocialista építés minden szakaszában lankadatlanul harcolt a munka termelékenységének rendszeres emeléséért, mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének és tökéletesedésének. Főként ezzel .magyarázhatók azok az óriási sikerek, amelyeket a Szovjetunió termelésének- fejlesztésében elértünk. 1940-től 1951-ig a munka termelékenysége az iparban 50 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének 70 százaléka ebben az időszakban a munka termelékenységének növekedéséből származott. Ugyanezen időszakaszban az építkezésnél 36 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. b) Mezőgazdaság

A beszámolóban ismertetett időszak kezdetéig *- vagyis a párt XVIII. kongresszusáig — a kolhozrendszer véglegesen megszilárdult országunkban, a kolhozok megerősödtek és megingathatatlan a szó cialista gazdaság rendszere, mint a földművelés egyetlen formálja.

A háború ideiglenesen feltartóztatta a mezőgazdaság fejlődését, s nagy kárt okozott neki, különösen a volt megszállott területeken, áhol a hitlerista Hódítók tönkretették és kirabolták a kolhozokat, gép és traktorállcmáscikat és a szovhozo-’ kát. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti területek kolhozai és szovhozai fennakadás nélkül ellátták a hadsereget és a lakosságot élelmiszerrel, a könnyűipart pedig nyersanyaggal. A kolhozrendszer nélkül a kolhozparasztok és kolhozparasztnők önfeláldozó munkája nélkül, magasfokú politikai öntudat és szervezsettség nélkül nem tudtuk volna megoldani ezt a fölötte nehéz feladatot'

A mezőgazdaságban tett párt és kormányintézkedésiek megvalósításának eredményeképpen sikeresen leküzdöttük azokat a nehézségeket., amelyeket a háború és azt követő- leg az 1946. évi erős aszály okozott s rövid idő alatt helyreállítottuk és túlszárnyaltuk a mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát.

Földművelésünk mind szakszerűbbé, mind termékenyebbé válik, s mind több és több árutermékei termel. Fontoljuk meg földművelésünk fejlődésének ezt a fontos sajátosságát. Most, amikor a gabonaproblémát sikeresen megoldottuk, a földművelés eredményeit már nem ítélhetjük meg a régi módon, csupán a termelt gabona mennyisége alapján. Mint az idézett adatokból látható, a gabona- termés sikerei mellett a gyapot, cukorrépa, az olajosnövények, a takarmányfélék és más mezőgazdasági növények termelésének fejlesztésében is nagy sikert értünk el.

Korszerű földművelésünk minőségileg megváltozott, gyökeresen különbözik a régi kistermelékeny- ségű külterjes földműveléstől. Míg a Szovjetunióban valamennyi mezőgazdasági növény 1950. évi vetésterülete 1.4-szerese volt az 1913. évinek, s emellett a gabonanövények vetésterülete 5 százalékkal emelkedett, addig az ipari növények, valamint zöldségfélék és kobakosok vetésterülete több mint 2.4 szeresre, a takarmánynövényeké pedig több mint

11-szeresre szökött fel. A növény- termelés árutermékének összértékéből jelenleg több mint 40 százalék az ipari növényekre esik. Durva hiba lenne tehát, ha a földművelés sikereit csuk a gabonafélék 'termelési színvonala alapján ítélnénk meg.

A háború utáni években nagy figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságnak új technikával való felszerelésére. Éneikül nem oldhattuk volna meg oly rövid idő alatt a mezőgazdaság helyreállításának és további fejlesztésének feladatát.

Malenkov elvtárs beszél a szovjet mezőgazdaság gépesítéséről és az ötödik ötéves tervben előirányzott fejlődéséről. Behatóan foglalkozik azokkal a feladatokkal, melyeknek megoldása a terméshozam további emelését, az állattenyésztés hatalmas fejlődését fogja biztosítani, majd így folytatja:

Párt- szovjet és mezőgazdasági szerveink a mezőgazdaság háború utáni újjáépítése és fejlesztése során megjavították a kolhozok, a gép- és traktoráliomások és a szovhozok vezetését. Ezen a télen azonban még mindig akadnak hibák és hiányosságok.

Melyek a hibák és hiányosságok a mezőgazdaság vezetésé terén, s mik íft a feladatok?

Elsősorban rá kell mutatni arra, hogy egyes vezető funkcionáriusok — különösen a kis kolhozok egye sítésével kapcsolatban helytelenül, fogyasztói szemszögből kezelték a kolhozépítés kérdéseit. Olyan javaslatokkal álltak elő, hogy fokozott ütemben valósítsák meg a kolhozok lakosságának egyesítését, nagy kolhozfalvakban hagyják tönkremenni az összes régi kolhozépületeket és lakóházakat, s emeljenek új helyen nagy ,.kolhoz-lakótelepeket“ és ,, kolhoz-városokat", „mezőgazdasági városokat“. Ők ebben látták a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdításának legfontosabb feladatát. Ezeknek az elvtársaknak tévedése abban van, hogy megfeledkeztek a kolhozok fő termelési feladatairól, a másodlagos fogyasztói feladatokat helyezték előtérbe: s a kolhozok mindennapi élete berendezésének feladatait. A kolhozokban be kell vezetni a jövedelemelosztás haladóbb rendszerét. A kolhoz tagjai között az artyel jövedelmét a javukra írt munkaegységek, valamint brigádjuk, munkacsapatuk, vagy saját maguk által elért tényleges terméseredmények arányában kell elosztani. Ez módot nyújt majd a munkatermelékenység jelentékeny emelésére, az egyenlősdi végleges megszüntetésére és elő fogja segíteni a munkaegységek értékének további emelkedését.

Elvtársak, mindannyian örvendünk szocialista mezőgazdaságunk óriási fejlődésének. Földművelésünk és állattenyésztésünk ma újabb, hatalmas fellendülésben van. Nem kétséges, hogy a közeli években gazdag technikával felszerelt kolhozaink, gép- és trak torállomásaink és szovhozaink' még sokkal jelentősebb sikereket aratnak majd a mezőgazdaság fejlesztésében: élelmiszerbőség lesz az országban a nép számára és teljesen elegendő nyersanyag gyorsan fejlődő könnyűiparunk számára. (Hosszantartó taps.)

d) A takarékosság a népgazdaság -további, fellendítésének igen fontos eszköze

A Szovjetunió népgazdasága saját tartalékaiból, belső felhalmozási forrásaiból fejlődik. Ezért pártunk mindig nagy figyelmet fordított és fordít a szigorú takarékosságért folyó küzdelemre, s a takarékosságot a gazdaságon belüli (felhalmozás megteremtésére és a felhalmozott eszközök helyes felhasználása fontos feltételének tekinti. A takarékosságnak — m-jnt a szocialista gazdálkodás módszerének — nagy szerepe volt az ország iparosításában. Most, amikor országunkban a népgazdaság újabb hatalmas fellendülése megy végbe, s ezzel egyeidejűleg rendszeresen csökkentik a közszükségleti cikkek árát, a takarékosság még fokozottabb jelentőségű. Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelési tartalékokat, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük gazdaságunkat, anál nagyobb eredményeket érünk el a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében.

A beszámoló foglalkozik azokkal a hibákkal, melyek a szovjet népgazdaság különböző ágaiban munkaerő, anyag vagy pénz pazarlásához vezetnek és megállapítja 3 feladatokat.

A feladat az, hogy véget vessünk a gazdasági vezetők és párt- szervezetek közömbösségének a gazdálkodás terén mutatkozó gondatlansággal és pazarlással szemben. A legszigorúbb takarékosság megvalósítása kérdéseinek mindig egész gazdasági és pártmunkánk középpontjában kell állnia. Fáradhatatlanul gondoskodnunk kell arról, hogy a szovjet embereket a közösségi, a szocialista tulajdon óvásának szellemében neveljük. Gyökerében ki kell irtani minden felesleges anyag- és munkafelhasználását, valamint pénzkiadást és rendszeresen biztosítani kell a termelési önköltségcsökkentés feladatának teljesítését és túlteljesítését. Fokozni kell a harcot a gondatlanság ellen, erősen csökkenteni kell az általános költségeket az iparban, az építkezésnél, a közlekedésnél, a mezőgazdaságban, a kereskedelmi, begyűjtő és értékesítő szervezeteknél, ’ határozottan meg kell valósítani az állami és gazdasági gépezet egyszerűsítését és olcsóbbá tételét, fokozni kell a rubel-ellenőrzést a pénzügyi szervek részéről, továbbá az ellenőrzést a gazdasági tervek teljesítése és a takarékosság elvének betartása felett. Gazdasági kádereinknek a tökéletességig el kell sajátítaniok a szocialista gazdálkodás módszereit; kötelesek emelni technikai és gazdasági fel- készültségük színvonalát, rendszeresen javítani a termelési módszereket, felkutatni, megtalálni és felhasználni a népgazdaság méhében rejlő tartalékokat.

A népgazdaság fejlesztése terén ránk váró feladatok sikeres megoldása szempontjából óriási jelentősége van a szocialista munka- verseny továbbfejlesztésének. A párt mindig nagy figyelmet fordított a verseny megszervezésére és azt tartotta, Hogy a szocialista munkaversenyben az a legfontosabb, hogy előrelendítse az elmaradottakat, hogy azok elérjék a legjobbak munkáját. Társadalmunk viszonyai közepette a szocialista építés minden szakaszán óriási szerepe van a munkában a példa- mutatásnak. A szovjet emberek saját tapasztalataikon nap mint nap arról győződnek meg, hogy a termelés jobb megszervezése,, az új technika bevezetése, a mindenfajta tökéletesítés és találmány feltétlenül azzal jár, hogy könnyebbé lesz a munka, fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A szocialista építés minden szakaszán tömegesen akad példája a dolgozók alkotó kezdeményezésének, amely biztosítja a szocialista termelés szüntelen növekedését, tökéletesítését.

G. M. Malenkov elvtárs előadói beszédének további részét lapunk holnapi számában közöljük.)