Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Szembaj, 1952 október 4.

„A marxizmus-len iniznms elméletének hatalmas gazdagítása“

A mW módosított szervezeti szabályzata tervezetéről

(Folytatás az 1. oldalról.)

Harmadszor el kell érni a társadalom olyan, kulturális fejlődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítani tudja fizikai és szellemi képességeinek minden- oldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a tár sadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljék, hogy ssabadon választhassa meg foglalkozását és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egy valamely foglalkozáshoz kötve.

Csak ha mindezek az előzetes feltételek együttesen .megvalósul- nak, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a szocializmus gazdaságáról a másik, magasabb gazdaságra, a kommunizmus gazdaságára.

■Sztálin elvtárs ..A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió- bar.” című művében, egyibon a mai kapitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható, marxista elemzését adta.

Sztálin elvtárs-azt tanítja, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei ,.a maximális tőkés- profit biztosítása, az adott, ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba- döntése utján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása ■ és rendszeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján. amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel.”

Sztálin elvtárs megmutatta a kapitalizmus általános válságának kiéleződését a mai szakaszban, hangsúlyozva, hogy a második világháború és annak gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett, ez meghatározza a világ kapitalista rendszere általános válságának további elmélyülését.

S a kapitalizmus táborával szembenálló, egységes, hatalmas szocialista tábor kialakulása arra vezetett, hogy az egységes, mindent átfogó .világpiac szétesett, két párhuzamos világpiac alakult ki, amelyek szintén szembenállnak egymással. Emellett az Amerikai Egyesült Államok és »Anglia, Franciaországgal együtt a Szovjetunió. Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokádját célzó politikájával akarata ellenére elősegítette az új. párhuzamos világpiac kialakulását és megerősödését.

A szocialista tábor országai gazdaságilag összefogtak és megteremtették a gazdasági együttműködést és a kölcsönös segítséget. A hatalmas szocialista tábor kialakulása azt jelenti, hogy ennek következtében a fő kapitalista országok lehetőségei a világ erőforrásainak kiaknázására nem növekednek, hanem csökkennek majd, hogy a világ árupiacának feltételei ezen -országok számára rosszabbodni fognak, hogy ezekben az .országokban az

j üzemek kapacitásának kihasználása I csökkenni fog. Mindez azt jelenti, j hogy noha a kapitalizmus fej'-ődésé- ■ nek ciklikus jellege meg is marad, j a termelés növekedése a fő ka-pi- j talista országokban az Összezsugoro- j dott alapon fog végbemenni, mert j a termelés volumene ezekben az í országokban csökkenni fog.

A ‘kapitalizmus világrendszere’ — állapítja meg Sztálin elvtárs —, mindenoldalú válságot él át, amely mind a gazdaságra, mind a politikára kiterjed. Ennek az az oka, hogy egyre fokozódik a kapitalizmus gazdasági világrendszerének bomlása és növekszik a kapitalizmustól elszakadt országok — a Szovjetunió ereje, Kínáé és más j népi demokratikus államoké. A ka- j pitalizmus meggyengülése még jobban elmélyíti annak belső ellentéteit, kiélezi a harcot az imperialista rablók között.

Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy ! kádereink felvértezése a társadalom gazdasági fejlődési törvényeinek ismeretével a párt egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban. óriási jelentőségre tesz szert a politikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészítése.

,,A tankönyvre — írja Sztálin elvtárs — nemcsal; a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége, Különösen szükségük van reá a világ kommunistáinak és azoknak az embereknek, akik a kommunistákkal éreznek.

Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakadtunk ki a kapitalista rabságból, hogyan alakítottuk át az ország gazdaságát a szocializmus szellemében, hogyan kötöttünk barátságot a parasztsággal, hogyan értük el azt, hogy a mi, nemrégiben még a szegény és gyenge orszá- gunk gazdag és hatalmas országgá változott, mit jelentenek a kolhozok, miért van az, hogy a termelési eszközök társadalmasítása elleneve nem semmisítjük meg az árutermelést^ a pénzt, a kereskedelmet -s így tovább, (jk tudni akarják mindezt és még sok mást éspedig nem pusztán kíváncsiságból, hanem azért, hogy tanuljanak tőlünk és saját országuk érdekében felhasz- nálják tapasztalatainkat”

Ezért egy jó marxista politikai gazdaságiam tankönyv megjelenésének nemcsak belpolitikai, hanem egyben nagy nemzetközi jelentősége is van.

Sztálin elvtárs ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című műve a legmagasabb szakaszt jelenti a marxista- leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. Ennek a műnek a megjelenése rendkívül nagy esemény a párt és a szovjet nép eszmei életében. A mű valóban történelmi jelentőségét. A sztálini mű óriási befolyást gyakorol az élenjáró szovjet tudomány fejlődésére, segíti kádereinket, hogy mélyebben megismerjék a társadalmi fejlődés törvényeit, nagy szerepet játszik !a külföldi kommunista és munkáspártok eszmei felvértezésében. Pártunk megvalósítva mindazt,, amit Sztálin eivtárs lángeszűén felvázolt, vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé.

Vasárnap nyílik meg a XIX. pártkongresszus

• MOSZKVA. Mint a moszkvai rádió jelenti, a XIX. pártkongresz- >szus október 5-én, vasárnap,

moszkvai időszámítás szerint 19 órakor nyílik meg a Kreml nagytermében.

1,752.683.200 forint a III. Békekölcsön jegyzésének eredménye

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter közli, hogy a III. Békekölcsön jegyzését október 3-án lezárta. Az 1300 millió forint összegkén kibocsátott kölcsönt dolgozó népünk már a köl- csönjegyzés harmadik napján — 1308 millió forint jegyzésével — túljegyezte. A jegyzés lezártakor még nem végleges adatok szerint a jegyzés összege 1 milliárd 752 millió 683 ezer 200 forintra emelkedett. A 3,154.627 kölcsönjegyzö ezzel a kibocsátási öísszeget 452

millió forinttal, vagyis 35 százalékkal túljegyezte.

Kimagasló volt a kötelességteljesítésben élenjáró munkásosztály, az» alkalmazottak, elsősorban Budapest dolgozóinak jegyzése. Budapest dolgozói 759,212.400 forintot jegyeztek, a jegyzésben 1,117.545 ember vett részt. Derekasan jegyzett dolgozó parasztságunk is, különösen kimagaslóan jegyeztek az állami gépállomások. A megyék között a legjobb eredményt Zala megye érte el.

Részletek Kovács István elvtárs előadásából

II.

Végül, de nem utolsó sorban a fokozott követelmények állítását pártunk fejszabadulás utáni fejlődése és jelenlegi helyzete teszi rendkívül szükségessé. A mi pártunk a felszabadulás után a szociáldemokrata és' többi pártokká: a tömegekért vívott harcban szélesebbre tárta kapuit és komoly könnyítéseket tett a pártba való felvételnél. .Sok pártszervezet komoly hibákat követett el a tagfelvétel terén. Számos helyen nem válogatták ki gondosan a tagokat, tagtoborzások, sőt. kollektiv tagfelvételek voltak. Tagjaink közül sokan még politikailag nem elég fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva é3 nem szoktak még hozzá a szigorú pártfegyelem betartásához, a párt iránti kötelességteljesítéshez, a helytállásihoz. Egyes ’párttagok magatartásában, egyes pártszervezetek munkamódszerében sok még a szociáldemokrata maradvány. Párttagjainknak még nem vált im- sává-vérávé a bolsevik munkastílus, a párt ügyéért való bátor helytállás. Fokozott követelményeket állítani a párttagság elé. egyben harcot jelent a szcciáldemokratiz- mus ellen a szoedem. maradványoknak sorainkból való kiirtásáért.

Pártunkban napról-napra _ nő azoknak az aktivistáknak a szama akik megértve Rákosi elvtárs útmutatását. a II. kongresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt ügye iránti felelősségérzettől áthatva, aktivan kiveszik részüket a pártmunkából, a párt- ás a kormányhatározatok végrehajtásából.

Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy a pártmunka legfőbb gyengéje, hogy párttagjainknak még jelentékeny része nem értette meg a párthatározat lényegét és a II. kongresszus, valamint a^Po. litikai Bizottság határozatának végrehajtása nem folyik kielégítően s a javulás messze elmarad a követelményeik mögött, párttagjaink egyrészénél még baj0k vannak a kötelességteljesítés, a pártfegyelem, a párt ügye iránti felelősség- érzet körül.

Amíg a mi nagyszerű pártaktivistáink idejüket és erejüket nem kímélve, fegyelmezetten, áldozatkészén. példásan teljesítik a párt iránti kötelességüket, addig számos párttag nem tesz eleget a szervezeti szabályzatban előírt, a párt iránti kötelességének, fegyelmezetlen, politikailag nem képezi magát, nem veszi ki részét a pártmunkából és formálisan, passzívan viszony, lik a párt- és a kormányhatározatokhoz és nem hajtja végre azokat.

Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok között is vannak olyanok, akik nem hajtják végre a párt és’a kormány igen fontos^határozatait. utasításait. Az utóbbi időben különösen gyakran fordul elő komoly opportunista dhajlás az üzemekben, hogy nem. bájtját: végre a termelés megszervezésére a munkafegyelem megszilárdítására, a normalazítás, a bércsalás, a ber- alaptúllépés elleni és a tsrv’.dűpcn- tok betartására vonatkozó határozatokat. Falun pedig a begyűjtés, az adófizetés, az állampolgári fegyelem, a kulákok visszaszorítás>ra vonatkozó fontosabb határozatokat. Városban és falun is elhanyagolják a pártépítésre vonatkozó fontos határozatok végrehajtását.

Formálisan viszonyianak a határozatokhoz, a szót nem követi eléggé a tett, nem szervezik meg a határozatok, a vállalások végrehajtását és a végrehajtás rendszeres ellenőrzését.

Gyorsan fel kell számolni ezt a munkastílust. Meg kell javítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzését s mindenütt biztosítani kell a bolsevik mvflikastilust, hogy a szót a tett, a határozatot, a vállalást a végrehajtás kövesse.

A pártmunka elmulasztása, a határozatok, útmutatások végre nem hajtása a párt és állami fegyelem gyakori be nem tartásához vezet.

Egyes állami, gazdasági és tömegszervezeti vonalon dolgozó kommunista vezetőknek különös elképzeléseik vannak a pártfegyelemről. Azt hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára előírt szabályok. Azt hiszik, hogy nekik nem kell megjelenni a párttaggyűléseken, aktivaértekezleteken, hogy

számukra nem kötelező a pártmun. ka és elfoglaltságukra hivatkozva kivonhatják magukat a pártoktatásból. Azt hiszik, hogy a pávtfe- gyelem csak az egyszerű párttagok számára kötelező. Ezt a súlyos tévedést .gyorsai fel kell számolni egész pártunkban.

Minden pái’ttag vésse jól agyába az SZK(b)P szervezeti szabályzat 3. pontjának f) alpontját:

,.A párttag kötelessége, hogy tartsa be a párt- és állami fegyel, met, amely egyaránt kötelező min. den párttagra. A pártban nem lehet, kétféle fegyelem: egyik a vezetők és másik az egyszerű párttá, gok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- cs állami fegyelem megszegése r.agy bűn, am<iy kárt okoz a pártnak, s ezért összeegyeztethetetlen a párt- tagság yal,’’

Párttagjaink között mind na. gyobb számban vannak olyan elv- társak. akik egyre jobban összeforrnak a párttal, akik számára a legszentebb, a legfontosabb ügy a párt ügye. Olyan elvtársak, akik készek minden, helyzetben és minden körülmények között öntudatosan, áldozatkészen, kommunistához

.méltóan helytállni a termelésben, az ellenség elleni harcban.

Nem lenne azonban helves elhallgatni. hogy párttagjaink és tagjelöltjeink egy részénél még komoly és sok hiba van a kommunista példamutatás és helytállás, az éberség, az ellenség elleni harc körül. Vannak párttagjaink, akik rendszeresen nem teljesítik a tervüket. Sok selejtet gyártanak, elnézik tűrik a normalazítást, a bércsalást, a munkafegyelem megsértését, sőt ■mi több, maguk is résztvesznek ebben.

Számos esetben előfordul, hogy nem mutatnak példát és nem járnak élen a munkaversenyben, nem teljesítik vállalt kötelezettségüket. Előfordul több falusi párttagoknál, sőt párttitkároknál és tanácselnök- nél, hogy nem teljesítik beadási és adófizetési kötelezettségüket.

Az utóbbi időben gyakran tapasztalható városban, üzemekben, és falun egyaránt, komoly jobboldali opportunista elhajlás, a kommunista éberség eltompulása. a szájtátás, a helytállás hiánya az ellenség elleni harcban.

Komoly opportunista elhajlás, hogy üzemekben, vagy falvakban a kommunisták gyakran tűrik a jobboldali szoedemek, a klerikális reakció, az üzemekbe beépült <>sz- tályidegen ügynökök, a kulákok, népellenes úszítók suttogó Propagandáját és szabotáló munkáját és nem lépnek fel harcosan ellene. A falvakban, a tanácsokban gyakori a liberalizmus a kulákokkal szemben. A kulákok „eltűnnek” a ku- láklistáról. Engedik, hogy ne tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek stb.. s nem verik energikusan vissza a kulákok ellenséges agi- tációját. Ezt a komoly jobboldali opportunizmust pártszervezeteinknek meg kell szüntetni.

Az SZK(b)P szervezeti szabályzata kimondja, a párttag kötelessége. hogy ,,legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden területen és minden körülményeik között szükséges

.”

Kommunista párttagnak lenni azt jelenti, hogy éberen mindenben a párt és az állam érdekeit kell szeni- előtt tartani és védelmezni. El kell érnünk, hogy minden egyes párttá- gunk jól ismerve a párt politikáját, ne várjon, külön utasításra, hanem bárhol és bármilyen előre nem látott helyzetben, helytálljon olyan kérdésekben is. amelyekben nincs kidolgozott határozat, vagy külön utasítás, védje meg a párt politikáját és következetesen verje visz- sza az ellenség aljas támadását és harcoljon az opportunizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen.

A Magyar Dolgozók Pártja további erősítésének, harckészsége fokozásának az előtte álló hatalmas feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a mi pártunkban is még ma. gasabbra emeljük a párttag megtisztelő címét. Tagjainkat és tag- jelöltjeinket a párt és a nép ügyéért való fakozott felelősségre kell nevelnünk.

Ha megvalósítjuk, hogy minden

párttag aktivan kivegye részét a párt politikájának a gyakorlati életbe való átültetéséből, és kommunistához méltóan példát mutasson a helytállásban, a nehézségek leküzdésében, az ellenség elleni harcban, akkor pártunk második kongresszusának, a Politikai Bizottság április 1'0-i határozatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának szellemében járunk el.

A szervezeti szabályzattervezetben vörös fonalként húzódik végig a párt legfontosabb szervezeti elvének, a demokratikus centraliz, musnak a megszilárdítása cs továbbfejlesztése. A párttagok kötelességének és felelősségének fokozása a centralizmus, a köz-ponti vezetés jelentős megszilárdítását eredményezi. Ezzel párhuzamosan jelentősen kiszélesedik a párton belüli demokrácia, a tagság jogainak biztosítása.

A bírálat és önbírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség a szervezeti szabályzat tervezetének egyik leglényegesebb részét alkotja.

A szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja minden párttag kötelességévé teszi, hogy „fejlesz- sze az önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munlcában a látszatsiker. az önteltség és az önelégültség ellen. A bí- rálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot és hivalkodással, magasztalással helyettesíti, gz, nem maradhat meg a párt soraiban,”

A pártbizottságoknak és az alap- szervezete-knek eddig is fontos feladatuk volt a bírálat és az önbírálat következetes alkalmazása. De most a szervezeti szabályzat-tervezet minden pártszervnek, minden egyes alapszervezetnek és párttagnak kötelességévé teszi, hogy „fejlessze a bírálatot és önbírálatot, nevelje a kommunistákat a hibáik elleni engesztelhetetlenség szellemében,”

A bírálat és önbírálat a pártká- derck , a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi szellemben való nevelésének bolsevik módszere. Az a célja, hogy feltárja és felszámolja a hibákat, gyengéinket és egyre jobban tökéletesítse1, magasabb színvonalra emelje munkánkat.

„Azt hiszem, elvtársak — mondotta Sztálin elvtárs — hogy az önbírálatra éppoly szükség van, mint levegőre, mint vízre.”

Az ötéves terv irányelveit és a szervezeti szabályzat-tervezetet még a kongresszus előtt megvitatják az SZK(b)P minden pártszervében és alapszervezetében, ahol széles lehetőséget adnak a tervezet bírálatára és kiegészítésére. A sajtóban megjelent közlemények az eddig lezajlott vitákról, a levelek, cikkek, javaslatok mutatják, hogy milyen mély a párton belüli demokrácia és milyen messzemenőéi: a párttagok jogai és hogyan bírálják a különböző hibákat és azok elkövetőit.

A most érvényes szervezeti szabályzat biztosítja a párttagoknak azt a jogát, hogy beadvánnyal forduljanak valamely vezető pártszervhez és felhívják a figyelmet a különféle rendellenességekre és hibákra. Az élet azonban bebizonyította, hogy ez nem elégséges.

,,Gyakran előfordul — mondja Hruscsev elvtárs — hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a vezető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását.. . Sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő kritikát”. Ezért az SZK(b)P szervezeti szabályzat-tervezetének egyik legnagyobb jelentőségű kiegészítése, hogy kimondja: ..A párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel, egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiány o*sság olmt. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetéssel kell sújtani.” (Folytatjuk.)