Somogyi Néplap, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-29 / 254. szám

Szerda, 1952 október 29. SOMOGYI NÉPLAP-« 3 Értekezleten vitatták meg megyénk gépállomásainak eredményeit, hiányosságait Megyénk gépállomásainak igaz­gatói, politikai 'helyettesei, agro- „nómusai és brigádvezetői közös ér- tekezteten vitatták meg a tervtel­jesítés eddigi eredményeit és hiá­nyosságait. Az értekezleten részt vett Nemes János elvtárs, a Me­gye Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, továbbá az ÁMG főosztályának kiküldöttje, Sási Já­nos elvtárs, a Megyei Tanács me­zőgazdasági .osztályának vezető;:.-és Kosár Márton elvtárs, a MEDOSZ részéről. Az értekezleten Takács András elvtárs, a gépállomása cso­port vezetője tartott beszámolót. Takács András elvtárs beszámolója Bevezetőben ismertette megyénk gépállomásainak az őszi kampány­ban elért eredményeit. — A da­rányi gépállomás — mondotta töb. bek lközött — országos viszonylat­ban is az élenjárók közé küzdötte fel magát; őszi tervét eddig 74, «ebes tervéi pedig 103.8 százalékra, teljesítette. A íadi gépállomás a második he­lyet szerezte meg. Őszi tervét 66.4, •éves tervét pedig 91.4 százalékra teljesítette. Harmadik helyen a ta­hi gépállomás van. Őszi tervét 66.4 éves tervét 89.1 százalékra teljesí­tette. Majd a tervteljesítésben le­maradt gépállomásokkal foglalkoz­va hangsúlyozta: —• A nagyatádi .gépállomás az egész időszak alatt ■utolsó helyen vain. Őszi tervét mindössze 30.5. éves tervét 61.9 százalékra teljesítette. Rámutatott, .arra, hogy a gépállomásokon egyik igen fontos feladat a vezetés szín­vonalának emelése, a tervszerű munka biztosítása. Felhívta az ér­tekezlet részvevőinek á figyelmét az új agrotechnikai módszerek be­vezetésére. melyben nagy felada­tok várnak a gépállomás agronó. musaira. A minisztertanács hatá­rozata előírja, hogy egyes növé­nyek alá milyen mélyen kell szán­tani, mikor kell vetni. Majid a munkaszervezéssel fog­lalkozott, rámutathat arra, hogy -ezen a területen rengeteg tenni­való van. Nem tartanak a gépál­lomásokon rendszeresen vezetőségi ülést, brigádvezetői értekezletet, mines rendszeres ellenőrzés. Az agronómusok feladatairól Ezután az agronómusok felada- fairól beszélt. — Egyesek úgy gondolják, hogy csak a terveket 'kell'elkészíteni, tehát adminisztrál r.i mások viszont csak gyakorlati munkát végeznek, naphosszat sza­ladgálnak a határba; mindkét né­vét helytelen és káros. Agronómu- saink egyrészénél hiányzik az ál­dozatvállalás, félnek a nehéz, fele­lősségteljes feladattól. Félnek a munkafegyelem megszilárdításá­nak feladatától, ,,jó emberek” akarnak lenni mindenki előtt. Ez .-súlyos hiba. Feladatuk, kíméletlen harcot folytatni mind a gépállo­máson, mind a tszcs-ben a munka­fegyelem megsértői ellen, őrködni a gépállomások és a tszcs közt kö­tött szerződés maradéktalan betar­tásán. Tartsák be és tartassák be a tszcsuk is a minisztertanács ha­tározatát, mely legfőbb biztosíté­ka a terméseredmények növelésé- nek. Vannak gépállomások — mon­dotta a továbbiakban — ahol még mindig nem bontották le a gép­állomás tervét a brigádokig, a traktorosokig, ez akadályozza a munka lendületét, nehézséget okoz a verseny meg,szervezésénél és nyilvántartásánál. Ez mind a terv- teljesítés rovására megy, de hason- ló hiányosság van a menetirány- tervek elkészítésénél is. Menet­irányterv hiánya következtében pl. a kaposvári gépállomás egyik trak­torosa a kaposvári tszcs helyett önkényesen Magyarátádra ment szántani. Ez azt jelenti, hogy a gépállomás vezetősége nem irá­nyítja a munkát. Befejezésül meg­jelölte a gépállomások feladatát. az elkövetkezendő napokra és hetekre. Gépállomásaink feladatairól Legfontosabb a két műszak megszervezése, a verseny állandó ellenőrzése és a versenyfeltételek biztosítása. Felhívta a brigádveze­tők figyelmét arra, hogy a tszcsk- kel való kapcsolat elmélyítésében ügyeljenek a munkaidő teljes ki­használására, a munkafegyelem megszilárdítására. Szervezzék a munkaversenyt, hogy november 7-e tiszteletére minden egyes trakto­rista versenyezzen a terv mielőbbi teljesítéséért. Felszólalások Dániel Lajos, a csokonyavison- tai gépállomás igazgatója hozzá­szólásában elmondotta, hogy a traktoristák nevelése nem kielégí­tő, bírálta a gépállomás pártszer­vezetét, .mely nem tölti be ilyen irányú feladatát. Elmondotta, "hogy nem tartottak rendszeres vezetősé­gi és brigádvezetői értekezletet, így nem tudtak időben intézke­dést tenni, a hiányosságok felszá­molására. A műszaki hibák legfőbb oka, hogy a traktorosok elhanya­golják a karbantartást, nem ápol­ják le idöközönldnt a gépet mind­addig. amíg teljesen le nem áll. Lőrinc elvtárs, a marcali gépál­lomásról a tartalékföldek haszno­sításáról beszélt. Bírálta a taná­csok munkáját. Majd elmondotta; előfordul olyan eset is, hogy egy fogaskerék miatt hónapok óta áll a traktor. A másik súlyos hiányos­ság, hogy a traktorosok nem isme­rik saját tervüket, és így azt sem tudják, mikor mennyit keresnek. — Én biztosítottam a brigádon belül, hogy a traktorosok ismer­jék tervüket — mondotta —, így a traktorosok nagy lendülettel vég­zik munkájukat. Éves tervét a bri. gád 123, őszi tervét 125 százalékra teljesítette. Illés elvtárs Csurgóról, hozzászólásában felvetette, hogy a tszcs-ben dolgozó traktorosok gyen­ge teljesítményt értek el, aminek egyik oka. hogy! a tsz elnökök nem biztosították a munkaegység után járó. összeget, megszegték a mi­nisztertanács határozatát. Fordítsanak több gondot a politikai nevelésre Gorcsonyi elvtárs brigádvezető a balatonkiliti gépállomásról el­mondja, hogy náluk a vezetés színvonala nem kielégítő, tervsze­rűtlen a munka. Ez főképp onnan ered, hogy ai politikai munkát ma­guk a vezetők szorítják háttérbe. Nagy elvtárs, a kaposvári gépál­lomás brigádvezetóje elmondja, hogy náluk is a politikai felvilá­gosító munka hiányában gyenge a verseny a tráktoristák közt. Pl. Horváth elvtárs éves tervét eddig 120 százalékra teljesítette, de nincs versenyben másik traktoros­sal. Nemes János elvtárs; a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági ősz- tályának vezetője a hozzászólásá­ban kiemelte a megye gépállomá­sainak eddigi jó munkáját. Rámu­tatott, hogy javult a gépek kihasz­nálása, az egy traktorra eső telje- sites. Majd felvetette azokat a hiányosságokat, melyek gátolják a gépállomások tervteljesítését. Hiá­nyosság van a gépek, a közvagyon megbecsülésénél. A tabi gépállo­máson 7nég mindig gyakori az in. dokolath.n csapágytörés. Az' agrotechnikai módszerek be­vezetése, annak széleskörű ismer­tetése nem kielégítő. Nem fordíta­nak kellő figyelmet a minőségi munkára, annak ellenőrzésére. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy több gyakorlati segítséget kell nyújtani a traktorosoknak. Nagy gondol kell fordítani a brigádok állandósítására, megszi­lárdítására. A tszcs-bol kikerült trakteristák- kal való foglalkozás sem kielégítő és megtörténik, hogy nem saját termelőcsoportjukba küldik őket dolgozni. Nemes elvtárs a továb­biakban a munkafegyelem' kérdésé­vel foglalkozott. Megállapította, hogy gépállomásainkon sok a nor­mán aluli teljesítők száma. Az értekezlet után a megye gép­állomásainak vezetői lelkesen fo­gadták meg, hogy tervüket határ­idő előtt teljesítik. , Szép eredményeket értek el az agrotechnikai módszerek alkalmazásával az iharosi tszcs-ben Az út mellett kétoldalt dúsan zöldelö vetések, frissen szántott | .parcellák váltogatták egymást. Néhol még a sárguló kukoricatáblák, , felszántatlan ugarok tarkították a ködös határt. Ahogy a nap fel- j tűnt a láthatáron, apró ködeseppek permetezték be a földel. Iharos h község olyan, mint a megbolygatott méhkas. Az egyik udvaron az ekevas verődik a szekér oldalához, a másik helyen a vetögépet tolják ki a kocsiszínből s odaerősítik a szekér után. Másutt most itatják a jószágokat. — Jól jött ez a mai nap — lehet hallani széltében-hosszá- 5' bon az emberektől. A sok esős idő után tovább lehet folytatni a szántást, vetést, betakarítást. A falu végétől pár száz méterre hatalmas keresztsorosan vetett- gabonatábla terül el. Az elßö pillanatban lehet látni, -hogy ezen nagyüzemi gazdálkodást végeznek. A Bástya termelőszövetkezeti cső. port jó munkáját dicséri a zöldelö gabonatábla. A terme, löcsoport udvarán nem lehet haliam a vetőgépek, szekerek zörgését, vajjcjn mi történt? Csak nem feledkeztek meg a csoport tagjai a ve­tésről? — kérdeztem meg Molnár József elvtársat, a tszcs elnökét. —- Nem. Mi azon már túl vagyunk. Régen elvégeztük a búza, rozs és az ösziái'pa vetést — válaszolt mosolyogva. Kissé etszégyeltem ma­gam, mint akit rajtakapnak. — Persze-persze — válaszoltam mint. egy mentegetőzve, s elkezdtem dicsérni a falu határában látott ga­bonatáblát, a csoporttagok szorgalmas, lelkiismeretes munkáját. — Hát igén — fűzi tovább a szót Molnár elvtárs. — Mi az elmúlt ősszel 20 holdon búzát, 15 holdon rozsot vetettünk keresztsorosan, ez a módszer bevált. Annak ellenére, hogy 50 százalékos jégkár volt a faluban, jócskán takarítottunk be termést. Nem kellett sokat ma- gyarázgaljni meist, a vetés előtt a fejlett agrotechnikai módszerek­ről a csoport tagjainak, meggyőzték őket már az idei eredmények. Teljesítettük az állam iránti kötelezettséget,, a jövedelemelosztásnál 3 kiló gabona jut egy munkaegységre A beszélgetés alkalmával büszkén számolt be Molnár elvtárs ar­ról, hogy a növénytermesztési brigád sikeresen alkalmazta az élen­járó szovjet agrotechnikai módszereket, a kapásnövényeknél is. A burgonyát mély barázdába vetették-. egyszer, kapálták és kétszer töl­tögették, Több mint 120 mázsát takarítottak be holdanként. A kuko­ricát négyzetesen vetették, háromszor megkapáhták, nem töltögettek így a legkisebb harmat is könnyem hozzáfért a tövekhez, 30 mázsát takarítőTjak be holdanként. A mezőgazdasági kiállításon második dí­jat nyertek kukoricatermésükkel. Burgonyából, kukoricából is teljesí­tették kötelezettségüket, minéflcét terményből jut jócskán az elosztás­ra is. Dicséretet érdemei Horváth Sándor elvtárs, « brigád vezetője, aki állandóan tanulmányozza a szovjet kolhozok életét, különböző nö­vénytermesztésről és növényvédelemről szóló szovjet könyveket, amit tanul belőlük, azt megvitatja a brigád tagjaival és igyekszik haszno­sítani u munkában. Molnár élvtárs- olyan lelkesedéssel beszél a csoport munkájáról, amilyen lelkesedéssel dolgoztak egész éven keresztül. A terv az, hogy kukoricából 80 holdat négyzetesein vetnek, a burgonyát mind mély barázdába vetik, a növényápolásig lesz idő arra, hogy még jobban megszervezzék a növényápolási munkákat. Sokan felfigyeltek a termelőcsoport munkájára a községben. Az egyénileg dolgozó parasztok igyekeznek is átvenni azokat a tapasz, tálatokat, amelyekkel a termelő csoport dolgozott, Többen alkalmaz­zák már a fejlett agrotechnikai módszereket. Sokan pedig azon gondolkodnak, hogy belépnek a csoportba, mert a kis nadrágszíj parcellán nem érnek el olyan termést, akkora hasznot, mint ami. lyent a Bástya tszcs tagjai. Javítsa meg munkáját a vései állami gazdaság vezetősége Három hete annak, hogy megbí­ráltuk a vései állami gazdaság ve­zetőségét, mert rossz volt a mun­kafegyelem, nem volt verseny, a gépeket sem használták ki kellő­képpen. A bírálat óta némileg ajavult a gazdaság munkája. Az ősziárpa, búza, rozs vetését október 20-rg befejezték. A vetésnél keresztso­ros módszert alkalmaztak. Az ag- ronómusok a traktorosokkal kö­zösen az őszi mélyszántásra ter­vét készítettek. Egy traktorosra 120 hold őszi mélyszántás vár. Azonban még mindig komoly hiá­nyosságok vannak. 200 hold őszi ta­karmánykeveréket kell vetni. A vetőszántást akadályozza az, hogy az őszi terményeket még nem ta­karították be. A gépeket még min­dig nem használják ki kellően. A gazdaságnak 6 szár.'tótrakiora van. ebből ötöf állítottak be szántásra, egyet pedig a daráló meghajtásá­ra. A traktorosok 21-én egészna­pos üzemanyaghiány miatt álltak. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet. Nem takarították be a burgo­nyát, pedig ti határideje lejárt. Ku­koricából is 50 hold vár betakarí­tásra, szedését mégis csak novem­ber 1 után akarják megkezdeni. A gazdasághoz szükséges munka­erőt nem biztosították kellő idő­ben, a dolgozók közeli erdőbe jártak- makkot szedni. A tossz nyilvántartásból nem tudják meg­állapítani, hogy hány dolgozó hiányzik a munkából. A munkafegyelem még mindig laza a gazdaságban. Sok esetben a dolgozók nein tartják be a veze­! tőség utasításait. A dolgozók kö­zött ma sincs munkaverseny, mert a vezetők nem törődnek vele. Nem gondoskodik az üzemi bi­zottság a dolgozók szociális ellátá­sáról, A gazdaság dolgozói közül sokan a környező községekből, 10—15 kilométerről járnak be. A vezetőség és az üzemi bizottság nem gondoskodik megfelelő lakás­ról. A munkabért is sokszor későn fizetik ki. Bognár elvtárs mindent egyedül akar végezni, ahelyett, hogy be­vonná a munkába az egész vezető­séget. A brigádvezetőktő'l sokszor elvonja az önállóságot, ezért, ha valami hiba van, akkor a gazda­ság vezetőire hivatkoznak. A pártszervezet nyújtson több segítséget. A pártszervezet gyenge munká­ja is nagymértékben előidézi a gazdaság lemaradását. Huszár Jó­zsef párttitkár elvtárs nem szá­moltatja be a gazdaság vezetőjét, nem ad segítséget a munkaverseny kiszélesítéséihez. A taggyűlésen ai titkári beszámolót a gazdasági fe­lelőssel tartatta meg. A vezetőség javítsa meg mun­káját, sürgősen fejezzék be a szán­tást és az ősziek vetését. A bur­gonya és kukorica betakarítását is sürgősen be kell fejezni. A mun­kafegyelem megszilárdítása érde­kében végezzen a pártszervezet jó népnevelő munkát. A párt­szervezet számoltassa be a ve­zetőket és az elkövetett hibákért párttaggyűlésen vonják felelősség­re a mulasztókat. A járási pártbizottság erősítse a pártszervezet vezetőségét. Nem alkalmazzák az agrotechnikát, gyenge az eredmény a porrogszentkirályi tszcs-ben Az óra delet mutatott, amikor megérkeztem a porrogszentkirá­lyi termelőcsoportba. Az irodában négyen beszélgettek. A Jobb .Élet tszcs vezetői tanakodtak. Győrfi elvtárs — az elnök •—- éppen az időjárás miatt boszankodott. 37 hold rozsot, 47 hold ősziárpát és 48 hold búzát vetetlek, ez már kikelt, szépen zöldlel, de 15 hold búzát még vetni kell. Egymást érik a szavak. Az egyik javasolja, lássanak azonnal munkához, mart nincs késlekedni való idő. A másik arról siránkozik, hogy sáros a föld, nem lehet vetni. Az utóbbi mellett kardoskodik Győrfi elvtárs is, Makacsul egyre csak azt hajtogatja: ha most vetnénk, többet ártanánk, mint használnánk. Lehet, hogy észvette meglepődésemet, kicsit alábbhagyott, le­gyintett egyett, ráhagyva a többiekre á dolgot, csinálják, ahogy akarják. Nekem, akinek olyan jó volt hallani, amit Molnár József elvtárs, az iha-rosberényi termelőcsoport elnöke mondott, meglehe­tősen rosszul esett Győrfi elvtárs ilyen viszonya a munkához. Meg is mondtam a véleményemet, de megmondták ott nyomban a többiek is.. A beszélgetés során rövidesen kiderült, hogy tavaly is ugyanígy elmaradtak, mert botorkáltak, nem mertek hozzányúlni bát­ran az újhoz. Csak egy szántásba vetették el a búzát a múlt ősszel is- Kevés termést hozott a föld. Mindössze 75 dekagrammot osztot­tak ki gabonából munkaegységenként. Lám-lám, ez a patópálosdi játék mennyire káros. Vigyázni kell ezzel, itt nemcsak pár holdról van szó — Győrfi elvtárs pár holdjáról —y hanem a csoportról. Csak hüanimőgött, látszott rajta, hogy nem nagyon tetszik neki a dolog, ami­kor így a többiek előtt felfedik a hibáját. Nemcsak a gabonánál, hanem a burgonyánál is ugyanez volt a helyzet. Erről beszélnek a termelőcsoport tagjai, de erről 'beszél-( nek az eredmények is. Burgonyából 45 mázsa termett holdankint. Nem is várhattak többet. Rosszul volt elkészítve a triaj. A növény- ápolást sem végezték el úgy, amint kellett volna. Régi módon ve­tették a kukoricát is. Egyszer kapáltak, a gyom elnyomta a kuko­ricatöveket. A földiben lévő tápértékét nem a kukorica, hanem a gaz szívta magába, 'használta fel. Öt mázsa termett holdankint, hatszor kevesebb, mint az iharos laknak. Nem teljesítették az ál­laim iránti kötelezettségüket. Munkaegységenként is kevés jut. Az elnök elvtárs és a csoport vezetősége felelős, mert nem szervezték meg a munkát. Ahelyett, hogy harcolnának a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásáért, maga Győrfi elvtárs is ellenzi. Arra hi­vatkozott, „az elmaradás miatt nem. lehet most már négyzetesen vetni“. Ez is az ő hibája, mint ahogy az ő hibája az, hogy nem szer­vezték meg a brigádokat, munkacsapatokat, a növénytermesztő bri­gád csak papíron szerepel, de a 'brigádvezető még azon sem. A kívülálló dolgozó parasztok példamutatást várnak a csoport­tól. De amikor azt látják, hogy a csoport a múlt évben sem vetette a gabonát keresztsorosan, nem alkalmazta a pótbeporzást, kukoricá­nál a négyzetes vetést, vájjon, milyen példát kövessenek. így aztán a községben az egyénileg dolgozó parasztok idegenkedtek az újtól. Tanuljanak az elkövetett hibákból, számolják fel a maradisá- got, tanulmányozzák a Szovjetunió kolhozainak életét, az élenjáró új agrotechnikai módszereket, úgy, amint azt dz iparosiak teszik. Szervezzenek brigádokat, munkacsapatokat. Az élenjáró dolgozók közül válasszanak vezetőket a brigádok és a munkacsapatok élére, jelöljék ki a munkacsapatok földterületeit, ezen keresztül tervsze­rűbbé tudják tenni a munkát, jobban elmélyül a felelősségérzet, s nagyobbak lesznek az eredmények. Dobjanak félre mindent, ami ma­radi, régi és rossz. A tavaszi munkákhoz már úgy kezdjenek hozzá, hogy eredményeik vonzzák majd a kívülállókat, A csoport vezetői menjenek el tapasztalatcserére az iharosi termelőcsoportba és az ott tanultakat hasznosítsák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents