Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-21 / 222. szám
1 Vasárnap, 1952 szeptember 21. SOMOGYI NÉPLAP Horváth Mátyás sertésgondozó munkamódszere Az osztályellenséggel való cimborálás akadályozza a begyűjtést Kokuton Horváth Mátyás 1951 óta dolgozik a nagybaráti állami gazdaságban. Amikor a gazdasághoz került, azonnal észrevette a hibákat és megkezdte azok orvoslását. A gazdaságnak abban az időben 100 drb anyakocája volt, 60 drb volt közöttük vemhes. Horváth Má- ■íyás hozzáfogott a selejtezéshez, 10 d-rb anyakocát kimustrált. A gazdaság az anyakocaállományát 150-re emelte Horváth Mátyás a kézből való • bugatáshoz fogott hozzá. A februári malacozásnál a kocák ellesi százaléka 11 drb volt. Ellés előtt kocákat 1—2 héttel bekutricáz- ia az ellési helyükre, hogy szokják meg az új, tiszta helyet. A malacokat, melyek egy anyánál feleslegesnek látszanak, egy másik kocához dajkaságra adja, ezt csak akkor valósítja meg, ha egy időre A terméseredmények növelését jó talajelőkészítéssel, az őszi mezőgaz- •-dasá '.ri munkák időbeni elvégzésével tudjuk biztosítani. A csomasza- badí tszcs a minisztertanács és a párt felhívását megértve, a mező- gazdasági munkálatokat mindig ha- tárdiő előtt befejezi. Termésátlaguk mindig magasabb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. Be- 'szolgáltatási kötelezettségüknek 100 százalékon felül tettek eleget. Ahol a tszcs vezetősége végre- 'hajtja a rendeleteket, ott a dolgozók munkája gazdagon gyümölcsözik. A szabadi tszcs vezetősége jól gazdálkodik. Aratáskor a kombájn után azonnal traktorok szántották a tarlót. Szántás ultán elvetették a siló takarmányt. A silózást már -elkezdték, a kukorica és a burgonya szárát nem dobják el, felhasz nálják a silózáshoz. Az elmúlt évben az őszí mélyszántásba vetett tavaszi búzájuk szépen bevált, ami szintén igazolja az élenjáró szovjet agrotechni- lka helyességét. Őszibúzájuk holdanA ladi állami gazdaság dolgozói versenyben végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. Az egyes -üzemegységek párosversenyben állnak egymással. A széleskörű verseny eredménye, hogy 22 holdat szervestrágyával beszórtak, 162 holdat megtárcsáztak, 332 holdon elvégezték a keverőszántást, A betakarítási munkákat 165 holdon végezték el. Elvetettek ösz- szesea 247 holdon, keresztsorosan 100 hold ősziárpát és a rozsve- tési előirányzat 50 százalékát. A jövő héten megkezdik a búza vetését is, melynél szintén alkalmazzák az agrotechnika fejlett módszereit. A gazdaságban egy hete tartottak értékelő értekezletet és megállapították: a sáribesnyői kezdeményezéshez való csatlakozás Megyénk minden termelőszövetkezetében és községében meggyorsult a szántás-vetés munkája. Génállomásaink nagyrésze időben felkészült, hogy a minisztertanács határozatának megfelelően végezzék el az őszi munkákat. Az ötéves terv sikeréért vívott harcból megyénk gépállomásai jói kiveszik részüket. A vető-szántást és vetést minden termelőszövetkezetnél megkezdték a gépállomások traktorosai. Komoly eredményről tudnak beszámolni a darányi gépállomáson. A darányi gépállomás az őszi munkák idején az első helyet harcolta (ki magának, az őszi kampánytervét eddig 26 százalékra teljesítette. A Mohácsi-brigád végzett legjobb munkát, az őszi tervét 38 százalékra teljesítette. A brigádon belül Gáli János 66 százalékot ért «1. A malacokat 8—10 napos korukban kezdi etetgetnj csíráztatott vagy pörkölt árpával, hogy így az evésre rászokjanak. A takarmányt gyengén meglocsolja cukros vízzel. Ha a malacok a háromhetes kort elérik, lassan elkezdi az apróra- vágott lucerna, fölözöttej és az árpa etetését. A malacokat négy- szer-ötször eteti kezdetben, adagolja a szálaslucernát is. Horváth Mátyás állandóan figyeli a malacok takarmányfelvevő képességét és az abrakot úgy emeli. hogy azt a malacok jó étvággyal elfogyasszák. Az ilyen odaadó és becsületes munkának eredménye, hogy a nagybaráti állami gazdaság a malacválasztáisi átlagnál 10.5 darabot ért el. A malacok választási súlya — 8 hetes korban — 17 kg. Az elhul - lási százalékot fél százalékra csökkentette le. A kocákat a szoptakénti átlagtermése 8 mázsa volt, az egyéni parasztoké pedig 5 mázsa. Reresztsoros tavaszibúza termésük holdanként 15 mázsa volt, az egysorosán vetett pedig 10 mázsa. A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával azért érnek el magasabb termésátlagot, pl. a kereszt- soros vetés alkalmazása a gabonaféléknél. kapásoknál, a négyzetes vetés alkalmazásával, mert a tőtávolság egyenletes, egyenletesen -levegősnek, egyenletesen veszik a növények a földből a táplálékot, erősebb szárat nevelnek. A szabadi tszcs a gyapottermesztésben elnyerte a megye vándorzászlaját. Kátai Mihály agronómus elmondja: az idén kedvezőtlen időjárás volt a gyapotnak, mégis jól sikerült a termesztése. Gyapotföldjüket ősszel mélyen. 26—28 cm-re lészántották. Szántás után 2 mázsa szuperfoszfátot és fél mázsa pétisót szórtak rá. Utána simítózták, kultivátorozták és elvetették a gyapotot. Kelés után hétszer kapálták, után üzemegységenként és munka- croportonkint a következő eredményeket érték eh 1. Az építőbrigád sajátrezsís építkezés keresztülvitelével a bontásból kikerült építkezési anyagok felhasználásával (faanyag, tégla) 20.495 forint. 2. Sajátrezsís téglaégető üzem a tégla elszállításánál a kiutalt tégla árával szemben ezremként 147 forint, 200.000 darab eddig elkészített tégla után 29.400 forint megtakarítást ért el. 3. Egy darab dohánypajta befedése sajátkészítésű zsupszalmából: 700 négyzetméter,, a költségvetés szerint négyzetméterenkint 30 forint, megtakarítva négyzetméterenkint 15.10 forint. A megtakarítás 10.570 forint. A mernyei -omás Csonkabrigádja az őszi tervét 43 százalékra teljesítette. A gépállomás tervét 25 százalékra teljesítette. A marcali gépállomás 22 százalékra, a pusztakovácsi gépállomás 21 százalékra teljesítette az őszi kampánytervét. Az élenjáró gépállomásaink a munkafegyelem megszilárdításával és az új módszerek alkalmazásával érték el eddigi eredményüket, A gépállomáshoz tartozó termelő- szövetkezeteknél a vetést keresztsorosan végzik. A munkákat összekapcsolt munkagépekkel végzik. Pl. a szántásnál az összeszerelt -gépek végzik a műtrágyaszórást, boronálást, ezzel kétszeri munkaidőt takarítanak meg. A gyűrűs hengerrel összeszerelt vetőgép, magtakaró pedig egyszeri munkával háromféle munkafolyamatot végez. Az élenjárók munkamódszereit a iásj idő alatt gondosan eteti, hogy 5—6 nap múlva ismét bebújjanak, így érte el a gazdaság, hogy a jelenleg meglévp 150 kocájából 40 darab az idén háromszor ellik. Horváth Mátyás a sertések körüli fertőtlenítést« tisztaságot pontosan hetartja. A gazdaság az 1952. évi 1673 darab malac szaporulati tervét 2640 darabbal teljesíti. Horváth Mátyás havi keresete átlagosan 1600 forint, augusztus hónapra pedig 2517 forintot kapott, A prémiumfizetésen felül kapott prémiumként egy 40 kg-os süldőt. Jelenleg az elletőben lévő 50 drb anvaikoca ellése gyönyörű eredményt mutat, az eddig megellett 28 drb kocánál az ellesi átlag 11 drb és vannak kocák, melyek 15—16 darabot ellenek. kétszer egyelték, kétszer kaccsolták és tetőzték, háromszor permetezték védekezésül a rovarkártevők ellen. S amikor a minisztertanács rendeletben kiadta a fagyás eilen való védekezést, füstölési módszer- rel a tszcs vezetősége nem tétovázott, hanem munkához látott. Gon. dósán ápolták és most boldogan szedik a gyönyörű gyapotot. Burgonya és kukoricatermésükkel nincsenek megelégedve. Burgonyából 60 mázsás termés van. Kátai Mihály elvtárs kritikát gyakorol önmagukra. Ebben a földben — mondja. — ha kellő gondot fordítunk rá 80 mázsát is elérhettünk volna. Csak kétszer kapáltuk meg, 'kétszer töltöttük be ahelyett, hogy legalább háromszor megkapáltúk volna és négyszer töltögettük volna. Kukoricánkat négyszer kapáltuk meg és legalább hétszer kellett volna megkapálni, hogy jól bírja a! szárazságot. Kukoricából 30 mázsát takarítunk be. Ha nagyobb gondot fordítunk rá, 5C mázsa is lett volnia. 4. Mihály-pusztai fíaztatók meszelésénél havonkénti megtakarítás 200 forint5. Bordási üzemegységben 2 darab ló részére istálló; anyagban és munkabérben megtakarítás 3.700 forint. 6. A bognárműhely hulladékból elkészített 100 darab csirkerekeszt: munkabérben és anyagmegtakarításban 1000 forint. 7. A gépcsoport: 2 darab új típusú csapágykiöntő készüléket készített: évi anyagmegtakarításban, új csapáigyfémből 1600 forint. 8. A seijtéíaszaibadszállás elkészítése, 300 négyzetméter alapterület: megtakarítás 58.800 forint- Összesen 125,765 forint. A ladi állami gazdaság dolgozói így harcolnak szebb életükért, a békéért. nagyatádi gépállomás neim tette magáévá, ez meglátszik a tervtel- jesítésnél, amellyel eddig 11 százaléknál tartanak, vagy a segesdi gépállomás, ahol a tervet 14 százalékra teljesítették. A nagyatádi és a segesdi gépállomás lemaradásának oka a szervezetlenség, nem használják ki a munkaidőt és a gépeket. A nagyatádi gépállomás műhelye előtt az előhántós ekék kihasználatlanul hevernek, anyaghiány miatt a traktorosok sokszor félnapig is ülnek munka nélkül. Nagy feladat áll a segesdi és a nagyatádi gépállomások vezetői, pártszervezetei előtt a munkafe- gvelem megszilárdításában, a hibák megszüntetésében. Sziljárdít- sák meg az egyéni felelősséget, neveljék rá a dolgozókat, hogy: munkájukért felelősséggel tartoznak. Kőkút községben hosszú időn keresztül r-osszul ment a begyűjtési munka, de egyéb munka is. A párt- szervezet, a tanács vezetői nem találták ennek okát. töprengtek, tétlenkedtek egy darabig, majd a végén megnyugodtak. Ha valaki megkérdezte tőlük, azzal mentegetőztek : „Homokos a határ, kevés a termés, más az éghajlat” és egyebekkel. Három héttel ezelőtt csak 65 %-ra álltak a kenyárgabonabeadási. kötelezettséggel. 8 százalékra a ser- tésbeadással, a harmadik negyedévben befizetett adót pedig nem is lehetett százalékban kifejezni. Az operatív bizottság felülvizsgálta a tanács munkáját, s mindjárt megtalálta a lemaradás, a rossz munka okát. 1951-ben 7 Mákot tar-tottak nyilván, a kuláklistán, ma pedig mindössze egyet, ezt is csak azért, hogy legalább hírmondónak maradjon belőlük egy. Kovács János elvtárs tanácselnök „nem tud” választ adni aira. hogy hogyan került le a kuláklistá- ról Tóth Ferenc, akinek több mint 19 hold földje, és évtizedek óta cséplőgépe van, vagy ifjú Varga József, akinek 19 hold földje és apjával közös szeszfőzdéje van. Ha már az ifjú Vargát levették a ku- láklistáról. gondolták minek hagyják rajta idős Varga Józsefet, akinek 18 hold földje és szeszfőzdéje van. 1941-ig megvolt a három hold erdő is a jancsári dűlőben. Pedig a tanácselnök elvtárs maga is tudja, hogy Kéneséről. Ladről. Patos- fáról, Rinyaibesenyőről és Homok- szentgyörgyrő] a Varga-féle szeszfőzdében főzették a pálinkát a dolgozó parasztok. Azt is tudja, hogy Vargáék cselédeket tartottak, még az elmúlt években is ott dolgozott nála Zóika István a községi hivatal- segéd fia. Hegedűs Ferenc kulák 14 hold földdel, cséplőgéppel, kováes- műhellyel rendelkezett. Hárem olyan kereseti forrása volt, amely, lyel a dolgozó parasztokat ott csapta be. ahol akarta. Cséplésnél a cséplőmunkásokat, a kovácsműhelynél a munkáltatókat, a földdel meg azokat, akiknek igaerőt, vetőmagot adott kölcsön búsás haszonnal. Ismerik Derner Henrikné múltját is, akinek 30 hold földje, vagy Faggyas Ferencet, akinek 23 hold szántója és közel 8 hold erdeje volt. Mégis megfeledkeztek erről, örömmel egyeztek bele. hogy 51 tavaszán a járási tanácstól kiküldött munkatárs ezeket a Mákokat ..középparaszttá” nyilvánítsa. A tanács opportunizmusa Özv. Harnitz Jánosné 26 holdas kulák az egyedüli, akit rajta hagytak a kuláklistán és ha megnézzük, ezek közül e.gy sem teljesítette beadási kötelezettségét. Har- nitzné több mint 11 mázsa kenyér- gabonával, 272 kiló hlzottserléssel. 1 mázsa 5 kiló burgonyával, 9 kiló 20 deka 'baromfival, 624 darab tojással. 1836 liter tejjel. 5 mázsa 20 kiló v;Vgómarhabeadásóvá 1 van elmaradva, hogy Kőkut0n nem viszik a harcot az osztályellenség ellen, a dolgozó parasztok vállára igyekeznek rakni azt a terhet, amit a Mákoknak kellene viselni. Tóth Ferenc kulák 2 mázsa 14 kiló kenyérgabonával, 150 kiló vágómarhával és 1099 liter tejjel, ifj. Varga József kulák 360 kiló burgonyával, idős Varga József 7 mázsa 74 kiló kenyérgabonával, 567 liter tejjel, Hegedűs Ferenc kulák 2 mázsa 57 kiló kenyérgabonával, 126 kiló hízottsertéssel, 436 liter tejjel, Derner Henrikné kulákasz- szony 10 mázsa 49 kiló kenyérgabonával, 126 kiló hízottsertéssel, 356 kiló vágómarhával. 47 darab tojással. 1130 liter tejjel tartozik dolgozó népünk államának. Mit tett a tanács, hogy megszüntesse ezt az áldatlan állapotot, jóvá tegye az elkövetett hibát, rendet teremtsen a községben? Nem sokat! A tanácselnök elvtárs még ma sem látja, hol és mikor követtek el hibát, még ma is úgy beszél ezektől a Mákokról, mint a ..község legjobb dolgozóiról”. Akiket még a termelőcsoportba is szívesen bevenne, mert véleménye szerint ezek után belépne az egész község. A község becsületes parasztjai: Vidák Vendel. Györfi János és a többiek, joggal elvárják, hogy a tanács teremtsen rendet, szerezzen érvényt a törvénynek és büntessék meg a szabotáló kulákokat. Ez a tűrhetetlen lazaság okozta azt is; lejárt az őszi árpa vetésének határidője, de a község határában még egyetlen holdat sem vetettek, nem kezdték még meg a kukorica és a napraforgó törését sem. A hí- zottsertésbegyüjtési tervet a második negyedévre 38 százalékra, az első félévre mindössze 42 százalékra teljesítették. A harmadik negyedévi tejbegyüjtéssel is csak 54 százaléknál tartanak. Hol tartanának akkor, ha a Mákmentegetés helyett ezekkel a munkákkal törődtek volna és a Mákok mentegeiébe helyett érvényt szereztek volna a törvénynek. A pártszervezet adjon segítséget Páti Ferenc elvtársnak, a pártszervezet titkárának sem lett volna szabad megelégedni azzal, hogy ő maga példamutatóan teljesítette a beadási kötelezettséget. Nagyobb ellenőrzést kellett volna gyakorolni a tanács munkája felett, jobban kellett volna mozgósítani a tömeg- szervezeteket, a DISZ-t és az MNDSZ-t, nem lett volna szabad megtűrni azt, hogy ifjú Varga Jó- zsefné kulákasszony befurakodjon az MNDSZ-be. a tanácsba és mint „népnevelő” alkalma legyen a dolgozó parasztok között népi demo- krácia ellenes romboló munkát kifejteni. Ezeket az elkövetett hibákat csak úgy tudják jóvá tenni, a tanács becsületén esett csorbát kiköszörülni, ha a jövőben munkájukkal vívják ki a tekintélyt, ha nem bánnak kesztyűs kézzel a falu ádáz ellenségeivel. Számolják fel azt a baráti légkört, ami a tanács egyes dolgozói és a Mákok közt fennáll. A tanácselnök elvtárs ne tűrje meg azt. hogy az irodában ,,Jóska bátyámnak” szólítsák a Mákok. Vonják be a becsületes dolgozó kis és középparasztokat a mezőgazdasági és a begyűjtési állandó bizottságokba, bízzák meg őket feladatokkal, csak így tudnak sokoldalú jó munkát végezni. Azokért a súlyos hibákért, amelyek Kőkuton előfordultak, felelősség terheli a járási pártbizottságot és a járási tanácsot is, mert elnézték ezek felett a hibák felett, nem adtak segítséget a hibák kijavításához. Hosszú hónapokon keresztül nem mentek ki a községbe, nem nézték meg mi az oka, hogy a község minden munkában hátul kullog. A járási pártbizottságon tudnak arról is. hogy a kőkuti kulák fia a nagybajomi tanács elnöke, aki a múltban karpaszományos őrmester volt, végsőkig kitartott a nácik oldalán, a vár védelménél. És ha megnéznék Nagybajom község begyűjtését, ott is épp úgy megtalálhatók a hibák, mint Kőkuton. A járási pártbizottság és a járási tanács az egyszerű tudomásulvétel helyett adjon segítséget a falusi pártszervezeteknek és tanácsoknak, mert a községekben folyó rossz munka kihatással van a járás, a megye munkájára. Nem véletlenül maradt lg a kaposvári járás a begyűjtésben. A járási pártbizottság egyáltalán nem nyújtott segítséget az alap. szervezeteknek ahhoz, hogy tisztán lássák, pártunk parasztpolitikáját. És ahogy ebben a kérdésben bizonytalanság tapasztalható az alapszervezeteknél, ugyan ez tapasztalható a járási pártbizottságnál is, ahol az osztályellenség elleni harcot kampányfeladatnak tartják bizottságokat hoznak létre és nem egy esetben durván megsértve a párt parasztpolitikáját, középpa. rasz.tokajt nyilvánítanak Máknak, ugyanakkor tűrik, hogy egye3 községekben kulákokat mentegessenek. A Megyei Pártbizottság több esetben felhívta a járási pártbizottság figyelmét, a járás területén meglévő súlyos lazaságokra, de javulás még mindezideig nem tapasztalható. S ez a felelőtlen munka, ami a járásban folyik, véjr.v.ed- ményben oda vezet, hogy a járás minden munkában hátul kullog, úgy a begyűjtés, mint az ő.'Zi mezőgazdasági munkákban, a szántás- vetésben egyaránt. Ideje, hogy a járási pártbizottság szakítson ezzel a laza munkamenettel és a pártszervezetek meg. erősítésével számolja fel a járásban lévő lazaságot.-esik a fialás. A csomaszabadi tszcs betartja a minisztertanácsi határozatokat — szépek az eredmények A ladi állami gazdaság 125.765 forintot takarított meg a sáribesnyői kezdeményezéshez való csatlakozás óta As őssi kampányterv teljesítésében a darányi gépállomás érte el a legjobb eredményt
