Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-21 / 222. szám

L Vtt/ÍG PROLETÁRJA/EGYESÜLJETEK/ Két nagy nép barátsága Á BÉKE árny és lény, régi és új Kaposvár' Egy boldog nyerő flz Gsztáiyeílenségoel való cirüborálás akadályozza a teg* Bitest Hfikuten Gyorslista a nyereménysorsolás harmadik napjáról A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA M EGYE I PÁRT BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA mm IX. évfolyam, 222- szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1952 szeptember 21­AZ ÖTÉVES TÉR' Ötéves tervünk a haladás, a bé­ke, a felemelkedés terve, amelynek megvalósulása hazánkat fejlett me­zőgazdasággal rendelkező ipari or­szággá változtatja. Három-négy év egy ország életében nem hosszú idő, de a legutóbbi 3—4 esztendő­re nyugodtan elmondhatjuk, hogy döntő változásokat hozott egész népgazdaságunk, népünk életébe. A magyar nép a fejlődés útjára lé­pett. Főleg azok számára szembe­tűnő a fejlődés, a változás, akik 10—lő éve jártak Magyarorszá­gon, számúikra! szinte elképzelhe­tetlen, hogy e néhány valóban tör­ténelmi év alatt pártunk és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével milyen ha. talmas sikereket értünk el. A Szovjetunió példája nyomán a szocializmus1, megvalósításának út­jára léptünk. A Szovjetunió gaz­dag tapasztalatainak felhasználásá­val egyre sikeresebben valósítjuk meg 5 éves tervünk célkitűzéseit. Nincs az országnak egyetlen olyan községe, városa és üzeme, amelyik ne kapott volna a tervtől és még igen sokat kap. Minden egyes dolgozónak megdobban a szí­ve* ha hazánk büszkeségéről, a Sztálinvárosról beszél, arról a hős­tettekről, amelyeket népünk az öt­éves terv folyamán véghezvitt. Az [nótái Erőmű, a Tiszalöki Vizierő- mű, a Földalatti Vasút, a komlói, a tatabányai, az ózdi. a diósgyőri, a miskolci építkezések, a Népsta­dion építése, megyénkben a Kapos­vári Fonoda építése, mind mind beszédes bizonyítékai, ötéves ter­vünk győzelmének. Szinte napról- napra fejlődik minden országunk, ban, s erről a fejlődésről tanúsko­dik megyénk terve is. Ha csak a Kaposvári Fonodát megnézzük, az egyre bővülő üzemben csak 1951. két ás fél hónapja alatt termelt fo­nalmennyiségből 1900 km hosszú textilanyag készült. S amikor az üzem teljes egészében elkészül, na­ponta 40.700 női ruhára, vagy 89.100 férfiingre való fonalmennyi­ség kerül ki a gyárból. A kaposvári Cukorgyár korsze­rűsítésére 4.8 millió forintot, 2 va­gon befogadóképességű hűtőház építésére 10 millió forintot, auto­mata telefoniközpont építésére 1.9 millió forintot, lakásépítésre 50 millió forintot irányoz elő a terv. S lehetne sorolni mindazokat a ha­talmas beruházásokat, amelyek mind-mind dolgozó népünk jólétét vannak hivatva felemelni. Beszédes számok ezek, s mi sem bizonyítja jobban : népi államunk gondoskodik a mezőgazdaságról. — mint az, hogy a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésére megyénkben több mint 227 millió forintot, a szocialista mezőgazdasági szektor villamosítá­sára b millió forintot, fásításra 20 millió forintot fordítunk az ötéves terv keretén belül. Hatalmas változást hozott a terv. az ország, a megye életében. Eltün­tette a gondot az emberek arcáról, nem kell félni a munkanélküliség­től, mint a felszabadulás előtt, ami­kor ezrek és ezrek rótták az útat, munkaalkalmat keresve. Ma már munikásbiány van, új ipari munká­sok ezreivel gyarapodott munkás- osztályunk. A terv, az építés minél több és több munkaerőt igényel. A terv megváltoztatta a dolgozók életét. Hatalmas mértékben emel- kedett a dolgozók életszínvonala, beszédes bizonyítéka ennek az. hogy megyénkben csupán az ötéves terv időszakában 3437 új parasztház épült, s addig, míg Somogy megyé­ben 1938-ban 150.082 pár bakkan- csot adtak el, 1952-ben augusztus­ig ennek kétszeresét, több mint 300 ezer párt. 1938-hoz viszonyít­va 3.40 kg-mal nőtt személyenként a cukorfogyasztás, 4.40 kg.al a zsír­fogyasztás. A múltban csali a tő­kés és a kulák elemeknek volt a jfc; f: A BÉKE TERVE falukban rádiójuk. 1952 első felé­ben több mint 2500 darab rádiót vásároltak dolgozóink. Hatalmas összegeket fordítunk az ötéves teryben az egészségvéde­lemre is. Mig 1938-ban 4 egészség­ház működött a megyében, ma 7 van. A felszabadulás előtt egy szü­lőotthon sem volt a megye terüle­tén, ma 3 van. De ugyanígy egyet­len falusi rendelőintézet sem volt, ma 7 van. Tehát nemcsak gazda, sági életünkben, hanem az élet minden területén döntő változást hozott a pártunk által alkotta terv. Élő valósággá lett hazánkban, hogy: legfőbb érték az ember. De nemcsak ezen a területen van ha­talmas változás, a kulturális élet és egyéb területen is döntő válto­zások történtek. A felszabadulás előtt a dolgo­zóik gyermekei nem tanulhattak középiskolákban, csak igém kis szá­zalékban, 1952-ben már 2855 gye­rek tanul a középiskolán, több mint 120 fiatal egyetemen. Sokezer azok­nak a fiataloknak a száma, akik ipari technikumba és egyéb isko­lákba járnak. Tanul az ország, ta­nul a nép, s fejlődésüket biztosítja pártunk, népi államunk. Csak az ötéves tervben 15 nor­málmozit, 161 keskenyfilmes mo­zit. 142 kultúrotthomt, 140 falusi népkönyvtárat, 65 üzemi könyvtá­rat kapott megyénk. A népé lett a kultúra is, s az irodalmi és termé­szettudományos előadások látoga­tottsága bizonyítja, hogy dolgozó népünk tanulni akar. S amerre csak nézünk, mindenütt tervünk gazdag eredményeivel találkozunk. Erről beszél az is. hogy még 1945- ig Somogy megyében 55 község volt bekapcsolva a villanyhálózatba, a felszabadulástól napjainkig 90 fa­lut villamosítottunk. Megváltozott a mezőgazdaság ké­pe is. Utat tört magának az új, s napról-napra szaporodnak terme- lőcsoportjaimk, újabb ezrek és tíz­ezrek választják a jólét és a fel- emelkedés útját. Míg 1949-ben 17 termelőszövetkezetünk volt 520 tag­gal, 3979 hold földdel, addig 1952- ben már 310 termelőszövetkezeti csoportunk van 12.882 családdal. 21.082 taggal. 114.387 hold földdel. A szovjet módszerek alkalmazásá­val termelőszövetkezeteink termés, eredményei napról-napra növelted- nek. Ismertek ma már megyeszerte a nágocsi Szabadság tsz eredmé­nyei. amelynek 1961. évi jövedelme 849.914 forint volt. De nem rosz- szabb a barcsi Vörös Csillag ered­ménye sem, 747.571 forint. Az egy­kor kizsákmányolt zsellér emberek megmutatják, hogy tudnak gazdál­kodni. s hogy a nagyüzemi gazdál­kodáson keresztül meg tudják dup­lázni az eddigi termésátlagokat. De nemcsak ezen a területen van vál­tozás mezőgazdaságunknál, hanem ott is, hogy a nehéz fizikai munkát gépek segítségével végzik a mező­gazdaságban is. Ma már 21 gépál­lomás, 365 traktorral segíti terme­lőszövetkezeteink munkáját. Több mint 109.005 kát. holdat munkál meg és 1460 pár igaerőt szabadit fel. Büszkeséggel tölt el ez az ered­mény minden egyes dolgozót, de egyben buzdítást is ad arra. hogy még nagyobb eredmények elérésé­ért küzdjünk. Nem egy dolgozó tesz napjainkban összehasonlítást a multbani és jelenlegi élete kö­zött és ragyogó tervalkotásainkban meglátja a kibontakozó jövőt, a fel- emelkedés hatalmas perspektíváit. Hatalmasak ezek az eredmények, amelyeket ezidáig elértünk, de pár­tunk vezetésével még hatalmasabb eredményekre törekszünk. S mig mi az ország építésén dolgozunk, addig közvetlen tőszomszédságunk, ban Tito és janicsár bandája, ame­rikai gazdáik parancsára nap mint rDab}&zÁLrik az etéaes teiarSL A KAPOSVÁRI FONODÁBAN minden az ötéves tervre emlékez­tet, a hatalmas daruk, az egyre nő. vekvő épületek, az új szakmunká­sok, minden, minden. Király Jenő- né fíyűrűsfonó is a tervről beszél: a kaposfüredi DlSZ-szervezetben hívták fel a figyelmemet ötéves tervünk egyik nagyszerű alkotásá­ra, az épülő fonodára, arra, hogy az új gyárban új szakmunkásokra van szükség. Elhatároztam, hogy én is idejövök dolgozni, — nem ment könnyen, a férjem először ellenezte, három hónap kellett, míg meggyőztem, — nevet —, már ő is itt dolgozik, ketten 1600 forintot keresünk. Nem is tudná egyikünk sem el­képzelni az életét a Kaposvári Fo­noda nélkül. De én is megteszem a kötelességem — így folytatja —, a legutóbb 110 százalékot teljesí­tettem, hogy hozzájárulhassak az 5 éves terv túlteljesítéséhez, hogy minél több fonalat adjunk a hazá­nak, a dolgozóknak. Aztán tovább beszél. — Életem legboldogabb napja volt csütörtökön, tagjelölt lettem, most még jobban akarok dolgozni, még többet termelni, megmutatni, hogy megérdemeltem a bizalmat. BALÁZS IRMA az előfonóban dolgozik. Mielőtt jelenlegi boldog életéről beszélne, elmondja, hogy nem volt mindig ilyen vidám, gondtalan az élete, hiszen már 8 éves korában a kulákok földjein kellett dolgoznia. A felszabadulás megváltoztatta az ő életét is, el­végezte a fonótanfolyamot. — A múltban hiába szeretett volna ta­nulni, nem volt rá mód, most az 5 éves terv során ez is lehetsé­ges, ingyen tanulhatott, szakmun­kás lehetett, amire mindig úgy vágyott. Boldogan hozzáteszi, leg­utóbb elérte a 114 százalékot, de ezzel nem elégszik meg, sokkal jobban akarja segíteni az 5 éves tervet, azt akarja, hogy hozzátar­tozói, ismerősei is kivegyék részü­ket a terv megvalósításából. Édesapja is becsülettel eleget tét) beadásának, egész családja tudja, mit köszönhet az 5 éves tervnek- mit kell visszahálálnia. NYlKOS ISTVÁNÉKNÁL, a bőszénfai Lenin tszcs.ben is a tervről beszélgetnek. — Az biz­tos — mondja Nyikos István —, egyénileg soha nem tudtam volna ilyen eredményt elérni, pedig so­kat dolgoztam a 8 -hold földemen. Amikor 1951-ben tszcs-tag lettem, egyszerre minden megváltozott, kevesebb munkával t&bb lett az eredmény, mert a közösben van az erő. Aztán meg rájuk gondoltam — és szemeivel megsimogatja két kislányát —, a nagyobbik mérnöki tanfolvamra szeretne menni, a ki­sebbik pedig .minidig azt mondja, nogy kalauz lesz. Most lehet­nék, hiszen az ötéves tervben számtalan női mérnökre és kalauz­ra lesz szükség. Aztán a munkaegységre terelő­dik a szó, — neki 250 munkaegysé­get sikerült elérni. Mondogatják is a csoportban, hogy hiába, Nyikos István az egyik legjobb dolgozó, a munkában, fegyelemben példa­mutató. A feleségét is így emle­getik. Nyíkoséknál azért jut sok­mindenre, mert Nyikosné is részt- vesz a munkában, nem sokkal ma­radt el a férje mögött, 210 munika- egvsége van. Mos* úgy számítanák, hogy a terményeken kívül még 9200 forintot kapnak. Már elter­vezték; Nyikosné rádiót vesz, Nyi­kos István pedig kerékpárt. Bol­dog, megelégedett az életük, tud­ják, mindezt az 5 éves tervnek köszönhetik. MINDÖSSZE 27 éves Kovács Józsefné a Kaposvári Szövőüzem dolgozója, mégis sok keserű em­léke maradt a múltból. 12 éves kora óta másnak dolgozott, mo­sott, vasalt, — hogy szeretett vol­na fodrásztanulónak menni — nem lehetett, édesapja, aki mindig munka nélkül volt, nem bírta a szerződést fizetni. 1944-bem ke­rült a .szövőüzembe, 32 fillér óra­bérért dolgozott. Aztán jött a fel- szabadulás, államosították az üze­met és egycsapásra megváltozott mindén. Most már becsületes mun­kájáért becsületes bért kap. 750 forintot keres havonta, már ne­gyedszer részesült prémiumban jó munkájáért. Sokat kaptak az ötéves tervtől 1950-ben bútort is vettek férje és saját fizetéséből. Karácsonyra már rádióra is került, még akkor ősszel kihúzták a tervkölcsőnköt- vényét. Most asztaltűzhelyet sze­retnének venni, már ki is szemel­ték a kirakatban. Kell az új lakás­ban, mert legutóbb olyan öröm ér­te őket, hogy szép lakást kaptak, a napokban költöznek be. A kislányát hétfőn először viszi a napközibe, a Bajcsy-Zsilinszky- utcába, amelyik szintén az 5 éves terv keretén belül létesült. Kovács- né visszahálálja, amit a tervtől kapott. 5 gépen dolgozik, állan­dóan 110 százalékot teljesít. Több dolgozót ő tanított, Tenc Jánosáét például 3 hétig, most már ő is két gépen dolgozik, de a jövő héten még kettőt kap. Becsülettel kive­szi a részét 5 éves tervünk har­madik, döntő évének a sikeres m egval ásításából. '£F LUCZ LAJOS ELVTÁRS, a Ta­tarozó Vállalat főépítésvezetője, amikor a tervről beszél, azzal kez­di; — a tudásomat az ötéves terv beindítása óta megsokszoroztam — Hosszú utat tett meg Lucz elv­társ, amíg eddig eljutott. A felsza­badulás előtt kőművessegéd volt, akkor nem tudott tervezni, a fel- szabadulás után lehetősége nyilt erre. 1950-ben került a vállalathoz, először írnok, majd munkavezető, később építésvezető, legutóbb pe­dig jó munkája eredményeképpen főépítésvezető lett. Mint írnok mlég csak 416 forintot keresett, most már 1570 forint a fizetése. Hosszan beszél arról, hogy az ötéves terv beindítása óta a dolgo­zók közös, jó munkáján keresz­tül hogy valósulnak meg az ötéves terv célkitűzései a megyében is. A lakóházak, a kultúrtermek, a 11 gépállomás építkezései, mind az 5 éves terv keretén belül létesültek. Emellett az idén 30 üdülőt hoztak rendbe. Egyedül a Rákosi Mátyás Művök dolgozóinak üdülőjére 1 millió forint lett beruházva, hogy biztosítsák a dolgozók gondtalan pihenését. Lucz elvtárs is a válla­lat balatonboglári üdülőjében töl­tötte szabadságát. nap provokálnak. Szeretnék orszá­gunkat újra nyomorba taszítani, ugyan olyan nyomorba, mint ahogy Jugoszláviában élnek a dolgozók és mindenütt, ahol a kapitalizmus az imperialisták vannak még hatal­mon Népünk egybeforrott a tervvel, hatalmas békealkotásainkkal, s el­ért eredményeink nemcsak jobb munkára késztetik dolgozóinkat, de arra is, hogy készek elért eredmé­nyeinket megvédeni minden táma- d ás sál szemben. Mniden dolgozó HÍREK 11 NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Nagyszabású bányászl&kás- építkezések Lengysíofszágban A kapitalista kormányzat a má­sodik világháború előtt 20 év alatt semmit sem törődött a bányászla­kások építésével. Az akkori Len­gyelországban gyakran előfordult, hogy két-három bányászcs;dád la­kott egy szobában. A bányászok házaiban nem volt víz, villany és gázvezeték, sőt legtöbbször hiány­zott a csatornázás is. A felszabadulás után, a háborús pusztulás körülményei között nem volt könnyű feladait a lakásépítke­zések megkezdése. A népi kor­mány azután az 1947—48-as évek­ben nekilátott a bányászlakások tömeges építésének. Az új lakásokban kényelmes, egészséges otthonra találnak a bá­nyászok. A háború befejezése óta eltelt nyolc év alatt a legnagyobb bányaközpontokban — Sosnowiec- ben 709, Juliusz-Strzemíeszyceben 580, Niwiecben 296, Koszuíceben 832, Giszowiecben 394, Bykowinie- ben 703, Trynekben 583, Rudzis Slonskan 723, Stroszkiban 656 új lakást bocsátottak a bányászok rendelkezésére. II szocializmus építésének legnagyoiüs müve ífemániéban A Duna—Fekete-tenger csatorna a szocializmus építésének legna­gyobb műve Romániában. A Szov­jetunió anyagokat, korszerű gépe­ket szállít a csatorna építkezésé­hez. Az építők nagymértékben fel­használják a szovjet ihidrotechni- kusok é*s geoitechnikusok tapaszba, iataít és munkamódszereit. A Duna—Fekete-tenger csator­na építés közben több mint 120 millió köbméter földet — ebből több mint 15 millió köbméter szik­lás kőzetet — mozgatnak meg és több mint egymillió köbméter be­tont építenek ‘be. A munkálatok során többszáz kilométer vasútvo­nalat is leraknák. Csernavodában már üzembehelyezték a folyami kikötő első rakodóhídját. fl mezőgazdaság szocialista átalakítása a Bolgár Népköztersasáflbaii Bulgária Kommunista Pártja sok­oldalúan használja fel a szocializ­mus építésének szovjet tapaszta­latait, s a Szovjetunió testvéri segít­ségével, a népi demokratikus or­szágokkal való gyümölcsöző együttműködésre támaszkodva nagy sikereiket ért el a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek ala­kításában. A falusi gazdaságoknak több mint 52 százaléka, a megművelt földeknek pedig 51.35 százaléka már termelőszövetkezetekbe tö­mörült. Ezeknek a szövetkezetek­nek a száma megközelíti a 2800-at. A parasztgazdaságok 80 százaléka szövetkezetben egyesült a nikipoli járásban, a lomi járásban, a csir- pani járásban, a Generál Toisev já­rásban pedig már a 90 százalék körül mozog a szövetkezetekbe tö­mörült parasztgazdaságok száma. A termelőszövetkezeti gazdasá­gok felhasználják munkájukban a szovjet agrotechnika módszereit és a Szovjetuniótól kapott korszerű mezőgazdasági gépek segítségével évről-évre növelik tenméshozamu- ' kát. büszkén tekint fiatal néphadsere­günkre, a béke katonáira, akik ébe­ren őrködnek népünk békéje felett. S ahogy minden ebben az ország, ban a dolgozó népé, úgy néphadse­regünk Í3 az, amely együtt nőtt fel a néppel, a párt, Rákosi elvtárs irányításával. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents