Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-20 / 221. szám
Szombat, Í952 szeptember 20, SOMOGYI NÉPLAP 3 „Emberszeretet“ 1921-ben Magyarországon ,(A , Dél-Magyar or szag” 1921. június 25-i szármából.) Tegnap reggel végrehajtották az első botbüntetést Kaposváron. — A humanitás, az emberszeretet parancsolja hogy a fiatalkorú bűnösöket, akik a ma bomlasztó levegőjében megtévedtek, ne kezeljék úgy, mint azokat, akik hosszú, tapasztalattal teljes élet után határozzák el magukat a bűnre. Ezeket a fiatal- Jcorúakat nem szabad a rideg paragrafusok fegyveré, vei büntetni: a megértés, a szeretet szavaival kell őket a jó útra vezetni. Ha pedig ez nem, használ, a börtönbüntetés sem használ. A fogház csak addig mumus, amíg meg nem próbálják, utána már egyik gyerek sem fél tőle. Schwarc Lajos törvényszéki bíró megtalálta a helyes útat a visszatérő bűnösöknél, a botbüntetést alkalmazza. Ketten a legutóbb elfogott fiatalkorú tolvajbanda tagjai közül kaptak 12—12 botot. Nagy körültekintéssel és gonddal keli a fiatal- komi bűnösök ügyeit kezelni, mondja Schwarc Lajos, .a legtöbből az alkalom csinál tolvajt, a nyomor az éhség kényszeríti bűnre. Javítóintézetbe nem lehet adni őket, a menhelyek túl zsúfolták, nincs hely, -ezekkel szemben célszerű a botbüntetés alkalmazása. Sokezer ilyen fiatalkorú megtévedt bűnös van városunkban, remélhető a botbüntetéssel észre lehet ■őket téríteni". A tárgyaláskor a fiatalok a következőt mondották: éhes voltam. * * * Mennyi szeretet és milyen apai gondoskodás, _az állam szerető gondoskodása árad Schwarc Lajos törvényszéki bírónak a szavaiból. Nem munkaalkalom teremtésével, az éhség, a nyomor megszüntetésével, hanem a XX. századot megszégyenítő botozta- tás’sal próbálták elhallgattatni a korgó gyomorr, az éhezőket.. Ez volt a Horthy rendszer, ezt nyújtotta a fiataloknak. „Ma^yarovics Emilné szegény iiidőbajos asszony. kinek férje gyógyíthatatlan beteg, semmiféle segélyben nem részesülnek, egy kislányuk van, kéri látogassák meg, győződjenek meg óriási nyomorukról és segítsenek rajta. Lakása Petőfi utca 21. szám. Kanyar István és neje kisgyermekükkel a legnagyobb nyomorban szenvednek, a sok éhezés és nélkülözéstől egészen elerötlenedtek. Könnyebb műnkéit kérnek vidéken, vagy helyben." (Megjelent a „Dél.Magyar ország” 1921 junius 23-i száméiban.) Kaposvár éjjel A Tund kávéház tele va.n minden asztalnál ül- nelc. Az első sarokasztalnál Gyurgyek Imre Maggai doktornál, Gárdonyi Vilma, Maríházy Miklós, Mende Klári. Benn a kabaréban a rendőrségi aszúdnál ülnek a legtöbben, Cséry tanácsos féleségével, Kovács Icapi- tány, Lehoczky doktor, Zsiray, Mályay doktor, Esztergái- doktor mulatnak. A pincér már az ötödik üveg pezsgőt bontja. A hadsereg tisztjei a Kovács kávéházban mulatnak, nagy a zaj és szaladgálás mindenütt. A tisztek a tálcákon kopogva hívják a pincért, s hangos énekszó hallatszik ki az utcára.” (Megjelent a „Dél.Ma gyár ország” 1921, május 8-i számában. * * Egyik részről az éhező emberek ezrei tengődnek, a másik oldalról a tivornyázó kiváltságosok rétege az éjszakai lebujokban é’ik léha életüket. A, munká- isloknak betevő falatjuk nincs, ugyanakkor Cséry tanácsos ezreket dorbézol el egy éjszaka. Ez volt a múltban Magyarországon. y^MzgA%áítö£ö tt életem __“ GY ERMEKKACAJ, vidám be. szólgetés veri fel az qéziopáni Tal- jián „földesén-” volt kastélyát. A falu gyermekei 8 évvel ezelőtt még -a kerítés mögül nézték a kastély udvarát. Most itt iskola ven. Ezen gondolkodik Néirai József né s végig vonulnak előtte gyermekkorának küzdelmes évei. Látja öregedő, fébredt édesapját, ahogy készítette .számára az állványt, hogy a téglagyárban el hesse a munkapadot. Akkor csak ll éves volt. Kora hajnalban kellett felkelni, Jiogy a városon kívülálló munkás, negyedből begyalogolhasson a tég- dagyárba, ahol könnyes szemmel kezdett a nehéz munkához. A tőkés nem könyörült sem öregen, sem a gyerekeken. Megkövetelte a műn- kát mint a többitől, de a fizetés yaz gyermekszámba ment. Hosszú, keserves évek voltak ezek, sok erőt szívtak ki Nárai néni izmaiból. AZ 1929-ES ÉVEK még nagyobb gendot, megpróbáltatást jelentettek. Sok iaggodcfímat jelentett a két gyermek. Férjével hajnali 3 órától késő estig dolgoztak, a gyerekek egész nap a gyár udvarán játszadoztak magukra hagyva, felügyelet nélkül. Kettőjük keresete 12 pengő, lehetetten volt félretenni belőle, hiszen ruhára is igen ritkán jutott. így tengődtek 12 évid. éjszaka a nedves, földes szobában, nappal a tűző napon. Innét Oszta- pénba kerültek. ahol Húszén- István Unióiknál vállaltak munkát. Harmadáért kapáltak, tizedes részért arattak. A család újabb két gyermekkel szaporodott,, akik szüleikkel együtt kint voltak a mezőn, a tűző napon, mert nem volt ahol hagyják őket. AZ IDŐ KEREKE azonban forgott és mire Náraiúé gyermekei felnőttek, szabad hazában, boldog emberek lettek. Kettő fia bányász, az egyik Komlón, a másik Ménxyo. kon dolgozik. Keresetük havonta meghaladja a 2000 forintot is. Csa- kídjukkal együtt gondtalanul élnek, jut ruhám, szórakozásra is. Ilonka a balatonkiliti gépállomás politikai vezetője, amióta dolgozik 11.100 fo. rintért bútort vett, segíti szüleit is, rintert bútort vett, segíti szüleit is, jut ruhára, szórakozásra is. A legkisebb, a Rózsiba az általános iskola nyoltíadikas tani,fája. Nyáron a szabadsághegyi úttörő táborban volt, az ott látott élményeiből nem fogy ki, esténkért sokat mesél édesanyjának. Belőle rádiótechn-i. kus lesz, Nárai néni nem felejti el amit a pártnak. államunknak köszönhet és mint végrehajtó bizottsági tag, állandóan kiveszi részét a munkából. Miért megy rosszul a begyűjtés Görgetegen? Az őszi termények begyűjtését járásaink versenyben végzik. A verseny eddigi eredményei visszatükrözik a járási tanácsok, valamint a községi tanácsok jó vagy rossz munkáját. Annak ellenére, hogy a nagyatádi járásnak a gabo- nabegyüjtés óta tett volna alkalma a hibákat kiküszöbölni, nem változtatott munkamódszeréin és most a burgonyabegyüjtésben a hatodik kukorica'begyüjtésben pedig az utolsó helyen van. Munkájában a legfőbb hiányosság abban van, hogy nem teremt rendet aj községi tanácsoknál és eltűri, hogy még ina is súlyos Ia- ■zaságok történjenek a községi tanácsoknál. Ezek közé a községek közé tartozik Görgeteg is, ahol szeptember 17-ig burgonyából 38, kukoricából pedig mindössze csak 14 ■százalékra teljesítették tervüket. Sok hiba van a községben, de elsősorban a tanács és a községi pártszervezet munkájában, A párt- szervezet titkára a községtől távol 'dolgozik és a község problémájával vajmi keveset törődik. Népnevelő csoport csak papíron van, munkát nem végez. Ebből adódik, hogy a kulákokat nem leplezik le, még akkor sem, lia erről a pártszervezetnek tudomása van is. A tömegszervezetek nem működnek. A DISZ szerveset, pártunk tartalékcsapata másra nem képes az irányítás hiá- nyábaíi, mint egy-egy bál, vagy táncmulatság megtartására. Ugyanezt mondhatjuk el az MNDSZ-ről is. Van szervezet, de még a tanácsnak sincs tudomása róla, kik a tagI jai. végeznek-e valami munkát. A tanácstitkár és az elnök ..azt sem tudják, hol áll a fejük”' Nincs aki segítsen. A pártra, tömegszér. vezetőkre írem támaszkodnak. Hiányos a végrehajtó bizottság, sokan elkerültek a faluból. Póttagokat nem hívtak be helyettük. Sem mezőgazdasági, sem begyűjtési állandó bizottság, nincs. így a feladatokat úgyszólván kettőjüknek kell megoldani. A járási tanács segítsége nem kielégítő, úgyszólván csak adminisztratív segítséget jyujt, ami csak annyira terjed ki, hogy ha tervfelbon'tás, vagy egyéb nagy munka van — adminisztrációs segítséget. nyújt. A meglévő és nagyon súlyos hiányosságok mellett csukott szemmel megy el, pedig itt keltene legnagyobb segítséget nyuj- tania. Nem halad megfelelően a begyűjtés a községben. A tanácstitkárnak kell figyelmeztetni a gazdákat, hogy beérett a kukorica, kezdjék meg a törést. Ehhez azonban az kell. hogy a tanácstitkár járja a határt és közben marad a sok munka, tornyosulnak az elintézetlen ügyek. Vajda Sándor tanácstitkár tudja miként kellene felszámolni a hibákat. Elmondja, hogy a párt- szervezet vezetőségét és tagságát aktivizálni kell, a! hiányos végrehajtó bizottságot ki .kell egészíteni, létre kell hozni az állandóbizottságokat — egyszóval életet kell teremteni a faluban, hogy többé ne fordulhasson elő olyan szégyenletes eset, mint a csütörtöki nyilvános tanácsülésen, ahol mindössze — a tanácstagokat is beleértve — hárem fő jelent meg. A tanácstitkár és a tanácselnök nemrégen; kerültek a község élére. 1 Tanácstalanok, nem tudják, hol kezdjék a munkát, nincs tervszerűség az ügyek rendszeres és folyamatos intézésére. És ezeket a hibákat a nagyatádi járási tanács még nem vette észre, vagy ha észre is vette, nem tett semmit, hogy mielőbb felszámolják. A járási tanács feladata, hogy a . legsürgősebben adjon meg minden segítséget a községi tanácsnak, hogy kialakuljon Görgetegen is a helyes munka. Keresse fel a községi tanáccsal együtt a tanácstagokat, válasszák ki azokat a megfelelő dolgozó parasztokat a tanácstagok közül, akik alkalmasak a vb. tagságra. Vannak Görgetegen becsületes dolgozó parasztok, akikre támaszkodni lehet a begyűjtés sikeréért folytatott harcban. Szentgyörgyi Istvánnál nem jártak népnevelők, mégis megértette, hogy a beadást teljesíteni annyit jelent, mint szeretni a hazát, védeni a békét. Burgonyabeadását 114 százalékra teljesítette. Jakab István dolgozó paraszt 141 százalékra teljesített. És még sokkal több jól teljesítő dolgozó parasztot dicsérhetünk meg Görgetegen, ha a járási tanács és a községi tanács a pártszervezettel közösen minél előbb felszámolják a hibákat, amelyek akadályozzák Görgeteget és az egész járást a jó eredmények elérésében. „Sokat köszönhetek népi államunknak“ A felszabadulás előtt 7 hold földön gazdálkodtam. Édesapám cselédember volt, ki volt téve a földesurak kénye-kedvének. Sokat be szélt róla, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeni, hogy sorsán javítson. Otthagyta a cselédéletet, kis jószágát behozta Kaposvárra és annak az árán nagy nehézségekkel egy kis házat szerzett. Napszámos munkával tengette az életét. Sokat gürcölt, míg tudott öreg napjaira pár hold földet szerezni. De az én sorsom is fiatalabb éveimben ab. bál állott, hogy kenyér gondokkal kellett Icüzködném, hogy csalódó, mat el tudjam tartani. Megváltozott az életem a felszabadulás után. Családom minden egyes tagja a demokráciában becsületes, tisztességes kenyérhez jutott. Egy fiam az Állatorvosi Főiskolán tanul, éltanuló, akire mint apa büszke vagyok. Tudom azt, hogy a múltban se- hogysem tudtam volna biztosítani, hogy gyermekemből állatorvost nevelhessek. Éppen azért, hogy demokráciánk még jobban fejlődjön, élenjárok a termelésben, az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében is. Kemény Sándor dolgozó paraszt, Füredi utca 75fam „Ahogyan országépüő terveink megvalósulnak, úgy fejlődik termelőcsGpominK is — erre büszke vágtok“ Édesapám cselédember volt. Héttagú családjával b'zony csak nagyon szűkösen iudctí megélni. A földből a]ig látszoltam ki, már dolgoznom kclleJJ, begy édesapámnak segítségére lehessek azért, hogy anyagi gondjain segíthessek. Pedig de szereltem volna iskolába járni, de nem tehettem, mert az uradalomban kellett napszá- moskodnom. örömmel látom most, hogy nem az úri gyerekek járnak iskolába, hanem kormányzatunk bölcs intézkedése által a szegény ember gyermekei is tanulhatnak. Mikor felnőttem, a magam embere lettem, bizony az én sorsom sem volt jobb, mint az édesapámé, mert a családomat csak úgy tudtam eltartani, hogy éjjelemet nappal. Iá téve, rongyosan, éhesen dolgoztam a mindennapi kenyerünkért. A felszabadulás után sokat hallottam a kollektív gazdálkodásról. Hallottam azt, hogy a termelőszövetkezetben a dolgozó pa- raszfnak könnyebb. Gondolkodtam rajta, hogy én is belépnék a ter- nie'lőcsoportba, megpróbálnám az életemet szebbé tenni. Mikor megalakult Kaposváron a Szabadságzászló tszcs, tagja lettem. Nevettek rajtam az emberek. Nem mondom, gondolkodóba ejtett dolgozó paraszttársaim tanácsa, amikor le akartak beszélni a szövetkezet útjáról. Amiben bíztam, nem csalódtam, mert most má? nyűgöd, tan merem állítani, hogy könnyebben élek. Megvan mindenem, amire egy dolgozó embernek szüksége van. Kenyérgondjajm nincsenek, anyagi gondokkal nem küzdők. Ahogyan oszágépítő terveink megvalósulnak, úgy fejlődik termelőcsoportunk is, erre büszke vagyok. MÖRlNG FERENC, a Szabadságzászló {ízes. tagja. MÚLT. .. Sokezer dolgozó paraszt, a múlt társadalom földbirtokosainak nincstelen zsellérei laktak ilyen egészségtelen, dobosi lakásokban, 8—10 gyermekkel egy földes szobán és egy közös konyhában. A nyomor és az egészségtelen lakásviszonyok növelték a csecsemőhalandóságot, a könyörgő levelek ezreit küldték a megyeházára, hogy segítsék elő egy kis szegényes viskó felépítését. Tóth József kutasj dolgozó így írt 1943 április 22-én a megye főispánjához. „Méltóságos Főispán Ur! Az egészségtelen életviszony és a- rossz lakás miatt 5 gyermekemből 2 elpusztult. Feleségem hamarosan újból gyermeket hoz a világra. Kegyeskedjék segíteni, hogy családomat szerény otthonhoz juttassam a mostani, majdnem tető- nélküli dohos lakás után. Maradtam kérésem megismétlésével, méltóságos úrnak alázatos szolgája: Tóth József, Kutas." * * * A segítségnyújtást elutasították, mint ahogy elutasították szinte kivétel nélkül valamennyi dolgozó paraszt kérelmét. •JELEN . . . A megyében csupán az ötéves rv eddigi időszakában 3437 új irasztház épült 4847 szobával, s :enkívül többezer parasztházat mdbehoztak, kibővítettek. Népi jmokráciánk tehát amellett, hogy ldet adott a dolgozó parasztság ámára, segítséget nyújtott ahhoz , hogy házat építhessen. Kutason >púgy, mint a többi somogyme. rei faluban esemény volt, ha va- ki házat épített. A felszabadulás ott 15 év alatt mindössze 9 ház >ült a faluban, ezek nagyrészét a kulákok építették. A felsza- idulás óta 48 dolgozó paraszt i épített új házat Kutas községben, közöttük Pap Lajos, aki ma így ír: i „Cselédházban laktam a mult- I ban, földes, dohos lakásban. A 3 éves tervben egy családi házat építettem az állam segítségével. Én csak egy vagyok a sok közül, akik földet kaptak és házat tudtak építeni. Megváltozott életem azzal hálálom meg, hogy a földet, melyet kaptam, állandóan gondosan művelem és mindenből kötelesség- tudóan teljesítem az állam iránti kötelezettségemet."
