Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-20 / 221. szám

Vitái9 PROLETÁRJA!EG

i *

A tervalkotásokról beszélnek a nagyberki népnevelők

Miési megy rosszul a legyűjtés Görgetegen?

Gyorslista a nyereménysorsolás második napjáról

IX. évfolyam, 221. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szembút, 1952 szeptember 20.

Gyorsítsuk meg a kegyiijtést

Most, a begyűjtés második szakaszában az ősziek begyűjtéséért folyó versenyben igen heves küzdelem folyik a járások és községek között az első helyért. A gaibo- nabegyűjtés tapasztalatait felhasználva tanácsaink nagy figyelmet fordítottak a verseny megszervezésére, a tömegek között végzett politikai munkára. Megyénkben az öreglakíak versenyfelhívására egyre több község jelentette be csatlakozását és pájosversenyszer. ződést kötöttek a szomszédos község dolgozó parasztjaival. Egészséges mozgalom indult meg a dolgozó parasztok párosversenyével, mely szinte egy-egy községben az egész dolgozó parasztságot magé “val ragadta. Megyénkben az ősziek begyűjtéséért folyó versenyben közel 200 község és mintegy 5100 dolgozó paraszt áll párosversenyben. Nap mint nap újabb községek és dolgozó parasztok lépnelk egymással versenyre és harcolnak a szabadpiac jogáért. Megyénkben eddig négy község nyerte el a burgonya szabadpiacon való értékesítésének jogát.

Megyénk dolgozó parasztsága a beadási kötelezettségének példamutató teljesítésével kívánja kivenni részét szocializmust építő ötéves tervünkből. A szárazság ellenére termelőcsoportjainlk, egyénileg dolgozó parasztijaink jó termést takarítanak be, ezt igazolják eddigi eredményeink is. A csurgói Uj élet tszcs nem kevesebb, mint 70 mázsás burgonyatermést takarított be kataszti'á'is holdankint, vagy a beresznyei Dimitrov tszcs, a Bolliói Ságvári tsz, ahol szintén a burgonyatermés felülmúl la a tavalyi termésátlagot.

Egyénileg dolgozó parasztjaink sem panaszkodhatnak. Nagy György 6 holdas csurgónagyniarto. ni dolgozó paraszt máris 130 szá zalélkra teljesítette burgonyabeadási kötelezettségét. Peterdi Sámuel 1 holdas dolgozó paraszt 120 százalékos teljesítéséivel bizonyította be pártunk és dolgozó népünk állama iránti szeretetét. Sokszáz dolgozó paraszt teljesítése mutatja, hogy a terv teljesíthető, nincs helye a siránkozásnak.

Vannak eredményeink a begyűjtésben. Megyénkben a kezdeti eredmények mellett azonban még míndirf vontatottan halad a begyűjtés, különösen, ha figyelembe vesszük a megyéik közt folyó begyűjtési verseny állását. Somogy megye nem dicsekedhet eredményeivel, a legutóbbi értékelés szerint a burgonyabegyüjtés- ben nyolcadik, a kukoricabegyüj- tésben a tizennegyedik helyet foglalja el. Legfőbb ok, hogy tanácsaink nagyrésztjnél még] mindig a ,.ráérős” hangulat uralkodik, „majd meglesz, hisz még zöld a kukorica, most érik a burgonya" stb.

Tanácsaink nagyrésze még mindig nem tanulta meg, hogy az ei lenség ina már nem nyíltan agitál a begyűjtés, vagy az őszi munkák ellen, hanem a becsületes dolgozó parasztokat igyekszik szembeállítani dolgozó népünk' államával. Mi más lehet, ha nem az ellenség munkája, amikor a dolgozó parasztok előzetes bejelentés nélkül szedik a burgonyát, vagy törik a kukoricát és nem egy esetben szárral együtt viszik haza, hogy kibui- jánalk a kötelezettség teljesítése alól. Ahol ilyen esetek előfordulnak és a tanács mindezt eltűri, ott az ellenség is felbátorodik és nyíltan szabotál. Hoász Vilmos, szóládi kulák minden bejelentés nélkül 1 hold kukoricát tört le engedély nélkül. Szenyéren a kalákák a tanács megkerülésével minden előzetes bejelentés nélkül szedték a kukoricát.

Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, ^ hogy az ellenség a sikereink láttán napról- napra fokozza ellenállását és .minden módot felhasznál a begyűjtés megakadályozására. Tanácsainknak ezen a téren le kell vonni a tanulságot és sokkal következetesebben kell harcolni a falusi osztályellenséggel szemben. A békülé- kenység súlyos megsértése pártunk parasztpolitikájának. Tanácsainknak mint az államhatalom helyi szerveinek a begyűjtési rendelet következetes alkalmazásával alá kell támasztani pártunk paraszt- politikáját, Sóikkal bátrabban támaszkodjanak tanácsaink a begyűjtési munkák végrehajtásánál a becsületes dolgozó parasztokra, vonják be őket az államhatalom gyakorlásába, melynek egyik legjobb eszköze az állandó bizottságok aktivizálása.

Sürgősen fel kell számolni tanácsainknál a megalkuvást, az opportunizmust, a nemtörődömséget, mely igen komoly mértékben akadályozza a község begyűjtését. A z-amárdi tanács a járási tanács többszöri felhívása ellenére sem gondoskodott a szükséges tárolóhelyről, így a legutóbbi napokig ennek hiányában nem is folyt begyűjtés a községben.

De hiányosság van egyes helyeken az ellenőrzés körül is. Nem ellenőrzik a kukoricatörés bejelentését és ennek következtében azt sem tudják megállapítani, hogy 5 nap után az engedély kiadásától teljesítik-e a beadási kötelezettséget, vagy nem. Természetesen a felelősségrevonás is elmarad ilyen esetben a mulasztókkal szemben.

A becsületesen teljesítő dolgozó parasztok joggal elvárják a község vezetőitől, hogy nemcsak akkor érvényesítse a törvényt, amikor erre a felsőbb szervek felhívják a figyelmét, hanem munkájában ez legyen a központi kérdés. Tanácsaink vegyenek példát Va- rászló, Csákány, Főnyed, Öreglak községek tanácsaitól, ahol a törvény szigorú érvényesítésével kiharcolták a község szabadpiaci jogát. Ezeknek a községeknek dolgozó parasztjait jogos büszkeség tölti el és büszkén tekintenék a község vezetőire. Tanácsaink egyik legdöntőbb feladatai közé tartozik az állandó bizottságok mozgósítása. Ne elégedjenek meg azzal, hogy csak a bizottság elnöke foglalkozik a begyűjtéssel, hanem keressék fel a bizottság tagjait és bízzák meg őket korikrét feladattal. Legyenek felelősek egy- egy utca-szakaszért, küldjék e! őket a beadásban lemaradt dolgozó parasztokhoz, adjanak nekik olyan feladatot, melyet szívesen végrehajtanak. Érezzék az állandó bizottság tagjai fontos megbízatásnak a munkát. Az állandó bizottság tagjának lenni annyi, mint közvetlenül résztvenni az állam irányításában, őrködni az állaim törvénye és rendje felett. Ahhoz, hogy megyénkben meggyorsuljon a begyűjtés üteme az elkövetkezendő napokban, igen nagy figyelmet kell fordítani a betakarítási mun kákra és arra, hogy a szedéssel párhuzamosan haladjon a begyűjtés. Csak így biztosíthatjuk, hogy megyénk becsületesen állja meg helyét az őszi munkákban, a begyűjtésben.

LENGYELTÓTI KÖZSÉG DOLGOZÓI LEVÉLBEN KÖZÖLTEK RÁKOSI ELVTÁRSSAL CSATLAKOZÁSUKAT

A CEGLÉDI TÁRÁS FELHÍVÁSÁHOZ

Szeretett Rákosi Elvtárs!

Fonyódi járás, Lengyeltóti község szocialista szektorainak dolgozói, valamint egyéni dolgozó parasztjai csatlakozunk a ceglédi járás versenyfelhívásához. A fonyódi járásban községünk járt az élen úgy a növényápolási munkában, mint a kenyérgabona beadásában. A kenyérgabonabeadást 128 százalékra, a takarmányigaibonaibe- adást 131 százalékra teljesítettük, melynek eredményéként elnyertük a járási pártbizottság, valamint a járási tanács vándorzászlóját. Fogadjuk, hogy az elért eredményeinket a ceglédi járás példája nyomán tovább visszük. Vállaljuk:

1. Községünk szocísi sía szektoraiban az őszi vetéseiknek 80 szá zalékát keresztsorosan végezzük, melynek e edményeképpen 10 vagon terméstöbbletet érünk eh

2, Az őszi gabonavetést: ősziárpából szeptember 18-ra teljesítettük, a rozsvetést szeptember 25re, a búzavetést október 2-ra teljesítjük.

3. A gépállomás vállalja, hogy

a szocialista szektorokban az elő irányzott felszántandó terület 40 százalékát előhántós ekével végzi cfl, A községben a gépállomás a tervét a fent jelzett határidő előtt 5 nappal előbb befejezi,

4. Burgonyabeadásí tervünket szeptember 15-íg 105 százalékra teljesítettük. Vállaljuk azt, hogy a kukcrícabeadási térvükké} október 20-ig 101 százalékra, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, november 7-ig pedig 115 százalékra teljesítjük,

5. A havi tervünket tejből 105 százalékra, a bsromfíbeadásí tér vünket november 7-íg 115 száza iékra, tojásbeadási {érvünkét december 21-íg 120 százalékra és az 1952. évi december 31-íg esedékes hízottseríésbeadási tervünket december 21-íg 110 százalékra Íeijí6. A naprsfoigóbeadási tervün két október 10-ig 110 százalékra teljesítjük.

7. A kukorícaszár letakarítását I október 25-íg végrehajtjuk és azt 'október 30 ig besílózzuk.

8. Az őszi mélyszántást november 10-ig 24 27 centiméterre elvégezzük,

Lengyeltóti község szocialista szektorainak dolgozói és egyénileg dolgozó parasztjai nevében mi, alulírottak fogadjuk Rákosi elv- társnak, hogy vállalásunkat maradéktalanul végrehajtjuk és versenyre hívjuk a fonyódi járás és Somogy megye összes községeit, valamint párosversenyre hívjuk Buzsák község dolgozó parasztságát.

Előre a terv sikeres teljesítéséért! •

. Horváth János MDP-titkár.

Bagó Gyula

vb-elnök.

„Boldog vagyok, hogy ötéves tervünk egyik nagyszerű létesítményében, a Kaposvári Textilműben dolgozhatom ..

SOKGYERMEKES kubikos -családból származom, kilencen voltunk testvéreik. Apám nevelésünkre nem igen tudott gondót fordítani . .. Iskolába mindössze 10 hónapig jártam, mert akkor már fiatal korom ellenére apámnak kel lett segíteni a kubikosmunkában, talicskát húztam.

A kubikosmunka mellett mező- gazdasági napszámba, aratni is jártam, hogy életünket valahogy tengetni tudjuk. 20 éves koromig ez volt a sorsom. Ezután házi cseléd lettem, 13 évig szolgáltam. Állásomtól elbocsátottak 13 év után, mert a „Népszava” előfizetője és terjesztője voltam és munkaadóm egy alkalommal megtalálta szobámban a lap egy példányát. A ,,Népszaváét még apám mellett végzett kubikosmunkám alatt kezdtem olvasni és terjeszteni. Résztvettem apámmal együtt a munkásmozgalomban. Apámat. a csendőrök el is hurcolták, megverték, azért, mert pár fillérrel több bért követelt.

AMIKOR FÉRJHEZMENTEM,

akkor sem lett semmivel sem jobb az életem. Férjem alkalmi munkás

volt. és hol keresett, hol nem, de legtöbbször semmi munkája nem volt. Férjem bWteges is volt, a gyógykezelési költséget nékem kellett megkeresni. Én magam is dolgoztam. Férjem 6 évi betegeskedés után meghalt. Egy fél házat és házhelyet hagyott rám, amelyet 1500 pengőért el kellett adnom, hogy a temetés után a 3000 pengő adósságot rendezni tudjam.

Férjem halála után is alkalmi munkával tudtam a mindennapi kenyeret magamnak biztosítani. Kaposváron éltem át a háború borzalmait. Szorongó szívvel vártam a felszabadító Vörös Hadsere- áeC'

RÉ'SZTVE^TTEM az első párl- mcgmozdulásokon, 1945 óta aktívan dolgozom a munkásmozgalomban. Boldogan dolgozom, mint felszabadult, a férfiakkal egyenrangú nő. Örömmel láttam azt a hatalmas fejlődést, amely a 3 éves, majd az 5 éves terv sikere nyomán egész országunkban, így a mi városunkban js napról-napra láthatóvá vált. Amikor a terv során megyénk büszkeségének, a Textilmü.

nek építkezése megkezdődött, égett bennem a vágy, hogy ennek a hatalmas alkotásnak építésében én is résztvehessek.

Amikor még az építkezés alapjait kezdték lerakni, én már akkor szerveztem, toboroztam a fonólányokat, hogy a meginduláskor ne legyen munkaerőhiány. Azóta itt dolgozom. Életem egészén megváltozott. Tudom, hogy ma mar a dolgozók államának és is megbecsült munkása vagyok és nem fenyeget a múlt réme, az a bizonytalanság, hogy mikor kerülök munka nélkül az utcára.

IGYEKSZEM is meghálálni boldog és szép életemet jó munkámmal Rákosi elvtársnak és nagy pártunknak. Idős korom ellenére is részt akarok venni nemcsak vállalatunk további építésében, de pártunk megerősítésében is, hogy a reánk váró feladatokat is olyan sikerrel tudjuk megoldani, mint azokat, amelyeket már megoldottunk, és amelyekre büszkék vagyunk.

Rakovszki Gyuláné,

Textilművek dolgozója.

A MÚLT — ás jelenem . . .

púm kisgyerek kom óta cselédember volt. Egyik uradalomból a, másikba vándoroltunk, költözködtünk, ahol éppen munkát kapott, Volt kanász, béres, kocsis, egyszóval amilyen műnkéit kapott, A lakásunk nagyon szűkös és egészségtelen volt. Három családdal lakiunk egy szobában. Alig fértünk el. megértük egymást elkeriilm.

Én is korán apám sorséira jutottam. Négy elemi iskolát végeztem el, de azt is mindig másik helyen, ahol éppen laktunk.

Tizenhatéves koromban már kocsis voltam, emeltem a nehéz zsákokat. Kint az istállóban alud. torn, •mert bent a szobáiban nem volt hely számiunkra. Három család lakott egy szobában, alig fértek el a kicsinyek bent, nemhogy mi nagyobbak is bent aludhattunk volna.

18 éves voltam amikor kitört az első világháború- Engem is besoroztak katonának, hogy védjem a hazát: az urak hazáját. Kikerültem Olaszországba, kint a fronton háromszor megbetegedtem, elég súlyo.

san és mégsem szereltettek le, kellett az ágyútöltelék. Kint a fronton, a sok fázás, és éhezés között jöttem rá, hogy milyen igazságtalanul harcolunk mi, védjük az urak jogait, azok hazáiéit és ök otthon dőzsöl, nek, mi meg fagyoskodtunk s ez ellen semmit nem tudtunk tenni.

luíboYú befejezése után hazajöttem, a barcsi fűrészüzembe dolgoztam. Beléptem a szociáldemokrata pártba, itt pró. báltwnk valamiképpen változtatni nehéz sorsunkon, Nem sikerült.. Szétbomlasztották a pártot, csak illegalitásban dolgoztunk tovább.

19 hír-ben mint megbizhatatlan egyént a nyilasok internálótáborba szállítottak. Nagykanizsára. Ott egyik nagybirtokon dolgoztam, a szabadulásomig, Az intemálóiábor- ban már hallottam titokban róla, hogy közelednek a szovjet katonák, tudtam, hogy közeledik a mi sza. badságunk is. Kiszabadulásom után ismét visszakerültem a fűrészüzembe dolgozni. A Gestapo állandóan figyelte minden lépésemet, nagy éberségre volt szükség, nehogy valamit mozgalmi munkámról észre.

vegyenek. Egyre közeledtek a szovjet katonák. már hallatszott az ágyujk dörgése, amikor ismét elvittek munkaszolgálatra. A szovjet katonáik szabadítottak ki.

felszabadulás után megalakítottuk a Kommunista Párt helyi szervezetét és azóta jó munkámmal igyekszem elősegíteni szocializmusunk építését. A barcsi fűrészüzemben a keresztfűrésznél dolgozom. Élmunkás és sztoMmc- vista lettem. Megváltozott az én életem is a felszabadulás óta. nem kell egyik helyről a másikra vándorolni, munkát keresni. Megvan a rendes megélhetésem, lakásom. Nagyon sokat köszönhetek pán tunknak és népi demokráciánknak. amit igyekezete is visszahálálni. ötéves tervemet négy és fél év alatt be akarom fejezni, hogy ezzel is hoz. zájándh ássák ötéves tervünk sike. rés befejezéséhez és békénk védelméhez.

Kapocsi György a Barcsi Fűrészüzem sz tah a novista élmu n kása