Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

Csütörtök, 1952 szeptember 18. SOMOGYI NÉPLAP 3 Siránkozás helyett dolgozzék a mernyei tanács • • Községi tanácsaink döntő több-’ adatot, annihez szívós népnevelő, a leghelyesebb azokat kijavítani, sége jól állta meg a helyét a ke-■ agjtációs munkára van szükség, nyérgabona begyűjtésében, időben 1 Ahhoz, hogy a község behozhassa készült íel az őszi begyűjtésre is.; lemaradását, szükséges, hogy a Azokban a községekben, ahol a i legsürgősebben változtassanak pártszervezet irányításával dolgo- munkamódszerükön. zott a tanács, nem maradtak el az eredmények. De nem ez történt Mernye köz­ségben. Népnevelők és a begyűj­tési állandó bizottság csak papíron szerepelnek, s így nem véletlen, hogy a gabonabegyűjtési tervet a község alig 95 százalékra tel­jesítette. Egy helyben topogott a tanács, együtt sír az ellen,seggel, hogy ,,nincs miből teljesíteni a tervet“. így a kártérítés kivetését is szük­ségtelennek tartották <i. lemaradókkal szemben. Nem tnnuitnk « hibákból Elérkezett az őszi növények be­gyűjtése. Mernye községi tanácsa nem okult a gabonabegyűjtésnél elkövetett hibákból. ' Hasonlóan állnak a burgonya, a kukorica be­gyűjtésével is. Elégnek tartották azt, hogy dobszó útján tudtára ad­ják a dolgozó parasztságnak, hogy a kukoricából szedésétől számított 5 napon belül, a burgonyából pe­dig a szedéssel egyidőben le kell adni, ami az állam részére jár. Az ilyen ,, nevelőimunka“ után nem csodálkozhatunk, hogy a kukori­cabeadást eddig 8 százalékra tel­jesítette a község. Az ellenség pedig végzi akna­munkáját és, igyekszik a paraszt­ság között azt a hangulatot kel­teni, hogy ,,a terv nem teljesíthető", pedig ezt megcáfolják a tények. Mester József 8 holdas dolgo­zó paraszt beadási kötelezett­ségét 144 százalékra teljesítet­te, Özv, Barka Istvánná 224 százalékra tett eleget az állam iránti kötelezettségének, •de mindenkor példásan tesz ele­det beadási kötelezettségének Vali Gáspár 10 holdas dolgozó paraszt, aki árpabeadását 192 százalékra teljesítette. A. példamutatókkal azonban nem törődik a tanács. Az őszi begyűjtési terv teljesí­tésének elhanyagolásával párhuza­mosan nem sok gondot fordít a tanács a tojás-, baromfi- és ihízott- sertés begyűjtésére sem. Tojásból 80, baromfiból 38, hízottsertésből pedig 14 százalékra tettek eleget beadási kötelezettségüknek, A községi tanács az íróasztal mellől akarja elvégezni azt a fel­Horváth Ferenc párttitkár elv- társ, amikor segítséget kérnek tőle a begyűjtéshez, ne azzal válaszol­jon, hogy i,akkor az én munkámat mikor végzem el?“ —, hanem hív­jon össze gyűlést, ahol a pártta­gokat ellátja népnevelő, agitációs szempontokkal és személyes pél­damutatásával is meggyőzi dolgozó paraszttársait a beadás teljesíté­sének fontosságáról. Keltnek életre n begyűjteni állandó bizottságot mely a népnevelőknek segítséget ad a munkáihoz és betenkint leg­alább egyszer rövid megbeszélé­sen mondják el milyen hiányossá­gokat vettek észre és hogy lenne A községi tanács pedig a leg­szigorúbban alkalmazza a tör­vényt fzokkaj. szemben, akik nem teljesítik beadási kötele­zettségüket és lemaradásukkal hátráltatják a terv teljesítését. Ne sajnálkozza ii a le a kuláko'kon. Ezt az opportu­nista magatartást számolja fel a tanács valamennyi dolgozója és azon dolgozzanak, hogy a tervet 111inde nkor t ellj esí t s ék. Mernye község lemaradásához hozzájárult az is, hogy-a járási ta­nács a hibák észrevétele után sem tette meg a kellő intézkedést. Nem adta meg azt a segítséget, amivei most, az őszi begyűjtéskor be tud­ták volna hozni a lemaradást. A jövőben tehát az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a le­maradt' községek irányítására és segítésére. Fehér Lajos: Szovjet tapasztalatokkal a szocialista mezős; a z daságért A néhány nappal ezelőtt zárult Ünnepi Könyvhét egyik kiemelke­dő alkotása Fehér Lajos könyvef melyet a Szikra Könyvkiadó aáctt ki. Megismerhetjük belőle a nagyszerű, szovjet mezőgazdasági tudo­mány új módszereit. ..Nem az időjárás; az ember a gazda!” — hirdeti az egyik fejezet cÁme. Valóbany a kommunizmus hatalmas'építkezését, a. sztálini terme, szetátaiakító tervek korszakéiban már az ember uralkodik a természet vak erői felett. A víljamszi talajművelési rendszer, a négyzetes vetés, a pótbeporzás; a vetőmag elöcsiráztatása; « mezővédő erdősávok, ba­rázdás öntözés és a többi modern szovjet eljárás átalakítja szülőföl­dünket, A szovjet agrotechnika segítette hozzá növénynsmesítöinleet ah- • hoz is. hogy ma már olyan növényeket termesztünk, amelyekről az. előtt alig hallottunk: édeskrumplit és Iwkszagizt, citromot, narancsot, mandarint és gyapotot termelünk 200.000 holdon, A belterjes állattartást, az évi 2U00 liter tejet adó tehenek he­lyes takarmányozását, a Stejmann-féle kosztromai borjúnevelést, munkaérdemrendes juhászok és sertésgondozók munka,módszereit az egész ország dolgozó parasztsága megismerheti a könyvből. Valósá­gos gyapjúgyárak az aszkánai módszerrel nevelt juhok. Ezt az új­rendszerű, szovjet juihtenyésztési módszert a kenderszigeti és mező. hegyesi állami gazdaságban már alkalmazzák. Fehér Lajos müve sok szakkérdést tárgyal, mégsem száraz szak­könyv. Kommunista írta, aki tudja, hogy a termelési és politikai prob­lémákat nem lehet szétválasztani. A Szovjetuniótól modern agrobio. iógiai ' eljárások mellett megtanuljuk a mezőgazdaság szocialista át. szervezésének módszereit. A szocialista mezőgazdaság megteremtésé­nek nagy elvi kérdéseit Lenin és Sztálin elvtársak dolgozták ki és a kolhozok gazdag tapasztalatainak kiapadhatatlan kútforr áfából me­rítjük szövetkezeti gzdálkodásunk napi gyakorlatában felmerülő prob­lémák megoldását. A fürediúti építkezés ipari-tanuló brigádja jobb munkával készül november 7-re A fiiredűítí II. számú építkezé­sen dolgozik Szőke Gyula ipari ta­nuló 'kőműves-brigádja. Másfél éve, hogy kőművestanulók, máris elsajátították a szakmát. Elisme­réssel beszélnek róluk a többi fia­talok. A brigádban maga a brigád­le, munka ulán a Berzsenyi-utcai tanuló otthonban tanulhatnak, szó­rakozhatnak kedvükre. Egész meg­változott életüket a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomnak kö­szönhetik, mégis vannak olyan fia­talok, alkik nem értik meg, miért nek példát, de nem maradnak el mögötte Borbély János es Vörös Gyula sem, akik szintén becsülete­sen kihasználják a munkaidőt. A fiatalok megértették, ha töb­bet termelnek, igyekeznek a szak­mát jól elsajátítani, amire lejár a tanulóidejük, valóban mint jó szak­munkások kerülnek ki az építke­zésről, s a szocializmus építésének bátor harcosaivá válnak. Már nem sok idejük van vissza a vizsgához, mindössze néhány hónap. Lelkesen készülnek erre a nagy alkalomra. Elsősorban úgy bizonyítják be, hogy megérdemelték az állam bi­zalmát, támogatását, hogy terme­lésüket még jobban növelik Az elmúlt héten megtartott DlSZ-taggyőlésen komoly fogadal­mak hangzó!t k el. A Nagy Okiéin,ri Szocialista Forradalom 35, évfordulójá­nak tiszteletére teljesítményü­ket 86 százalékra emelik. A fiatalok megértették, hogy ók is sokat köszönhetnek a Nagy'Ok­tóberi Szocialista .Forradalomnak, neki köszönhetik, hogy most era: berséges körülmények között szak­munkásokká nevelik őket, hogy es­/.etien dolgozzanak. Horváth István tanuló munka- időközben ' többször el-elmara- dozík, ezért van, hogy brigádjatagjainak a megbecsülését még mindig nem indfmegszerezni, nedirt ü is tud jól dolgozni, ha akar. A brigád tagjai a .november 7 í felajánlásuk­nak pedig csak úgy tudnak eleget lenni, ha mindenki becsülettel ki­veszi részét a fogadalom teljesíté­séből, tehát Horváth István éppen úgy, mint Szűke Gyula, Borbély ■János és a többiek. Az élenjárók­nak, a brigádvezetőnek 'pedig még többet kell foglalkozni a lemara­dókkal, megértetni velük, hogy tossz munkájukkal hátráltatják az egész brigád munkáját és ez azt jele ti, hogy az egész brigád be­csület» forog kockán, A Szőke brigád legutóbbi ered­ményei arra mutatnák, hogy meg­állják helyüket a fogadalmak tel­jesítésében, erre biztosíték Szőke Gyula, Borbély János, Vörös Gyu­la eredményei és a többiek lelke­sedése, akik minden körülmények között utol akarják érni az élen­járókat. * Téglagyáraink a 113. negyedévi terv teljesítéséért A Marcali Téglagyárat a múlt rendszer megyénk másik 17 tégla­gyárával együtt elnyomta. Létre hozták ugyan a kiskapacitású pri­mitiv téglagyárakat, de azzal már nem törődtek, hogy a fejlődéssel lépé'st is tudjanak tartani, termelé­kenységük emelkedjen. Emberte-1 tették, len körülmények között dolgoztat­ták a munkásokat, amiért még a megélhetéshez szükséges munka­bért sem tudták megkapni. Miután a továbbfejlődés lehető­ségét nem adták meg a kis üzemek­nek, hamarosan mindent kivettek belőle,- ami még kivehető volt. Így volt ez a Marcali Téglagyár­nál is. A gépesítésnek nyoma sem volt és rövid pár év alatt lehagy­ták nagyobb versenytársai. Népi demokráciánk — mint minden té­ren itt is jelentős változást ho­zott. Fokozatosan megkezdődött a gépesítés és ma már teljesen megszűnt a kézi vetés, A korszerűsítéssel együtt a ter­melékenység is emelkedni kezdett. Az ötéves terv döntő évében már a kedvező időjárás ellenére tervü­ket közel 100 százalékra teljesí­c/t szebb élei álfát aálajzlatta SzzeitbaLázs A szent Balázsi megállóhoz a Zselicség dombkoszorúja közé érkezett a vonat. Az állomáson Ismeretlen arcú jóbarátolk fogad­tak. — Az elvtárs hozzánk jött. a termelőcsoporthoz? — Igen, — válaszoltam. — Ván is itt látnivaló. Kérdez ze meg csak Bernát Pistát, ifj. Ma- za Jánost, ifj. Papp Józsefet és min­denkit . .. Valóságos forradalom volt néhány nap alatt a mi közsé­günkben. A korareggeli óráikban történt ez. Az utca már népes volt, A ko- vácsanihely előtt 10—12 ember vá­rakozott. Ott mondta el az egyik, hogy az Előre termelőcsoport el­nökének ifj. Papp Józsefet válasz­tották meg. Mindig első gazda volt a falúban és mindenki hallgat rá. Nem sok idő múlva a tanácsház­nál egy asztal mellett ültünk: ifj. Papp József, $árdi élvtárs és a ta­nácstitkár. Hosszan beszélgettünk. — Azért .mégis csak az asszo­nyoknak köszönhetjük, hogy egy •csoport van a községiben. Ők nem engedték, hogy az emberek több csoportot alakítsanak. Ők hozták az egész községet egy asztal mel lé. Okosan gondolkodott Bernát Pista felesége, meg Erdő néni vélekedik Sárdi József tanácsel­nök. A községben a felszabndu­las óta i5 családi ház épült. Ifj. Maza János meg istállót épít most. Sántosról jött vissza szülőfalujába, hogy csoporttag lehessen. Ö volt az egyik kezdeményezőije a cso­port megalakításának és most így besizé'l: 1—- Bátran merem mondani és ígérni az egész tagság nevében, hogy a jövő esztendőben már hoz zánk jöhetnek el látogatóba a még kívülálló dolgozó parasztok. Az én reményem már valóság. Megtalál­tam és egész községünk megtalál­ta a helyes utat, mely biztosít­ja a több kenyeret és a boldog jő vőhöz vezet bennünket, . Az útról — Mazdáktól valamivel lejjebb — üres szekérrel líojckil udvarába ifj. Pap János. Az udvar­ban az istálló mellett S2 éves öreg édesanyja áll. Gondolkodik. Szá­mot vetett a régivel és a szép jö- vőiől tervezget. Mellette 4 éves kis unokája játszadozott. Az ő jö­vőjére gondolt. Fáj Juli néninek, hogy az urak Magyarországa elra­bolta fiatalságának legszebb éveit. És az öregek közül sokan vissza­emlékeznek a múlt keserűségeire és derűsen gondolnak a holnapra. Szeretnének most fiatalok lenni, olyan fiatalok, mint Csutorás Pisti úttörőpajtás, vagy mint Erdő Zsu­zsa, aki így vélekedik: i — Mi a szocializmust épít­jük, amikor jól tanulunk és ez­zel segítjük községünkben győze­lemre vinni a béke ügyét. Megvan a lehetőségük a tanulás­hoz. Az új termelőszövetkezeti község már most, a kezdet kezde- t.iVn, négyezer forintot szavazott meg az iskolai felszerelésekre, a biológiai, fizikai kutató munka fej­lesztésére. Természetesen van olyan is a faluban, akinek ez nem tetézik. Ez pedig„ NoTlcs István esperes-plébános ,,úr". Az iskola új felszerelését feleslegesnek tart: ja. A tanács 2800 forintért mik­roszkópot vett az iskolának, hogy a gyerekek ezen keresztül még job­ban megismerhessék a természe­tet. A gyerekek nagy érdeklődést tanúsítónak eziránt. Az esperes­nek pedig azért nem tetszik, mert tudja, hogy amikor a gyerekek fel­ismerik az igazságot, megvetik az általa annyit emlegetett csodás me­séket. — Minket- eleget butítot­tak a papok, legalább fiainkat, leányainkat ne vezethessék félre, -- Ezt tartja a falu. Az esti órákban a Budapesti Bábszínház tagjai tartottak elő­adást a község dolgozóinak, me­lyen majdnem mindenki résztvetj. Utána ünnepélyes tanácsülést ren­deztek, Sárdi elvtárs szeretettel üdvözölte a tszcs vezetőségét és többek között ezt mondta: — Mi, elv társak, megértettük az idők szavát, kéz a kézben, rá­léptünk a szebb élet útjára, me­lyet nekünk szeretett vezérünk, Rá­kosi élvtárs jelölt meg . . . Éljen! ; harsogta közbe az ünneplő tömeg. Az ünn^nélves tanácsülés után tartotta meg első értekez: letét a ts«cs Elég viharos volt ez az értekezlet. Sokan voltak és sok kérdést vetettek fel. Pető György a háztáji gazdálkodással kapcsolat­ban, Ripli Sándor meg a munkaerő kérdésével foglalkozott. A terme­lőcsoport elnöke röviden megvála­szolt mindenkinek, majd végül ki­hangsúlyozta; — .Tagságunk senki helyett sem fog dolgozni, ezt vegye tudomá­sul mindenki, aki spekulál. Mert vannak ilyenek. Jól gondolják meg tagtársak, a spekulánsoknak föld­jükkel együtt tesszük ki szűrét. A tagság helyeselt. Az értekezleten ezután tszép fel­ajánlásokat .tettek. Vállalták, hogy az Októberi Szocialista Forrada­lom 35, évfordulója megünneplésé­nek tiszteletére a jövő héten el­kezdik a silózást- és folyamatosan 700 köbméter ürteret töltenek meg. Az őszi mezőgazdasági mun­kákat pedig az előírt határidő előtt két nappal előbb elvégzik. Keresztsorosan vetnek 260 hold őszi terményt, mely területen tel­jes egészében alkalmazzák a szov­jet agrotechnikai módszereket. Így akarják valóraváítani ígéretü­ket. * Az értekezlet utáni nap regge­lén Bernát Istváin boldogan mo­solygott szobája ajtajában. Nagyot szívott a friss levegőből. Kivirradt már és mi feléb­redtünk .. . Egy új hajnalra ébred tünk, hogy egy új úton, a boldo­gulás útján valóraváltsuk mind­azokat, amiről eddig csak álmod­tunk — mondottá éis leakasztot­ta a szegről a szerszámot, az is tállóhoz ment, befogta a lovakat és elindult ■ • • Most, a harmadik negyedév­ben az üzem dolgozói nemcsak teljesíteni akarják tervüket, hanem az első félévben adó­dott lemaradást is behozzák. Harmadik negyedévi tervük nyérsgyártását szeptember 1-ig 50 százalékra teljesítették, így foko­zatosan behozzák első félévi lema­radásukat. Tervük teljesítésében nagy segítséget nyújt a dolgozók­nak az erőgép, amely még ebben a negyedben is hiányzott- A gép, és a dolgozók öntudatos munka­versenye -biztosíték arra, hogy har­madik negyedévi tervüket 100 szá­zalékra teljesítik. Az üzem dolgozói lelkes munka- versenyben végzik munkájukat. Számosán kiváló eredményeket ér­nek el a verseny során. Rejtniejer József és Szabó István állandóan túlteljesíte­nek, 15 -én a napi tervüket 114 százalékra teljesítették. Nem maradnak le a még hátralévő napokban sem, ígérik, sőt inkább arra törekednek, hogy .eddigi ered­ményeiket még fokozzák, hogy mielőbb büszkén jelenthessék; ter­vüket teljesítették. Velük együtt éreznek és dol­goznak megfeszített erővel a töb­bi téglagyárak dolgozói is. Kétlie- Iyen is lemaradás volt, nagy ki­esést jelentett az időjárás. A dol­gozók azonban nem kedvetlened- tek el, hanem szorgalmas munká­val igyekeznek behozni a lemara­dást­Ezzel a tudattal végzik munká­inkat a Balatonszentgyörgyi Tég­lagyár dolgozói is. Még messze áll­nak a harmadik negyedévi tervük teljesítésétől. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy leállnak a munka­versennyel, hanem még nagyobb lendülettel fognak hozzá a mun­kához, hogy a lemaradást behoz­zák. Megyénk téglagyárai kis üze­mek. A legtöbbnek létszáma álig haladja meg az ötvenet. Nemré­gen még nem ment ritkaságszám­ba, hogy a dolgozók indokolatlanul kimanadoztak a munkából, lazítot­ták a munkafegyelmet. A legtöbb esetben innét adódott, hogy lema­radták a tervteljesítésben. A ne­velés során azonban megértették már a dolgozók, hogy ilyen maga­tartás nem méltó hozzájuk és ma már öntudatosan harcolnak a ter­vek maradéktalan teljesítéséért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents