Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-11 / 213. szám

Csütörtök, 1952 szeptember 11 SOMOGYI NÉPLAF 3 QlÁifú diiitLölmieiáiikbatL LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER... A MEGYEI LEVÉLTÁR régi ira­tai között .keresgélve sok adóéra tet­tem szert. Szomorú képet festenek -ezek a múltról, megelevenítik azt minden nyomorúságával, minden bűnével. EgU nagy fekete,táblás könyv kerül! a kezembe. Nagyi sö­tét táblájával mintha a múlt sötét­ségét ábrázolná. Nézegetem, lapoz­gatok benne, a Somogy megye tör­vényhatósági bizottságának évnegye­ded közgyűléséről szóló, olvasható jegyzőkönyvek. Azon az oldalon nyitottam fel, ■amelyen ,,méltóságos“ Stephaich Pál alispán „úr“ a megye területén előforduló járványos betegségekről lesz jelentés! a közgyűlésnek. Felso­rolja a betegségeket szám szerint és azt, hogy hányán haltak meg a be­tegség következtében az elmúlt ne- ■gyedmbe.n, az 1930-as év első ne­gyedében: 62 fertőző betegség, eb­ből A3 halálos kimenetelű. A kö­vetkező évben még nagyobb a he- ítény fertőző betegségek száma és nagyobb a halálozások száma is, 52 ■ember, illetne gyermek esett áldoza­tul a fertőző betegségeknek. A kö­vetkező években nagyobbodnak ezek ■a számok. A csecsemők több mint húsz százaléka meghalt. Ezek csak számok és adatok, amelyek mögött ha jól megnézzük, a betegségek és halálozások komoly .okaira bukkanunk. A társadalom felépítésének a megvizsgálása elég, hogy meglássuk a számok mögött lévő okok magyarázatát. Ok, ahol csah pár ezer ember élvezi és hasz­nálja fel 7—S millió munkáskéz­nek a gyümölcséi, ott, ahol nincs munkalehetőség, ott, ahol az em­berek ezrei nyomorúságos viskók, ban laknak és nincs meg a min­dennapi élelmük, könnyen pusztít a: járvány, a különböző betegség- A fokozódó nyomor egyre nagyobb számát cmbeN döntött betegségbe, •egyre nagyobb területet hódított inéii magának a járvány, a fertő­zés. NEM CSODÁLKOZHATUNK azon, hogy a heveny fertőző betegségek és halálozások szúrna, egyre nő, mikor maga az uralkodó osztály is végzetesnek találja a nyomiont és kivezető úl-at keres belőle. így szá­mol be a nagy nyomorról Stephaich alispán: ,,Tisztelettel jelentem, hogy Somogit vármegyében, de különösen Kaposvár városában a nmnkanélkü- lisóg ijesztő mérvben gyarapodik, a kézi napszámmal kenyerét kereső nép nagy rétege a leírnininwnoi biz­tosiló keresetét scan tudja előterem­teni s a nyomor feltűnő...“ S a nyomár következménye a betegség. A gyenge és hiányos táplálkozás, a m.ssz lakás a szegény emberek százait teszi beteggé, korún mc\g- öregíti őket. A gyenge szervezet nem híd dlentúllni a járványoknak és ha egy nyomortanyán felüti fe­jét, ott nincs menekvés, kíméletle­nül szedi áldozaiaÁt. A kórházak csak azokat 'fogadják be, akik fi­zetni tudnak, Iw szegény kerül be a kórházba nem sokat törődnek vele, hisz nem tud fizetni, nincs belője semmi haszon, miért paza­rolják“ rá az időt és a drága or­vosságot. •Városon az összezsúfolt lakások, n.mnkanélküli.vég, a gyárak szeny- nyes levegője, falun a vályogkuny­hók, cselédlakások, sokgyermekes családok, a rossz termés, a kevés kommenció következtében betegedik pusztul felnőtt és gyermek egya­ránt. AZ Elet Ért, A kenyErErt könyörgő emberek százainak kér­vénye kerül rt kezembe. Egy, tehén úráiért, vagy egy kis ház felépítéséi- nck kamatmentes köles-önéért kö­nyörögnek kérvényeikben, llázuk diiledezőben van, egy szobában nyolcán, kilencen laknak és egy egészségesebb, jobb lakásért, esedez­nek, de beszéljenek a kérvények. Stroh mnyer János marcali lakos írja: „Hét tagú családommal egy bé­relt lakásban lakunk, az egészség felen és nagyon zsúfolt, úgy, hogy a nedves kis szoba egészségünkre veszélyes...'1 Kamatmentes kölcsönt kér, hogy eg!l kis házat építhessen. Kovács István szőllőskislalci gaz­dasági cseléd írja: ,,Szeretnék nagy­számú családom részére házat épí­teni, hogy családommal legyen hol meghúzni magamat, ha már nem Indok szolgálni...“ A kérvények egy­re nagyoibb nyomorúságról számol­nak be. Kuminecz Imre Csököhjröl írja a következőket: „Talajvíz any- ira megrongálta a házai, hogy az annyira besüllyedt a földbe, hogy az aíjtót, sem tudom használni, ha­liéin lélen-nyáron függönyt akasz­tunk az ajhj helyére, de emellett az épület már veszélyessé vál! s attól kell tartani, hogy, rövid idő alatt a fejünk felett összedől az egész épület...“ Imncsics Ferenc. örUlosi lakosnak még rosszabb en­nél is a helyzete. ói-isi kamen mentes kölcsönt kér a következő indokok­kal: ,,Kérésiem támogatására felho- zom, hogy négy gyermekemmel és feleségemmel az apai öreg ház egyetlen szobájában lakom. Az a szoba eg’Jultal a konyhánk és élés­kamránk is- Gyermekeim még kicsi­nyek. A legidősebb 11 éves, a leg­kisebb S hónapos. Helyzetem annál is nehezebb, hogy az általam la­kok szoba is közös 3 testvéremmel és bizony nagyon rossz állapotban van...‘‘ EZ A NÉHÁNY KÉRVÉNY bemu­tatja a parasztság és a cselédség nyomorúságos életét. Nézzük meg mi- lelt a kérvényekre a válasz? Kétféle nyomtatvány szolgált vála­szul a kérvényekre. Egyik közöké: ...kérelmét a fennálló rendelkezések értelmében az engedélyezett költ­ségvetési hitel kimerülése miatt nem áll módunkban teljesíteni.“ A má­sik azzal utasította el « kérvénye­zőt: ...csak azok a családok kaphat­nak kamatmentes kölcsönt, akiknek négy IS éven aluli gyermekük van és teljesen vagyontalanok. Ez a két válasz megfelelt alispán „mák" po­litikájának, ha nagycsaládos' volt a kérelmező, azzal utasították el, hogy a hitel kimerült, ha négynél kevesebb 18 éven aluli gyermek volt, azzal, hogy csak a négygyer­mekes családok kaphatnak kölcsönt. Hogyan biztosították volna alis­pán „urék“ a munkások ési szegény- parasztok kulturális' szükségleteit, mikor még az élet legszükségesebb követelményeit, a rendes lakást, megfelelő bért s>em adták meg a dolgozóknak- Az embert még any­ucira sem becsülték, mint az álla­tot. Az áltat még értékeit jelentett számukra, mert annak elpusztulásá­val anyagi kárt szenvedtek, de ha egy embi’r meghalt, nem jelentett semmi kárt, hisz ott állt mögötte a munkanélküliek tömege, akik alig várták, hogy valami nmüket, jusson számukra. Egészségügyi szempont­ból ne,ni voltak, de nem is lehet­lek követeléseik, mert ismét köny- nyCu a munkanélküliek lábaiéhoz kerültek volna. Az- emberek tengni,'ék nyomorfi- súgás életüket, a társadalom és, a természet kegyetlen törvényei ,un il­lemünk rajtuk. A háború idején még rosszabb lert u helyzet, beteg­ségekhez, nytmoiilnn még hozzájá­rult uz emberek mesterséges irtása is. A munkás, cseléd, szegényparaszt szenvedett, vérzett, pusztult az uruk miatt. VI'GE LETT EGYSZER a sok szenvedésnek is. .4 Szovjet Hadse­reg felszabadító harca után megvál­tozóit a helyzet, uz éft;/ Somogy me­gye. területéin is. A [ölduszítás, az üzemek államosítása incglcrcintetfe a dolgozók anyagi, jólétét, Ej tár­si'idillim rendszerünk az embert, énnel;c minden fölé, az ember lelt a legnagyobb érték. Az uz. ember, akit azejőlt pár évvel kutyának sem tartottuk, ma a legértékesebb szánumkivi. Megváltozott a falu és a város eleje, vele együtt dolgoztaink, 1111111- kásaink élete. Pártunk és kormány­zatunk gondoskodása< dolgozóink­ról, a jobb életkörülményeket meg­teremtő Jva'Arozatai és intézkedései eltüntették a nyomor tunyákat, a oá- lyogviskölcat. megszüntette a cseléd- lakások zsúfoltságát és egészségte­lenségét. Egészségvédelmünk kiszé­lesítést, új kór házaik, orvosi rende­lők felállítása a dolgozók egészségét védi- Megváltozott életűnk, az em­ber élets és egészsége — az egész nemzet ügye. Ezért létesültek új kórházak, szanatóriumok, rendelők. MEGYÜNK TERÜLETŰN a fel­szabadulás előtt Kaposváron és Marcalhbtm volt egy kisebb kórház. Ma Kaposváron, Marcaliban egy új. nagy, modernül felszerelt kórház■ Lengyeltótiban tüdőszanatórinm, Mosdóson iskolaszanatórium, Bar csőm, szemészeti és szülészeti osz­tállyal új kórház épült. A különböző védőintézkedések kö­ve! kéziében megszűnt a nagy cse- csemőhalandöság. Míg az 1930-as években a csecsemők 20—30 % ~a halt meg, ma 6—8 %-a Imi, meg külön­böző ibetegségekben. Bölcsődék léte­süllek, ahol a dolgozó anyák drága kincseit gondozzák, nevelik. Kapos­váron, Pusztakovácsiban, Nagyba­jomban, Kutason, Marcaliban, Iha- rosberényben, Lengyeltótiban és Sió­fokom örömmel viszik gyermekeiket a dolgozó anyák a bölcsődébe. Most épül Kaposváron a Fonoda' böl­csődéje. Jövő évben még újabb 10 bölcsödé biztosítja, hogy a dolgozó anyák nyugodtan végezzék munká­jukat. NAPKÖZI OTT HON OK, JÁTSZÓ­TEREK biri ásítják <1 gyermekek vidám életét. Uj orvosi rendelők épültek Attailán, Iktzsákon, T arany- ban, Taipsonyban. Körzeti rendelők Marcaliban, Siófokon, Tóban, Nagy­atádon, a járási székhelyeken. Nép­köztársaságunk elismerését és meg­becsülését fejezi ki a sokgyermekes anyákkal szemben. Segíti a gyerme­kek neveléséi n bölcsödében, a nap- köziottlionban, kollégiumban gon­doskodik a gyermekek ellátásáról, az 1 íttömöszcrvczelicl éS' a DISZ-el segít az anyáknak becsületes, szo­cialista gyermeket nevelni. Ezenkí­vül több anyát pénzjutalomban ré­szesít. A Népköziá esetsúg Elnöki Ta­nácsa jutalomban részesítette Makár Ferencné, kaposvári anyát, aki he­tedik gyermekének adott élete!, 1000 forintot kapott, de. Rercky András- né szintén kaposvári lakos, a tize­dik gyermeke után 1600 forintot kapott. EGÉSZSÉGVÉDELM ÜNK megin­dította harcát a népbetegségek el­len. A különböző védőoltások, szű­rővizsgálatok célja a betegségek megelőzésié és a népbetegségek meg­szüntetése. 1946-\ban 14.756 emberi vizsgáltak meg megyénk területén a tüdőgondozó intézetek, 1952-ben már több mint 140 ezrei, A kórluí- zak berendezése, orvosai, ápolói bizloisítékai annak, hogy a betegek gyógyultan térnek vissza családjuk­hoz, munkahelyükre. Államunk és pártunk minden intézkedésié a dol­gozó ember érdekében történik. Nem kell ma már reggeltől estig •dolgozni, « kollektiv szerződés meg­állapítja a munkaidőt, a pihenési idői és az évenkénti fizet eff szabad­ság idejét. Az alkotmány 40 parag­rafusa kimondja: ,,A Magyar Nép­köztársaság biztosítja a dolgozók­nak a pihenéshez ős az üdüléshez való jogát- E jogot a Magyar Nép­köztárs isiig a törvényes munkaidő, a fizetett szabadság és a dolgozók üdülésének megszervezése útján biztosítja.1' DQT.GO7.0lNK a jó munkájuk jn1 almául az ország legszebb üdü­lőhelyen töltik Szabadságukat. Mátráiban, Galyatetőn, Mecseken, Ba­latonon, az ország legszebb vidé- kein pihenik ki magukat, ott, ahol azelőtti a földbirtokosok és nagytő­kések dcvbézolták a nmmkás>ok ke­serves munkájának bérét. Kulturális igényeiket <a színházak, mozik, könyvtárak nagy száma biztosítja. A kultúra is hatalmamt fejlő* döfi. A könyv és a mozi a dolgo­zók szolgálatában áll, melyen ke­resztül megismerik Szovjetuniót, azt a világot, amelyet a múltban hamis színben műt (áfák be nekik. A köny­vön keresztül megismerik a tudást, •amit elzártak előlük. A kultúra ina fegyver a dolgozók kezében. Azok a lehetőségek, amelyeket pártunk és kormányunk biztosít a dolgozóknak mulatja, hogy nálunk a. legnagyobb érlek a dolgozó, az alkotó ember. Egervölgyi János. A Csurgói Lenüzem pártcsoportjai a tervteljesíféséri­Ilii MII mil II ■Ilii IMI III IIT—’»»»»«»«aMl A pártcsoiportok az idaipszemezet fontos részei. Feladatuk, bn”y kij­ön és állandóan foglalkozzanak mindéin egyes kommunista nevelésié­vel. A párt határozatait, .a párt szer­vezet vezetőségének utasításait a pái'tJcsopoiibizalmiak közvetítsék a ipárttegságlhoz és bevonják a cso­portjukba tartozó párttagokat ezek­nek a határozatoknak a végrehajtá­sába, egyben segítséget nyújtsanak az akadályok leküzdésében. A csurgói Leoiizeminé'i bárom párficso/port működik, egy a tjloló- nál, egy a turbinánál és egy a tűz­oltóknál. A -pártcsoiportok itt is segítik, miegkönmyítik a Ipértszier- vezet vezetőségének ni,unkáját. Ezt úgy sikerűi t megjvalóöítanio'k, hogy a páitvezetőség rendszeresen, foglal­kozik a párcsoporl bizalmi élv tár­sak kai. Kéthetink int értekezleten megbeszélik, hogy az elmúlt idő alatt milyen eredményeket értek el a munkában. A párcsoportbizal- miak beszámo ltak, hogyan oldották meg ;| feladatokat és a ipártveze- tőség megbeszéli velük, milyen leg- foul osabb munkát kell a következő kéj; hétben megoldani. Az egyik legfontosabb (feladat, amelyet a pártszervezet vezetősége állandóan napirendien tart: harc a több és a jobb terme ésért. Az elért eredmények annak tudhatok be, hogy a pártcsoipo rtb iz almi a k a párt­tagokkal és a a pártonkíviiliekkel állandó kapcsolatot tartanak. Tgy érlek el', hogy pl'. a Rőder- mozgalom egyre jobbam 'elterjed az üzemben, a legjobb dolgozók, szta- hninovisták védnökséget vállaltak a gyengébben teljesülő dolgozók felett. Morei János sztahanovista Iczkó Irén és Zsigaházi Magda patroná­ló sál vállalta. A kitartó, ,sz:íVós fog­lalkozásával elérte, hogy mind' Icz- kó Irén, mind pedig Zsigaházi Magda elérték a 100 százalékot, több esetben pedig tűi; is teljesí­tették. A pávüosoportok komoly se­gítséget nyújtottak a pártszervezet vezetőségének abban, is, hogy a dol­gozók többsége teljesítette fogadal­mát az augusztus 20 i versenyben. A muinkavej-senyi a ipárfcsoport- bizaümiak a dolgozókkal való állan­dó foglalkozáson keresztül fo­kozzák a harmadik n egyed­évi terv teljesítésének érdekében. A pártszervezet biztosította, bogy a dolgozók eredményei • állandóan frissen kint legyenek a 'vérsenytáb. ■án, a pár les oportb iza lm i elvlársak mindig tudják, hogy melyik dolgo­zóinak kell adni a legtöbb segítsé­get a termelés növelése érdeké­ben. Horváth Bábomé e vlársnó a tijol'ónál működő pártcsoport bizal­mija személyes példamutatással ser­kenti a pártcsoport tagjait a jobb munkára: teljesítménye 114 Száza­lék. Szabó János elvtársnő, a párt­csoport tagja, ne,ni sokkal marad el mögötte: 111 százalékos eredmén yt ért ej. A kommunisták példamutatása nyomán a pártonkívüliek is egyre többen teljesítik túl eddigi terme­lési eredményeiket. A (kommunista példamutatás nyomán javul a munkafegyelem A mumkialfegyelembontókat — akik többszöri figyelmeztetés után sem voltak hajlandók a fegyelmet be­tartani, — eltávolították az iizem- bö. A párlcsoportok a csurgói Len.- iiz,símben állandóan nevelik a dol­gozókat, rendszeresen foglalkoznak a legjobban teljesítő pártomkív-üli- ckkel és a pártbizalmi értekezleien fe hívják a pártvezetőség figyel­mét egy-egy kiváló munkát végző dolgozóra, aki érdemes arra, hogy a párt soraiba felvegyék. A iag és tagjelöltifeTvételi munkát eddig el­hanyagolták, a pártcsoportok fel­adata, hogy ennek ,a hiányosságnak kijavításához komoly segítséget nyújtsanak a pártvezetőségnek. Ál­landóan foglalkozzanak, neveljék továbbra is a dolgozókat a párt számára. A pártcsoportok Sok segítséget nyújtottak a pártvezetőségnek <az új oktatási év beindításához is. A dolgozókkal állandóan, foglalkoztak, javaslatot tettek a pártvezetőség felé, hogy melyik párttagot, vagy me­lyik pártonkívüli dolgozót vonják be politikai oktatásba. A háromta­gú bizottság a javaslatok utón be­szélgetett a dolgozókkal és képzett­ségüket figyelembevéve, különböző fokú oktatási formába javasolta őket­A csurgói Lenüzemiben is, mint mindenütt a pártcsotportok jó mun­kája a továbbiakban a pár'.csoport- bizfilmiak munkájától függ. Állan­dóan tanulmányozzák a Központi ' ezetőség -égutóbbi ülésén elhang­zott besziálmolókat és a dolgozók között a politikai felvilágosító mun­kát úgy végezzék, ahogy azt ® Köz­ponti Vezetőség ülése megszabta. A. Párt oktatás Hasa közleménye Szeptember 12-en a „Harc az ellenséges elméletek ellen a politikai gazdaságtan területén“ című előadás elmarad. iVkCgtartasanak időpontját a sajtón keresztül közölni fogjuk. A nagyatádi gépállomás dolgozói állandóan fokozzák a versenyt, jó munkamódszerrel dolgoznak A nagyatádi gépállomás dolgo­zói megértették az őszi kampány­munka jelentőségéi, ezért verseny­ben végzik a munkát, 'brigádok bri­gádokkal versenyeznek. A Kossuíh-brígád első dekád tervéi az őszi munkában 162 százalékra teljesítette, A brigádon belül jó munkát vé­geztek Radios Sándor,, aki 450, Nikolausz János, aki 320 és Borsi Ernő, aki 380 százalékra teljesítet­te tervét. Jó munkaszervezéssel érték el eredményeiket. Két gar­nitúra ekevas van. Az életien ekevasak cserélé­sét a pihenő műszak végezte. Az üzemanyagot két vontató- biztosítja a szántógépekhez. A körzeti gazdászok a hozzájuk tartozó traktorosoknak folyama­tosan biztosítják a munkát. A gépállomás szerelői állandó kapcsolatot tartanák a vidéken dolgozó traktorosokkal és az eset­leges üzemanyagzavarokat azonnal kiküszöbölik. A nagyatádi gépál­lomás először szedett burgonyát értékes szovjet burgonyaszedő­i géppel a mjkei termelőszövetke­zetnél. A burgonyaszedőgép 22 órai üzemeltetés alatt 10 k, hold burgonyát szedett fel, A gépállomás agronómusai fi­gyelik a termelőszövetkezetek munkáját, segítenek a tervkészí­tésnél és szakmai vonalon taná­csokat adnak. Rendszeresen részt- vesznek a taggyűlésen, ahol meg­beszélik a soromlévő munkákat. A gépállomás dolgozói nagy munkát fejtettek ki a termelőszö­vetkezetek fejlesztése érdekében. Atérezték Rákosi elvtárs kon­gresszusi beszédét, amiben világo­san megjelölte, hogy az első és legfontosabb feladat a termelőszö­vetkezetek fejlesztése és megszi­lárdítása. Ezen a téren Vída Jó­zsef br’gádvezető végezte a leg­jobb munkát. A 7 családból álló termelő- csoportnak új'abb tagokat szer­zett, így a létszám 52 családra, növeke­dett. Jól dolgozott Benke Imre agronómus is, aki Hósszuifalubaa új csoportot szervezett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents