Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-10 / 212. szám

Szerda, 1952 szeptember 10. SOMOGYI NÉPLAP eb ' 3 EGY DÉLSZLÁV KÖZSÉG MEGVÁLTOZOTT ÉLETE NYOMASZTÓ CSEND telepe- . dett a kis határmenti község­re. Lakácsára. A vályog-viskók ablakai sötéten meredtek az éjsza­kába, csak itt-ott hallatszott gyér- j meksírás, az emberek neihéz soha- j ja, amint az álmatlan éjszakán éle­tükről beszélgettek. Neihéz volt az élet a 900-as években. A néhány vályogviskóból álló falut nagykiier- jed'ésű uradalmi birtokok szorítot­ták össze, fojtogatták. A füstös la­kások és az omladozó fajiak között 4—5 család lakott egy-egy szobá­ban. A kis falu do gozó! summá- sok, hónaipszámosok voltak. A hat hónapi róbbtlnunkában nini tudták liiztositani még a szűkös megélhe­tést sem, a legszükségesebbek, a só, a petróleum is állandóan hiány­zott. Hajnali 2 órakor miniden nap megkondu'lt a munka kezdetét jel­ző kolomp, s a meggyötört, fáradt ömberck újból megkezd, ék a napot, az életet •őr.6 kapitalizmus taposó .•malmaiban. A rongyos, éhező gyer­mekek, a siírósze'mű anyák, gör- ny dthátii dolgozók ökölbe szorí­tott kézzel fenyegették meg a Zse- licszent jakabi 'apátság fényárban úszó kastélyát. A fogak közüli szű­rődött e]Ő a szó, de mind nagyobb erőre kapott, s ha Győri Vilmos főfelügyelő füléig e' jutott egy-egy halkan ejtett szó, az náluk már orkánt jelentett, megrecseglett© az ebektől és a kakas tollasoktól kö­rülvett kastély ablakait. SOXAN GONDOLTAK arra, hogy elhagyják a falut és másutt keresnek menedéket, a szen­vedés, ai nyomor és a megaláztatás elöl. Hiába volt minden. Hiába rót­ták a poros országúinkat, egyik helyről a. másikra, csak a gazdák változtak, w cselédek sorsa ugyanaz maradt. A káptalaaság — látta, hogy a dolgozók esyre jobban zú­golódnak, elégedetlenkednek, el­hagyják! a községet — ['.mycg;fő­zött-, csendőrökkel próbálta enge­delmességre tanítani a kis falu lakóit. Amikor ez sem használt­akkor látszafenged menyeket eszkö­zöltek. A betegséget, fertőzést oko­zó láipas mocsarat, a szúnyogok tanyáját íecSapoltatták, kiosztották a do gozók között. Kölcsönt is ad­tak az építkezésihez, mert tudták, hogy a suiimisolí soha* nem tudják visszafizetni. Ezért a ház, amelybe annyi munkát öllek bele, idővel a •kápfalanság tulajdonát képezi. A NAGYBIRTOKBÓL OFB. bérletföldeket is osztottak, min­den családnak három holdat, hogy ezzel odabiilincseljék a kis ífá'u la­kóit >a kiálpiakn birtokhoz, mé'g jobban függővé tegyék őket. Az ■emberek, akik azt gondolták, hogy vége szakadt a nyomornak, szenve­désnek, saját gazdáik lesznek, rövi­desen rádöbbentek arra, 'hogy mennyire ne'm így vau. Eltelt két év. A házak építésére folyósított kölcsönből még a kam;a(tot sem tudták visszafizetni. A bank egyik napról a másikra dobra-verte -a há­zakat, földeket, a község 60 szá­za ék a állt árverezés alatt. Tönkrementek. Sorsuk minden nap rosszabb, reménytelenebb volt. Kukoricáskenyér, kukoricaprósza, máié volt a mindennapi eledelük. Kihez mehettek panaszra? Kopiio- vics főjegyzőhöz? Hiába tették vol­na. Kopiloviics egy hús, egy vér volt a fa'Pu kulákjaivar, a káptalan birtok teljhatalmú uraival. A be­csületes do gozók lenézettek, Kapilo- ■vicsék szemében rákfemések voltak- Ha valaki tó éps tt az irodára, zsebkendőt tartottak a szájuk elé, hogy ne kelljen érezniük ,,,ia büdös paraszti szagot“. Lovkovics József még ma is emlékszik arra a napra, amikor „mars ki innét“ szóval dobták ki az irodáiból. Nem akart hazamenni kenyérjegy nélkül, mert családja, gyermekei éheztek. Az ilyen engedetleneket csendőrökké; küldették el, „tanították“ móresre. A ZSELICSZENTJAKABI apát­ság földjén gőgös pávaként sétál­gatott Győri Vilmos, gúnyos meg- cgyzésekkel, kutyakorbáccsal „ser­kentve" fokozottabb munkára >a hónapszámosokat. Nem egy eset­ben sújtott le a korbács a gör­nyedt hátaljra s nyomán felpiros- lott a vér. Már jajgatni sem tud­tak, de az ökölbeszorult kezek, s gyűlölettől égő szemek nem egy­szer rettentették vissza a gőgös „uagyurat". Sokáig tartott ez így, egyik év követte a másikat, a nyo­mor állandóan nőtt, ezzel együtt a káptalan vagyona a napi 16—*18 órás kényszerű robot busásan jö­vedelmezett a káptalan urainak. Apátók és kanonokok, hazaárulók híztak a nép verejtékén. lisle 10 órakor, sokszor éjfél fe­le vetődtek pihenőre a pajták to­rches szalmáján, vagy a kazlak, az ólak között. A fizetség az éhhalál­hoz sok, a megélhetéshez kevés volt. Egy hónapra 1 mázsa búza, egy kilogramm avas szalonna, sem­mi más. HÁROM ÉRDEMES ÉPÜLET volt a faluban. Az egyik a kas­tély, a másik a jegyzőiroda, a har­madik a plébánia. Közvetlen szom­szédságban voltak. A jegyző, a plébános, az intéző jól megértet­ték egymást. S az „áldást“ is egyformán osztották. Az intéző korbáccsal, a jegyző görbebotial, Erdélyi Károly esperes nádpálcá­val osztotta naponta az „áldást"­Az anyanyelv használata tiltva volt. S akik mégis beszélni merték anyanyelvűket,' megkóstolhatták az esperes pálcáját. Az iskolában be­tűvetés helyett mást tanítottak. Gyűlöletre nevelték a gyermeke­ket a saját szüleik ellen. Nem cso­da, ha sokan úgy kerültek ki az iskolából, hogy csalt nevüket tud­ták a papírra vetni. Az egyszer­egyet és egyéb tantárgyat nem ta­nították az iskolában, hisz akkor nem lehetett volna olyan könnyen becsapni őket. Keveset tanultak az iskolában, de azért e,gyet mé­gis megtanultak. Gyűlölni az el­nyomókat, s mindazokat, akik „jó­voltából" így éltek. A Kecskés Istvánék, Veriga Györgyék és a többiek azóta mind-mind felnőtt emberek let­tek. Sokat változott a világ, s amiről halkan, csak suttogva 'beszéltek a pajtákban, a nehéz robot után, — a szabadság valósággá lett. A FALUTÓL 3—4 km-re lévő Dráva felől súlyos hófelhőket ker­getett a szél. Egyre közelebbről hallatszották a puskaropogások. A kis falu csöndjét a német fasisz­ták menekülésének zöreje verte fel. Leugráltak a járművekről, pus­katussal törték szét a vékony deszkaajtókat, felpakoltak min­dent, ami a kezükiígyébe akadt. A kifosztott falut hagyták maguk után. 1944 december 5. Mintha most lett volna. Messze kergetve ha­zánkból a fasiszta hadat, érkeztek meg áz első szovjet katonák. A gyerékek és felnőttek közt élel­miszert osztottak ki-Ezt a boldog­ságot, egy új élet hajnalát nem fe­lejtik el a lakócsaiak. 1945 május 1-én 16 taggal meg­alakult a Kommunista Párt. Meg­csörrentek a mérőláncok a káp­talani birtokon. Kiosztották a föl­det a jogos tulajdonosok, volt som­mások, hónapszámosok között. Megváltozott minden. Fejlődött, szépült a kis falu határa. Jobb élet költözött a házak falai kö­zé. A fogaterő, íjószágáilomány sokszorosára növekedett a felsza­badulás után. Nem volt könnyű a harc. Keményen kellett megküzde­ni a belső ellenséggel, de azok, akik megtanulták gyűlölni a múlt­ban a Győri Vilmos főfelügyelőt, Erdélyi Károly esperest, a földes- urakat és a kulákokat, a népet nyúzó jegyzőket és a kakastollaso­kat, azok a párt vezetésével tud­tak harcolni ellenük. A szabadságot, a földet, az új házakat boldogan ünnepelték 1946 május 1-én. A FORINT MEGTEREMTÉSE, a hároméves terv. Népköztársasá- ,gunk Alkotmányának törvénybe ik­tatása, majd az ötéves terv egy- egy állomása volt' a Drávamenti kis délszláv falu fejlődésének. A föl dínűveS'Sizövetkezet bősége­sen ontja áruif, boltja, tejcsarnoka, löblb üzemága van, ezt a pártszerve­zet javaslatába hozták létre. Ha­talmas kultúrlház, sokköfete« könyvtár, iskola -biztosítja a lakó- csaifk kulturális fejlődését- Anya­nyelvűket, amelyet, annyira megtil­tottak a unitban, ma bátran hasz­nálják. Szereltette! ápolják » dél­szláv kultúrájukat. A moziban ha­ladó filmekkel!' ismerkednek, amely nemcsak szórakozást nyújt, hanem segíti őket mindennapi munkájuk­ban. Újjáépült a németek által fel­robbantott hiíd. A va-suttal autóbusz­közlekedés köti össze _ a község la­kóit. Ncim kell 8—9 kilométert gya­logolni ,a vasútállomásig. A nyári időszakban korszerűen berendezett tiszta, egészséges nap­közi otthoni fogadja a. gyerekeket. Varga Gyufa tanító lelkiismerete­sen végzi munkáját az iskolában, ahol boldogan tanulnak a kis diá­kok, mert tudják, hogy előttük a boldog jövő áll, ezernyi lehetőség van. Új padokat, szertárat kapott az iskola. A községben már nincsen szalma!etős ház, sárkunyhó. Negy­ven új, egészséges lakóház épült a fe szabadulás óta, A DISZ fiata­lok boldogan készülnek szebbmél- Szob'b kultúrelőadásokkal a falu dolgozóinak szórakoztatására. A multiban szőgyelték, ma büszkék a délszláv népi viseletre, foikláikra. színes szőtteseikre. Még ebben az évben villanyt fc?ip a község. A bol­dogság ott tükröződik az emberek szemében. SOKAT KÖSZÖNHETNEK a pártnak, népi demokráciánknak. Nem is maradnak ezért hálátla­nok. A kis délszláv község dolgozói példát mutatnak minden munká­ban. Becsű lettel teljesítették beadási kötelezettségüket, most -az ősziek begyűjtésére készülnek. A tennielő- csoport, amely 1950 februárjában alakult, ima miár nemcsak a: falu, hanem a környék dolgozóinak elis­merését is kiérdemelte. Golobics György, aki a miü’tbain cselédemiber volt, a felszabadulás után földet kapott, a napokban kérte a felvételét. 1-2 másik paraszt- társával a Haladás termelőszövet­kezeti csoportba. Felső iskolára;, üzemibe, építkezé­sekre, gópá lomásokra, állami gaz­daságokba, termelő-csoportokba, a fa]u vezetésében foglalnak helyet most azok az emberek, akik a múlt­ban a káptalanok és egyéb népnyú- zók cselédei voltak. S ,-a Dk ácsaink megváltozott élete -egész dolgozó né­piünk megváltozott életét, az új korszak nagyszerű diadalát tükrözi. Merényivel köpettek ei tel indiai kemmiisia képviselő ellen Szundarajiai, az indiai parlament kommunista képviselőcsoportjának vezetője és Ravi Narajan Reddi, az indiai parlament akóházának kommunista képviselője elleni me­rényletet követtek .el. A merénylet Nijama-nur faluiban történt. Szun- da.raj-a és Reddi megsebesült. Élelmiszerszállíímányok érkeztek a Német Demokratikus Köztársaságba Augusztus végén 53 vagon' vaj, I kívül 40 vagon rizst) is szállított. 25 \agon étola j,. 61 vagon hús- és halkonzerv, valamint több vagon bús érkezett a Szovjetunióból Ode- ra-Frankfurtba. A Szovjetunió ezen­Ugyancs-ak nagymennyiségű élelmi­szer érkezett a. Német Demokrati­kus Köztársaságba Lengyelország­ból. Megalakult a Koreai Gyermekvédelmi Bizottság Megalakult a Koreai Gyermekvé­delmi Bizottság, amelynek feladata -a gyermekek jogainak biztosítása és egészségének védelme. A Koreai Gyermekvédelmi Bi­zottság felszólította a kultúra, a művészet és a tudomány munká­sait, a közoktatás és az egészség­védelem dolgozóit, minden erejük­kel törekedjenek arra, hogy egész­séges és erő's, az internacionaliz­mus és hazalfiság szellemiétől átka lőtt gyermekeket neveljenek. •fenfítsaaak nagyobb gondot a Gazda-mozgalomra a Kaposvári Fonodában Mindössze három hét választ el bennünket az ötéves terv döntő esztendeje jelentős állomásának, a harmadik negyedévi tervek teljesí­tésének határidejétől. Üzemeink dolgozói ezekben a hetekben még foikozottabb mértebben indulnak harciba a terv sikeréért, ezt mu­tatják az eredmények, amelyek mapról-mapra az emelkedő százalé­kokról számolnak be. Dölgozónk lelkes irmmikaversennyel, az adott szó valóraváltásával biztosítják a terv maradéktalan végrehajtását, így van ez a Kaposvári Textil­műveknél is, ahol a fiatal szak­munkások és a tanulók egyaránt a terv sikeréért harcolnak. Két nap múlva értékelik a szeptember havi első dekád eredményét és a jelek -azt mutatják, jóval felül lesz a 100 százalékon. Ez a lelkes mun ka biztosítja, hogy a harmadik ne­gyedévi tervet 100 százalék fölött teljesítik. Az üzem dolgozóinak nagy többsége ezelőtt egy évvel még csak hírből ismerte egy üzem belsejét és ma már nem egy közü­lük 110—120 százalék között telje­síti előirányzott tervét. Az eredmények eléréséhez je­lentős segítséget nyújt a munka- verseny, amely az üzemiben fo­lyik. Különösen nagy jelentőség­gel bir a versenymozgalom széle­sítésében a hazánkban is ismert és elterjedt mozgalmak további szervezése. Ezen a téren azonban még számos hiányosság tapasztal' ható az üzemiben, Bevezették Kovaljov szovjet mérnök mozgalmát, amely a fonónőknek módszerbeli segítséget nyújt a munka racioná­lisabb elvégzésében..Ebben a moz­galomban a képzett fonónők ki­vétel nélkül résztvesznek. A Ko- valjov-mozgalom további elterje­désére az üzem vezetősége minden módot megad. Á fiatal fonónöket gyakorlott budapesti szakmunká­sok tanítják a mozgalom lényegé­re, hogy a gépeiket minél röví- debb idő alatt végigjárják, keve­sebb fáradsággal és ezzel egyben lehetővé teszik, hogy egy fonónő főbb gépet tudjon kezelni, A dol­gozók kivétel nélkül örömmel vesznek részt a mozgalomban, de még sokkal eredményesebb lenne a mozgalom továbbterjedése ési a termelés emelkedése szempont­jából, ha az üzemi bizottság Töb­bet fogla'kozna a verseny ered­ményeivel, értékelné a mozgalom során született eredményeket cs a kitűnt dolgozókat népszerűsíte­né. Egyelőre azonban a helyzet az, hogy a mozgalom állásáról csak a tervosztály tud bővebb felvilágosítást adni. Fejlesszék tovább a Gazda-mozgalmat Páran tudnak az üzemben a Gazda-mozgalomról is. Tudják, hegy a mozgalom keretében sok­százezer forintot lakarítottak meg hazánkban a dolgozók, — de töb­bet nem. Az üzem kislétszámú re- zisiműhelye ugyan már hosszabb idő óta igen beváltan alkalmazza a gyakorlatban is a Gazda-moz­galmat, de erről sem tudnak az üzem többi részében dolgozó mun­kások. Ugyanis a rezsiműhely hoz­závetőleges számítással is több­tízezer forint megtakarítást ért el azáltal, hogy az ott gyártott alkat­részek 70 százalékát hulladék­án vagb ól állítják elő, Hiba, hogy erről semmiféle ér­tékelés, vagy knnu'atás nincs és még maguk a rezsiműhely dolgo­zói sincsenek tisztában vele, mi­lyen nagy megtakarítást érnek cl ezzel a módszerrel. Már többszőr felvetették, hogy helyes lenne, ha valami formában kimutatható >en- ne az anyag,meg takarít ás értéke, ehhez azonban sem a pártszerve­zet, sem az üzemi bizottság még nem nyújtott segítséget. Most az üzent dolgozói elhatározták, hogy a csütörtöki termelési értekezle­ten felvetik ezt és kérik a válla­lat vezetőségét, hogy nyújtson na­gyobb segítséget a Gazda-mozga­lom további eredményességéhez. Az üzemi bizottság legyen a verseny szervezője Az üzem egyik kis műhelyében igen jelentős megtakarítást érnek el a dolgozók a munkaverseny so­rán és mégis csukott szemmel megy el a vállalat vezetősége, nemkülönben az üzemi bizottság is mellette, holott, elsősorban az üzemi bizottság feladata, hogy szervezze és irányítsa a különfé­le mozgalmiak elterjedését az üzemben. Pedig az üzem többi ré­szében megvannak a csírái a Gaz­da -m o zg alom lé tr eh o z ás á n ak. Anyagtiakarékosság folyik az özemben. A gyapothulladékot is messzemenően felhasználják.Ez már alkalmassá tenné, hogy a dolgo­zók tömegével ismertessék a Gaz­da-mozgalom jelentőségét és a dol­gozók versenyben végeznék mun­kájukat a minél nagyobb megtaka­rítás érdekében. Ehhez természetesen az szük­séges, hogy az üzemi bizottság a lehetőségeket a jövőben sokkal jobbam ífelhasználja, mint a múlt­ban és valóban gazdájává váljon az üzemben folyó munkaverseny- nek, a mozgalmak szervezésének. A pártszervezet pedig nyújtson több segítséget ehhez. Az ellenőr­zés során szerzett tapasztalatait használja fel a verseny szervezésé­ben. Szeptember 18-án kezdődik a második békekölcsön első nyeremény sorsolása Budapesten Az OTP közli: A második Békekölcsön első nyereménysorsolását Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében tartják. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 18-án dél­után 5 órakor lesz. 19-én ugyan­csak 5 órakor, 20-án dálután 3 órai kezdettel, 21-én, vasárnap pe­dig délelőtt 10 órakor folytatják a sorsolást. A 100 ezer forintos fő­nyereményt szeptember 21-én sor­solják ki. A mostani sorsolás az eddig ki­bocsátott államkölcsönök nyolca­dik sorsolása. Ezzel együtt mint­egy 432 millió forintra emelkedik az az összeg, amit kormányzatunk visszatérít a kölcsönjeigyzőknek. Ez alkalommal kisorsolásra kerül összesen 116.700 nyeremény, 47,674,800 forint értékben. A szovjet- munkások és kolho?isták új munkasikerekkel készülnek a XIX. párt- kongresszusra MOSZKVA. A vlagyimiri „Av- íopribor“ üzem valamennyi műhe­lye szocialista munkaversenyben áll a párt XIX. kongresszusa tisz­teletére. Va'lentyima Szaharova, a szer­számműhely egyik esztergályosa egy fontos alkatrész elkészítésé­nél vállalta, hogy napi normáját 400 százalékra teljesíti. Zsűrin, Makarov és Panov lakatosok 2.5, illetve 3 norm,a teljesítését vállal­ták. Mindannyian becsülettel áll­ják szavukat. A novotaigili kohászati üzem szeptember első három napjában 7.3 százalékkal teljesítette túl a nyersvas-termelési előírást. A sin- hengerlő üzemben Kutyajev műve­zető műszakja 160 százalékra tel­jesíti feladatát. A Szovjetunió déli részéin mun. kaversenyben takarítják be a nap­raforgót, kukoricát és a többi ké­sői növényt. Üzbekísztánban a gyapot szedő gépek száma a múlt évihez viszo­nyítva megháromszorozódott. Olt, ahol gépekkel takarítják be a ter­mést, a növény leveleit vegyszer­rel törfélnő permeteziéissel távo- lítják el. Erre a célra repülőgé­peket is alkalmaznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents