Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-09 / 211. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1952 szeptember 9. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából Vlko Cservenkov Elvtársnak, a Bolgár Népközltársaság Minisztertanácsa elnökének ( Szófia. A Bolgár Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és az egész bolgár népnek. A magyar nép magasra értékeli azokat a hivatalos eredményeket, amelyeket a testvéri bolgár nép a szocializmus építése terén elért és amelyek jelentősen hozzájárulnak a Szovjetunió vezette bé- ketábo. erejének növekedéséhez. További nagy sikereket kívánok a bolgár népnek a szocializ- muls építéséért és a béke megvédéséért folytatott harcában. Rákosi Mátyás, ' a Magyar Népköztársaság , Minisztertanácsának elnöke. Georgi Damjaniv Elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlése prezidiuma elnökének Szófia. Kérem, Elnök Elvtárs, fogadja legőszintébb jókívánságaimat a bolgár népnek a Szovjetunió által történt felszabadítása évfordulóján. A magyar nép a testvéri bolgár néppel együtt ünnepli ezt a napot és szívből kívánja, hogy á Bolgár Népköztársaság békés építőmunkáját további sikerek koronázzák. Dobj István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dr, Mincso Nejcsev Elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének, Szófia. A testvéri bolgár nép felszabadulásának nyolcadik évfordulója alkalmából fogadja, Miniszter Elvtárs, legmelegebb szerencsekívá- nataimat. A magyar és a bolgár népet elszakíthatatlan barátság szálai fűzik egymáshoz. Szilárdan helytállva a Szovjetunió vezette bé- ketáfcor soraiban, a jövőben is vállvetve fogunk együtt harcolni az amerikai imperialisták és csatlósaik háborús tervei, provokációi és beavatkozási kísérletei ellen, közös nagy céljaink eléréséért. Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Moszadik sajtóértekezlete TEHERAN. (TASZSZ.) Mosza- dík, iráni miniszterelnök a külföldi és az iráni sajtó képviselői előtt részletesen ismertette azokat az okokat, amelyek miatt kormánya nem fogadhatja el a legújabb angol-amerikai javaslatotMoszadik nyilatkozatában bírálta ezt a tervet és befejezésül rámutatott, hogy Irán csak akkor válaszol Truman és Churchill közös javaslatára, amikor ismeretessé válik a Medzslisz és a szenátus e javaslattal kapcsolatos véleménye. Moszadik a többi között felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Truman-Churchill javaslatban használt kifejezések „olyan szándékról tanúskodnak, hogy az iráni teljesen belpolitikai kérdéseknek nemzetközi jelleget tulajdonítsanak". A moszkvai rádió külön műsort sugárzott a magyar Bányásznap alkalmából MOSZKVA. „Munkával járulunk hozzá a béke ügyéhez!" — jelszóval a moszkvai rádió külön műsort közvetített a második magyar bányásznap alkalmából. A moszkvai rádió külön műsorában mindenekelőtt a Szovjet Szénipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának a második magyar bányásznap alkalmából a Magyar Bányaipari Dolgozók Szakszervezetéhez intézett táviratát ismertette. „Országaink bányászait a szoros barátság és együttműködés szálai fűzik egymáshoz — mondja a többi között a távirat. —1 Őszintén örülünk azoknak az eredményeknek, amelyeket a malés terén elérnek és további sike- tés terén lérnek és további sikereket kívánunk nekik." A moszkvai rádió ezután a Do- nyec-medence bányászainak munkájáról számolt be, akik elhatározták, hogy a SZK(b)P XlX. kongresszusának napjáig 21.000 tonna 6zenet fejtenek terven felül. Pjotr Timocskin, a Donyec-me- dence 5. számú bányájának vezető mérnöke a többi között a következőket mondotta: — Résztvettem Budapest és más magyar városok és falvak felszabadításáért vívott harcokban, így elkerültem Tatabányára is. Mindazok, akik a Dunánál harcoltak, akik résztvettem a budapesti utcai harcokban, tudják, milyen óriási károkat okoztak a hitlerista megszállók a magyar fővárosnak, a gyáraknak, a magyar bányáknak. — Éppen ezért nagy öröm számomra, ha a Magyar Népköztársaság dolgozóinak munkasikereiről olvasok. — Örömmel tölt el, hogy a magyar nép sikerrel valósítja meg a szocializmus alapjainak lerakását célzó ötéves tervet. — Büszke vagyok arra, hogy mindezekhez a győzelmekhez nem kis mértékben járulnak hozzá szaktársaim, a magyar bányászok. A mi bányánk dolgozói —• folytatta Pjotr Timocskin — egyhangúlag elhatározták, október 5-re, a XIX. pártkongresszus megnyitásának napjára, határidő előtt teljesítik a szénkitermelés tízhavi tervét. — Ezen a napon, amikor egész Magyarország a bányászokat ünnepli, forró bányászüdvözletemet küldöm a magyar bányászoknak és további sikereket kívánok nekik. Az 5. számú bánya egyik legjobb s zta ih án ovist a k o mb á jn v ez efőj e, Mihail Harcsenko a második magyar bányásznap alkalmából szintén üdvözletét küldte a magyar bányászoknak és elmondotta, hogy kombájn-brigádja műszakon- kinít 50—70 tonna szenet termel terven félül. Vaszilij Kucser, Sztálin-díjas kombájngépkezelő üzenete a többi között a következőképpen hangzik: — Kedves Barátaim! Szívből üdvözöllek benneteket a második magyar bányásznap alkalmából. Mindenekelőtt a borsodi szénmedence bányászait köszöntőm, akikkel többízben találkoztam. Magamról közölhetem, hogy augusztusban 19.000 tonna anthracítot bányásztam a Dombassz-kombájnnal. A XIX. pártkongresszus tiszteletére vállaltam, hogy szeptemberben 20.000 tonna szenet fejtek, háromszor annyit, mint amennyit normám előír. PÁRT ÉS P4RTÉPÍTÉS A megyei népnevelő-tanácskozás tanulságai Megyénk legjobb népnevelői vasárnap a Pártoktalás Házában egésznapos megyei népnevelő-tanácskozást tartottak, hogy a legjobb tapasztalatok kilcseré és® melleti megbeszéljék azoka't a legfontosabb feladatokat, amelyeket a Központi Vezetőség június 27—28-i ülése számukra is megjelölt- A tanácskozás megmutatta, hogy népnevelőink megértették, milyen nagy munkát bízott rájuk a párt: nevelni a nis- gye dolgozóit a párt és a kormányhatározatok végrehajtására, a szocializmus felépítéséért folyó harcban. Nagy Lajos eldtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. proip. titkára bevezető beszédében rámutatott a népnevelőmunka helyzetére a megyében. Eredménynek említette meg, hogy létrejöttek az egységes népnevelő csoportok, hogy rendszeresebb lelt a népnevelő munka és politikailag tartalmasabb. Megdicsérte azokat a községeket, ahol a 'törvényeik szigorú végrehajtása mellett gondot fordítottak a jó ag'tációs munkára, mint Osztopán, Öreglak. Lengyeltóti, Jákó és még egy sor más községben. A megyében a népnevelő munka kezd harcosabbá, mozgósít óbbá válni, de vannak még ezen a téren is feladatok — mondotta és rámutatott, hogy a fő Idba, hogy az egyes községek, vagy dolgozók jó munkájának eredményéi népnevelőink az országos nagy ügyekkel nem tudják kapcsolatba hozni, csak általános jelszavakat mondanak a béke védelmiéről a szocializmus építéséről Végül bírálta azokat a pártszervezeteket és járási pártbizottságokat, amelyek kevés segítsége1 adnak a népnevelő munka megjavításához. A tanácskozáson Sok népnevelő szólalt fel. Voller Imre elvitárs ráksi népnevelő elmondta, hogy ő a személyes példirmu'atáson túl úgy agitál, hogy összehasonlítja a dolgozók mai helyzetét a régivel, beszél a saját maga életéről, a múltban milyen nehéz élet; volt, most pedig Lili,"Ifüreden nyaralhatott két hétig. A népnevelő munka mellett a tszcs jó eredményei is segítik meggyőzni a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodásról- Bogyó Jánosné, a 'barcsi, Vörös Csi lag népnevelője arról számolt lie, hogy náluk az asszonyok minden déíben összeülnek beszélgetni munkájukról, a sajtót rendszeresen megvitatják ilyenkor, versenyeznek egymással, vannak akik naponta másfél munkaegységet is elérnek. Kimmel Józsefné eWtársnö bedegkéri népnevelő arról beszélt, ha a nagyüzemi gazdálkodás érdekében végez népneve ő munkát mindig összehasonlítást tesz az egyéni dolgozó parasztok és a tszcs tagok eredményei között, így járult munkájával 'hozzá ő is, hogy községük már 98 százalékra 'termelőszövetkezeti közsé1-' lett. Sranc Júlia, a barcsi Fűrészüzem népnevelője elmondta, hogy náluk a csoportos agitáicióra, nagy gondot fordítana,k, ő is kisgyüléseket tart és a beszélgetést úgy irányítja, hogy abból vila alakuljon. Az anyag takarékosság érdekében rámutat, hogy minden darab fából, fontos dolgokat lehet készíteni az országiban 'folyó építkezésekhez. De azt is elmondja, hogy odaát Tito Jugoszláviájában nem építkeznek, a nemzeti jövedelem lágyrészét n,em békés célokra, hanem háborús készülődésekre fordítják. Tivald elvtárs Taranyból arra hívta fel a népnevelők figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a réteg-agitációra. Náluk a tszcs, fejlesztés érdekében nem az egyéb foglalkozású dolgozók agitálnak, hanem 'azok a dolgozó parasztok, akik már maguk is meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Bózsa elvtárs nagyberki népnevelő és még az értek ez el en sokan mások azt vetették fel, hogy a népnevelőket be kell vonni a rendszeres politikai oktatásba. BaksieS József elv,társ Szenyér községből « személyes példamutatás jelenlőségé- ről beszélt, e'mondta, hogy náluk voltak olyan népnevelők, akiket a dolgozók úgy fogadtak; miért 'teljesítsük mi a kötelezettségünket, hiszen ti sem teljesítettétek még. Ekkor :v pártszervezet vezetősége álszervezte a nópneve]őcsaportot és csak azokat a dolgozókat vonta be ebbe a munkába, akik mindenben élenjártak. Kopácsi elvtárs az an- docsi Sztálin tszcs-ből arról számolt be, hogy leleplezték a Isz;cs- ben lévő ellenséget, aki azt akarta, hogy azoknak a tszcs tagoknak, akik az á 1 ta'ttenyésztéSnél dolgoznak, munkaegységükre ne osszanak gabonát. Tóth István elvtárs Somogy- gesztiből, elmondta: náluk a népnevelők nem végeztek eredményes munkát, ment a tszcs jó eredményeit nem vitték a kívülállók közé, hogy megnyerjék őket * nagyüzemi gazdálkodás számára, így a tszcs- fejleszités csak későn indult meg a községben. CseHi János elvtárs Csurgóna,gymartonból beszámolt a népnevelőmunka jó eredményének tudható be, hogy náluk egyetlen dolgozó parasztra sem kellett kártérítést kivetni. Bene László elvtárs a mennyei gépállomás népnevelője helyesen mutatott rá, hogy az olyan pár[titkár mint a somodori, hiába agitál a dolgozó parasztok között a tszcs-ről, ha ő maga még mindig egyénileg dolgozik. Berkics Mihály elvtárs. Barcsról elmondta: a Vörös Csillag tsz-ben az volt a hiányosság, hogy a népnevelők nem voltak brigádokba, munkacsapatokba beosztva, ezért nem is tudtak megfelelő munkát végezni. Simora József .a potonyi Micsurin tszcs népnevelője a klérus aknamunkájáról beszélt, de nem mondta el, hogy a népnevelők hogyan harcolnak ellene. Általában ® klérus elleni harcról a felszólalók nem beszeltek, esctl?g annyit, hogyan nyilvánul meg községükben a klérus munkája. Fiilöpn-é elvtársnő Nagyatádiró’ helyesen mutatott rá: a népnevelőknek úgy kelj kiindulni. mintha a frontra mennének. Zrínyi elvtársnő az a ndccsi tszcs tagja arról beszélt, hogyan leplezte le a klérus hangját, amikor arra buzdította a dolgozó parasztokat, hogy ne vessenek, mert a szél Ázsia ifí8: őí idehozza a baktériumokat. ö leleplezte a dolgozók előtt, hogy a ipaip az imperialisták barátja, a. baktériumokat pedig nem a szél hozza, hanem az amerikai imperialisták dobálják Koreára. A megyeinepnevelötanacskozás sok jó tapasztalatot hozott felszínre, sok segítséget adott a megye legjobb népnevelői számára, elkövetkezendő munkájukhoz. I)e a tanácskozás azt is megírni int ta, hogy népnevelőink többsége még mindig nem elég gondosan és alaposan tanulmányozta a Központi Vezetőség június 27—28-i ülésének anyagúi, ezért nem látják világosan, hagy saját munkájukban hogyan kell 'azt felhasználni. Ezt a tanácskozás fogyatékosságai alátámasztották. A felszólalók többsége általánosságban beszélt csak a népnevelő munkáról, de azit, hogy hogyan nevelik a dolgozókat, hogyan harcolnak az ellenség ellen, erről a felszólalók keveset beszélteké Nem mondták el, hogy in, napi, a helyi példákon keresztül hogyan magyarázzák meg a dolgozóknak: miért kell a munka-,, az ál ami fegyelmet; l)£tartani stb. Ezenkívül komoly íogyalékossá- ga, volt az értekezletnek, hogy a pártszervezetek, a városi, járási és megyei pártbizottságok felé, .rendkívül kávés bírálat hangzott el, pedig nyilvánvaló, hogy a> megyében a. népnév)?!5 munkáiban lévő fogyatékosságok nem, utolsó sorban a pártbizottságok munkájának hanyagságából is erednek. Hasonlóan kevés szó esett az ellenség elleni harcról is. A szociáldcm okratizmus megnyilvánulásáról a fel szó a lók nem, vagy szintén általánosságban beszéltek, de azt, hogy hogyan nyilvánult meg, a, népnevelők hogyan harcolnak ellene, erről nejm, beszélt senki. A tanácskozáson részvevő párt titkár elvtársak sem számoltak be, hogy készítik fel a népnevelőket, milyen szempontokat aőeák munkájukhoz, hogy biztosítják a népnevelőmunka ellenőrzését. A tanácskozáson részvevő népnevelőknek sokkal többet kellett volna beszélni a Tito banda elleni lturcrál és arról, hogyan gyűlöltetik meg Tito fasizmusát a dolgozókkal'. A hazaszeretetre, a helytállásra sem mozgósítottak eléggé a> felszólalások, bár a Központi VezelŐség ülése erre nyomatékkai felihívta a figyelmet. A fogyatékosságok ellenére is a miegye legjobb népnevelői a tanácskozáson sok segítséget kaplak elkövetkezendő munkájuk megoldásához. Nagy Lajos elvtárs összefoglalójában rámutatott melyek a legfontosabb fe adatok, amelyek végrehajtásáért népnevelőinknek harcolni kel]. Minden községben, szocialista szektoriban meg kell szilárdítani és emelni a< népnevelő munka színvonalát. A községek életével, eredményével, az ország eredményével kell agitálni. Minden népnevelő ismerje miit kapott a község a 3 és 5 évis tervtől. Csak az a népnevelő végezhet jó munkát, aki állandóan olvassa a Szabad Népet és a párt többi kiadványait. Népnevelőink az ősziek begyűjtése érdekében máris vegyék fel a harcot, leplezzék le az ellenség hangjait, amely a „rossz termésről" beszél. Hasonló feladat vár népnevelőinkre »z őszi vetéssel, a tszcs fejlesztéssel kapcsolatban, ezeknek a sikeréért harcbamenni, most népnevelőink mindennapi feladata. Végül Nagy elvtárs a pártszervezetek és a. járási pártbizottságok feladatairól beszélt a népnevelőmunka színvonalának emelése érdekében. Az értekezlet részvevői ezután az alábbi lelkes hangú táviratot küldték népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársiiak. Drága Rákosi .elvtársi Ma, szeptember 7-én a megye legjobb népnevelői itanácskozásra jöttünk össze. Értékelve eddig végzett munkákat, megállapítottak, hogy értünk el eredményeket a tavaszi és nyári munkák, a kenyér- gabona begyűjtéséért folyó harcban. Növeltük dolgozóinkban a Szovjetunió, a párt, Rákosi elvtárs, n haza iránti szeretetni, áldozatkészséget. Azonban eredményeink még nem kielcgítőek. Még sok hiányosság van, különösen az ellenség elleni harc terén sok esetben opportunizmus mutatkozik meg munkánkban. Tanácskozásunkon megvitattuk a KV. június 27-i ülésének határozatát, mely teljes mélységében feltárta hiányosságainkat és hosszú időre megszabta feladatainkat. Drága Rákosi elvtárs! ígérjük, hogy a KV. útmutatása alapján, a népnevelő tapasztalat- csere tanulságait is felhasználva minden erőnkkel és tudásunkkal harcolni fagunk, hogy Somogy megyében, a fasiszta Tiltó banda közvetlen szomszédságában minél nagyobb aikereket érjünk el a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításában és továbbfejlesztésében, hogy az őszi begyűjtési versenyben megyénk országosan az elsők közölt végezzen ős jó munkával a vetések határidő előtti elvégzésével megteremtsük az alapját jövő évi bő termésünknek. Tovább mélyítjük dolgozóinkban a Szovjetunió, Sztálin elvtárs, pártunk és Rákosi ejvtárs iránti szerefe<tet. Hősi tettekre képes, haza- szer o'etre, áldozatvállalásra, az ellenség gyűlöletére neveljük dolgozóinkat, akik eddig is bátran harcolták hazánk erősítése, a béke megvédése érdekében. Feladatainkat meg fogjuk oldani, mert biztosak vagyunk nagy ügyünk, a szocializmus, a béke győzelmében s az Ön vezetésével, ha kell fegyverrel a kézben is helytállnak hazánk megvédésében. Kaposvár, 1952. szeptember 7. Somogymegyei Népnevelőtanácskozás részvevői. Végül a Megyei Pártbizottság a j könyvjutalomban részesítette, megye 22 legjobb népnevelőjét j
