Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

VUM9 PH OL ETÁRJ A/ EG YESÜL JE TELT/ Pártoktatási év előkészítése a siófoki járásban Hogyan gátolta az ellenség a kaposvári gépállomás munkáját Somogy megye mezőgazdasági és tenyészállat kiállítása IX. évfolyam, 210. szám. ÁRA 59 FILLÉR Vasárnap, 1952 szeptember 7, MÁSODIK BÁNYÁSZNAP Az Országos Béketanács felhívása a magvar néphez Az Országos Béketanács elnök­sége szombaton délelőtt ülést tar­tott. Az elnökség elhatározta, hogy ez év november 22—23-án Buda­pesten megrendezi a III, magyar békekongresszust és a következő felhívással fordult a magyar dol­gozó néphez: „A béke nagy seregszemléjére készül a világ. Három hónap múl­va, december 5-én megkezdődik Becsben a inépek békekongresz- szusa. A népek e nagy talákozó jára a Béke Világtanács legutóbbi berlini ülése progranimot dolgozott ki. E programra célja, bogy meg­mentsük a világot a háború pusz­tító füzétől. E programm megváló sítása a népek kezében van; nekik kell lefogníok a háború gyujtoga- tóínak merénylő kezét. Szét kell taposni a tűzfészket, amelyet Nyu­gat Németországban raknak és amelyből a támadó háború csóvá iát akarják vetni egész Európára és a másikat, amelyet Japánban gyújtottak, hogy Íángbaborítsák egész Ázsiát. Véget kell vetni a koreai háborúnak és nemzetközi bíróság elé kell állítani a pestis háború és a napalm-bomba alkal mázéit. Bécsben nem egyes békeharco­sak, hanem a népek hallatják majd hangjukat. E hangnak minden ed­diginél erősebben kell zengenie, hogy a háborús gonosztevők ért­sék meg: a békevágy már régen kemény elszántság és harcos bé­keakarat lett, amelyet a földkerek­ség százmillióinak növekvő és le győzhetetlen ereje támogat. Megmozdult az egész világ, hogy választ adjon Eísenhowernek és Dullesnek, e két megrészegült há­borús gonosztevőnek, akik a mi­nap nyíltan bevallották, hogy Amerika háborúra készül a béke­szerető népek ellen. A magyar nép ellenségeivel, a nagybirtokosokkal, fasisztákkal, Horthy-tábornokok- kal, Habsburgokkal szövetkezve akarják megsemmisíteni a magyar szabadságot és függetlenséget. A világ népei szorosabbra von jók soraikat, s a függetlenségüket, szabadságukat veszélyeztető ame rikai imperializmussal szemben egy frontba tömörülve mutatják meg eltökéltségüket a béke meg­védésére. A bátrak, az elszántak világtalálkozójára, a népek bécsi bekekengresszusára készülnek ma mindenütt. A Szovjetunió, a béketábor ve­zetője új ötéves tervének, a kom niunízmus gigászi építkezéseinek megvalósításával sorakoztatja fel mérhetetlen erejét a sötét háborús mesterkedésekkel szemben. A né pi demokráciák dolgozói, a tőkés és gyarmati országok dolgozói más-más eszközzel, s teszik mind kockázatosabbá az imperialisták nak a háboríts vállalkozást. Világszerte megmozdultak a bé­kebizottságok, hogy elvigyék a béke harcos üzenetét azokhoz is, akik még nem ébredtek annak tudtára, hogy p háborút meg lehet cs meg kell akadályozni. Uj harcosok sorakoznak fel a béke táborában, amely Bécsben, a világ népefhek nevében nyilvánít­ja ki, hogy a békéi meg fogjuk vé­deni! Készüljön fel a mi dolgos, béke- szerető népünk g népek bécsi bé kekongresszusára! Készüljenek az­zal, hogy a népek nagy találkozója előtt a magyar békeharcosok is seregszemlét tartanak soraiik fö­lött. Az Országos Béketanács El nőksége ezért elhatározta, hogy ez év november 22—23 án Budapes ten megrendezi a III. magyar bé- kenkongresszusí. A békebizottsági tagok vigyék el minden házba, minden otthonba, minden emberhez a népek bécsi békekongresszusának és a III. ma­gyar békekongresszusnak a híreit. Magyarázzák meg mindenkinek, hogy a szocializmust, a boldog jő vöt nem tudjuk építeni, ha nincs béke és a békét nem tudjuk meg­védeni, ha nem építjük a szocia­lizmust. E béke kongresszusra való ké­szülődés, a magyar békeharcosok nagy országos találkozója adjon újabb lendületet döntő tervévünk utolsó negyedének túlteljesítésére. Legyen a párt és Rákosi elvtárs mögé felsorakoztatott egész dol­gozó népünk megbonthatatlan egy­ségének világraszóló megnyilvánu­lása. Szítsa még magasabbra a teremtő hazafíság, a népünk szé­les tömegeit átfogó nemzetközi szolidaritás érzését, s az imperial lista háborús uszítok és Tito féle lakájaik elleni gyűlöletet. Legyen újabb bizonyítéka annak, hogy a szocialista haza építése és meg védése összetartozik, egymástól elválaszthatatlan. Legyen e csaknem három hónap a magyar nép tettekben megnyilat­kozó szakadatlan tüntetése a bé­ke mellett! Küldjön mindenegyes bókebizottság választóküldötiet a jáiási és a városi nagy békeérte- késietekre és ott válasszák meg békeharcosaínk legjobbjait a III. magyar békekongresszus;«, A kül­döttek vigyék magukkal a kon­gresszusra az egyszerű emberek üzenetét: hogyan akarnak küzdeni a békéért. A kongresszusra való készülődés nyissa ki újabb tíz- és százezrek szemét a valóságra, a háborús veszélyre és a béke meg­védésének kötelességére, töltse el szívüket a haza forró szeretefe, s a béke védelmének elszántsága, fokozza éberségüket, növelje mun­kára, harcra kész karjuk erejét. Éljen a harmadik magyar béke- kongresszus, az egész dolgozó ma gyár nép seregszemléje! Előre a béke országának, édes hazánknak erősítéséért! Előre a népek bécsi kongresszu sának sík« főért! Az ország minden megyéjében szabad jEjzerie az országiban a dolgo­zók a bányásznapot iinnep- lik, a. bányák dolgozóinak hősi munkáját, akik odaadásukkal szo­cializmust építő hazánknak élvo­nalbeli harcosai a termelés csatájá­ban. A bányászok története: a mu t- ban forradalmi 'harcok, Ínség, nél­külözés — a felszabadulás utáni éveidben pedig az odaadó, hűséges munka, az ellenséggel vívott ke­mény küzdelmek, ia< növekvő' jólét története. Tisztelettel és mélységes megbecsüléssel emlékezik dolgozó inépünk az elmúlt harcokra. Kitö­rölhetetlenül szívükbe vésődött a tatabányai, pécsi csendőrsortiizek áldozatainak emléke, a sztrájkoló (bányászok hősiessége. A magyar bá­nyászok mindenkor készek voltak 11 nép jogainak védelmére, nem kí­mélték erejüket., gyakran! életiiket sem, ha. az igazság ügyéről1 volt szó. A komimMiisták pártjának szá­mos kiváló katona jó került ki a bányászok soraiból. „A Magyar Kommunista Párt története a ma­gyar bányászsággal elválaszthatatla­nul össze van fűzve — mondotta Rákosi elvtárs az országos, bányász- értekezleten. — így volt ez már 1919-ben, így volt a Horthy fasiz­mus nehéz évtizedeiben és így volt ez 1945-től .kezdve szakadatlanul Bányászaink f o rr a d almi sága nem utolsó soriban abból adódott, (hogy a múlt rendszer átkos urai «z ország többi dolgozója között is » legjobban! a bányászokat zsákmá­nyolta ki. Nyomorúságos kenyér volt a múltban bányásznak lenni. Munkahelyeiken a legelemibb biz­tonsági intézkedések sem voltak meg és évente sokan a bányászok közül munkahelyeiken lelték halá­lukat a gondatlan mulasztások mi­att. A tőkés bányatulajdonosnak nem volt érdeke, hogy jobbá tegye *a bányászok munka viszony át, volt ununk anélküli1 elég. Fiai egy, vagy tíz kidőlt a munkából, helyébe •újabbak léptek. A nehéz fizikai munkára éipüjt bányamunka azon­ban nem hozta meg közel sem a bányászok részére a megérdemelt jólétet. Nyomorúságos kis viskók­ban tengették életüket, mcrt nem jutott még a mindennapi kenyérre sem. Ezért szálltak szembe uraik­kal és folytattak sztrájkokat, ami­ne a válasz gyakran- a csendőrsor- lűz volt, miint Tatabányán és Pé­csett is. A dicsőséges Tanácsköztár­saság ideje alatt bányászaink a for­radalom mellé álltak teljes mér­tékben. Bukása után azonban még nehezebb left sorsuk. A Hortliy- rendszer jól tudta, hogy a bányá­szokat hogyan kell megtörni. Kí­sérleteik azonban nem jártak si­kerrel, mert a hősi harc a mun­kásosztály ügyéért nem ért véget. Bányászaink tudták, hogy a nép Igazsága győzni fog. A harc a felszabaduláskor új formát, új lendületet nyert. Különösen 1945-ben teljesített el- évÜil1'1 ellen szolgálatokat a bá­nyász fán — fol’jiatta Rákosi elv­társ a 7.ynyászértekezlatén — nem­csak azzal; hagy a széncsata útján segített talpfa áll: mii iparunkat, ha­nem azzal is, h°0U a nehéz politi­kai harcok ideijén óriási többségé­ben azonnal párijiPk mögé,, állast.“ Amilyen tiszte éttér é* megbecsü­léssel emlékezünk meg felszaba­dulás előtti kemény hányás z$t9j?ok- ról, majd az 194ő-ös, 1946-os évSk. hősi széncsatáiról., ugyanilyen tisz­telettel ös !m<|^beesiiléssei (fordulunk a bányászság mai, rendkívül fontos munkája felé is. A magyar bányá­szok a szocializmus építésének egyik legfontosabb Szakaszán álla­nak. ők hozzák fel a föld mélyéből a szenet. A szénből indul ki az élet — ez táplálja gyárainkat, ez ter­meli a villanyfényt, a kultúrái hor­dozóját, ez ad meleget a dolgozók otthonában. Szén nélkül megái 1 a közlekedés, megszűnik az ország vérkeringése. A szén — az ipar ke­nyere, ötéves temünk végrehajtá­sának nélkülözhetetlen <alapanyaga. A bányász, aki a szenet termeli, az ötéves terv végrehajtásának élvo­nalbeli harcosa. élvonalban küzdeni — ez nagy kötelezettségeket, nagy feladatokat jelent. Bányászaink .fel­ismerték ezt a nagy felelősséget, melyet munkájuk jelent ötéves ter­vünk sikeres végrehajtásában és nőm egy alkalommal tetteikkel bi­zonyítják be, hogy vállalják fel­adataikat. Legjobb bányászaink már teljesítették ötéves tervüket, sokan kiérd'eimelték a sztahanovista, jel­vényt és oklevelet. Hazánk minden bányájában lel­kes munkaiverseny folyt, (hogy ki tud többet adni a hazának és mű a tatabányai csndőrsortfrz 33. év­fordulójának napján — Ezúttal má­sodszor — kiosztják a, bányásznap tiszteletére folytatott munkaver- senyben' kiváló eredményt elért há­ny a ü zenieknek a bánya és energia­ügyi miniszter és a Bányaipari Dől go'Zók Szakszervezetének elnöksé­ge által alapított vándorzászlókat. A hat vándorzászló köziül keltőt a szénbányászati vállalatok, fceítőt a szénbányászati kisvállalatok és ket­tőt egyéb bányavállalatok legjobb­jai nyerték el. Szénbányászat terü­letén a nagyvállalatok rangsorában első á Sajókazinci Szénbánya Válla­lat, amely mennyiségi termelési ter­vét 1952 első félévében 112.4 szá­zalékra teljesítette. bányászok nehéz, felelősség teljes munkáját pártunk és kormányunk szerdtetteljes, körülte­kintő gondoskodása kiséri. A nagy erkölcsi megbecsülés, amelyben bá­nyászaink részesülnek számtalan módon jut kifejezésre. Erről tanús­kodik az a határozat, amelyet a párt és kormány közösen hozott a szénbányászat fejlesztéséről. Er­ről beszélnek azok » Kossuth-díjak, érdemrendek és érdemérmek, ame­lyek a bányászok mellét díszítik. De ezen az erkölcsi megbecsülé­sen túl messzemenően gondoskodik államunk a bányászok anyagi jó­létének biztosításáról is. A bánya­munka. nagy népgazdasági jelentő­ségének és a nehezebb munikiakörül- ményelonek megfelelően a legjobban (fizetett szakma niai hazánkban. Gyö­keresen megváltoztak a lakásviszo­nyok, szociális ellátottság is. Ezré­vel épülnek a lakások, egész bá­nyászvárosok szerte az országiban, melyek tiszta, egészséges életmódot tesznek lehetővé bányászaink és családtagjaik számára. Kulturális le­hetőséget biztosít államunk a bá­nyászoknak. A nemrég még elhanya­golt Ms bányatelep, Komló, ma vi­rágzó nagyüzemi várossá épült. Modern üzletei, kultúrháza, mind a bányászok megváltozott életét tükrözik. De az államtól kapott legnagyobb segítség a nehéz bányamunka gépe­sítése. A bányamunka régen kiszív­ta a bányászok erejét, időnap előtt rokkanttá tette' őket. Ma a Szovjet­uniótól kapóit nagyteljesítményű bányagépek alkalmazásával lcöny- my&Ubé vált a munka. Szénfejtő kombájnok, fúró-, réselő-, fejtő- és rakodógépek mind-mind a mi álla­munk 'SZCrető gondoskodásának, a bánya színunk-1 megbecsülésének ékes bizonyítéka."---_ bányászok fe lelete c-rrfe a szerető gondoskodásra, meg­becsülésre csak az lehet, hogy tel­jesítik a tervet,, teljesítik azt, amif az ország elvár tőlük. A dolgozó parasztság és a ter­melőszövetkezetek túlnyomó több­sége a cséplőgéptől azonnal becsü­lettel teljesítette az idei kenyér- és takarmánygabonabeadási köte­lezettségét. A jó teljesítés eredmé nyéké,ppen a december 1-i párf- és kormányhatározat értelmében a tervüket teljesítő községek, ter­melőszövetkezetek, járások és me­gyék visszakapták a gabona sza­badpiaci értékesítésének jogát. Eddig már sofcszáz község, terme­lőszövetkezet, több járás és 11 megye nyerte vissza a kenyér- és takarmánygabona szabadforgal­mát, mert gabomabegyüjtési ter­vüket 100 százalékra, vagy azon felül teljesít,ették. A begyűjtési tervek teljesítése során elsőnek Vas, Heves, Zala, Veszprém, Pest, Szolnok és Borsod megye kapta meg a gabona szabadforgalmának jogát. Ezt követően újabb négy megyében: Győr, Komárom, So­mogy és Fejér megyében szűnt meg a gabonafélék szabadforgal­mának korlátozása. Szeptember 7- től a begyűjtési miniszter az ed­dig felszabadított megyéken kívül Baranya, Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Nógrád, Szabolcs és Tolna megye területén is engedélyezte a kenyér- és takarmánygabona sza­ka dfor'" 'A Az újabb nyolc me gye szabadpiaci értékesítési jogá­nak visszaadásával az ország valamennyi megyéjében megszűnt a kenyér- és takarmány- gabona forgalmának ideiglenes korlátozása. Az egész ország területén min­den megyében a kenyér- és takar­mánygabona szabadforgalmi korlá­tozásának mgszüntetése azt jelen­ti, bogy a gabonabeadási kötele­zettségüket maradéktalanul telje­sítő termelők szabadon őrölteibe • tik, vagy tetszésük szerint elad­hatják a felesleges gabonájukat. Ez nagy előnyt és komoly anyagi hasznot jelent a kötelezettségü­ket pontosan teljesítő termelők­nek. Jelenti egyúttal azt is, hogy érdemes a párt, a kormány szavá­ra hallgatni, élvezik a szabadpiac előnyeit. Ezenkívül a túlteljesítő - két kitüntetésben, jutalomban és elismerésben is részesítik. A hát­ralékosokat ellenben, akik nem teljesítették még kenyér- és ta­karmánygabonabeadási kötelezett­ségüket és adósai az államnak, nem részesülhetnek a gabona sza badforgalmának előnyeiből mind­addig, amíg kötelezettségüket nem teljesítik hiánytalanul. Ezenkívül kötelezettségüket felemelik, kár­térítést vetnek ki rájuk és a hely­a gabona forgalma színen el is számoltatják őket. A hátralékosoknak a gabona sza- badforgalmi korlátozásának meg­szüntetése után is maradéktalanul teljesíteni kell gabonabeadási kö­telezettségüket, mert semmiféle leírás, elengedés, vagy amnesztia nem lesz. Az állam iránti beadási kötelezettséget minden termelőnek hiány­talanul teljesítenie kell Az ország valamennyi megyéjé­nek felszabadítása, az egész or­szág területén a gabona szabad- forgalmának engedélyezése buzdít­sa tanácsainkat, begyűjtési állan­dó bizottságainkat, párt- és tömeg szervezeteinket még jobb begyűj­tési munkára, hogy egyetlen te" inelő, termelőszövetkezet és köz ség se maradjon adósa az állam nak, A gabona szabadforgalmi korlá (ozásának megszüntetése egyútta segítse elő az őszi kapások, a ku koiica, a burgonya és a naprafor gó beadási kötelezettségek határ időre való pontos teljesítéséi hogy a gabona szabadforgalmánai engedélyezése után egyre töb község, termelőszövetkezet, járá és megye kaphassa vissza ezekr a terményekre is a szabadpiaci él tőkésítés jogát.

Next

/
Thumbnails
Contents