Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP a«»»aafcgg ——— Vasárnap, Í952 szeptember 28. cA mi Uaveomink . . . A KORA HAJNALI szürkületben lassan szemerkél az eső'. Sűrű ködfátyol. mintegy függöny takarja el a szemelöl a sátrak ponyváit. Néma csend, az egész táborban I mindenki nyugodtan alszik. Az őrszem. vállán géppisztollyal fel-alá sétál és erősen figyel mindenre, A főútvonal felől kemény csizmakopogás hallatszik. a zászlóaljparancsnok elvtárstól levél, jelenti az őrnek. ahogy odaérkezik. Az idő már 5-re járt. mikor a parancsnoki sátorból halvány lám. pafény villant meg. Húrom tiszt tárgyal a kis kecskelábú asztalnál — az egyik határozottan mondja — mehetünk, készen van minden, A másik pillanatban már a legénységi sátrak nyílásához hajolva halk hangon hangzik a vezényszó: —• Riadó! Elsőnek Iszcin őrmester, a szá- zadpáfrttitkár lép ki a sátorból, fürge mozdulattal, teljes felszere, léssel. ö már készen van. Jól meghúzd a szíjjad. a kapcád úgy tekerd a lábadra. nehogy törje a sarkad — suttogja halkon az izga. tettan készülődő harcosoknak a párttitkár. Rövid pár perc és máris hosszú sorokban állnak a tábor előtt, menetre készen az egységek. A parancsnok rövid parancsszavára élénken megelevenednek az eddig feszesen álló hosszú sorok és nemsokára eltűnnek a sűrű cserjés, bo. zótok között vezető kanyargóban. A KÖZELI KIS FALU csend, jét. ahol ilyenkor még nyugodtan alusznak az emberek, csak a kakasok kukorékolása töri meg. jelzik a hajnalt. A parancsnok erősen a távolba néz. ahogy lova hátán a csoport élén pár méterre előre halad, A szűk erdei tisztásra érve. hirtelen meghúzza lowa kantárját s a csapat felé fordulva áUjt vezé. nyel. Magúhoz hívja a szakaszparancsnokokat. A katonák kérdően néz- nek a parancsnok felé — még nem kezdhetjük? Mind izgatottan várja I a várva várt percet, amikor az eddig elméletben elsajátító ttokat gyakorlatban is meg valósíthatják. A PARANCSNOKOK serényen mutatják a tarkafoltos papíriapo. ken megjelölt irányvonalat, amely már a pinkadó hajnalban egészen jól látható. Az erdőben rejtőző ..ellenség” árkait és rejtekhelyeit különböző jelek mutatják a térképen. Alig hallható halk parancsszó után a terepkutatók gyors léptekkel igyekeznek előre az erdő szélén vezető úton a sövények mellett. A parancs szerintI éles szemmel figyeltek előre, hogy felfedjék az ..ellenséget” . Éles puskadörrenés zajától visszhangzik az erdő amint az ellenség” tüzet nyitott. A TEREPKUTATOK hirtelen a földhöz lapulnak és hosszú tűzSo- rozattal válaszoltak az ellenség lö véseire. Az ..ellenség” nagyobb cső. portjába ütköztek a terepkutatók és heves küzdelem fejlődött ki a két ..ellenfél” között. Az ..ellen, ség” meglepetésére megérkeztek a terepkutatók mögött marpdt egységek, Nem volt könnyű idáig az ..ellenséges” túlerővel megküzdeni, de bátor. elszánt akaraterő nem engedte, hogy meghátráljanak. Tűz! — hangzott a vezényszó, belevegyülve az ágyudörgés tompa morajába. A pár perces tüzérségi pergőtűz után egy .ellenséges” géppuska kattogása hallatszott a kő. zélben Iszcin őrmester, a század párttitkára járt elöl a géppuskás rajjal és hamarosan felfedezte az ellenséges” géppuskafészket. AZ AKNAVETÖCRÁNÁT robbanása után egyszerre elhallgatott az .ellenség” gépfegyvere. — No. ezt jól megcsinálták a fiúk — mondja elégedetten a párttitkár a géppuska mellől a többieknek. — kifordidt a fészekből — válaszolja az egyik harcos mosolyogva. Az ak. navetök is néhány perc alatt végez, tek. Az „ellenség” sem mozgolódott. A géppuskások és a többiek is feszülten vártál: a tüzparancsot. Most mindenki úgy érezte, mintha valahonnan a távolból öt figyelnék. Tudták, hogy rajtuk múlik a 9ya- korlat sikere. Most kell megmutat, ni. hogyan hasznosítják az eddig tanultakat. A bátorság és győzni- akarás jelleniezte az egész csapod harcosait. Rövid szünet után har. sány vezényszó törte meg a csendet. — Előre! — A harcosok egy- emberként ugrották ki a tüzelőállásból és magukat jól álcázva rohantak az ..ellenség” első árkai felé. Az élen Iszcin párttitkár Szaladt. kezében csípőhöz szorított pus- kával és éles torokkal kiáltotta hátra; — Hurrá! Hurrá! A harcosok a párttitkárt követték és ők is rázendítettek. A GÉPPUSKA és golyószóró re. csegő-ropogó hangja közben kemény kézitusa kezdődött. Az ..ellenséget” csakhamar kiszorították az első árkokból. A nagy zűrzavarban még a második árokban sem tudták lábukat megvetni. A harcosok a sok kilométeres gyaloglást és futást semmibevéve. fáradhatatlanul űzték az „ellenséget”. A gyakorlatnak vége. A parancsnok boldogan, mosolygó arccal néz a harcosokra, ahogy á hosszú sor mellett ellovagol. A nap már egészen fényesen sütött. Egymás után nyíltak ki a kis házak ablakai, amikor a vidám, nótázó csapat beérkezett a házok közé. Mindenki büszkén. szeretettel nézett a győztes csapat után. Tartalmas, személyhez szóló agitációval, az ellenség leleplezésével biztosítsák a kölcsönjegyzés sikerét a Cukorgyárban A Kaposvári Cukorgyárban a ’ békejkölcsönjegyzés első napján rohammunkát végeztek, „gyors- talpalás“ módjára akarták megoldani a békekölcsönjegyzés fontos feladatát. A pártszervezet nem látta el kellőképpen agitációs ér. veklkel a népnevelőiket, így azok nem ismerték, hogy mit kapott a tervtől közvetlenül a gyár, a város,, az ország. Nem isimerték több esetben azoknak a dolgozóknak az életkörülményeit, akiket a köi- csönjegyzés alkalmából felkerestek,. Előfordult, hogy csak odamentek egy-egy dolgozóhoz, meg. kérdezték mennyit jegyez, beírták és már tovább is álltak. Ezt az ellenség kihasználta, aljas propagandájával bekötötte egyes dolgozó,k szemét, hogy ne lássák meg saját életükön keresztül, mennyire megváltozott országunkban és közvetlen a Cukor, gyárban is a dolgozók élete, mennyit emelkedett az életszínvonala. Akik az ellenség uszályába estek, sopánkodnak s a népnevelők nem vertéji vissza az ellenség hangját. A becsületes dolgozók elvárják a vezetők példamutatását. Tápi József művezető az utóbbi időben azért panaszkodott, hogy „éhezik”, most a békeikölcsönjegy- zésikor 300 forintot jegyzett. A népnevelőik megnyugodtak ebben, pedig ha megnézzük Tápi József „nehéz helyzetét" azt látjuk, hogy ő is dolgozik meg a felesége is. Keresete minden hónapiban megközelíti az 1400 forintot, felesége 600 forint körül keres Tehát havi 2C00 forintos jövedelem mellett „nyomorognak” Tápiék. Ezen minden becsületes dolgozó meg- botránkozik és arra gondol, hogy az ilyenek nem szeretik hazájukat, de nem szeretik 3 gyermeküket sem, mert nem segítik elő boldog jövőjüket. Az .ilyen művezető a jegyzésével megbotránkoztatja a becsületes dolgozókat, akik vezetőjüktől példamutatást várnáik. A kevésbbé öntudatosak pedig azt mondják, — miért jegyezzék én a 7—800 forintos fize- tésemibői, amikor a vezető 1400 forintból 300-at jegyez. Tegyék tartalmassá az agitációt Dán Józseffel sem foglalkoztak úgy, hogy megértette volna, mi a jelentősége a békének, a békés terv megvalósításéira adott kölcsönnek. Fel kell eleveníteni emlékezetébe ifjúságát! Gondoltak-e az egészségére a gyárosok? Vol't- e a múltban üzemi rendelő úgy, mint mii? Törődtek-e a régi gyárosok a m u r.ik ás v é'd e 1 e mm e 1 ? Most ,pedig 24.000 forintot fordított a Cukorgyár munkásvédelmére a terv. Ha csak erre gondolt volna Dán József, akkor amikor egyedül él, esetleg kisunokáját segíti 1000 forintos fizetéséiből, bizonyára nem 100 forintért jegyzett volna békekölcsönt! Leplezzék le az ellenséget Az ellenség azt állítja, hogy kevés a fizetés a Cukorgyárban. Né- hányan úgy akarják megtéveszteni a népnevelőket, hogy 10 napi keresetük borítékját mutatják és azt mondják „ennyit keresek egy hónapban”. A fizikai dolgozók havi keresetének átlaga a .Cukorgyárban 730 forint. A ,,futárnépnevelés“-nek a gépeiken dolgozók között is az lett az eredménye, hogy volt ugyan példa arra, hoigy egy nap alatt egy népnevelő leijegyeztetett 30 dolgozót, de többen 'kis összegeket jegyeztek, nem volt idő arra, hogy megmagyarázzák nekik, miben nyilvánul meg mindaz, ami! a haza javára és a maguk hasznára jegyeznek. Pedig van mivel agitálni! A védőiberendezéseken túl 900 000 forintot fordítottak a terv során a gépek feliújítására azért, hogy könnyebben), jobban, gyorsabban és egészségesebb körülmények között dolgozhassanak. Az anyák közül is elfelejtették néhányan, hogy gyermekeik valamikor az utca sarában, porában „nevelődtek.” mialatt ők a tőkéseknek dolgoztak, most pedig maguknak dolgoznak, gyermekeiket a bölcsődéikben, napközikben képzett nevelők gondozzák, neve. lik. Kövessék az élenjárók példáját A DISZ-titkár, Frisch József, fizetéséhez példamutatóan jegyzett. 600 forintot adott a békekölcsönre, bizonyságául annak, hogy értékelni tudja a békét, a saját és 6 kistestvére nyugodt, szép életét. Raposán Győző DISZ-fiatal is dicséretet érdemel 700 forintos jegyzíéséért. Nem mondható el ugyanez valamennyi DlSZ-fiataí- ról, pedig nekik is sokat adott a terv. Bálojgh István például ipari tanuló, éppúgy megkapja az államtól a ruhát, a fizetést, a napi 50 fillérért az ebédet, mint a többi. Részese mindannak a juttatásnak, mélyben államunk a fiatalokat részesíti és részese valamennyi cukorgyári fiatal, valamennyi cukorgyári dolgozó. A Cukorgyár 42.000 forintot fordított kultúrotthonra és annak felszerelésére. Rádiójjuk, keskeny- fiimve ti tógépük vtan, sakk várja este a dolgozókat, ping-pong és egyéb sportolási és szórakozási le. hetőség. A kultúrcsoportnalk tánc- ruhája van,, a futballistáknak teljes felszerelésük, mind-minid a terv juttatása. Ma már a cukor, amit gyártanak, a saját asztalukra kerül, nem mint a múltban, a gyárosokéra. Az ötéves terv során a továbbiakban közel 5 millió forintos beruházással , korszerűsítik a Cukorgyárat. Erre kell a békekölcsön. Ezért vegyenek példát a cükorgyári dolgozók a Fonoda és a többi üzem dolgozóitól, ezért jegyezzenek békekölcsönt. A Fonoda dolgozói pénteken reggel már értesültek arról, hogy a Cukorgyárban hiányos a népnevelő munka, ezért a délelőtti műszak legjobb agitátorai a munka befejeztével felkeresték őket, segítenek, hogy a közös cél, a szocializmus építéséből, a béke védelméből a cukorgyáriak is becsülettel kivegyék a részüket. Beszélő számok az ötödik ötéves terv Irán vei veiről 5 millió, hektár kiterjedésű földet borítanak be a védő erdősávok. 30—35 százalékkal növekszik az öntözött földek kiterjedése, 30— 35 ezer tavat és víztárolót építenek a kolhozok és szovíhozok dolgozó;. 40—45 százalékkal növekszik a mocsarak lecsapódása által nyert földek területe az új ötéves tervben. A képen Grigorij Sza- nyin, a hersonyi terület Lenin-koifozámk tráktorislája géppel gondozza a fiatal facsemetéket. 7o százalékkal növekszik a könnyű- és élelmiszeripari gyártmányok termelése az új ötéves terviben. 1955-iben 1950-hez viszonyítva 61 százalékkal több gyapotszövetett 54 százalékkal több gyapjúszövetet, 55 százalékkal több bőrlábbelit, 78 százalékkal több porcukrot, 92 százalékkal több húst állítanak ■ A képen a taskentí textil- komibinát minőségi ellenőrzési osztályát látjuk. Ötéves tervünkért, a békéért jegyeztem 1203 forint békekölcsönt Országunk népi ha dser egének ereje a béke védelmiének erejét jelenti. Azt, jelenti, hogy a mi határainkon szilárd bástyát képez néphadseregünk, erejével meghátrálásra kényszeríti a' határainkon túl acsarkodó provokátor Tiltó bandáját és ez a mi megyénkben különös jelentőséggel bír. Én .nem akarok háborút, nem akarom a háború .martalékának, romnak látni Vasöntödénket, új öltözőnket, fürdőnket, könyvtárunkat. A mi üzemünk az ötéves tervben eddig 580.000 forintért kapott különböző felszerelést, nem akarom,, hogy mindez a háború tüzében pusztuljon el. Ezért, néphadseregünk, honvédelmünk erősítéséért jegyeztem. 6 --(700 forintos fizetésem mellett 1200 forintért békekölcsönt. A mi néphadsereigünlk tisztjei dolgozó paraszt és munkásokból valók, olyanok, akik biztosan megvédik a mi hazánkat, ezért jegyeztem békekölcsönt. Bödő János köszörűs, Vasöntöde. A jó politikai munka eredménye: 950 forintos jegyzési átlag a tapsonyi gépállomáson A tapsonyi gépállomás dolgozói megértették a békekölcsön jelentőségét. A pártszervezet vezetősége jól szervezte meg a politikai felvilágosító munkát, melynek eredményeként a gépállomás dolgozói lelkesen jegyeztek. A pártvezetésig, népnevelő értekezletet tartott, a jegyzést megelőző nap, ahol a népnevelők kihívták egymást párosversenyre. A vezetőség mint min. denben. a kölcsön jegyzésben is példát mutatott a dolgozóknak. Kis. harmadás József, a gépállomás politikai vezetőie 2000 forintot jegy. zett. Éder József igazgató helyettes 2100 forintot. Horváth János elvtárs pedig 1200 forintot jegyzett. Példájukat követték a brigádvezetők és a legjobb traktorosok. Kulcsár István és Domsa Ferenc brigádvezetők 1600, illetve 1500 forintot jegyeztek. jKovács László vontatós 1600 forintot. Molnár La. jós traktoros 1700 forintot. Kovács János traktoros 1000 forintot és Mózes István legjobb traktoros, aki már az őszi kampánytervét eddig 120. százalékra teljesítette, 1200 forintot jegyzett. Böröezi Lajos DISZ tag. aki nyújtott műszakban dolgozik, két felelős vezető munkáját végzi el, 200 százalékos teljesítő, 1100 forintot jegyzett. Komárovics Erzsébet traktoros 1300 forintos jegyzéssel követte példáját. Nagy János elvtárs 800 forint havi fizetéséből 2000 forintot jegyzett. Jó példával járt elöl ■ Bálint Kornélia elvtársnő is. 700 forintos fizetéséből 1200 forintot jegyzett. A tapsonyi gépállomás jegyzési versenyben van a marcali gépállomással, eddig ők vezetnek, s a mar. caliak 800 forintos átlagot, a tap- sonyiak 950 forintos átlagot értek el. A tapsonyi gépállomás dolgozói újból bebizonyították, hogy békét akarnak, még gyorsabban akarják építeni ötéves tervünket. A gépállomási dolgozók most a dolgozó parasztoknál ismertetik a békekölcsön jelentőségét.
