Somogyi Néplap, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
II Vasárnap, 1952 szeptember 28. SOMOGYI NÉPLAP A somogymegyei orvosok gyűlése megvitatta az egészségügy kérdéseit A népek békeakarata minden országban él és virágzik. Ezt bizonyítja. hogy a nyugati országok haladó orvostudásai. minden ország tudományos köreiben mozgalmat kezdeményeztek. E mozgalom arra. 'irányul, hogy nemzetiségire és pártállásra való tekintet nélkül jöjjön össze egy orvosi világkongresszus. annak a kérdésnek a megvitatására. hogy a háborúk, de már a háborús készülődések is, milyen hatással vannak a népek egészségügyére. Ki akarják deríteni, hogy a háborúk és a háborús készülődések által okozott sok-sók egészségügyi kárcsodás mértéke és milyensége miben nyilvánul meg. így akarnak tudományos alapon is felhívást intézni a világ népeihez a béke megvédése érdekében. Ennek az orvoskongresszusnak a helye Olaszországnak Monte-Catini nevű ismert fürdőhelye, dátuma pedig ez év október 16. 17 és 18. A kongresszus' előkészítésé"e Kómában már egy bizottság alakult, amelyben angol, holland, olasz, dán, svájci és még sok. imás ország ismert tudósai vesznek részt, ők egy felhívással fordullak minden ország szakembereihez, hogy a kongresszus témaköreinek előkészítésére tapasztalatokat gyűjtsenek saját országukban, s ezekről az októberi kongresszuson számoljanak be. A Szovjetunión kívül természetesen a népi demokratikus országok, s így Magyarország is rész^ vesz a kongresszuson és ha. zánkat Rusznyák István professzor a Tudományos Akadémia elnöke«. Kis Ferenc professzor akadémikus, és Ivanov.ics György profesz. szór akadémikus képviselik többek között. E világkongresszus magyarországi adatainak somogymegyei vonatkozásait volt hivatva feltárni a szombaton, október 27-én a kaposvári megyei kórházban megtartott megyei tudományos orvosgyűlés. A Tudományos Akadémia és a pécsi orvostudományi egyetem képviseletében Schmidt Lajos dr., az orvostudományok kandidátusa, a pécsi egyetem I. sz. sebészeti klinikájának igazgatója látta el az ülés elnöki tisztjét. Megnyitójában üdvözölte a Somogymegyei Tanács képviseletében megjelent Róna György elvtár-at, majd is mertette az olaszországi orvoskongresszus célkitűzéseit. Ezután Zsoldos Sándor dr. tisztifőcrvcs. a Megyei Tanács VB. XI. egészségügyi osztálya vezetője tartotta meg előadását. ..Az életfeltételek és a népesség egészségügye” címmel. Részletesen kifejtette. hogy az elmúlt két világháború súlyosan érintette országunk egészségügyét. Meggyőző statisztikai adatokkal támasztotta alá megalapításait, amelyekben somogymegyei viszonylatban láthattuk meg milyen káros volt népünk egészségügyi viszonyaira a két világháború Mély hatást gyakorolt a. megyéből §s a városból a gyűlésre érkezett nagyszámú orvosi hallgatóságra az. hogy amíg az első világháború után hét. ívig tartott az ország egészségügyének helyreállása, a második 'világháború sokkal nagyobb egészségkárosító hatásait, a Szovjetunió segítségével helyreállított, s a szocializmus télé haladó magyar egészségügy, a háború befejezésétől számított 2 év alatt szín. tette meg. Az ország egészségügyi ellátása minden vonalon hatalmasan túlszárnyalta már a háború- előtti színvonalat, s eredményes békeharcunk gyümölcseként óriási távlatok nyilnak meg elütünk egészségügyi vonalon is. Utána Svastits Pál dr. egyetemi m. tanár, kaposvári gyermekgyógyász főorvos a koraszülöttek, újsjuícttek, csecsemők és a -gyermekek egészségügyi viszonyai. Fodor Tamási barcsi szülészfőorvos az anyaság szempontjából, Vajda László dr. marcali belgyógyász főorvos a belgyógyászati betegségek vonalár, Székely Pál dr. egyet. m. tanár, kaposvári ideggyógyász főorvos az idegrendszer háborús zavarai kapcsán, Szundy Aladár dr. kaposvári tüdőgyógyász főorvos pedig a tüdőtüberculosis problémáját megvilágítva tárta fel a háborús és- békés viszonyok óriási különbséget mutató adatait, alapos felkészültségű hazzászólásban. A másik előadást Sivó József dr. egyet. m. tanár, kaposvári szülészfőorvos tartotta; ..Az 0rvos feladatai a háborús problémákkal szemben”.. Rámutatott, hogy az orvosnak is aktiv -békeharcot kell folytatni, oroszlánrészt kell vállalnia a háborús .károk szanálásában, s gondosan ki kell vennie a részét az új egészségügyi káderek neveléséből a Vöröskereszt munkájából, s- a tanácsok. segítségével társadalmi egészségügyi aktívákat kell képeznie. A háború elkerülése céljából is küzdenie kell a csecsemőhalandóság ellen, öntudatos munkát és helyes békeharcot csak kellő ideológiai felkészültség mellett folytathat az orvos. Az előadáshoz Sándor. Ferenc dr. fonyódi járási tisztiorvos szólt hozzá, aki a jelen békés viszonyaink között megmutatkozó . járási egészségügy fejlődéséről beszélt. Marton Sándor dr. a Megyei Ta- nács rendelőintézetének vezető főorvosa pedig harcos hozzászólásában. az imperialista háborús uszítok egészségügyi ziüllöttsége s- aj béketábor boldog, békés építőmunkája, rohamosan fejlődő egészségügye között mutatta meg a különbségeket. A sok tanulsággal tjáró tudományos, gyűlésről a somogymegyei orvosok. a - szakmai vonalon is megvívandó békeharchoz újabb segítséget nyerve távoztak hogy az itt hallottakkal munkaterületükön szolgálják a béke nagy ügyét. Bokréta-ünnepség a Petőfi-hídon Áll már Budapesten! a Petőifi híd, az óriási daruk beemelték az utolsó nagyobb vasszerkezet darabot is. Ilyenkor — ősi hidász szokás szerint — csokorral díszítik fel a végső nagy vasszerkezeti darabot, bokréta ünnepséget tartanak. A Petőfi hídon szombaton délben gyűltek össze erre az ünnepségre a dolgozók a budai parton. Virágdísz mellett 'zászlódíszbe is öltöztették azokat az utolsó főtartókat, amelyek összekapcsolják a budai hídfőt a híd többi vasszerkezetével. Lébényi László, a hídépítés központi vezetője nyitotta meg az ünnepséget, -majd Baranyai János, a Budapesti Városi Tanács VB. elnökhelyettese méltatta a hídépítők hősi harcát. A Kovaljov-módszer segítségével javítják a munka minőségét a Kaposvári Textilmíivekben A múlt hétlen bíráltuk meg a Néplapon keresztül -a Kaposvári Textilműve'ket selejtes munkájáért, A bírálat óta a minőségben változás tapasztalható. Az eiőlo- nódában az üzem vezetősége szigorúbban ellenőrzi a dolgozókat ebből a szempontból. Ellenőrzi a szerelő vállalattól átvett gépek beállítását. A gépek tisztántartása eddig minden hatodik héten, ezentúl miniden negyedik héten történik. A nyomóhenger rendszertelen cserélése úgy az előfonódéban, mint a gyűrűsben most már tervszerű. De egyes lakatosok még mindig nem végzik él feladatukat úgy, amint kellene. Fenyvesi Sándor, Bidó József, Mészáros Gyula, a fonónők többszöri kérésére sem voltak hajlandóik a rossz kitágult orsókat megjavítani és ezzel népgazdaságunknak kárt okoztak. Sok gyűrűt tönkretettek, ami használhatatlanná vált és ha a gépen maradnak, akkor állandóan selejtes lenne az anyag. A f cm önöknek többletmunkát jelentene, a termelés minőségének és mennyiségének rovására. A lakatosok használják ki jobban a munkaidőt, járjanak a gépek között sűrűbben és a fonónők hívására azonnal javítsák ki a hibákat- Cseréljék rendszeresen az ütemterv szerint javított alsó és felső tisztító hengert, mint Horváth Béla elvtárs, aki a hibákat mindig időiben kijavítja. A III. negyedéves tervidőszakban az üzemi bizottság nem foglalkozott kellően a minőségi munka megjavításával. A hibákból tanulva a IV. negyedéves tervben a műszaki vezetőség főleg a minőségi munka megjavítására fordít nagy gondot. A Textil-művek munkáját segíti a könnyűipari minisztériumtól kapott Kovaljov szovjet mérnök kidolgozott munkamódszere. A műszaki vezetőség a pártszervezet segítségével tervet dolgozott ki. Január végéig 100 tanúlót és 250 fonónet átképeznek, megtanítanak erre a munkamódszerre. Szegedi Rózs/a eivtársnő 22 gyűrűst és 22 előfonót, munkamódszerátadót és a műszaki vezetőket tanítja be, hogy ellenőrizni tudják a munka- módszer helyes alkalmazását. A Kovaljov munkamódszer - alkalmazása kiküszöböli a fonal egyenlőtlenségét, gyorsítja a kézmozdulatokat, kevesebb szál marad el és nagymértékben fokozza a termelékenységet. A pártszervezet ellenőrizze az új munkamódszer beve. zetését, hogy minél hamarabb elérje az üzem a minőiségi munka megjavítását és ezzel kapcsolatban a reklamációk megszüntetését. Füves vetésforgót, mezővédő erdősóvokat létesítenek szovjet tapasztalatok szerint a barcsi Vörös Csillag tsz-ben A barcsi Vörös Csillag tsz-ben megyei viszonylatban először vezették be a. Szovjetunióiban nagyon jól bevált füves-herés vetésforgót, valamint a mező«védő erdősávok telepítését, Minden dolgozó paraszt tapasztalhatta, akármiilyen gyenge minőiségű rétet feltört, utána milyen termésátlag volt, akár kapásnövénybcl, vagy eigvé'b növényféleségből. A tér. melőszövefkezet tagsága éppen ezért elhatározta, hogy 335 kát. he’d területet vet el füves-heré- vell, ami az összterület 18.5 százalékát teszi ki. Mezővédő erdősáv a táblák körül összesen 77 hold lesz, ami az összterületnek 3.5 százalékát teszi ki. A munkák sikeres végrehajtása érdekében már eddig az új táblákat mérnökileg kimérték, kijelölték az erdősávok területét is. Ezeken a teirii lie teken -a csemeték kiültetéise előtt 30 centiméter mélyen végzik a szántást. Az idei esztendőben már a tavasszal elvetették a lóherét és lucernát 335 holdon úgy, hogy a füves keveréket pedig köztesként a most elvetett gabonáiba vetették el. A termelőszövetkezet tagsága lelkesen végzi a füveshere vetésforgóra való áttérést), mert tudják. hegy a termésátlag növelhető, amit a Szovjetunió mezőgazdasága példája bizonyít ahol csak ezáltal is 50 százalékkal, de egyes te rületeken nagyobb mértékben növekedett a termésátlag. LÁNGOLÓ FALU A TISZTÁSON át egy harcos sietett a parancsnokhoz. Jelentett. A parancsnok bólintott és így szólott: Mára befejeztük. A csoport- vezetők jöjjenek a szállásomra. A csoportvezetők a parancsnok szállására siettek. A hosszú, ke- resztfláfoias asztalnál ülve várta őket. Kotur, a tagbaszakadt óriás, aki különben erdőmunkás volt, megszólaltHarcolni akarunk. — Harcolni? — nevette él magát a parancsnok — hiszen mi másért vagyunk itt?! Már két napja tétlenkedünk dörmögte az erdei medve csak ezért szólok parancsnok elv tára. — No. hát akkor teljesül a kívánságod! — A LEGKÖZELEBBI FALUT, Lect megtámadták az udbások, mert a parasztok nem adták be a gabonát, nem fizették az adót. Az UDB banditái felgyújtották a fá lut. A leciek segítséget kérnek. — Mi a véleményük a csoport’ vezetőknek? Valamennyien a támadás mellett szavaztak. Megszavazták azt is, hogy Kotur csoportja vegyen részt a vállalkozásiban. A csoport elindult. Madarat lehetett volna velük fogatni. Rajongva szerették vezetőjüket, ezt a nagy szál erdei óriást, aki oly erősnek tűnt, mint a tölgy s oly sudámaik, mint a fenyő. A legnehezebb pillanatokban is mindig vidám volt. Pedig nem volt könnyű az élete. Családját elhurcolták. Sokan csodálkoztak is vidámságán, de ö így beszélt: Aki búnak ereszti a fejét, az csak fél- ember. Én pedig teljes erőmből akarom az ellenséget ütni. a PARTIZÁNOK leértek a falu felé vezető útra. Nagyobb részük továbbhaladt, egy részlegük pedig, a géppusiká- sok, kőszikla mögé hasaltak az út mentén. Egyik oldalon a hegy, az út másik oldalán szakadék s az útra gépfegyver csöve meredt. Egy fiatal par asz t gyermeke szintén ott hasalt a partizánok közt. Falubeli iegényke volt — ő vitte a hírt a partizániszállásra a falu megtámadásáról. Sapkáját izgatottan gyürködte a munkában s egyre csak a gépfegyvert nézte. Sóvár vágyakozó szemekkel. — Ezt kell lenyomni?... — szólalt meg bátortalanul és a billentyűre mutatott. A vállas, lapáttenyerű géppuskád bólintott. A fiú hallgatott- Aztán újra szólott. — És jól beszorítani a vállba... Meglepődve nézett rá a partizán és tréfálkozva kérdezte: — Tán lőni akarsz? A fiú komolyan, halálos komolyan súgta: — Igen! Lassan, akadozva, a friss fájdalomtól terhesen beszélni kezdett— Amikor a bizottság az udbá- sokkail együtt megérkezett a faluba, hogy elrabolja, a parasztok terményeit, anyámat is berendelték. Alig van másfél hektárnyi földecskénk, mégis négy tonna kukoricáit, három sertést és kiét malacot követeltek rajta. Mit mondhatott anyám? Nem. tudok fizetni — szólott. Erre azt mondta neki Gofko, á. helyi bizottság kulák elnöke: „Rendben van, Miljca, ha te ujjat húzol a hatósággal, mi elbánunk veled. Még ma beszállítod a terményt, a húst s ezenkívül 50.000 dinár pénzbüntetést fizetsz. Ellenkező esetben a fiadat háromhónapi munkára, visszük”. Apám a felszabadító háborúban pusztult el, anyám a keserűségtől felháborodottan tört ki: ,,Ezt értitek, Gcjkó! Rabolni a szegény embert. Néked 35 hektárod, 5 tehened, 3 lovad, van s csak két sertést adsz be. Ha ugyan beadod! Miféle törvény ez a mai! Nekünk, szegény embereknek 450 kiló gabona a Hektáronkénti kiszabás, nektek, zsírosoknak csak 250 kiló!” Az udlbpsok rárohan, talk anyámra. Agyonverték. A géppuskás felállott a helyéről. — Az első lövés a tiéd! — és végigsimította a fiú haját. BENN A FALUBAN ahol az utcákon részeg katonák üvöltöztek, verekedtek, raboltak, Gojkó házánál folyt az „elszámoltatás''. Az asztalifőn az udbások parancsnoka terpeszkedett. Falt és ivott, miközben Gojkó a parasztok elszámoltatását végezte. A szobában fegyveresek állottak. Egyik kezükben géppisztoly, a másikban korbács. Rongyosruhájú paraszt állott az asztal étótt. Mellette fiatal leányka remegett- Szemei ijedten jártak körbe a szobában és szeretett volna eltűnni apja rongyai között. A paraszt komoran, szűkszavúan válaszolgatott a kulák- nak. — 900 kiló búzát kell beszolgáltatni? Jól tudod, hogy csak hét- százat arattam. Honnan vegyem a 200 kilót? Ha krumplim nem volna, éhenhálna a család. G0IK0 RIKÁCSOLT — Ne hazudj! Te is kézzel csépeltél, hogy elrejtsd előlünk a gabonát! A kulák kezében 'korbács volt, felemelte karját és a paraszt arcába su,jtott. Az megtántorodott, vér ömlött végig borostás arcán. A leányka felsikoltott. Az udfoás parancsnok rátette a kezét a dühöngő kulák vállára. —1 Ne ha mark odd el a dolgot barátocskám. Minek bántani az embereket? A kulák értetlenül bámult. Talán megbolondult? Az udbás azonban már ügyet sem vetett Gojkó- ra. Varangyszemeivel a leányt tapogatta. — Gyere csak közelebb... — intett sürgetően. A leány nem mozdult. Az egyik udlbás lódította előre.--- No, leányom — hajolt előre és ocsmány pálinkalbűzt lehelt a leány arcába,, — nézd, mennyi vőlegény! — intett körbe a hóhérlegényekre és éktelen nevetés bugyborékolt elő a száján. — Válassz ... — vagy mindet akarod? A PARASZTHOZ FORDULT — Mit szólsz, hdzzá, ha kiházasítjuk a leányod? Csak adsz hozzá gabonát? Mi? Lakodalmat csinálunk?! Mi?! Kutyák! Lakodalmat! Ebben a percben kicsapódott az ajtó, az ablaküvegek betörtek és fegyverek csöve meredt a benmlévőkre. A partizánok! voltak. — Fegyvereket eldobni! — kiáltott Kotur. Csörrenve estek a padlóra a géppisztolyok, a parancsnok részegen, dülöngélve nyújtotta magasba karjait, a kulák hálálravál- tan remegett a székén. Hová tűnt a nagy hő’S'köd'és? Úgy elszállt, mint ahogy hősiesség, becsület soha nem lakott ezekben az emberekben. Kinn a faluban is lángolt már a harc. S a partizánok között ott voltak csépihadaróval, kaszákkal, husángokkal a parasztok is. Néhány udbásnak sikerült egérutat nyernie. Autójuk felbőgött s elszáguldottak a város felé. A partizánok nevetve integetitek utánuk, mert tudták, hogy a falu szélén ott várakozik rájuk a gáppus- kás csoport. — Sok szerencsét! S nemsokkal utána felropogott a gépfegyver. S a lövésekkel együtt kiáltás visszhangzott a bérceiken. — Anyámért! A faluért! Soltész István.
