Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-27 / 200. szám

I 4gh VILA3 PROLETÁRJA! EG Kapoly községben felkészültek az őszi begyűjtési- és mező- gazdasági munkához Sztahanovista lett Liptói Mátyás Gigei tanácselnök a 100.000 forintos főnyeremény boldog tulajdonosa A MAGYAR D O LG O Z ÖV RÁ RT JA MEGY El Pl MRT B ÍZÓT TSÄGÄNAK LAPJA IX. évfolyam, 200. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1952 augusztus 27. Az őszi terménybegyüjtés sikeréért Megyénkben a kenyérgabonabe- gyüjtés befejezésihez közeledik- Dolgozó parasztságunk nagyrésze becsületesen megállta helyét az ál­lam iránti kötelezettség teljesítésé­ben, ezzel 'hitet tett pártunk és népi államunk iránti szegletének. Számos község dolgozó parasztsága lelkes versenyben határidő előtt tett eleget -beadási kötelezettségé­nek és sokezer dolgozó panaszt 100 százalékon jóval felül teljesítette állampolgári kötelezettségét. Erről tanúskodnak azok a lelkes távira­tok, amelyekben jelentették^ a Me­gyei Pártbizottságnak, hogy telje­sítették gabondbeadási kötelezettsé­güket. Megyénk öt járása, s közel 100 azoknak a községeknek a szá­nnia, melyek kiváló tervteljesítésük- kel elnyerték a szabadpiac jogáf­Dolgozó parasztságunk tudatában vaq annak, hogy a terv teljesítése törvény s látja az összefüggést a begyűjtési terv pontos teljesítése és az ötéves terv teljesítése között. Saját jának érzi a Sztálin Vasmüivet, az Inofai Erőmüvet, a Kaposvári Fonodát, s a tervek maradéktalan teljesítésével járul hozzá hatalmas békeműveink építéséhez. A becsüle­tes dolgozó parasztok elítélik azo­kat, akik a beadás halogatásával, a törvény kijátszásával gátolják megyénket abban, hogy a gabona- begyűjtést 100 .százalékosan befe­jezze. Joggal követelik tanácsaink­tól, hogy szerezzenek érvényt’ a törvénynek s járjanak el mindazok­ká! szemben, akik eddig még nőm tettek elegst beadási kötelezettsé­güknek A megyében van miég tennivaló, a gabonabegvüjté3 területén is. Még több, mint 300 vagon hiányzik a tervteljesítés'hez, amely megyénk három járását a kaposvári, csurgói és a nagyatádi járást terheli. Ezek­ben a járásokban a begyűjtés még mindig vontatottan halad', s fele­lősség terheli ezeket a fúrásokat azért, hogy megyénk az elsők közül a 12-ik helyre került. Most amikor teljes lendülettel hozzá kell fognupk az őszi termények begyűjtéséhez, ezeknek a járásoknak igen komoly erőfeszítést kell tenni, hogy behoz­zák a, lemaradást, alaposan fe,ké­szüljenek a begyűjtés második sza­kaszára. A gabonabegyiijtés tapasz­talatai bebizonyították: hogy jó és alapos felkészültség nélkül nem le­het győzelemre vinni a begyűjtés csatáját. Az ellenség a ■ gabonábe- gyűjtés siker® láttán rémhírekké;, igyekszik akadályozni az őszi ter­mények begyűjtésének teljes sike­rét. Előhozakodnak a szárazsággal Igyekeznek felnagyítani u szárazság •okozta kárt. Pártiszervezeteink és tJanácsannk feladata, hogy visszaver­jék, megsemmisítsék az ellenség hírverését s bebizonyítsák, hogy a jégverés és a szárazság ellenére is megyénk teljesíteni tudja tervét, hiszen a községek nagyobb részé­ben úgy a kukorica', mint a burgo- nyatermesztés eléggé jónak mutat­kozik. Tanácsainknak tanulnio'k ke]l a gabonabegy üj tés tapasztalataiból. Támaszkodni ok kell a párt szerveze­tek népnevelői mellett a begyűjtési állandóbizottságokra, a mezőgazda- sági á landóbizottságokra. Munkába kell állítani a tanács végrehajtó- bizottságának tagjait s be kell von­ni a népnevelő munkáiba mindazo­kat a dolgozó .parasztokat, akik be­adási kötelezettségük példamutató teljesítésével fejezték ki ragaszko­dásukat pártunk, népi demokráci­ánk mel'ett. Súllyal kell, hogy fog­lalkozzanak tanácsaink a dolgozó .parasztok által kezdeményezett verseny-mozgalmakkal, Naponta ér­tékeljek a községekben a verseny állását, hangosihirsdó és dobsző út­ján ismertessék azt a község dolgo­zóival. A gubonabegyüjtés tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy taná­csaink éppen ezt a legdöntőbb fel­adatot: a begyűjtési állandóbizott­ságok munkábaállítását, az élenjáró dolgozó parasztok munkábaállítá- sát és a verseny kérdését hanyagol­ták el legjobban. Fokozott gonddal kell, hogy vi­gyázzanak tanácsaink arra is, hogy állandóan pontos nyiüvántartájsjjk legyen hogy naponta tudjanak be­számolni a begyűjtés menetéről. Meg kell értenie pártszervezeteink­nek és tanácsainknak, hogy az őszi termények sikere ugyan úgy, mint a k e n y ér gab o n abegyű j té s sikere is a tömegek közt végzett politikai munkától függ. Magyarázzák meg dolgozó parasztságunknak: ahhoz, hagy községeink még több kútat, bekötőutat, kultúr házat, könyvtárat, mozit kapjanak, hogy miinél több községben gyűljön ki a villany, arna van szükség, minden dolgozó pa­raszt elegei legyen beadási kötele­zet bégének. De tudatosítani kell dolgozó parasztságunkkal azt is, hogy most is az jár jól, aki becsü­lettel 'teljesíti beadási kötelezett­ségét,* mert a szabad piac jogát csak az a község kapja meg, amely 100 százalékosan eleget tett beadási kö­telezettségének. A begyűjtés igen sokrétű felada­tok elé állítja tanácsainkat. A ku­korica éS burgonyabegyüjtés mel­lett egy pillanatra sem szabad meg­feledkezniük a sertés, tojás, barom­fi és a tejfoeigyüjtésről. A begyűjtési terv teljesítése egy­séges feladatot képezzen tanácsaink munkájában. Nem lehet eredménye­sen harcolni az egyikért, ha elmu­lasztják a. másikat. S a begyűjtés­nek ez a döntő szakasza megköve-' teli pártszervezeteinktől és taná­csainktól, hogy -pontos tervet dol­gozzanak ki e feladat megoldására. Ellenőrizniük kell, hogy a burgonya szedésével és a kukorica törésével eigyidőben eleget tesznek-e a bea dási kötelezettség tel jesítésének. Eb­ben a munkáiban a begyűjtési állan­dóbizottságok mellett be kel] vonni a mezőőröket s az élenjáró dolgozó parasztokat is. Szervezzenek gazdagyűléseket, •ahal ismertessék dolgozó paraszt­ságunkkal a törvényes rendefete- ket, ismertessék azt, aki elmulaszt­ja állampolgári kötelezettségének teljesítését, hány százalékkal emelik fel ’beadási kötelezettségét, milyen kártérítést vetnek ki rá. A politikai felvilágosító munka mellett támasz­kodjanak tanácsaink a törvényre. Ehhez azonban az szükséges, hogy tanácsaink maradéktalanul érvényt is szerezzenek a törvénynek és az eddig kivetett kártérítéseket hajt­sák he. Számolják fel azt a tűrhetetlen állapotot i-s, amelyek tanácsaink egy részénél akadályozzák a tervek teljesítését, az opportunizmust, az osztály ellenséggel szembeni megal­kuvást. Számos községben egyik niaipró] a másikra, leveszik a kulák- listáról a kulákokat, vagy különféle elméletek segítségével ,>öreg "ku!ák. beteg kulák, szorzott ku ák ‘ elmé­lettel próbálják mentegetni őket- Példa erre Segesd, Kuntelep és szá­mos más község. A döntő feladat tehát, hogy saját lehetőségeinket kihasználva minél szervezet többen, tájmaszkodva az élenjáró dolgozó parasztokra, a: be­gyűjtési áHandóbizottságokra, győ­zelemre vigyük a begyűjtés ügyét. MEGYÉNK EGY NAPJA A termelőszövetkezeti mozgalom hírei Megyénk termelőszövetkezeti csoportjai a jó eredményeikkel nap mint nap bebizonyítják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás jóval túl­szárnyalja eredményeivel az egyé­nileg dolgozó parasztok kisparcel- lás gazdálkodását, Dolgozó pa­rasztságunk látva ezeket az ered­ményeket, mjndjoDDan világos­sá válik előtte az, hogy számára az egyedüli helyes út a nagyüze­mi gazdálkodás útja. Megyénk minden részéről na­ponta érkezik jelentés arról, hogy újabb parasztcsaládok választották a társasgazdálkodás útját. A lábodi Béke tszcs-be 26 család 32 taggal lé­pett be és 180 kh. földdel. A iá- bodi Népakarat tszcs-ben, amely­ben 34 család és 79 tag van 416 kh. fömdel, az első mintáról átléptek a fejlettebb formára és ezután már hármas mintára fognak dol­gozni. A bonnyapusztai Ujbarázda tszcs-be 14 család 24 taggal és 195 kh. földdel lépett be legutóbb. Zala községben 26 család 40 taggal, 268 kh. föld­del alakította meg a Kossuth ne­vet viselő hármas típusú termelő- szövetkezeti csoportot. Dini Kavicsbánya dolgozói a munkaverseny kiszéle­sítését és a termelékenység eme­lését újításokkal segítik elő. Az újításokat maguk a dolgozók ve­zették be munkájuk megkönnyíté­sére. Vírth Tivadar az éjjeli mű­szak számára készített két darab erős villanyégővel ellátott, moz­gatható és bárhol felállítható lám­pát. Ezzel az éjjeli műszak mun­káját könnyítette meg, s kiküszö­bölte az eddig előforduló balese­tek lehetőségét. A bányában dolgozó diák-bri­gád a két vasúti mozdony szénnel való megrakását könnyítette meg újításával. Ami eddig 10 ember 3 órai munkáját vette igénybe, most négy ember végzi el az újítással sokkal rövidebb idő alatt- Mind­két újításit a bánya vezetősége el­fogadta és díjazta­Ezek a dolgozó parasztcsaládok saját meggyőződésükből léptek a boldogulás új útjára. Tudják azt, hogy most jól választottak, hisz még ilyen lehetőség sohasem állt a dolgozó parasztság előtt ahhoz, hogy szebbé tegye életét, mine amilyent pártunk és államunk biz­tosít. Az egyéni- kisparcellákon soha nem lehet olyan eredményt elérni, mint a nagytáblán ahol a kor­szerű mezőgazdasági gépeket kel­lően ki lehet használni és alkal­mazni tudnak minden olyan élen­járó módszert, amely a munkát Az 1952—-53--s tanév rnieg-kezdósc élűit megyénk iskoláinak igazgatói és kiváló pedagógusainak részvéte­lével igazgatói értekezletet tartott a Megyei Tanács oktatási osztálya Kaposvárott. Az értekezleten több mint 400 pedagógus vett részt. .Ér­tékes javaslatokat tettek, a pár nap múlva meginduló iskolaév munká­jának eredményesebbé tételéihez. A beszámoló részletesen taríal- I maz|a az elmúlt iskolaév eredmé­nyeit, hiányosságait és egyben is­mertette a pedagógusok elölt álló legfontosabb feladatokat is. A fel adatok közölt a legfontosabb a ta­Vá‘l falatnál nagymértékben fejlő­dött az újító-mozgalom. A dolgo­zók felismerték annak jelentősé­gét, hogy észszerűsí lésekkel és újításokkal mennyire megkönnyítik munkájukat, s meggyorsíthatják az ötéves tervünk megvalósításáért vívott harcot- Horváth János, az építkezés dolgozója a felszabadu­lás óta már 30 újítást nyújtott be. Ahogy ő maga elmondja, eredmé­nyeit annak köszönheti, hogy rend­szeresen tanulmányozta az élen­járó szovjet munkamódszereket. Legutóbb benyújtott újítását most díjazták. Horváth János a díj át­vételekor megfogadta, hogy ezen­túl még jobb munkát fog végez­ni. megkönnyíti, de ugyanakkor előse­gíti a termésátlag növekedését. Azok, akik még tavaly kételked­tek és nem bíztak a szövetkezei i gazdálkodásban, ma már bátran közelidnek a termelőszövetkeze­tek felé. Kevés olyan község van me­gyénkben, ahol a nyár óta is ne lé­pett volna be néhány parasztcsa­lád a termelőcsoportba, s ez azt bizonyítja, hogy megyénkben is egészségesen fejlődik a termelő­szövetkezeti mozgalom. nülők politikai, erkölcsi növelése. Emellett részletesen foglalkoztak a tanulmányi színvonal emelésének kérdéséivel. Harmadik fő szempont­ként az irányító és edenőrző mun­ka megjavításának kérdése szere­pelt- Az eddtlgi tapasz!álatok alap­ján sokat foglalkozott az értekezlet a ká dér munka megjavításának fon­tosságává], különös tekintettel a káderülukináció megszűnte|ésével. A beszámoló után több igazgató és nevelő szólalt fel. Tütbek közölt Merő Béla, a kaposvári Táncsics fiúgiimnázimm igazgatója, a po­litikai, erkölcsi nevelés problémái­val foglalkozott. Javasolt», hogy a tanulók községeikben kapcsolódja­nak be a DÍSZ szervezet, munká­jába. Ezáltal é én kalb é válna a kö­zépiskolákkal -a kapcsolat. Bchus László, a karádi általános iskola igazgatója aa úttörőmozga­lomról beszélt, hogy a jó úttörő­in unka mennyire elübbreviszi a ta­nulmányi színvonlai] emeléséért foly­tatott harcot. Hiányolta, hogy az 1951—52 tanévben nun fejlődött eleget az úttörőmozgalom az isko­lákban. A számos értékes felszólalás azt mutatta, hogy .pedagógusaink lelki- iíim,&re!es munkáival1 készültek a nyár folyamán a néhány naP múlva induló új tanévre. Megjelentek Sz. Hruscsev beszámolójának tézise A ..Pravda“ hétfői száma közli N. SZ. Hruscsov "beszámolójának téziseit a SzK(b)P XIX. kongresz- szusára a követk«tö címmel: ,,Mó­dosítások a SzK (b) P Szervezeti Sza­bályzatában.“ AZ ÚJlTÓMOZGALOM -HÍREI 1 SÉloÉiiytesi Vasúlepi r Értekezlet volt az iskola igazgatók számára Kaposváron LEVÉL AZ EGYEKILEG GAZDÁLKODÓ PARASZTOKHOZ Leveleimben a még kívülálló dol­gozó parasztokhoz szeretnék szólni. Elmondom, hogy hogyan is hatá­roztam el magam arra, hogy ter­melőszövetkezeti tag legyek. Éjt normállá téve gondolkodtam: mit is lüiOvek, belépjek-e a termelőszö­vetkezetbe, vágj- még tovább fcüz- ködj.ek a:z egyéni gazdálkodás ne­héz útjain. Sokszor ült össze estén­ként a család, számolgattunk, ösz- szehasoidítást tettünk a tsz termé­se és jövedelme, valamint az én termésem és, jövedelmem közöd. Gondolkodtunk, tanakodtunk, de mindig arra az elhatározásra jutot­tunk, hogy várjunk mé|g, próbál­junk még egyénileg gazdálkodni. Első ízíben akkor vetődött fel bennem az a gondolat,, hogy belé­pek a t-szJbe almikor két gyönyörű loviaim elpusztu t. Láttam, hogy ne­kem egyénileg milyen nagy csapást jelent ez, a közösbe nem lenne olyan n«gy gond annak pótlása. Azután újra csak teltek a napok egymás után. még mindig neim dön­töttem véglegesen. Vettem újra két kis lovat, amivel lassan és nehe­zen műveltem tovább 10 hold földie­met. Az idei csépiéinél azután meg­mutatkozott az elűző éviekhez ké­pest Sakkal jobban a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Átlagtermésem gabonából 6.5 mázsa vált, ezzel szemben a iistZ-é 9 mázsa. A tavaszi növényeknél is ugyanezt mondhatom el. A közösbe négyze­tesen vetették a kukoricát, pótbe­porzást is alkalmaztak, gyönyörű, magas átlagtermésük lesz. Az én | Augusztus 27-én, szerdán este 7 órakor a Pártokjatás Házában elő adást tartunk „Az agitáció kérdé­seiről“. Az előadáson vegyenek részt párt , állami tömegszervi funkcionáriusok, alapszervi títká tcriméísdni nincs egyáltalán olyan szén. mert én félteni az újtól, amit a csoport bátran alkalmazott. Át­tanulmányoztam a nagyüzemi gaz­dálkodás miniden e'őnyét s végre elhatározásra jutottam: belépek a term e 1 ősz öv etfcezetbe. Alkotmá­nyunk ünnepének reggelén végső elhatározással terme 1 ős z ö v e.t ke ze t i tag lettem'. Szakítottam a rési gaz­dák adással. a nethéz, göröngyös útról ráléptem a szebb és boldo­gabb. a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. S címé dl Sebestyén Petii-fi III. típusú tsz. rok és pártvezetőségi tagok. A Megyei, Városi Tanács oktatási és népművelési osztályának dolgozói, népnevelő felelősök és népneve­lők. Előadó Mískó *János elvtárs. A Pártoktatás Háza közleménye

Next

/
Thumbnails
Contents