Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1952 augusztus 23. A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete {Folytatás az 1. oldalról) jóváhagyása után pártbizottság lép érvénybe. A pártba való felvétel kérdésé­nek megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenléte. c) A fiatalok 20. életévük be­töltéséig csak_a Komszomolon ke­resztül léphetnek a pártba. d) Más pártok volt tagjai ugyan csak az alapszervezeten keresztül, s csakis a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába, öt párttag ajánlá­sára, akik közül három tíz éve tagja a pártnak, kettőnek pedig forradalomelőtti párttagsága van /r Az ajánlók felelősséggel tar- toznak ajánlásuk helyessé géért. n A tagjelöltek sorából felvett * • párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az il­letékes alapszervezet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el az illető elvtársat. q Minden párttagot, aki egyik szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé. Megjegyzés. A párttagátköltözé­se egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága által megállapított szabályok sze­rint történik. 9 Azok a párttagok és tag- • jelöltek, akik három hóna­pig elfogadható ok nélkül nem fi­zetnek tagsági járulékot, a pártból automatikusan kiváltnak tekinten­dők; erről az alapszervezet meg­felelő határozatot hoz. Ezt a ha­tározatot a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. -| rs Valamely kommunistának a pártból való kizárásáról an­nak az alapszervezetnek a taggyű­lése dönt, amelynek tagja a kizá­rásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy városi pártbizott­ságnak jóvá kell hagynia. A ke­rületi vagy városi pártbizottság­nak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a te­rületi vagy határterületi pártbi­zottság, illetve a szövetséges köz­társaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja. Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál ma­rad s a párttag jogosan látogathat­ja a zárt pártgyűléseket. I I Az alapszervezet nem hoz- hat határozatot olyan kom­munistának a pártból való kizárá­sáról, aki a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak, valamely szövetséges köztár­saság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, terü­leti, körzeti, városi vagy kerületi bizottságnak tagja. A szövetséges köztársaság kom­munista pártja központi bizottsá­ga, a határterületi, területi pártbi­zottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tag­jának a pártbizottság vagy a párt­tagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a sza­vazatok kétharmad többségével dönt.-j ey A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való ki­zárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak két­harmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automa­tikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kon­gresszuson a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint kö­vetkezik. i o Ha a párttag bírói úton iíl- dözött bűncselekményt kö­vetett el, a párttag kizárása a közigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg. 1 A Amikor a pártból való kizá- rásról hoznak határozatot, a legnagyobb óvatosságot és elvtár­si gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, in­dokoltak-e a párttag ellen emelt vádak. Kisebb vétségek esetén a párt nevelő irányú eszközeit (fenyítés, megrovás stb.) kell alkalmazni, nem pedig a pártbüntetés legma­gasabb fokát, a pártból való kizá­rást. Szükség esetén a pártszervezet pártibüntetésként egyévi határidő­re tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. 1 C Illetékes pártszervek a fel- lebhezés beérkezésétől szá­mított húsz napon belül kötelesek felülvizsgálni a kizárt párttag fel­lebbezését, valamint a pártszer­veknek a pártból való kizárásról szóló határozatát I A pártba való belépéshez tagjelöltségi idő letöltése szükséges, hogy a tagjelölt megis­merkedjék a párt programmjával, szervezeti szabályzatával és tak­tikájával, s hogy a pártszervezet meá£yőződhessék a tagjelölt sze­mélyi tulajdonságairól. j Y A tagjelölt felvételének endje (egyéni felvétel, az ajánlások benyújtása és ellenőrzé­se, az alapszervezet felvételi ha­tározata s annak jóváhagyása) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvé­telnél. II. Tagjelöltek leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszer­vezet által elfogadhatónak elismert okból nem .fellel meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelölti idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölti idő alatt kitűnt,, hogy a tag­jelölt személyi tulajdonságainál lógva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására. I O-*-*-*• A jelöltség ideje egy év. A pártszervezet köteles segít­séget nyújtani a tagjelölteknek, hegy elökészülhessenelk a pártba való belépésre, a jelöltségi idő in A párt tagjelöltjei tanács- Ikozási joggal résztvesznek annak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak. A párt tagjelöltjeí a szoká- ■""^•sos tagdíjat fizetik a helyi pártszervezet pénztárába, III. A párt felépítése. Pártdemokrácia ni A párt szervezeti felépíté- ^-*-*sének vezérelve, a demo­kratikus centralizmus. Ez azt je- lenti, hogy a) a párt összes vezető szerveit alulról felfelé választják; b) a pártszervek kötelesek tevé­kenységükről pártszervezeteik előtt rendszeres időközökben be­számolni; c) a pártban szigorú pártfegye­lem van, s a kisebbség aláveti ma­gát a többségnek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve. íjcy A területi-üzemi elv sze- rint épül fel: a kerületi pártszervezet a kerület összes pártszervezeteinek felettes szerve­zete. Egy egész munkaterület párt- szervezete az adott munkaterület összes pártszervezeteinek felettes szervezete. f)D Minden pártszervezet önál- i6an határozhat a helyi kér­désekben, ha határozata nem el­lenkezik >a párt határozataival. í\a Minden pártszervezet legfel- "ső vezető szerve a taggyű­lés (az alapszervezetek részére), a konferencia (például a kerületi, területi szervek részére) és a kon­gresszus (a szövetséges köztársa­ságok kommunista pártja, a Szov­jetunió Kommunista Pártja részé­re). or A taggyűlés, a konferencia, vagy kongresszus a szerve­zet egész munkájának irányítására megválasztja végí-ehajtó szervét, az irodát vagy a bizottságot. O/C A pártszervek megválasztá- sa során tilos a listák sze­rint való szavazás. A szavazást egyes jelöltek szerint kell lefoly­tatni, mégpedig olymódon, hogy minden párttag korlátlan joga a jelöltek ellen kifogást emelni és bírálni őket. A választásokat tit­kos szavazás lítján ejtik meg. eyn A városokban és kerületi ^ * * központokban a párt és a kormány legfontosabb határozatai­nak megvitatására összehívják a városi és a kerületi pártszerveze­tek aktíváit. Ezeket az aktívákat nem parádénak és nem e határoza­tok formális és ünnepélyes jóvá­hagyása. hanem érdemleges vita céljéból kell összehívni. r>o A párt politikáját illető kér- déseknek szabad és tárgyi­lagos megvitatása az egyes szer­vezetekben vagy az egész pártban a párt minden tagjának elidegenít­hetetlen a pártdemokráciábói kő­vetkező joga. Csupán a pártdemo­krácia alapján bontakozhat ki a bolsevik önkritika s szilárdulhat meg az öntudatos és lelkes pártie- gvetem. De a párt politikáját illető kérdé­sekben úgy kell szervezni széles körű vitát különösen pedig orszá­gos vitát, hogy ne szolgálhassa je­lentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákényszelüthetné aka­ratát a párt többségére, vagy olyan kísérleteket, amelyek a párt egy­ségét veszélyeztető frakciós cso­portosulások szervezésére irányul­nak, s ne fordulhassanak elő olyan kísérletek sem, amelyek megingat­hatják, vagy megbonthatják a szo­cialista rend erejét és szilárdságát. Az országos vita ezért csak akkor tekinthető helytállónak, a) ha legalább néhány területi vagy köztársasági pártszervezet el­ismeri szükségességét; b) ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában nincs eléggé szilárd többség a leg- fontosabb pártpolitika kérdések eldöntésére; c) ha a központi bizottság a ha­tározott álláspontot elfoglaló szi­lárd többség ellenére szükséges­nek tartja, hogy politikájának he­lyességét pártvita útján ellenőriz­ze, Csakis e feltételek megtartása esetén kerülhető cl, hogy pártelle- nes elemek visszaéljenek a pártde­mokráciával, csakis a feltételek érvényesítése biztosítja, hogy a pártdemokrácia az ügy javára vá­lik s nem használják ki a párt és a munkásosztály kárára. d) megválasztja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és központi számvizs­gáló bizottságát­oo A párt központi bizottságát és számvizsgáló bizottságát a kongresszus által megállapított összetételben választják meg. Ha a központi bizottság valamelyik tagja kiválik, a kongresszus által megválasztott póttagok közül töl­tik be a helyét. OQ A Szovjetunió Kommunista áó' Pártja Központi Bizottsága hat hónaponkint legalább egyszer teljes ülést tart. A központi bizott­ság póttagjai tanácskozási joggal résztvesznek a központi bizottság teljes ülésein. O/í A Szovjetunió Kommunista OT. Pártjának Központi Bizott­sága megszervezi a központi bi­zottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnöksé­get, a folyó ügyek, főleg a pártha­tározatok végrehajtása ellenőrzé­sének megszervezésére és a káde­rek kiválogatására pedig a titkár­ságot. or A Szovjetunió Kommunista OD. Pártjának Központi Bizott­sága a központi bizottság mellett megszervezi a pártéllenőrző bi­zottságot­A párt központi bizottságának pártellenőrző bizottsága: a) ellenőrzi, hogyan tartják be a párt tagjai és tagjelöltjeí a pártié gyeimet, felelősségre vonja azokat, a kommunistákat, akik megszegik a párt programmját, szervezeti szabályzatát, a párt-, és az állami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen (félre­vezetik a pártot, nem becsülete­sek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokraták, ma­gánéletükben laza erkölcsüek); b) megvizsgálja az egyes szövet­séges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottsága és a határterületi vagy területi párt- bizottságok határozatai, továbbá a pártból való kizárások és a párt- bíintetések ellen beadott fellebbe­zéseket. A köztársaságokban, határ terű leteken és területeken a helyi párt szervektől független meghatalma zottai vannak. qú A Szovjetunió Kommunist; OU. Pártjának Központi Bízott sága a kongresszusok közti idő szakiban irányítja a párt munka ját, képviseli a pártot más pártok szer vezet ék és intézmények előt^ szervezi a párt intézményeit, irá nyitja azok tevékenységét, kineve zi a központi bizottság ellenőrző se alatt működő sajtószervek szer kesztőségeit, megerősíti a nagj helyi pártszervezetek pártlapjai nak szerkesztőségét, szervez é: irányít társadalmi jelentőségű vál lalatokat, elosztja a párt erőit éi gazdasági eszközeit, kezeli a köz ponti pénztárt. A központi bizottság a központ szovjet és társadalmi szervezetet működését az azokban alakút pártcsoportok útján irányítja. OH A párt központi bizottsága *-* * • e vezetés és politikai mun­ka erősítése céljából politikai ősz tályokat szervezhet s központi bi­zottsági pártvezetőket küldhet a szocialista építés egyes, a népgaz­daság és az egész ország szempont jából rendkívül nagyjelentőségű munkaterületekre, S amily mér­tékben a politikai osztályok vég­rehajtják feladataikat, megszün­tetheti azokat, vagy átalakíthatja terület-üzemi elven felépülő ren­des pártszervekké. A politikai osztályok a köz­ponti bizottság által jóváhagyott külön utasítások szerint működ­nek. 38.A Szovjetunió Kommunista IV. A párt legfelső szervei eyQ A Szovjetunió Kommunista Pártjának legfelsőbb szerve pártkongresszus, A rendes párt- kongresszus négyévenkint legalább egyszer tanácskozik. A rendkívüli pártkongresszusokat a párt köz­ponti bizottsága saját kezdeménye­zésére, vagy a legutolsó pártkon­gresszuson képviselt párttagság legalább egyharmad részének kí­vánságára hívja össze. A pártkon­gresszus összehívását és napirend­jét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus előtt közzé kell tenni. A rendkívüli pártkongresszusokat két hónap leforgása alatt hívják össze. A kongresszus határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson képviselt párttagságnak legalább fele képviselve van. A pártkongresszusra a közpon­ti bizottság állapítja meg a képvi­seleti arányt. or* Ha a párt központi bízotí- sága a 29. pontban megálla­pított határidőig nem hívja össze a rendkívüli kongresszust, összehí­vást kérő szervezeteknek joguk van szervező bizottságot alakítani, amely a rendkívüli kongresszus összehívása tekintetében a közpon­ti bizottság jogait élvezi. 31 A kongresszus; a) meghallgatja és jóváhagyja a párt központi bizottsága, a köz ponti számvizsgáló bizottság és a többi központi szerv beszámoló­ját; b) felülvizsgálja és módosítja a párt programmját és szervezeti szabályzatát; c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politika leg­fontosabb kérdéseiben; Pártjának Központi Bizott­sága rendszeresen tájékoztatja a pártszervezeteket tevékenységé­ről. OQ A központi számvizsgáló bizottság ellenőrzi: a) az ügyvitel gyorsaságát és helyességét a párt központi szer­veiben és a központi bizottság tit­kársága apparátusának zavartalan működését. b) A párt központi bizottságának pénztárát és vállalatait. V. A párt területi, határterületi és köztársasági szervezetei ja azokat a kérdéseket, amelyek a területen, határterületen, illetőleg a köztársaságban a párt-, szovjet-, gazdasági és szakszervezeti mun­kás órán felmerültek, s megválaszt­ja a területi, határterületi pártbi­zottságot, a szövetséges köztársa­ság kommunista pártjának köz­ponti bizottságát, a számvizsgáló bizottságot, a Szovjetunió Kom­munista Pártja kongresszusának küldötteit. A <r\ A területi, a határterületi pártbizottság, a szövetséges köztársaság kommunista pártjá­nak központi bizottsága megvá­lasztja az illetékes végrehajtó szervet; ez a szerv legfeljebb ti­zenegy tagú, beleértve a három tit­kárt, akiket tisztségükben a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága erősít meg. A titkári tisztséghez legalább öt­évi párttagság kötelező. A területi és határterületi párt- bizottságokban a szövetséges köz­társaságok kommunista pártjának központi bizottságában titkárságo­kat szerveznek a folyó kérdések megvizsgálására és a végrehajtás ellenőrzésére. A titkárság az el­fogadott határozatokról jelentést tesz a területi, határterületi párt- bizottság, a szövetséges köztársa­ság kommunista pártja központi bizottsága irodájának. jO A területi pártbizottság, a határterületi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársa­ság kommunista pártjának közpon­ti bizottsága a terület, a határte­rület, köztársaság területén külön­féle pártintézményeket szervez, vezeti ezek tevékenységét, bizto­sítja a pártutasítások maradéktá- i;:n végrehajtását, a bírálat és ön­bírálat kibontakozását és a kom­munisták nevelését a hibákkal szemben tanúsított engesztelhetet­lenség szellemében, irányítja a marxizmus-leninizmus tanulmányo­zását a párt tagjainak és tagje­löltjeinek körében, szervezi a dol­gozók kommunista nevelését, ki­nevezi az ellenőrzése alatt dolgo­zó területi, határterületi, köztár- (Folytatás a 3. oldalon.) Af\ A területi, határterületi, r'k köztársasági pártszervezetek legfelső szerve a területű határ­területi pártkonferencia, illetőleg a szövetséges köztársaság kommu­nista pártjának kongresszusa, kon ferenciák és kongresszusok közöt­ti időszakban pedig a területi párt- bizottság, a határterületi pártbi­zottság, illetőleg a szövetséges köz­társaság kommunista pártjának központi bizottsága. E szervek mű­ködésének irányvonalát a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és ve­zető szerveinek határozatai szab­ják meg. . ^1* Soronlévő területi, határ- területi konferenciák, illetőleg a szövetséges köztársaság kommu­nista pártjának soronlévő kon­gresszusát a területi, határterüle­ti pártbizottság, illetőleg a szövet­séges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága hívja össze másfél éven kint egy­szer. Rendkívüli konferenciák, il­letőleg kongresszus pedig a terü­leti, határterületi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársa­ság kommunista pártjának közpon­ti bizottsága által hozott határo­zat alapján, avagy az illető terü­leti, határterületi, köztársasági pártszervezet kötelékébe tartozó összes tagok egyharmadának kí­vánságára hívnak össze. A területi, határterületi pártbi­zottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága állapítja meg a képviseleti arányt a területi, határterületi konferenciák, illető­leg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának kongresszu­sán. A területi, határterületi konfe­rencia, illetőleg a szövetséges köz­társaság kommunista pártjának kongresszusa meghallgatja és jóvá­hagyja a terület, határterületi bi­zottságnak, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának beszámoló­ját, számvizsgáló bizottság és más területi, határterületi és köztársa­sági szervek jelentéseit, megvitat-

Next

/
Thumbnails
Contents