Somogyi Néplap, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-19 / 194. szám

Kedd, Í952 augusztus 19. SOMOGYI NÉPLAP 3 Szabotáltak, elégedetlenséget szítottak, lazítottak a termelőcsoport ellen a tengődi kulákok Tengőd községben a múltban 33 kulákcsalád bitorolta a hatalmat. A cselédeknek beleszólása a ve­zetésbe nem volt. Pájtii János még jól emlékszik arra az időre, ami­kor Tóth Ferenc 64 holdas kalák­áiéi volt cseléd. Egy éven keresztül dolgozott létástól-vakulásig, fűző napon, csontot dermesztő hidegben, s fizetségül: 7 mázsa búzát, 1 ma­lacot és egy vászon előruhát kapott. Nem szólhatott akkor sem, ami­kor megverte a kulák, csak ököl be szorította kezét, tűrte a meg aláztatást, mert másképp még et­től a kevés keresettől is megfősz totfák volna. De nem volt külön'b Tóth Ferenc kuláknál Varga Ist­ván, Németh József, Pargoci Jó­zsef és a többi kulák sem. A felszabadulás után kisebb lett a hangjuk a kulákoknak. Elvesz­tették a talajt a lábuk alól. A dol­gozó parasztok a párt segítségé­vel kezükbe vették jogos tulajdo­nukat, a földet. Állami gazdaság is létesült a községben. Pájtii János, Tóth Ferenc kulák volt cselédje ma az állami gazdaságban dolgo­zik. Becsületes munkájával havonta Í200 forintot keres. Kereseté bői az elmúlt ősszel családi házat épitett, nem szűköskö- dík, nem nélkülöz a család. .Az állami gazdaság mellett ter­melőcsoport is alakult. A föidhöz- juttatottak nagyrésze a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. Vannak még egyénileg dolgozó pa­rasztok is, de ők is egyre jobban látják a szövetkezeti út helyessé­gét, különbséget tudnak tenni a múlt és a jelen között. Szanálással, rémhírterjesztésseb gétoilák a fejlődést Pártunk vezetésével, a kormány íegítségével szépen indult fejlő- «désnek a község. Ez természete­sen nem tetszik a kulákoknak, kü­lönböző aljas eszközökkel igyekez­nek hátráltatni a falu fejlődését. Szabotálják a termelést, a beadást, állandóan rémhíreket terjesztenek, hogy megbontsák a termelőszövetkezet egysé­gét, hogy elégedetlenséget szítsanak- a dolgozó parasztok között. Tóth Ferenc kulák első félévi Iiízottsertésbeadását nem teljesí­tette, de nem gondoskodott hízó­ról a második félévben sem. Nem végezte el a növényápolást azzal a szándékkal, hadd nyomja el a gaz a kapásnövényt, hadd legyen kevesebb a termés. Aljasságáért elnyerte megérdemelt büntetését. Barkóczi József, volt 30 holdas, cséplőgéptulajdonos kulák a Ba- rankovics-párt egykori képviselő­je, ugyancsak szabotálta a beadási kötelezettség teljesítését. A ta­nács felelősségre vonta, Barkóczi forró gyűlölettel hangjában, ordí­tozva támadt a tanácselnökre, majd Barkóczi kulák egyszeribe meg­szelídült, mint a gyáva kutya szö­kött meg a faluból, amikor hírét vette? hogy a tanácselnök élt tör­vényadta jogaival. ß kulák és a bor rossz tanácsodé Varga Vilmos, Horváth Jenő, Cser Gyuláné elvetemült kulákok valóságos bűnszövetkezetet terem­tettek a községben, megpróbálták a termelőszö­vetkezeti csoport ellen han goíni a dolgozó parasztságot. Akadtak is egyesek a csoportban, akik annak ellenére, hogy munká­juk után becsületes jövedelemhez jutnak, megkapták a szabadpiaci értékesítést, — több mint 4 kiló búza esett egy munkaegységre — elégedetlenkedtek. A kulák és a bor nagyon rossz tanácsadó. Az ital beszélt Józsa Jánosból és még gy-két csoporttagból, amikor a csoportértekezleten a kulákok hangját fújták. Másnap már meg­bánták cselekedetüket, mert rá­jöttek arra, hogy a kulákok igye­keztek őket befolyásolni, s a cso­port ellen lázítani, Bölcsföldi Jó­zsef 7 holdas gazda felvételét kér­te a csoportba, Józsa János a ku­lákok hangján így fogadta — „mi­nek léptek be, ki hívott ide ben­neteket"? Súlyos hiba az, hogy a pártszervezet hosszú időn keresztül nem vette észre a kulákok aljas aknamunkáját. Göbölyös elvtárs. a községi alap­szervezet titkára lebecsüli a poli­tikai felvilágosító munka jelentő­ségét, betemetkezik az egyéni ér­dekeiért folyó munkába, nem lát­ja azf, hogy az ellenség kihasznál­va az adott alkalmat, ott árt a dol­gozó népnek, ahol tud. Teremtsen rendet a pártszervezet és a tanács A község fejlődéséért a kommu­nisták, elsősorban a párttííkár elv­társ a felelős. Nemcsak Göbölyös elvtárs, hanem Varga elvtárs, az ailami gazdaság és Kovács elvtárs, a termelőcsoport párttitkára is. Csak ügy tudják előbbre, vinni a szocialista szektor és a község fej­lődését, ha közös erővel harcolnak a nagyobb eredményekért, ha közös erővel harcolnak az ellen ség ellen. Állandósítsák a népnevelő munkát, neveljék a dolgozó kát a párt politikájának meg­valósítására, az ellenség elleni harcra. Ve engedjék, hogy az ellenség hangja bármilyen formában is ér­vényre jusson a községben. Köve­teljék meg a tanácstól a kulákok elszámoltatását, a törvény alkalma­zását velük szemben. Ne rejtsék véka alá a termelőszövetkezeti csoport és az állami gazdasá eredményeit, hanem tudatosítsák kívülálló dolgozó parasztokkal. Könyörtelenül leplezzék le a kulákokat, a dolgozó nép leg ádázabb ellenségét a falu dol­gozó parasztjai előtt, begy valamennyien úgy gyűlöljék az psztá’yellenséget, mint Pájtii János cs a többi volt cselédek. Itt az ideje annak, hogy Tengőd községiben is megszűnjön a kulák befolyás és ez a pártszervezeten é? a tanácson múlik. Szűcs Ferenc. MÉLTÓ A NEVÉHEZ a balatonzamárdi Alkotmány tszcs A DISZ-munka megjavításáról tárgyalt a Textilművek küldöttértekezlete A Text Hun öveik DISZ szervezete küldöttérteikezletet tartott vasárnap délelőtt a Párt oktatás Házában, ahol a városi HISZ bizottság titkárának beszámolója után megválasztották az üzami választmányt. A nemzet­közi helyzet röiviid ismertetése után — Nemes elvtárs beszámolójában áttért a magyar ifjúság megválto­zott helyzetének ismertetésére. Az ifjúság előtt szélesre tárultak a munka, a tanulás, és az érvénye­sülés kapui. A dolgozó ifjúság szá­mára törvény biztosítja az egyenlő munkáért az egyenlő bért — mon­dotta többek között. — De ifjúsá­gunk nemcsak kapni, hanem adni is akar ai népi demokráciának. A MINSZ erre ncjm tudott megfelelően mozgósítani. Az ifjúság tömegei nem kapcsolódtak be olyan mér­tékben a MINSZ szervezeték mun­kaijába, mint ahogy azt a szocia­lista éipítés feladatai megkívánták. A Dolgossá Ifjúság Szövetsége olyan szervezet, amelyben a vezető szerep a nmnkás&fjóságé. Csak a munkásifjúság tudja példamutatá­sával vezetni a dolgozó paraszt és értelmiségi fiatalokat. Ezekutám átfért a Komszomoi jelentőségének ismertetésére. Végül az ifjúság előtt álló legfontosabb feladatokra mutatott rá. Elmondta, bogy a Textilművek DISZ szervezetei — bár munkájuk során é’rtek el eredményeket, — még mindig nem elég harcosaik. A DISZ fiatalok hagyják, hogy a Tex- tilíműnél megbúvó ellenséget kívül­állók leplezzék le. De baj van s munkafegyelem terén is, a DISZ fia talok nem nevelik a még szerveze­ten kívülálló fiatalokat a munkafe­gyelem megszilárdítására, a mu kaverseny kiszélesítésére. Felszólalások a küldöttértekezleten Elsőnek Kasza Mária ellvtársnő a, DISZ politikai körök beindításá­val foglalkozott hozzászólásában. Hogy fiataljaink jobban felismer­jék az ellenséget, tanulni kell .— mondotta. Köziben a kaposvári úttö­rők küldöttsége üdvözölte az érte­kezletet. A kis úttörők megfogad­ták, hogy a jobb tanulással harcol­nak a szocializmus építéséért. Ez­után Kiss Irén elvtársnő, a DISZ kultúrfelelőse számolt (be arról, hogy a kultú rmon kában milyen eredményeket értek el. Két héttel ezelőtt a kultúrcsoport Somogyjád községiben szerepelt nagy sikerrel, ezzel is segített a munkás- és pa­rasztfiatalok kapcsolatának elmé­lyítésében. Ács Károly elvtárs a Szovjetunióban tanuló magyar ösz­töndíjas hozzászólásában elmondta, hogy a koimsZomioUslákat arról le­het megismerni, hogy szerények, « munkában és a tanulásban kivá­lóan megállják a helyüket. Nekünk tanulmányoznunk kell a Komszo­moi életét, munkáját és ezeknek ta­pasztalatait sokkal jobban fel keh használni saját munkánkban. Ha.m- puk Zoltán elv társ arról beszélt: a DISZ miunkáját akadályozta, hogy az elmúlt 9 hónapban háromszor cserélődött a DISZ titkár. Szálamé elvtársnő, a Textilművek párttitká­ra, a párt és a DISZ eddigi laza kapcsolatáról beszéli. Elmondta, hogy munkájukat úgy tudják meg­javítani ha a pártszervezet a jö­vőben sokkal jobban segíti a DISZ munkáját, ugyanakkor a DISZ fia­talok is maradéktalanul végrehajt­ják a párt által rájuk bízott fel­adatokat. Palancsa István elvtárs, a DISZ Megyebizottság szervező titkára, többek között hangsúlyozta, hogy | ennek az értekezletnek fordulatot kell hozni a Textilművek DISZ szervezeteinek életébe. Legelső fel- adalnak kell lenni az ajapszemeze tek megerősödésének. Végül Róna Imre elvtárs, a Textilunűvek igaz­gatója szólalt fel. — Eddigi ered ményeiinket a párt segítségével él­tük el — mondotta. — Munkánk során mégsem támaszkodtunk a fia falókra, helyette arra az állás ponlra helyezkedtünk, hogy „Szak emberekre*1, van szükségünk és ezen a Cilimen hagytuk, hogy az ellenség 'befurakodjon üzsimiünkbe. A jövő ben a meglévő becsületes szakelm- berek mellett a szakembereket a munkás- és jrarf^zlfiatalok legjobb­ja ih ól neveljük ki­Az értekezlet hiányossága Az üzenni választmány megválasztá­sa után a küldöttértekezlet végétért. A küldöttértekezletnek valóban fordulatot keill hozni a Textiknű- v öle DIlSZ a lapszer vezetőinek életé­be, de erre a küldöttértekezlet nem mutatott rá eléggé. A Központi Ve­zetőség június 28-á ülése megjmu- tatta valamennyi DISZ szervezet előtt álló legfontosabb feladatokat. A küldöttértekezlet azonban ettől elszakítva vitatta meg a DISZ mun­káját, az előttük álló feladatokat. A beszámoló sem ennek érteiméiben. épült fel, amely kihatott a hozzá­szólásokra is. így történt, hogy a küldöttértekezlet nüm: adott viíágo3 útimiutatásít a fiataloknak arról, hogy milyen intézkedéseket keli tenni a (hiányosságok megszünteté­sére. Az alaipszervezietek vezetőségei­nek a munka megjavítása érdekében még többször alaposan át kell ta­nulmányozni. Farkas Mihály elv- társ referátumát és azt saját terü­letükre alkalmazva meg' kell javí­tani munkájukat. Lassan két éve fess, hogy a tiha­nyi apátság volt halat anz'Mnúndi bir­tokán 12 szegónypar'tszt család meg­alakította a III-as típusú Alkot­mány lsíZ\cs-t. A 151 holdas papi bir­tokon még nem olyan régen Boros Jenő intéző sanyargatta, a cseléde­ket, zsákmányolta ki erejüket. Dol­gozták lálá,ntál-vkaIcu lásig, még a nap elő se.m jött, négykor már fel­keltek, de mátr jóval lement, ami­kor éjfélkor lef ekwldek. Mégsem volt becsületté az intéző elölt senki­nek. A régi cselédek komi már alig laknak a pusztán, de a keserű em­lékek szájról-szájra, járnak. Este, munka után, ha néhányan összejön­nek, sokszar szóba kerül az az idő, amikor qz intéző úr kereste a cselédeket lakásukban, először be­kiáltott, hogy nyissák ki az áfái! — nehogy, valami ragályos betegsé­get kapjon. Undorodtak akikor tő­lük, de a munkájuk érteikéi azt szí­vesen zsebretétték. Új emberek dolgoznak, új módon, saját maguknak Megváltozód midden azóta a puszitán, új emberek, új módon sa­ját maguknak dolgoznak. A régi inté- zökikátiban most három tszcs család kényelmesen elfér, de ezenkívül ott van a kultúrterem is, meg az iskola. Mennyivel máskép élnek, ta­nulnak most a gyermekek, mint ré­gen, nem kell már 5 kilométerre Za- márdlba bejárni esöbm-sátban az apróságoknak. És mindest a párt, Rákosi elvtárs tette lehetőivé. Ne­kik köszönhetik az alkotmányt is. amely biztosítja a munkát, a pihe­nést, a tanulást, a művelődést, min­dent, mindent. Nem is felejtik e[ ezt a tszcs tagjai. A csoport neve is figyelmeztet: Alkotmány. Mit köszönhetnek és mit kell visszahálálni neki. Ha sze­mük előtt végigvonul az elmúlt két év munkája, öröme — látják csak, milyen siakat erősödtek, mennyivel máskép éjnek. Segített államunk a kezdő csoportnak Amikor megalakultak, sem állat, sCm fogat nem volt. De nőm késle­kedett az állam a segítséggel, jöt­tek a kereki gépállomás Irakloiris- tái és mire felszántottak, újra aU volt a segítség; a vetőmag. Örült mindenki a csoportban, napról­napra lelkesebben ment a munka, tervezgettek. Mi lesz jövőre, meg azután. A választ a kérdésekre meg­adták a járási pártbizottságtól, a járási tanácstól kiküldött brossu- rák: „Mit láttunk a Szovjetunió­ban?“ „Hogyan él az Iljics-úcolhoz?“ de rajtuk kívül még egy egész sor füze tecs ke mutatta be a Szovjet­unió Lol hozpara szI súgónak ragyogó életét. Késő éjszakáig cl tudtak be­szélgetni róla. Milyen szép mindez — mondta egyszer Szász Miklós — de vájjon tényleg így van-e? Moj- zer eh't'árs hamar eloszlatta inga­dozását. — Ha nem így volna, ak­kor nem írták volna meg g brossu­rában és nem adok neki pár esz­tendői',, egy kis összefogással mi is elérjük ugyanezeket — mondatja. Mojzer elvtárs igazat beszélt, ezt érezték a csoporttagak, amikor 51 tavaszán újra qz állam segítségévei gyarapodott az állatállomány, ser­téseket, lovakat kaptak, így az'án meg könnyebb tett a munka, a ter­méseredmény pedig nagyobb. Bú­zából 10 mázsát, rozsból 12-őt, őszi­árpából míg 15 mázsás átlagot ér­tek el, szépen jutod mindenkinek belőle a munkaegység arányában. Az időn még jobb kedvvel, még lel­kesebben kezdéek a munkához, az állatállomány ismét növekedett, még építeni is kellett egy scrlés- fmztatá!, meg baromfiólat, hogy elférjenek az állatok. Az aratást is időben kezdték meg, elsőnek a ha­tárban, k/az, hogy segítségre sietett a balakmkiHii gépállomás egyik arait ág é pe. Becsülettel viszonozták államunk segítségét Másfél hét sem tek beje, learat­tak, q csépiás befejezéséiben is má­sodikak tettek a tsccsák közöli a járásban, — büszkéik is a jó mun­kára. Aztán alig, hogy elcsépeltek, vitték az államnak, ami az államé, mert az úgy mm rendjén. Amikor nekik kellett a segítség, az állam sem késlekedett — most, amikor az egész dolgozó nép jövő évi kenye­réről van szó, mi sem természete­sebb, hogy a tszcs-knek kell élen­járni — ez volt a véleménye min-, denkiitek- Mamát azért nekik is bőven. Csíki József elv társ jól dol­gozik a csoportban, feleségével együtt, búzából közéj 12 mázsát kaptak, de a többiek is megkapták a megérdemelt munkájukért a megérdemelt részesedést úgy, ahogy azt az alkotmány biztosítja. A cso­port tagjai készültek az alkotmány ünnepére, meggy,oirsították a széna- kaszálást, elő készítették a talajt az őszi szántás-vetés munkáihoz, mert nem elég csak elfogadni a sok szé­pét és jót, amit az alkotmány biz­tosít, hanem vissza is kell hálálni, — égy gondol kádnak a balatonza­márdi Alkotmány tszcs tagjai. Példás ítéletet hozott a bíróság Varga Mária és társai ügyében Példás ítéletet hozott a bíró­ság Császti Józseiné, született Varga Mária ügyében, aki a dolgo­zók elől elvonva, lakásán rejtege­tett 2926 méter árut» kartont, ze fírf, sifont és egyéb ruhaanyagot- Ezenkívül 1320 méter csipkét, sza­lagot, 30 méter függönyt, 1586 db. cérnaárut. Az áruk rejtegetésében segédkezett Sárdi István könyve lő és Császti József. Ezek az el lenséges személyek arra spekulál tak, hogy uzsoraáron később el­adják a rejtett holmit és nagyobb tőkét harácsolnak belőle. Tervük meghiúsult, a dolgozók leleplez ték és az elrejtett árukat a rend­őrség elkobozta tőlük. Felelősség re vonták mind a három rejtege­tőt. Császti Józsefnél 5 évi bör­tönre, 5000 forint pénzbüntetés­re, vagyonelkobzásra, valamint 5 évi jogvesztésre, Sárdi Istvánt 3 és félévi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és vagyonelkobzás­ra, 5 évi jogvesztésre, Császti Jó­zsefet 1 és félévi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és 5 évi jogvesztésre ítélte a bíróság. Nagy Margit ipari kötőnő, aki szintén segítségükre volt, 7 hónapi bör­tönt és 800 forint pénzbüntetést kapotf. A dolgozók gyűlölettel néznek az ilyen ellenséges elemekre, akik nem törődve a nép érdekeivel, sú­lyos bűnt követnek el a dolgozók ellen. Lisztet halmozott fel a lakásán — egy évi börtönre ítélte a bíróság Vizsráleg Vendelt Vizsráleg Vendel nagyszabási la­kos 50 kg. nulláslísztet vásárolt fel Marcaliban, annak ellenére, hogy családjának kenyérellátása biztosítva van, -mert lakásán 3 má­zsa kenyérgabonát és 220 kg. liszt­készletet találtak a vizsgálat so­rán, Vizsráleg Vendel elvont a dolgozók elől 50 kilogram lisztet és ezzel az ellenség munkáját se­gítette. A becsületes dolgozók nem néz­ték el bűnös tevékenységét, ha­nem leleplezték és felelősségre vonták. A bíróság kiszabta rá a megérdemelt büntetést: 1 évi bör­tönt, 500 forint pénzbüntetést, 500 forint vagyonelkobzást. Minden becsületes dolgozónak kötelessé­ge,, hogy megakadályozza az ilyen káros, a közellátásunkat veszé­lyeztető ellenséges munkát. Az idei bő termésből bőven jut kenyér minden dolgozó asztalára. Ezért a közeljövőben is a legszi­gorúbban kell eljárni azokkal szemben, akik ilyen és hasonló terveken spekulálnak. ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents